Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-04 / 79. szám
2 •f 1990. április 4., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) Budapest Kiadó Kft. szervezetébe, s igy e négy megyében az MSZP tulajdonában lévő — és formailag még létező — orgánumok kedden már meg sem jelentek. Az igazgató többször megerősítette, hogy a Szocialista Párt vezetése a szerkesztőségek kollektív átigazolásáról csupán a múlt hét péntekén szerezhetett — szóbeli — hivatalos Ínformációt. Az ügyvezető igazgató hétfőn levélben tájékoztatta a bekövetkező változásokról Fabriczky Andrást, a Szocialista Párt gazdasági hivatalának vezetőjét, akitől a sajtótájékoztató kezdetéig erre nem érkezett válasz. Bayer József véleménye szerint a Magyarországon zajló pártcsatározások bizonytalan légkört teremtettek az érintett szerkesztőségek körül, s azok a kft. által igért gazdasági függetlenségben politikai függetlenségük garanciáját is látták. Mint mondotta, a kft. az állami vagyon megóvásával is törődni szeretne, s vállalja a lapokat terhelő adósságok kifizetését is A szerkesztőségek számára csak p pártok Benelux államok felettiséget, a szociális piacgazdasági és a demokratikus politikai rendszer támogatását fogalmazzák meg követelményként * A Szabad Demokraták Szövetsége a napokban figyelmeztette a Springer konszernt és az MSZP-t, hogy az MSZP elszámoltatása előtt a megyei lapok tulajdonjogában történt változások kijátsszák a népszavazás döntését, s ezért semmisnek minősülnek. Az MSZP azt válaszolta, nincs tudomása lapjai tulajdonjogának átalakításáról A Hírlapkiadó Vállalat kollektívájának tiltakozásából azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZP időközben kft.-vé ala-. kította a Hírlapkiadó Vállalat négy fontos kiadványát; a Vasárnapi Híreket, az Esti Hírlapot, a Magyarországot, és a Figyelőt. Az SZDSZ az újabb vagyonátjátszási kísérlet ellen azzal tiltakozik, hogy kilátásba helyezi; ez esetben már nem elégedhet meg a társadalom a népszavazás döntését kijátszó ügylet polgári peres semmissé tételével. Vízumkönnyítések Magyarországnak is A Szovjetunió és Albánia kivételével valamennyi közép-kelet-európai országra, köztük Magyarországra is vonatkoznak a háTom hónapnál rövidebb időtartamú vízumok kiadására a Benelüx országokban bevezetett könnyítések. A könnyítéseket Mark Eyskens belga külügyminiszter jelentette be az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsának hétfőd luxemburgi ülésén A Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, az NDK, Románia és Jugoszlávia vonatkozásában áprilistól alkalmazott új szabályozás elsősorban a vizumkiadási eljárás gyorsítására, Választási totó Nincs telitalálat A választások előtt tippversenyt hirdettünk lapunkban. A felhívás szövegében — a választási esélyegyenlőség jegyében — eltitkoltuk, hogy kié az ötlet Tettük ezt azért, mert politikai párt képviselőjelöltjéről volt szó. Ma már elárulhatjuk: Székely Zoltán matematikus, a Szociáldemokrata Párt jelöltje hozta az ötletet, és ő maga végezte el az értékelést is. Pártjáról és saját szerepléséről a következőket mondta; — Vereségünk ellenére is úgy látom,, élnek még a szociáldemokrata értékek. Az egyik tippelő engem jelölt meg választókörzetemben győztesnek, mégpedig 45 százalékkal. Ez a „kis" tévedés azt jelenti számomra, hogy van jövője a szociáldemokráciának. Ami a tippversenyt illeti :telita!