Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-04 / 79. szám

iros betűs munkanap / . / Mégsem szabadultunk fel? — Immár Bulgária is köztársaság — Konkurálnak a Cserepes sori piaccal „Április 4., szerda, a felszabadulás ünnepe, Izidor" — ez áll piros betűkkel a még 1989-ben szerkesztett és nyom­tatott asztali naptáramban. 1945-ben ezen a napon ért vé­get a Trianon utáni Magyarország területén a második vi­lágháború, s egyúttal ekkor foglalta el a szovjet,hadsereg hazánk utolsó négyzetcentiméterét. A világ nagyot válto­zott azóta; míg máskor e napon ünneplőbe öltözött kis­diákok énekelték: ..Április 4.. drága ünnepünk, szép életet te hoztál nekünk", valamint: „Szovjet harcos hozta né­künk, hálás szívvel őrzi népünk", addig most mindenki munkahelyére igyekszik. Rendes — bár az események gyorsasága miatt piros betűs — munkanap köszöntöli ránk. Nem beszélve arról, hogy jövő nyárra az utolsó szov­jet katona is hazatér. A külpolitikában és az itthon zajló választási kam­pányban viszonylag csendes nap volt a tegnapi nap; ezért inkább a szűkebb házunk tájával (a sajtóval és Szegeddel) foglalkozó írások közül válogattunk. I Sandi István DM választási különszám Tegnap elkészült a Délmagyarország választási kü­lönszáma, amelyben — interjúkkal, ismeretterjesztő és elemző cikkekkel — igyekeztünk vázlatot adni Csong­rád megye politikai térképéről. A zöld színű fejléccel megjelent tízoldalas újságot megvásárolhatják az új­ságárusoknál (nemcsak Szegeden és környékén, hanem a megye egész területén), valamint a szegedi sajtó­házban, szerkesztőségünkben is. dokumentumban foglalták össze észrevételeiket a saj­tószabadság érvényre jutta­tásához szükséges feltéte­lekről. Ebben kifejtik: bár minden párt deklarálja — még nincs sajtószabadság. Az újságíró szakma az utóbbi hónapok politikai küzdel­meiben azt tapasztalja, hogy a nemzeti médiumokban a pártok a szólás- és véle­ményszabadságot magukra nézve sok esetben egyolda­lú jogként értelmezik, s a sajtóban megjelenő más ál­láspontokért magát a sajtót támadják. A pártérdekek érvényesí­tését a sajtó közvetlen irá­nyításával, a szakmai mun­kába való folyamatos be­avatkozással képzelik el, te­hát a korábbi egypárti rend­szer módszereit továbbra is alkalmazzák. Ezért egyre in­dokoltabb az a félelem, hogy a-' nemzeti médiumok egyes műhelyeit külön pártállás­pontok szócsövévé kívánják változtatni. Hogy ezt a veszélyt a szakma elháríthassa, java­solják: az Országgyűlés ha­tározatban kötelezze a nem­zeti tájékoztató eszközöket — mindenekelőtt a rádiót és a televíziót — a tárgyilagos­ságra és a pártoktól, vala­mint a mindenkori kor­mánytól való politikai füg­getlenségre. Indítványoz­zák, hogy az új törvényho­zás mielőbb dolgozzon ki a nemzeti médiumok vezetői­nek kiválasztására és fel­ügyeletére a pártatlanság el­vének megfelelő megoldást. Ez a feladat nem végezhető el a szakmai szervezetek együttműködése nélkül, ép­pen ezért a részletek kir munkálásához bármilyen formációjú koalíciós kbr­mánynak felajánlják segít­ségüket, és teljes támogatá­sukat. Minden további késlekedés egyet jelent azzal, hogy nincs sajtószabadság — ál­lapítja meg a közös doku­mentum Harc a megyei lapokért „Kívánjuk a sajtó szabadságát A Magyar Televíziós Ka­mara, a Magyar Rádiós Ka­mara, a Nyilvánosság Klub választmánya, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége megvitatta a rádiós és tele­víziós újságírás helyzetét. A tanácskozás résztvevői meg­állapították: a pártok túl­nyomó többsége