Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-04 / 79. szám

1990. április 4., szerda 29 CSEREPES SOR KONTRA MAGÉV lelep- és tereprendezés Őszintén szólva, a Cserepes sori nagy „nemzetközi" áruforgalomból egy-két aprósággal én is kivettem már a részem. Engem nem a textíliák, inkábba barkácsoláshoz szükséges apróbb kéziszerszámok vonzottak. Nem is any­nyira a minőségükkel, inkább az árukkal lehettem elége­dett. Aztán ahogy a minap a kocsimhoz mentem a szer­zeményeimmel. ott találtam a „konkurencia" szórótapját a szélvédőmön. Ebben a Műszaki Anyag- és Gépkereske­delmi Vállalat ajánlotta magát. Talán nemcsak nekem, hazai polgárnak, hanem a külföldieknek Is. Hátha nekik több a pénzük, elvégre, egyikük-másikuk árult is. A dorozsmai úti telepükre kat, hogy érdemes legyen ide cél nélkül ritkán megy ki az kiautózni, buszozni. szinte teljesen szabad kezet kaptunk. Újabban még az árakat is mi határozzuk meg. Most bíztuk meg a Szegedi Számítástechnikai Kisszövet­kezetet a teljes körű gépi­adatfeldolgozás kidolgozásá­ra. A naprakészebb infor­mációk birtokában elképzel­hető, hogy jövőre már to­bérbe adjuk. Ennek bevéte­lével további szükségszerű leértékeléseket finanszíroz­hatunk. A szervezési intéz­kedésekre csak egy példa; az emelkedő fuvartarifák elle­nére az. idén sikerült lefarag­ni a szállítási költségeinkből. Munkánkat a lehető legki­sebb létszámmal oldjuk meg. vább lépünk az. önállósodás jelenleg 38 ember dolgozik ember, drága a benzin. Arra vitt az utam, hát beugrottam. Kovács Istvánt, a Magév dél-magyarországi alköz­pontjának vezetőjét arról kérdeztem, mi a magyaráza­ta ennek az állami cégtől szokatlan rámenösségnek. — Az eredeti profilunk az új és használt szerszám- és szerszámgép-forgalmazás — Kissé meglep, ami l mond. A sokkal forgalma­sabb Marx téren épp most zárták be két üzletüket. — Látszólagos az ellent­mondás. Azok az üzletek a nagyvállalathoz tartoztak, nem hozzánk. Nekünk itt a telepen kellett lépni, hisz itt a napi választék háttere a teljes, ötven millió forintot megközelítő raktárkészlet. útján, s kft.-vé alakulunk. — Gazdálkodási eredmé­nyek alapján bízhatnak a megmaradásban? — Évekig a nullszaldó kö­rül mozogtunk. Emiatt két éve felmerült a visszafejlesz­tés lehetősége. Csak egy rak­tárbázis maradt volna itt, sok-sok embertől meg kellett volna válnunk. Igyekeztünk rendbe tenni a házunk táját, hogy a visszavonulás helyett előre menekülhessünk. Én itt. A többletmunkát a bér­megtakarítással honoráljuk, s az idén 20 százalékos bér­emelést adtunk. Körülnéztem a raktárak­ban és környékükön. Az üres udvarrészen tolólappal egyengették a terepet. Mint megtudtam, ez egy ígéretes tervük első lépése. Az Euro­Service Kft. átadótelepének és nullszervizének adnak he­lyet, ha létrejön az üzlet. Fő­leg Ford kistraktorok és t^l^ZÍ^tlt: Tavaly a 217 milliós forgal 1989-ben lettem alközpont munkagépek, furgonok lesz ja a bevételünknek. A vásár­lóerő vészesen zuhan. A tö­megáru Cserepes sori árai­val képtelenség versenyezni. Ezért nekünk célszerűbb a drágább, de márkásabb cik­kekkel foglalkoznunk, s eze­ket a külföldi is viszi. A te­vékenységünk mára azok a szabadon meg­választott áruféleségek teszik ki, amelyeket keresnek az emberek. Ezek skálája a vil­lanyszerelési cikkektől a lo­csolótömlön keresztül egé­szen az esőcsatornáig terjed. A cikklista állandó igény szerinti változtatása mellett igyekszünk a közvetlen kis­kereskedelmi kiszolgálás fel­tételeit is megteremteni. Most hoztuk létre egyik rak­tárunkban azt a boltunkat, ahol vásárolni is lehet, de egyben a kereskedőknek be­mutatóteremként szolgál. A kiskereskedelmi árrés egy részével csökkentjük az ára­vezető, s egész tevékenysé­gem ezt a célt szolgálja. A tavalyi év a rendcsinálásra ment rá. Az elfekvő készle­munkból 14 millió volt a „maszek" vásárlás. Akkor a vásárlónak kellett végigjár­ni a raktárakat, kiíratni, amit kér, az irodában befi­zetni, visszamenni és össze­LC_ szedni az árut. Ezek a ké- szabadult hely lehetővé tet­kétharmadát nyeretlenségek most meg- te hogy egyik raktárunkat szűntek, reméljük, ez lendi­nek majd itt, forintért. Isme­retes, hogy ezek a nyugati masinák nem olcsók. Elkép­zelhető, hogy emiatt a vétel­tekből az eredményünk ter- ár egy részét csereszerződés hére egymillió forintnyit le­selejteztünk, 3.2 millió érté­kű árut leértékeltünk. A fel­keretében exportképes me­zőgazdasági termékben fizet­heti meg a termelő. T Sz. I. teni fog az üzleten. — Az önök alközpontja önmagában egy kisebb, köze­pes vállalatnak felel meg. A szakosodott nagyok szélesebb ajánlati listájával hogyan tudnak versenyre kelni? ' — Ezt a hátrányt a rend­szeres és gyors kiszállítások­kal igyekszünk ellensúlyozni. Nyolc utazó rendelésfelve­vőnk járja azt a százhúsz ki­lométer sugarú kört, amed­dig még megtérülnek a szál­lítási költségek. — Ez a nagyvállalat-alköz­pont forma nem idejétmúlt? — Tevékenységünkben Vállalkozásfejlesztési alapítvány Megalakult a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapít­vány kuratóriuma. A közelmúltban bejegy­zett alapítvány indulóvagyo­na 4 milliárd 236 millió fo­rint. Ebből a kormány hoz­zájárulása 3 milliárd, a Ma­gyar Nemzeti Banké 500 mil­lió, az OTP-é 350 millió, a Magyar Hitelbank Rt.-é 300 millió forint. Kisebb ösz­szeggel szállt be több bank és intézmény. Az alapítvány célja, hogy elősegítse a piacgazdaság ki­alakulását, hozzájáruljon a piaci verseny kibontakozá­sához. Ehhez elengedhetet­len a kis- és közepes mé­retű, egyéni és társas vál­lalkozások számának bőví­tése, illetőleg a-meglevők tá­mogatása. Az alapítvány a pénzpiaci feltételeknél 10 százalékkal olcsóbb hitelt ad, tőkét fektet be az ígéretes vállalkozásokba. Vannak-e még algyőiek? A Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központjának két munkatársa, Bárkányi Júlia és Török György nem kisebbet gondolt, mint hogy választ keres ezekre a kérdé­sekre. Kutatási programju­kat már kidolgozták, a nyár­ra tervezett vizsgálathoz azonban anyagi segítségre van szükségük. A laikus első gondolata: mi köze lehet a megyei mű­velődési központnak ehhez a kutatáshoz? Már a témafele­lősökkel folytatott beszélge­tés elején megtudtam, értet­lenségem abból a közkeletű felfogásból ered, hogy a nép­művelő kizárólagos feladata a „kultúra terjesztése", lehe­tőleg „bevétel-orientált" mó­don. Csakhogy a kutatók ezt egészen másképpen gondol­ják. Véleményük az, hogy a Algyői 1973-ban szip­pantotta magához Sze­ged. Akkor „egyesítés­nek" titulálták ezt az ak­tust. pedig valójában összevonásról volt szó. A faluból „város" lett, la­kói „szegedivé" váltak. Mit hozott valójában ez a változás az algyőiek számára? Kaptak-e va; lamit Szegedtől, cserébe az olajért? Élni, vagy csak lakni lehet Algyőn? györől, a h'ivatalos adatgyűj­tés számára megszűnt ez a település. De ez az összes „társközség" sorsa is. Elmos­nepmúveló szakmai munkája sőket az adminisztratív nem szűkíthető a kultúrára, intézkedések. Algyőn mennyi hanem a településen élő em­berek életmódjának ismere­tében kell tevékenykednie „algyőiség" maradt meg? Hogyan változtatta meg — ha úgy tetszik; hogyan hígí­totta föl — az „ős algyőiek" társadalmát az odaköltözött a fellelhető dokumentumok elemzése előz meg. Szakmai vezetőik Bánlaky Pál és se­gítője, Tóth László. Mindket­ten szociológusok — a metó­dus kidolgozásában vesznek részt. Velük tart az a húsz ember, aki levelező tagoza­ton szerez majd középfokú népművelői képesítést és vél­hetőleg tágabb szemléletet is. Mert a sok beszélgetés ta­pasztalatát magukkal viszik, mint — a kutatók fogalma­zásával — „méhecskék a vi­rágport". Mindez persze nem megy pénz nélkül. A szállás (ba­rakkban), étkezés és a többi költség 2-3000 forintba kerül fejenként. A Szegedért Ala­pitványhoz adták be pályá­zatukat ez ügyben, de kérték a megyei tanács művelődési osztályának segítségét is. Remélik, nem hiába. Ny. P. Vasárnap is: Con troli A választások második fordulójában, április 8-án is a Controll Elektronikai és Számítástechnikai Kisszö­vetkezet közreműködésével összesítik a szavazatokat. A Controll elnöke bízik abban, hogy ezúttal semmilyen, elő­re nem látható hiba nem akadályozza a gyors mun­kát, s a rendszert kezelő mintegy kétezer informati­kai szakember az első for­dulónál gyorsabban továb­bíthat majd pontos adatokat. Kelemen Géza fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az első fordulóban sem a Controll hibája következté­ben késtek az eredmények, így a szövetkezet szakmai megbízhatósága nem szenve­dett csorbát. A kollektíva óriásj euedménynek tartja, hogy valamennyi párt — nemcsak a győztesek — elé­gedett az összesítéssel. Kije­lentette: a korábbi hibák vasárnap nem ismétlödnek meg SZONDA Vaktörvény Na, hát ezt is megértük. Biz' Isten, erre vártam. Azazhogy mégsem egészen ilyen végre. Különben a cirkusz még tart — formálisan. A kamatadó akkor töröltetik el véglegesen, ha a Magyar Közlönyben közzéteszik. Idő kérdése. Addig is hadd liluljon a pol­gár feje . .. vesse szét a düh ... pukkadjon meg. szentségeijen ... méltatlankodjon. A történet első képe: Békési László gyászos te­kintetű portréja. A pénzügyminiszter csökönyös és hajthatatlan. Mert higgyük el, az a négymilliárd úgy kell a kormánynak, mint a falat kenyér. Gazdaságunk talpon maradásának záloga. Anélkül nincs ám nyugati hitel. Egy árva cent se. Második kép, amelyen jól látni, mint őrlődnek parlamenti képviselőink — szegények, ök is szegé­nyek, mi is szegények vagyunk, aztán a ka­matadót csak megsza­vazzák. Ujjé, talpon maradunk — mi, sze­gények! A harmadik képen ahányan vannak, any­nyifélék. Az egyik világszerte érthető mozdulattal érzékelte­ti: ezt nektek, kamat­adó helyett, a másik (ebből a fajtából is sok volt) magyarázza a bizonyítványt: ő csak egy kis végrehajtó, s hiába nem ért egyet a döntéssel, meg kell hogy csinálja... megint másik a törvényes útra mutogat: irány az Al­kotmánybíróság. Negyedik kép: Esztergom. Halogatják a döntést. Ugyan már! Mit számít a kesergő-bizonytalan-re­ménykedő polgárnak egy-két nap. Majd ha a kölcsön­dollárköteg a markunkban, azután döntenek. A fél ország lélegzet-visszafojtva lesi, mi lesz. Belerokkan-e az újabb fizetnivalóba, vagy a léthatáron ugyan, de megússza. S lőn csoda. A kamatadó törvénytelennek minősül. Az ötödik képen az ügyvivő kormány „marja ma­gát", az elnök levélben kéri az alkotmánybírósági ha­tározat felülvizsgálatát. Az Alkotmánybíróság pedig nem ad helyt a fellebbezésnek. Szóval, látják, sok minden hiányzik itt nálunk, de legalább igazság van. Már most csak azt nem tudni, kié ez az igazság. Azé-e, akj a kivárás taktikáját vá­lasztotta, s — törvénytelenül — nem válaszolt az OTP­nek kamatadóügyben, vagy azé, aki — törvénytisztelő polgár lévén — tartotta magát a szabályhoz; vallott és fizetett. Ö. boldogtalan magyar! Balek vagy, ha tisz­teled a torvényt. Mert azt a pénzt, amit egyszer kivet­tek a zsebedből, azt ugyan már nem adják vissza. Volt törvénv. nincs törvény, volt kamatadó, nincs ka­matadó, volt pénz, nincs pénz. Hiába, a törvény vak... (mag) Nyereménybetélkönyvek sorsolása Az Országos Takarék­pénztár április 3-án, Buda­pesten rendezte meg a nye­reménybetétkönyvek 1990. I. negyedévi sorsolását. Eszerint azok az 1990. már­cius 29-éig váltott és a sor­solás napján forgalonban volt nyereménybetétköny­vek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegye­zik az alább felsorolt szá­mokkal, az 1990. I. negyed­évi átlagbetétjüknek a szá­mok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Szám-Nyeremény % Szám-Nyerem végzódés végzödés . 025 25 637 50 036 25 672 25 054 25 676 25 064 50 705 250 099 25 711 50 103 50 712 25 125 25 714 25 168 25 774 25 118 25 866 25 201 25 874 25 311 25 890 25 346 25 896 50 348 25 926 25 396 100 937 25 408 50 939 25 444 25 958 100 506 25 971 1U0 515 25 971 50 398 25 980 50 629 25 995 25 Az új szemlélet már súrol­la* f°"0,ÓeJa hatá™V de olajmunkások," s^gedteiTTö he? értelem- J • £ ben: a szociológia altal ke- \ telenülés* És mit tud vésbé érintett terület, az tenni éíükíÁUzolTáítatoU népművelő, a kultúra omla­? Afit szólná­nak vajon a falu — vagy vá­ros? (még a megnevezéssel is baj van) — vezetői (ha len­nének ilyenek) azokhoz a kellemetlen kérdésekhez, amelyeket a helybéliek ten­nének fel nekik? Az első lépés termeszete­A nyereményösszeget a be­tétkönyvét kiállító taka­rékpénztári fiók, takarék­szövetkezet, vagy postahiva­tal április 20-átál fizeti ki. életkörülmények -feltételek, is a kultúra, mint életminő- " ség vizsgálata a cél. Telepü- doZÓ házában léskutatási vizsgálataik nem előzmény nélkül valók. Csongrád és Királyhegyes feltérképezésében már vál­laltak hasonló feladatot, és nem is eredménytelenül. A kutatás „hozadéka" kiad­ványban is olvasható, és se­gített olyan kérdések megfő- sen a dolgok megnevezése, s galmazásában, amelyek hoz- a tervezett kutatás ennél zájárulhatnak a korábban többet nem is vállalhat. Ez lappangó problémák megöl- azonban nem kevés, hiszen dúsához. a változáshoz vezető erjedést indíthatja meg. Itt kapcsoló­Algyon a „városiasodás" dik a történetbe a népmüve­ligsúlyosabb következménye lő, aki településközpontú, az volt, hogy megszűntek a szociológiával, pszichológia­helyiek érdekérvényesítési val „fertőzött'• szemléletével lehetőségei. Még elöljárójuk sokat tehet azokért az embe­sincs, csak „területfelelős", rekért, akiket „művelni" hi­gyakorlatilag hatáskör nél- vatott. Bárkányi Júlia és Tö­kül. A statisztikák az össze- rök György egyhetes helyszí­oowó* óta nem tudnak Al- ni kutatást tervezett amelyet Ötvennyolcból tizenkettő maradt I Menedékhelyre találtak, de... Az elmúlt hónapokban egész, .hiszen ez a három lapunk is több ízben foglal- lakás is lakott volt. A ta­kozott a szegedi hajléktala- nács először utcára szánta a nok problémájával. Emié- rosszhiszemű, jogcím nélküli keztetőül most csak annyit, lakókat hogy heteken át ötvennyol­can aludtak a szegedi pá­lyaudvaron. mert a hajlék­talanoknak beígért ideigle­nes szállás ellen a lakosság aláírásgyűjtést szervezett. A MAV szegedi igazgatósága elégelte meg először az ál­datlan helyzetet és lépett: bezárta éjszakára a pálya­udvart. Ekkor kapták meg a hajléktalanok ideiglenesen a rutőfi Sándor sugárút 7. .szám alatti épületet Az „ideiglenesség" hétfőn le­járt: — Három lakást kaptunk a Bajai úti reptéren — mondja Pajtás Zoltán. az alapítványi kuratórium tag­ja. — Kicsit furán zajlott »z — Hogy szaporodjanak a hajléktalanok? — Hát éppen ez az. Végül úgy döntöttek, hogy az épü­let felső szintjén levő üres lakásokba költöztetik őket — Akkor minden rend­ben'. — Nem egészen. Sokan eleve ki se jöttek a Bajai útra. Igaz, hogy nem egy — És ez miért nem megy? érték inzultusok. Inkább - Nehéz őket munkára odébbálltak többe" ''' szorítani. Az a helyzet, hogy ~ Ml a megoldás? maguk is ismerik a rende- ~ Be kell laknunk az uj letet, ha több felkínált állást épületet. Munkára szorítani nem fogadnak el már jár a az ott lakókat. Segitsegben munkanélküli-segély. Az — szerencsere — most sincs kellene, hogy a tanács ki- hiány. A Gábriel taxi pél­csit szigorúbb legyen velük daul azonnal adott CB-rádi­— ne adjon segélyt, hanem hiszen kint nincs telefon. munkahelyet biztosítson. Az örökös adományokkal csak ártunk, r,em segítünk. — Az állomáson még öt­vennyolcan voltak, lettek a többiek, hiszen most Mától két portás vigyázza az épületet és a rendet Szép lassan, reméljük, ren­deződik a helyzet. Az az Hooá '8azsaS- hogy se a tanács­nak, se az alapítványnak, de még a hajléktalanoknak sincs gyakorlata abban, hogy hogyan rendezhető ez a panziót vártunk, de az épü- csak 12-en költöztek ki. let szinte használhatatlan. _ Sokan vetett ágyat vár­A vízcsapok nem működ- tak, Grand Hotelt. Másokat probléma. Áz"ott lakóknak nek, sokszor villany sincs, néhány deviáns ember mart is tudomásul kell venni. — Ki fogia rendb): tenni el, már az ideiglenes hely- nem tarthatják tovább a a házat? ről. Sok gondunk volt, az markukat alamizsnáért — . — Mi azt szeretnénk, ha erősebbek egy része „csics- neklk ^ dolgozni kell! a hajléktalanok maguk ten- káztatni" szerette volna a nék otthonossá! gyengébbeket A nőket is R- G.

Next

/
Thumbnails
Contents