álatossizelvényt (15 jó tippel) egyet sem találtunk, sőt a legsikeresebb tippelőnk is csak 9 találatot ért el. Ezért úgy döntöttünk, hogy az eredeti kiírástól eltérően, egy háromezer, egy kétezer és öt kétszáz forintos vásárlási utalványt adunk, illetve sorsolunk ki. A legjobb tippelő Simon Ferenc (Szeged, Hont Ferenc utca 12/B) volt, övé a háromezer forintos vásárlási utalvány. A második helyezett a 8 találatos Ricz Gábor (Kereszttöltés utca 17.), aki azzal emelkedett ki a nyolctalálatosok közül, hogv többi tippje sincs messze a tényleges eredménytől. öt kétezer forintos vásárlási utalvánnyal jutalmaztuk. A további két nyolctalálatosnak, Pándi Lajosnak (Szeged, Pinty utca 11/4.) és Gyarma,ti Lajosnak (Szeged, Szilléri sugárút 49/A) két-kétszáz forintos vásárlási utalványt küldünk, s hasonlóképp a három kisorsolt héttalálatosnak is: Köváry Bertalannénak (Szeged, Pf. 406.1. Csaba Lajosnénak (Kistelek. Damjanich utca 2.) és Régaisz Zoltánnak (Szeged. Ipoly sor 9/A). A nyereményeket postán küldjük. Az alapítványrendszert rály Tibor, Konrád György, kuratórium irányítja, amelynek tagjai: Csoóri Sándor, Csurgay Árpád. Enyedi György, Glatz Ferenc, KiKosáry Domokos, Szentágothai János, Tigyi József; elnöki teendőit Glatz Ferenc látja el. Fejlődő kapcsolatok A tudományért és a művészetért továbbá a csoportos és hivatalos utazások könnyítésére irányul. A szóvivő elmondta: az új, egyelőre 3 hónapos kísérleti időszakra bevezetett szabályozás értelmében a holland és a belga nagykövetség (az utóbbi képviseli konzuláris ügyekben Luxemburgot is) a helyszínen bírálja el a vízumkereseteket. Így az eljárás lényegesen lerövidül, egy-két hétre lesz csak szükség a válaszhoz. A imásik könnyítés a csoportos vízum 'bevezetése turistacsoportok, együttesek, fiatalok csoportjai* számára. A csoportos vízum jóval olcsóbb lesz, és az eljárás is gyorsabbá válik. Pro Renovanda Cultura (Hungáriáé elnevezéssel 36 szakalapítványból álló alapítványrendszert hívott életre a művelődési kormányzat. Az oktatás, a kutatás és a művészetek különböző ágainak támogatására, a közművelődés megújítására, valamint a környezetvédelmi szemlélet kialakítására hivatott, 1,1 milliárd forint tőkéjű rendszer létrehozását Glatz Ferenc művelődési miniszter kedden á •minisztériumban jelentette •be az újságíróknak. Glatz Ferenc — utalva arra, hogy feltehetőleg utolsó alkalommal tart tárcavázetőként a minisztériumban sajtótájékoztatót — visszatekintett az elmúlt évi tevékenységükre, amikoris a minisztérium kialakította új kultúrpolitikai programjának alapelveit. Célul tűzték ki, hogy az állam adja fel ellenőrző szerepét a kultúra területén is. Elképzelésük vojt továbbá, hogy kialakítják a kultúra menedzselésnek új formáit, lehetőséget adva az egyéni képességek mind jobb kibontakoztatásához. Mindezt pályázatrendszerrel akarták megvalósítani, amelyben megfelelően biztosíthatják a nyilvánosságot, a mindenki számára való hozzáférhetőséget, az odaítélt összegek nyomonkövethétőségét, 's — független , kuratóriumok felállításával — az értékelésbe, elosztásba mindinkább bevonhatják a társadalmat is. E célok érdekében mozgosították a minisztérium rendelkezésére álló alapokat és összegeket, s az eddig is rendelkezésre álló pénz szétosztás! módszerét megváltoztatva létrehozták az alapítványrendszert. A Vajdaság és Csongrád megye hagyományosnak tekinthető együttműködésének keretében a napokban Lehmann István tanácselnök