erőteljesen irányítani, befolyásolni kí­vánja a rádió és a televízió tevékenységét, amit az új­ságírók nem fogadhatnak el. A tanácskozás résztvevői Az NSZK-ban nem lehe­tett volna megtenni, hogy szerkesztőségi kollektívák együtt lépjenek át egy más kiadó alkalmazásába, ám Magyarországon igen, mert e' ' téren joghézag van — állítot­ta Bayer József kedden, a Springer konszern által lét­rehozott új megyei lapokat bemutató tájékoztatón. Az Axel Springer—Buda­pest Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója beszámolt a na­pokban megjelent új megyei lapok alapításának néhány részletéről. Elmondta, hogy; tavaly ősszel kezdtek intén­zív tárgyalásokat több újság főszerkesztőjével, s ezek eredményeként a hevesi, a nógrádi, a tolnai és a bara­nyai napilapok újságírói áp­rilis 3-tól új lapokat készíte­nek. A megyei lapkiadók és szerkesztőségek munkatársai beléptek az Axel Springer— (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy­Magyarország táncai Hétfón este a Nemze­ti Színházban nagy si­kerrel szerepelt a Sze­ged és az üllési Fonó Táncegyüttes. Gazdag programjukat Nagy-Ma­gyarország tánchagyo­mányaiból válogatták össze. Az esten Timár Sándor, Erdélyi Tibor, Mlinár Pál, Juhász Z.-olt, Németh Ildikó, Tóth László, valamint a két együttes vezetője, Nagy Albert szép kore­ográfiáit láthatta a kö­zönség. A Szeged töb­bek között széki lako­dalmast, méhkeréki, pa­lóc, tolnai, keménytel­ki, szatmári táncokat mutatott be, a Fonó pe­dig zempléni, cigány, dél-alföldi. bonchidai, gyimesi és kalotaszegi táncokkal szórakoztat­ták a szép számú pub­likumot. Az est két szó­lótáncosa Juhász Zsolt és Csápenszki Katalin volt. A táncosok talpa alá a muzsikot a Rokka zenekar és a Padka banda szolgáltatta. Somogyi Xirolyné felvételei Hegalakult a Vajdasági Magyarok Demokratikus Köxössége Összeurópai érdekek a kisebbségekért " . •» ' Szombat délután tartotta alakuló közgyűlését a Vaj­dasági Magyarok Demokratikus Közössége a Zombor mel­letti Doroszlón. A szervezet létrehozását eddig mintegy hatezren támogatták aláírásukkal. A VMDK programja támogatja a Jugoszláviában meg­hirdetett reformokat, síkraszáll a társadalmi és politikai változásokért, a pártállam jogállammá történő átalakításá­ért, a tőke-, áru- és munkaerőpiaccal rendelkező piac­gazdaságért, a többpártrendszerű parlamenti demokrácia megteremtéséért. Kidomborítja, hogy létre kell hozni a népek és nemzetiségek egyenjogúságának új modelljét, mert az eddigi a pártállam jegyeit viseli, és' kimerítette belső tartalékait, nem hóz megfelelő eredményeket, a kis létszámú nemzetiségek — így a vajdasági magyarok soraiban nem biztosítja a felgyorsult asszimilációs foly'a­rrtat megállítását. Az új modellre nem azért van szükség, hogy a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság szükségességének alapgondolata megváltozzon, hanem azért, hogy az minél következetesebben és teljesebben valóra váljon a jogállam, a piacgazdaság és a politikai pluralizmus feltételei között A nemzetiségi politikát még kell szabadítani az egypárti ideológia béklyóitól, s a nemzetiségi jogokat az emberi jogok sajátos területeként kell kezelni. A VMDK kezdeményező bizottságának vezéregyénisé­ge. Ágoston András, az újvidéki Fórum Lap- és Könyv­kiadó igazgatóhelyettese beszámolójában hangsúlyozta, hogv a közösség Jugoszlávia népei és nemzetiségei egyen­jogúsága érvényesítésének szervezeti és politikai e'szkoze lesz Célja, hogy elősegítse a nemzeti-nemzetiségi egyen­rangúság megvalósítását a Vajdaságban, illetve a Szerb Köztársaságban. Tegnap délután munkatár­sunk telefoninterjút kért Ágoston Andrástól: — Az önök szervezete hangsúlyozottan nem párt­ként funkcionál, jelentette ki legutóbb a Magyar Szó ha­sábjain szóvivőjük. Vékás János. Hogyan kívánják megvalósítani célkitűzései­ket? — Az eljövendő választá­sokon nem akarunk képvise­lőjelölteket állítani. A poli­tikai döntéshozatalban részt vevő felekre szeretnénk ha­tást gyakorolni, azaz oly mó­don képviselni érdekeinket, hogy támogatnánk mindazon pártokat, amelyek ezt kérik, amennyiben konkrét, és szá­munkra elfogadható prog­rammal tudják és akarják képviselni érdekeinket. — Kíváncsi lennék, mely pártokra szamitanak? Gon­dolom, elsősorban a belgrá­di székhelyű szocdemek jö­hetnek szóba. — Igen. A másik pedig a demokrata párt — szintén Belgrádból. — A közeljövőre vonat­kozó tennivalóik felöl ér­deklődnék. — Sorrendiségét tekintve a legelső és legfontosabb az, hogy bejegyeztessük magun­kat, de sajnos, az erre vo­natkozó törvényt még nem alkották meg. Ebből követ­kezik: úgy mi, mint mások, zavartalanul szeretnénk te­vékenykedni. Ennek fő ne­hézségét abban kell látnom, hogy tagdíjat bejegyzés nél­kül nem szedhetünk, teháf költségeinket más úton kell fed.eznünk. — Milyen viszonyban all­nak a központi szerb kor­mánnyal, illetve milyen saj­tóvisszhangot váltott ki köz­gyűlésük hire? — Szándékosan nem ér­tesítettük a szerb-horvát sajtót, csak a vajdasági ma­gyar szerkesztőségeket, mert nem láttuk szükségességét annak, hogy beharangozzuk magunkat. Amikor megva­gyunk, itt vagyunk, és ez­zel elkerültük az esetleges felesleges bonyodalmakat... — Valamilyenfajta ellen­aüásra számítanak? — Elvben eddig nem volt ilyen irányú megnyilvánu­lás Maga az alakulógyűlés jó hangulatban, a belügyiek példás együttműködésével zajlott Doroszlón. — Mely magyarorszagi partokkal állnak kapcsolat­ban? — Mi elsősorban inkább a , mindenkori magyar kor­mányszervekkel szeretnénk kapcsolatot tartani. — A koszovói válság az önök megítélése szerint mi­lyen hatással van a Vajda­ságra, mint tartományra? — Mi, a közösségből néz­ve, úgy látjuk: az a másik két fél közötti vita, melybe nem kívánunk beleavatkoz­ni. Ezzel kapcsolatban két dolgot mondtunk kl: elő­ször is, mi nem vitatjuk el Szerbia államiságát, alkot­mányjogilag pedig elfogad­hatónak tartjuk mindazon eszközöket, melyeket Szer­bia az állami integritás vé­delmében alkalmaz. Minden más antidemokratikus mód­szerről az a véleményünk, hogy nem hozhat megnyug­tató eredményeket. — Értesüléseink szerint az utóbbi napokban többször előfordult, hogy a vajdasági postahivatalokból „ne do­pusteno", azaz „nem enge­délyezett" bélyegzővel visz­szaküldték a magyarországi feladókhoz, köztük a Buda­pesti Széchenyi Könyvtárhoz a magyar tannyelvű isko­láknak, könyvtáraknak, in­tézményeknek szánt és cím­zett ajándékkönyv-csomago­kat. Mit tud ezzel kapcso­latban mondani nekünk — szervezete nevében9 Itt egy korábbi meg­állapodásról van szó, amely a két állam közötti kultu­rális és nemzetiségi kapcso­latok jegyében köttetett. Mi ezt eleve helytelennek tart­juk, jóllehet nemzetközi rangú egyezség. Azt hisszük, erre a szerződésre a jövő­ben nem lesz szükség, mert a helsinki záróokmány szel­lemében az eszmék és a kul­turális javak szabad áram­lását mind a két fél irányá­ba szabaddá kell tenni. Varga I\án 80. évfolyam, 79. szám 1990. április 4., szerda POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint

Next

/
Thumbnails
Contents