Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-04 / 79. szám
iros betűs munkanap / . / Mégsem szabadultunk fel? — Immár Bulgária is köztársaság — Konkurálnak a Cserepes sori piaccal „Április 4., szerda, a felszabadulás ünnepe, Izidor" — ez áll piros betűkkel a még 1989-ben szerkesztett és nyomtatott asztali naptáramban. 1945-ben ezen a napon ért véget a Trianon utáni Magyarország területén a második világháború, s egyúttal ekkor foglalta el a szovjet,hadsereg hazánk utolsó négyzetcentiméterét. A világ nagyot változott azóta; míg máskor e napon ünneplőbe öltözött kisdiákok énekelték: ..Április 4.. drága ünnepünk, szép életet te hoztál nekünk", valamint: „Szovjet harcos hozta nékünk, hálás szívvel őrzi népünk", addig most mindenki munkahelyére igyekszik. Rendes — bár az események gyorsasága miatt piros betűs — munkanap köszöntöli ránk. Nem beszélve arról, hogy jövő nyárra az utolsó szovjet katona is hazatér. A külpolitikában és az itthon zajló választási kampányban viszonylag csendes nap volt a tegnapi nap; ezért inkább a szűkebb házunk tájával (a sajtóval és Szegeddel) foglalkozó írások közül válogattunk. I Sandi István DM választási különszám Tegnap elkészült a Délmagyarország választási különszáma, amelyben — interjúkkal, ismeretterjesztő és elemző cikkekkel — igyekeztünk vázlatot adni Csongrád megye politikai térképéről. A zöld színű fejléccel megjelent tízoldalas újságot megvásárolhatják az újságárusoknál (nemcsak Szegeden és környékén, hanem a megye egész területén), valamint a szegedi sajtóházban, szerkesztőségünkben is. dokumentumban foglalták össze észrevételeiket a sajtószabadság érvényre juttatásához szükséges feltételekről. Ebben kifejtik: bár minden párt deklarálja — még nincs sajtószabadság. Az újságíró szakma az utóbbi hónapok politikai küzdelmeiben azt tapasztalja, hogy a nemzeti médiumokban a pártok a szólás- és véleményszabadságot magukra nézve sok esetben egyoldalú jogként értelmezik, s a sajtóban megjelenő más álláspontokért magát a sajtót támadják. A pártérdekek érvényesítését a sajtó közvetlen irányításával, a szakmai munkába való folyamatos beavatkozással képzelik el, tehát a korábbi egypárti rendszer módszereit továbbra is alkalmazzák. Ezért egyre indokoltabb az a félelem, hogy a-' nemzeti médiumok egyes műhelyeit külön pártálláspontok szócsövévé kívánják változtatni. Hogy ezt a veszélyt a szakma elháríthassa, javasolják: az Országgyűlés határozatban kötelezze a nemzeti tájékoztató eszközöket — mindenekelőtt a rádiót és a televíziót — a tárgyilagosságra és a pártoktól, valamint a mindenkori kormánytól való politikai függetlenségre. Indítványozzák, hogy az új törvényhozás mielőbb dolgozzon ki a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására és felügyeletére a pártatlanság elvének megfelelő megoldást. Ez a feladat nem végezhető el a szakmai szervezetek együttműködése nélkül, éppen ezért a részletek kir munkálásához bármilyen formációjú koalíciós kbrmánynak felajánlják segítségüket, és teljes támogatásukat. Minden további késlekedés egyet jelent azzal, hogy nincs sajtószabadság — állapítja meg a közös dokumentum Harc a megyei lapokért „Kívánjuk a sajtó szabadságát A Magyar Televíziós Kamara, a Magyar Rádiós Kamara, a Nyilvánosság Klub választmánya, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége megvitatta a rádiós és televíziós újságírás helyzetét. A tanácskozás résztvevői megállapították: a