vezetésével megyei küldöttségünk kétnapos munkalátogatást tett a Vajdaságban. A delegációt fogadta Radoman Bozsovics, a Tartományi Végrehajtó Tanácselnöke. A megbeszélésen a két fél kölcsönösen hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Szerbia, illetve Jugoszlávia és Magyarország együttműködése keretében a .Vajdaság és Csongrád megye minden téren tovább fejlessze kapcsolatait. A gazdasági együttműködés fejlesztéséhez jó alapul szolgál hazánk,és a Vajdaság közötti árucsereforgalom szintje, amely tavaly elérte a 141,7 millió dollárt. Nem ad azonban okot a megelégedésere a jelenlegi határmenti gazdasági együttműködés, amely az utóbbi időben kizárólag a kishatárforgalom útján valósul meg. Ezért a két fél abban állapodott meg, hogy javítani kell a mostani helyzeten, mert hiányoznak a gazdasági együttműködés magasabb szintű formái, és a hosszú távú ügyletek, elsősorban a kooperáció és a szakosítás, amelyek hozzájárulnának a feldolgozó kapacitás jobb kihasználásához. A megbeszéléseken különös figyelmet szenteltek olyan — vállalkozások keretében lehetséges — együttműködés megvitatásának, amely nemcsak megyei, illetve tartományi viszonylatban, hanem a két ország szempontjából is.jelentős. Ezek közül elsősorban a Belgrád—Budapest autópálya kiépítését kell megemlíteni, a Bécs— Budapest Világkiállítás előkészületeibe és megvalósításába a bekapcsolódást (amelyben Jugoszlávia is meghatározott szerepet kíván), a szabadkai rendezőpályaudvar kiépítését, valamint annak a szerződésnek a valóra váltását, amelyet a jugoszláviai gázvezeték keleti szakaszának szükségleteit fedező, a Magyarország területén keresztül vezetett szovjet gázvezetékek kibővítésével kapcsolatban írtak alá. A hivatalos megbeszélések első szakaszának befejeztével Radoman Bozsovics és Lehmann István aláírta azt a tudományos, művelődési, oktatási és tájékoztatásügyi . együttműködésről szóló okmányt, amely a Csongrád megyében élő délszláv, illetőleg a Vajdaságban élő magyar lakosság ilyen jellegű szükségleteinek kielégítését célozza. Bulgária Az első köztársasági elnök: Petar Mladenov Kedden délelőtt Szófiában a nemzetgyűlés a Bolgár Köztársaság elnökévé választotta Petar Mladenovot, a most megszüntetett államtanács eddigi elnökét. Megváltoztatták az ország nevét is. Mladenov — aki a nemzetgyűlés előtt már letette az esküt — addig marad a Bolgár Köztársaság elnöke, amíg tart a júniusban megválasztandó nagy x(alkotmányozó) nemzetgyűlés mandátuma. A keddi ülésen egyébként három törvényt fogódnak, illetve fogadtak el: a politikai pártokról, a nagy nemzetgyűlés megválasztásáról és az alkotmány módosításáról. Ez utóbbi értelmében lett Bulgária köztársaság, s ennek első elnöke Petar Mladenov, akinek kulcsszerepe volt Todor Zsivkov diktatúrájának megbuktatásában. A választások politikai eredményeire és térképére tekintve nyilvánvaló, hogy Csongrád megye és Szeged az országos képtől erőteljesen eltérő álláspontot mutat. Elsősorban az MDF kiugró sikere és az SZDSZ—Fidesz alacsony teljesítménye igényel elemzést Ugyanígy az MSZP gyenge jelenléte is: abban a városban és megyében ugyanis, ahol az MSZMP-n belüli „engedetlen", demokratikus-szocialista erők az országban először, igen nagy erővel és széles szimpátiától kísérve léptek fel a „megyepárt" és a pártállami ellen, s akik a BM-lehallgatásoknak és -ellenőrzéseknek ugyanúgy áldozatai lettek, mint a párton kívüli