pártok túlnyomó többsége erőteljesen irányítani, befolyásolni kívánja a rádió és a televízió tevékenységét, amit az újságírók nem fogadhatnak el. A tanácskozás résztvevői Az NSZK-ban nem lehetett volna megtenni, hogy szerkesztőségi kollektívák együtt lépjenek át egy más kiadó alkalmazásába, ám Magyarországon igen, mert e' ' téren joghézag van — állította Bayer József kedden, a Springer konszern által létrehozott új megyei lapokat bemutató tájékoztatón. Az Axel Springer—Budapest Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója beszámolt a napokban megjelent új megyei lapok alapításának néhány részletéről. Elmondta, hogy; tavaly ősszel kezdtek inténzív tárgyalásokat több újság főszerkesztőjével, s ezek eredményeként a hevesi, a nógrádi, a tolnai és a baranyai napilapok újságírói április 3-tól új lapokat készítenek. A megyei lapkiadók és szerkesztőségek munkatársai beléptek az Axel Springer— (Folytatás a 2. oldalon.) NagyMagyarország táncai Hétfón este a Nemzeti Színházban nagy sikerrel szerepelt a Szeged és az üllési Fonó Táncegyüttes. Gazdag programjukat Nagy-Magyarország tánchagyományaiból válogatták össze. Az esten Timár Sándor, Erdélyi Tibor, Mlinár Pál, Juhász Z.-olt, Németh Ildikó, Tóth László, valamint a két együttes vezetője, Nagy Albert szép koreográfiáit láthatta a közönség. A Szeged többek között széki lakodalmast, méhkeréki, palóc, tolnai, keménytelki, szatmári táncokat mutatott be, a Fonó pedig zempléni, cigány, dél-alföldi. bonchidai, gyimesi és kalotaszegi táncokkal szórakoztatták a szép számú publikumot. Az est két szólótáncosa Juhász Zsolt és Csápenszki Katalin volt. A táncosok talpa alá a muzsikot a Rokka zenekar és a Padka banda szolgáltatta. Somogyi Xirolyné felvételei Hegalakult a Vajdasági Magyarok Demokratikus Köxössége Összeurópai érdekek a kisebbségekért " . •» ' Szombat délután tartotta alakuló közgyűlését a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Zombor melletti Doroszlón. A szervezet létrehozását eddig mintegy hatezren támogatták aláírásukkal. A VMDK programja támogatja a Jugoszláviában meghirdetett reformokat, síkraszáll a társadalmi és politikai változásokért, a pártállam jogállammá történő átalakításáért, a tőke-, áru- és munkaerőpiaccal rendelkező piacgazdaságért, a többpártrendszerű parlamenti demokrácia megteremtéséért. Kidomborítja, hogy létre kell hozni a népek és nemzetiségek egyenjogúságának új modelljét, mert az eddigi a pártállam jegyeit viseli, és' kimerítette belső tartalékait, nem hóz megfelelő eredményeket, a kis létszámú nemzetiségek — így a vajdasági magyarok soraiban nem biztosítja a felgyorsult asszimilációs foly'arrtat megállítását. Az új modellre nem azért van szükség, hogy a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság szükségességének alapgondolata megváltozzon, hanem azért, hogy az minél következetesebben és teljesebben valóra váljon a jogállam, a piacgazdaság és a politikai pluralizmus feltételei között A nemzetiségi politikát még kell szabadítani az egypárti ideológia béklyóitól, s a nemzetiségi jogokat az emberi jogok sajátos területeként kell kezelni. A VMDK kezdeményező bizottságának vezéregyénisége. Ágoston András, az újvidéki Fórum Lap- és Könyvkiadó igazgatóhelyettese beszámolójában hangsúlyozta, hogv a közösség Jugoszlávia népei és nemzetiségei egyenjogúsága érvényesítésének szervezeti és politikai e'szkoze lesz Célja, hogy elősegítse a nemzeti-nemzetiségi