ellenzék, magyarázatot kíván, hogy az MSZMP romjain létrejövő Szocialista Párt miért produkálta az országosan legrosszabb eredmények egyikét. A Délmagyarországban már megjelent pár elemzés-meditáció, ám érdemes néhány más szempontot is — a teljes>ségre törekvés nélkül — felvetni. Három tényezőt érdemes megvizsgálni részletesebben — e cikkben csak 'jelzésszerűen: a politikai személyiségek szerepét, a helyi politikai elitek kérdését és az egyház jelenlétét a történésekben Ha a személyiségek szerepe felől vizsgálódunk, néhány tény markánsan tűnik eló. Nyilvánvalónak látszik például, hogy Király Zoltán, aki az állampolgári demokráciáért lázadó, pulóveres újságíróból ismert és tisztelt politikussá vált az elmúlt években, hitelével nagyban hozzájárult az MDF helyi legitimizálásához, kemény százalékokat hozva az MDF-nek. s nemcsak saját kerületében. Míg Király Zoltán az álamlpolgári jogok, a szabad gondolkodás, a civil kurázsi képviseletében, Raffay Ernő féléves parlamenti ténykedése során nemzeti témákra figyelve — nem ritkán persze avitt és irracionális felütéssel — hozott jelentős számú szavazatot az MDF számára. Az SZDSZ—Fidesz, e tekintetben ellentétes képét mutat. Az elmúlt években e politikai irányzatokat a sajtóban és a helyi nyilvánosság előtt elsősorban ö. T. képviselte, akinek tevékenysége e pártokat építő tevékenység Csongrád megye választás közben szempontjából valószínűleg nem bizonyult hasznosnak; legutóbbi, általam ismert írása — Gyulay Endre megyés püspök levelére reagálva — izmos meg nem értést és erőszakosságot mutatott, amely valószínűleg riasztotta e liberális irányzatok lehetséges szavazóit is. E pártok helyileg sem .személyesülhettek meg — vagy csak igen későn —. s ez már a helyi pártpolitikai elitek létezésének kérdését érinti. Az MDF erős dél-alföldi vezető elitet tudott megszervezni, amely a helyi sajtóban is szövetségesekre találva, láthatóbb, ismertebb volt a helyi eseményekben a többi (jártnál; dinamikusan ás rámenősen, indulatokat is mozgósítva politizált, állandóan „jelen volt". Az SZDSZ mindmáig nem tudott ilyen helyi orientáló pártpolitikai erőközpontot kialakítani, s a Fidesz a maga száznál alig több tagjával sem tett szert önálló helyi jelentőségre. Ezért e pártok, pragmatikus vonatkozásokon túl, az országos elitnek és országos kampányuk sikerének köszönhetik elsősorban szavazataikat. Az MSZP más történet. Ha 1938—89-re gondolunk, e párt helyi kudarca mélyebb elemzést igényelne. A tényekhez tartozik, hogy 1988 tavaszán—őszén az MSZMP megyei-városi szervezeteiben egyre növekvő, és szinte a lázadásig eljutó engedetlenségi mozgalom bontakozott ki, amelyből a {jártvezetés hfrzálata miatt csak igen kevés információ került „utcára". Mindenesetre, az 1988 decemberi pártértekezleten ezek ellen, Grósz főtitkárt is bevetve, az állampárt konzervatív helyi erői Vastagh Pált jelölték első titkárnak. akit a meglehetősen szektás ihletésű pártértekezlet nagy többséggel meg is választott Vastagh első titkári dinamizmusa konzervatív félreformizmust fejezett ki. s bárha az MSZMP országos éa megyei (Csongrád Megyei Hírlap) sajtóia a reformkörök jó hírét felhasználva . adta el", a párton belüli demokratikus reformcsoportok a megyében idegenül szemlélték tevékenységét ám vagy kiszorultak, vagy kiszorították őket a párt eseményeiből. Ez a — legalábbis az egyik fontos — oka, hogy a demokratikus szocialista vonulat dinamikus értelmiségi ég fiatal csoportjai is távol maradtak a megalakult MSZP-től a megyében; vagy akik illúziókat követve be is léptek, azok is a párt perifériáján maradtak. Az MSZP a megyében tehát nem tudott erős, orientáló és vonzó szellemi központot kialakítani, vezetése rutinpályákon és fokozatosan eljelentéktelenedve dolgozott, s olykor az voltaz ember benyomása, hogy c* Vezetés nem tudott a tagjaival mit kezdeni.. A városi sajtóval (Délmagyarország) való kápcsolatai folyamatosan romlottak, s ma nincs attraktív vezető magja megyénkben. Ehhez képest csak következmény, hogy jelöltjei. akiknek persze nem kedvez a mai „széljárás" sem, nem a helyi politikai küzdelmekből emelkedtek ki; megyei listájukon sem voltak — ahogy az SZDSZnek sem — , húzóemberek". És az sem véletlen, hogy Vastagh Pál sem megyénkben indult képviselőjelöltként. A baloldali érzelmű szavazók a megyében sem találták meg a maguk igazi pártját. Csongrád megye és Szeged esetében — de országosan is — érdemes külön számba venni az egyház-egyházak szerepét. A lengyel vagy spanyol átalakulás eseményeiben ismert a katolikus egvház igen aktív — közvetlen vagy közvetett — szerepe, de nem volt ;ez másképpen Nicaraguában vaev Chilében sem. Kézenfekvő e szerepvállalás ég szerep Magyarországon is. ahol — az említett példákkal ellentétben — a történelmi egyházak csak közvetetten voltak/vannak jelen e politikai átr alakulásban. Mindenesetre, a hívők — igénveit — orientálása miatt é& a történelmi felelősség okán is kézenfekvő e jelenlét, ami persze azt is jelenti Csongrád megyében és Szegeden, hogy ilyen vonatkozásban az MDF erős hátszéllel (együtt a kisgazdákkal és a Kereszténydemokrata Néppárttal), míg az SZDSZ erős ellenszéllel kellett hogy vitorlázzon (hasonlóképpen az MSZP-hez), mert megyénkben hagyományosan igen jelentős és felkészült katolikus elittel kell számolni, amely jól szervezett, hatékony egyházi struktúrát is befolyásolhat híveinek emberi-politikai orientálásáért. Az egyházak ilyen szerepe persze közvetett, bár erős és jelenvaló, de kevéssé tűnik elő a politikai nyilvánosság színpadán. Magyarországon ma olyan rendszerváltási megy végbe, amelynek nincs erős társadalmi tengelye. Tudniillik, hiányzik az a társadalmi osztály, nevezetesen a nemzeti burzsoázia, amely nemzeti érdeket is képviselve biztosíthatná a kilengésmentes átalakulást — ahogy ez például Spanyolországban történt Ebben a helyzetben, amikor a magyar társadalom „csonkán", valamiféle csonka pirámishoz hasonlíthatóan vesz részt az átalakulásban, a rendszerváltás politikai turbulenciái közepette az egyetlen szervezett össztársadalmi erőt hazánkban az egyházak jelenthetik, a „lengéscsillapító" szerepükre meglehetősen nagy szükség is van. Ez persze politikai szerepüket összr.emzeti szempontból felértékeli, amennyiben pártok feletti és kívüli pozícióból képviselnek humanista, nemzeti és össztársadalmi normákat és értékeket. A kérdés tehát az — némi leegyszerűsítéssel: vajon a második forduló után Csongrád megyében egy lényegében új egypártrendszer alakul-e ki, ahol a kevés szavazatot kapott pártokat — egymás közötti konfliktusaik és mozaikszerűen megosztott voltuk miatt — MDF-buldózér szorít ki a helyi közélet peremére. Mindenesetre ,a megye és Szeged városának politikai egészsége kiegyensúlyozottabb, pluralista klímát igényelne. Ez. azt hiszem, magának az MDF-nek is hosszú távú érdeke lenne. Anderlr Adám