egyenrangúság megvalósítását a Vajdaságban, illetve a Szerb Köztársaságban. Tegnap délután munkatársunk telefoninterjút kért Ágoston Andrástól: — Az önök szervezete hangsúlyozottan nem pártként funkcionál, jelentette ki legutóbb a Magyar Szó hasábjain szóvivőjük. Vékás János. Hogyan kívánják megvalósítani célkitűzéseiket? — Az eljövendő választásokon nem akarunk képviselőjelölteket állítani. A politikai döntéshozatalban részt vevő felekre szeretnénk hatást gyakorolni, azaz oly módon képviselni érdekeinket, hogy támogatnánk mindazon pártokat, amelyek ezt kérik, amennyiben konkrét, és számunkra elfogadható programmal tudják és akarják képviselni érdekeinket. — Kíváncsi lennék, mely pártokra szamitanak? Gondolom, elsősorban a belgrádi székhelyű szocdemek jöhetnek szóba. — Igen. A másik pedig a demokrata párt — szintén Belgrádból. — A közeljövőre vonatkozó tennivalóik felöl érdeklődnék. — Sorrendiségét tekintve a legelső és legfontosabb az, hogy bejegyeztessük magunkat, de sajnos, az erre vonatkozó törvényt még nem alkották meg. Ebből következik: úgy mi, mint mások, zavartalanul szeretnénk tevékenykedni. Ennek fő nehézségét abban kell látnom, hogy tagdíjat bejegyzés nélkül nem szedhetünk, teháf költségeinket más úton kell fed.eznünk. — Milyen viszonyban allnak a központi szerb kormánnyal, illetve milyen sajtóvisszhangot váltott ki közgyűlésük hire? — Szándékosan nem értesítettük a szerb-horvát sajtót, csak a vajdasági magyar szerkesztőségeket, mert nem láttuk szükségességét annak, hogy beharangozzuk magunkat. Amikor megvagyunk, itt vagyunk, és ezzel elkerültük az esetleges felesleges bonyodalmakat... — Valamilyenfajta ellenaüásra számítanak? — Elvben eddig nem volt ilyen irányú megnyilvánulás Maga az alakulógyűlés jó hangulatban, a belügyiek példás együttműködésével zajlott Doroszlón. — Mely magyarorszagi partokkal állnak kapcsolatban? — Mi elsősorban inkább a , mindenkori magyar kormányszervekkel szeretnénk kapcsolatot tartani. — A koszovói válság az önök megítélése szerint milyen hatással van a Vajdaságra, mint tartományra? — Mi, a közösségből nézve, úgy látjuk: az a másik két fél közötti vita, melybe nem kívánunk beleavatkozni. Ezzel kapcsolatban két dolgot mondtunk kl: először is, mi nem vitatjuk el Szerbia államiságát, alkotmányjogilag pedig elfogadhatónak tartjuk mindazon eszközöket, melyeket Szerbia az állami integritás védelmében alkalmaz. Minden más antidemokratikus módszerről az a véleményünk, hogy nem hozhat megnyugtató eredményeket. — Értesüléseink szerint az utóbbi napokban többször előfordult, hogy a vajdasági postahivatalokból „ne dopusteno", azaz „nem engedélyezett" bélyegzővel viszszaküldték a magyarországi feladókhoz, köztük a Budapesti Széchenyi Könyvtárhoz a magyar tannyelvű iskoláknak, könyvtáraknak, intézményeknek szánt és címzett ajándékkönyv-csomagokat. Mit tud ezzel kapcsolatban mondani nekünk — szervezete nevében9 Itt egy korábbi megállapodásról van szó, amely a két állam közötti kulturális és nemzetiségi kapcsolatok jegyében köttetett. Mi ezt eleve helytelennek tartjuk, jóllehet nemzetközi rangú egyezség. Azt hisszük, erre a szerződésre a jövőben nem lesz szükség, mert a helsinki záróokmány szellemében az eszmék és a kulturális javak szabad áramlását mind a két fél irányába szabaddá kell tenni. Varga I\án 80. évfolyam, 79. szám 1990. április 4., szerda POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint