Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

r VÁLASZTÁSI KÜLÖNSZÁM 9 Főbűnös: a számítógép A kép'jobb oldalán látható a főbűnös. Akire annyira haragudott Baió György, Knézy meg a Kepes. Aki lassú volt, körülményes, akár egy kiöregedő középpályás. De legalább megbízható. A MÓR MEHET. MEGTETTE KÖTELESSÉGÉT? Az MSZMP a helyhatósági választásokra készül — Nyolcezren szavaztak ránk a megyében, s ezért min­denképpen köszönetet kell mondanunk választóinknak, a tagságnak, illetve a pártonkí­vüli aktivistáknak. — Ismert szegedi politológus nyilatkozott nemrég úgy, hogy az MSZMP a vártnál hamarabb eltűnik a politikai színpadról. — Tized százalékkal marad­tunk csak el a parlamenti rész­vételtől, s ezzel együtt sem érez­zük kudarcnak a szereplést. Ké­sőn szerveződtünk meg, Pesten máig sincs érdemi kezdeménye­zés. Ha ott is állítottunk volna listát, elértük volna a 4 százalé­kot. Ellenünk szólt az is, hogy rendkívül erós antikommunista hangulat befolyásolta a válasz­tókat. Visszatérve az eltűnésün­ket jósló nyilatkozatra, abban a vágyálom keveredik a valóság­gal. Erőszakkal sem lehet ben­nünket leradírozni, annak elle­nére sem, hogy lesznek próbál­kozások. — Látszik valami jelentős erő az MSZMP mögött? — Társadalmi bázisunk nö­vekedni fog, s ez már a helyha­tósági választásokon is meglát­szik majd. Optimizmusunk egyik oka, hogy az antikommu­nizmusból hosszabb távon nem fognak megélni a pártok, ennél többet kell majd mutatniuk. Másodikként a hatalomvesztés sokkján túljutott tagságot emlí­tem. Nap mint nap lépnek be hozzánk, új alapszervezetek jönnek létre. Jelenleg is van már Szegeden 50 olyan pártta­gunk, aki sosem volt tagja a ré­gi MSZMP-nek. *— Harmadszor? — A hatalomra került pártok a kapitalizmust akarják vissza­állítani, de a két és félezer dol­láros egy főre jutó nemzeti jö­vedelemmel csak a nyugatinál jóval alacsonyabb — s időben is korábbi — színvonalon jöhet létre. Ezen a Nyugat már régen túljutott, szakszervezetektől is erős baloldal alakult ki. Nem a bérek leszorításával, hanem a műszaki fejlesztéssel produkál­ják az extraprofitot. Lehet, hogy a mi kapitalizmusunk en­nek az ellenkezője lesz. — Ezt úgy érti, hogy alacso­nyak lesznek a bérek? — Erre annál is inkább meg­van az esély, mert óriási, akár 10—15 százalékos munkanél­küliség is előfordulhat. És ha nagy a munkaerők!nálat... Egy Krajkó Gyulát, a JATE Gazdaságföldrajzi Tanszé­kének vezetőjét, az MSZMP képviselőjelöltjét pártjának választási sze­repléséről kérdeztük. szubjektív momentum is elő­hozható érvként: az új pártok feltételezhetően mohók lesz­nek, s ez a dolgozók bőrére megy. A költségvetés, a bevéte­lek gyors növelése érdekében a tőkés réteg gyarapításában ér­dekelt. — A mezőgazdaságnál hogy látja ugyanezt? — A restauráció a falun is bi­zonytalanságot okoz. Nem len­ne szabad szétzúzni a nagyüzem és a kisgazdaságok elfogadha­tónak minősíthető összhangját. 14 millió ember etetésére képes ez az ágazat, egy főre jutó élel­miszertermelése áz USA-éval vetekszik. A bizonytalanság visszavetheti a 800 millió dollá­ros nettó export produkálására képes mezőgazdaságot. — Milyen a viszonyuk most az MSZP-vel? — Közel sem felhőtlen. So­kan közülük három éve még a marxizmust oktatták, tavaly re­formgondolkodók voltak, ma meg — az ország első emberei­hez hasonlóan — kijelentik, hogy sosem voltak kommunis­ták. — Mikor lesz ebből egységes baloldal? — Valóban, mostanában a megosztottság a legnagyobb probléma. Ehhez jön még az SZDP, az Agrárszövetség anti­kommunista beállítottsága. Ha nem tudunk összefogni, óhatat­lanul jobboldali diktatúra lesz. Ennek jelei Romániában már látszanak. — Apropó: önök hiányoztak egyedül a pártok marosvásárhe­lyi vérengzésekkel kapcsolatos tiltakozásáról... — Igaz. Akkor azt hittük, hogy ez is a választási hadjárat része, s azért nem vettünk részt. Azóta beláttuk, ez politikai hi­ba volt. — Miként látják a jövőt? — Készülünk a helyhatósági választásokra. Tudományosan megalapozott településfejleszté­si programot dolgoztunk ki. Ennél jobbat más párt sem igen produkál majd. — Sokan B-listát emlegetnek. Mennyire biztos az ön széké? — Hatvankét éves vagyok, én már nem nagyon aggódom, de az üzemekben, a hivatalok­ban erre tényleg megvan az esély. Mi is nagyon siettünk '45 után és korántsem a szakkép­zettség számított a vezetői posz­tok betöltésénél. Az új pártok­nak hasonlóan nagy esélyük van ugyanennek a hibának az elkövetésére. — Visszatérve az egységes baloldalra, ebből a szempont­ból hogyan értékeli a „pártsza­kadást"? — Mindenképpen az lett vol­na a korrekt. Egyébként ahogy látom, az MSZP-t sem nagyon akarja senki a keblére ölelni. A mór... — Önöket sem szeretik sok­kal jobban. — Pedig az MSZMP tényleg egy megújult párt, csak ezt ma még kevesen hiszik el. Vezeté­sünkben a régiek közül gyakor­latilag senki sincs, egy fiata­labb, még nem kompromittáló­dott nemzedék kezébe került át lassan a marsallbot. PIKÓ ANDRÁS: Kampánycsendben A helyzetünk még nem „rózsás", ám­bár „tulipános" jókedvünk sem ne­künk, szabaddemokratáknak van itt a megyében. De a kampányfőnök, aki szíve mé­lyén leginkább azokat a pártokat és politikuso­kat szereti, akiknek van humoruk, már látja a reményt keltő jeleket. Megszületett például a szegedi SZDSZ-e.sek között a választások utáni első politikai vicc. Apróhirdetés: Szegedi sza­baddemokrata szívesen cserélne lakást vasi vagy győri MDF-essel. Minden megoldás érdekel. Mi ráfizet(t)ünk jeligére a kiadóba. Az SZDSZ helyi választási kampányának egyik irányítójaként arra kért fel a Délmadár (erról jut eszembe, nem kellene becenevet vál­toztatni?) szerkesztője, írjak a kampány ta­pasztalatairól. Be kell látnunk, kampány kér­désében nincs tapasztalatlanabb annál a kam­pányfőnöknél, akinek munkáját nem igazolta vissza a választók akarata, gondolhatnánk; az ilyen ember szórjon fejére hamut, sorsa legyen a bujdoklás. Ne gondoljuk így; az SZDSZ azon pártok közé tartozik, amelyek a most le­zajlott első forduló előtt tudatosan felépített választási stratégiával rendelkeztek mind or­szágos, mind helyi szinten. Az okokat másutt kell keresni, s ez nem nél­külözheti néhol az összevetést a két legna­gyobb párt kampánytechnikái között sem. Ab­ban, hogy az országos trendektől ennyire elté­rő eredmény született Szegeden és a Csongrád megyei területi listán, leginkább az játszott sze­repet, hogy az MDF itt rendelkezett két olyan helyi illetőségű, de országosan ismert, széles publicitást kapó politikussal, mint amilyen Ki­rály Zoltán, aki a közvéleménykutatások sze­rint az ország legnépszerűbb politikusa és Raf­fay Ernő, akit parlamenti szereplése, moszkvai tárgyalásai s nem utolsósorban jól menedzselt könyve révén szerzett ismertséget. Az MDF kampánya így érthetően sokkal inkább sze­mélyre — és ellenfélre koncentrált lett. A hú­zóembereknek már nem kellett magukat meg­ismertetni a választókkai; sokkal inkább ők népszerűsítették az MDF-et, s annak kevésbé ismert jelöltjeit. Az MDF sikeréhez az is hoz­zájárulhatott, hogy határozott ellenségképpel rendelkeztek, ez az SZDSZ, s valljuk be, ehhez néhányszor jó partnereknek bizonyultak a sza­baddemokraták. Szerencsétlen plakátunkra (melyet itt Szegeden ki sem raktunk) a Fórum ügyesen válaszolt, sőt, saját plakátot is megje­lentetett némileg sértve az etikai kódexet. Az idei március 15-ikét sem lehet egyértelmű SZDSZ sikernek elkönyvelni, s a finisben úgy tűnik, előtérbe került a Fórum kampányában az ellenfél megrágalmazása, vezetőinek lekom­munistázása is. Az SZDSZ jóval ismeretlenebb jelöltekkel, de annál kidolgozottabb választási program­mal rendelkezett, s mert előre látható volt, az országosan ismert, de nem helyi illetőségű ve­Ez indokolta a standok fölállítását (no meg az is, hogy valódi liberálisokként mi szeretünk vi­tatkozni s igényeljük is a velünk való vitát), ezért szerettük volna, ha létrejönnek helyi vi­ták a pártok jelöltjei között. Úgy tűnik, ezen törekvéseink nem érték el azt a hatást, amit re­méltünk, a választók inkább személyek, mint programok alapján választottak. Az SZDSZ szegedi gyengébb szerepléséhez az is hozzájá­rulhatott, hogy az országosan kialakított SZDSZ-képet közvetíteni hivatott politikai reklámok, gondolok itt az utolsó burleszk­showra, vagy a Tom és Jerry reklámra, a kon­zervatívabb ízlésű, hagyományosabb értékek alapján választóknál akár riasztólag is hatha­tott, szemben az MDF patetikus, de jól meg­csinált, az emberek komformitás-igényére rá­játszó, néha lapos hirdetéseivel. Ebből a szem­pontból telitalálat a Fidesz reklámja, a maga fiatalosságával, s annak minden pozitív, szim­patikus vonásával. Mindezek alapján a pártoknak kialakult egy jól kivehető stílusa: az MDF image-ben köz­ponti szerepet kapott a „nyugodtság", „a hig­gadt, megfontolt erő", mely meglepő módon ügyes politikai akcionizmussal (Lenin-szobor becsomagolás, tüntetések) s nem mindig túl íz­léses, de hatásos oroszellenességgel párosult. (Itt jegyzem meg: a Tovariscsi konyec plakát eredetije a 20-as évek Szovjetuniójában készült el Burzsoázi konyec jelszóval, csak a kövér burzsoá nyakán ott kötél feszült.) Az SZDSZ­kép radikalizmust, vibráló szellemet, gyökeres fordulat akarását közvetítette a pártról, melyet helyi szinteken kevésbé komformizált és for­malizált, személyes kampány, kávéházos, sö­rözéses találkozások, nyugatias show-elemek (rock and roll-os autókonvoj) egészített ki, nem biztos, hogy mindenütt szerencsésen. De nem csak ily módon lehet elemezni a kampányt; voltak minden oldalon nevetésre okot adó fogások és tévedések is. Sok SZDSZ­es papírzászlón madaraink fejjel lefelé zuhanó­repülést mutatnak be, kellő öniróniával java­solták nekem többen: lennének talán ezek a szegedi SZDSZ jelképei. S hadd reklámozzam egy kicsit az ellenfelet is, illusztrálva, mily ma­gasságok elérésére képes a költészet, ha nyu­godt erővel párosul: Zöld a zászló, zöld a nyele aki magyar, ide vele Szegény a nép, hív a haza, Kossuth Lajos gyere haza, Éljen a szabadság, éljen a Haza! Für Lajos versét olvasták, megjelent több SZDSZ vezetőt rágalmazó cikk mellett a hód­mezővásárhelyi MDF lapjában. vannak nagy vesztesei is az első fordu­lónak: a Magyar Néppárt és az MSZDP. Mindkét párt sietett, hogy fizetett újsághirdetésekben köszönje meg a vá­s zető nem tudja majd önmagában ellensúlyozni lasztók bizalmát, mellyel jelöltjeiket a parla­az MDF két ismert személyiségét, az SZDSZ kampánya erőteljesen programorientált lett. mentbe juttatták. Hiába azok a fránya leadási határidők... Politikusként kezdő Csapatmunka volt Az esőre hajló péntek délelelőtl Bratinka József, az MDF korábban megkezdett faültetési akciójának keretében serényke­dett többedmagával a makkosházi városrészben. A megyében to­ronymagasan győztes párt „második fordulóra ítélt" képviselő­jelöltje először a faültetésről beszélt. csak nagyon keveset, hiszen az­zal lassan már éppen az ellenke­ző hatást érnénk el. Szerdán lesz még egy közös „fellépé­sünk" Raffay Ernővel, a Deák Gimnáziumban. — Eddig több mint két- zeddel többet kapott, de nála a — Nem éri olyan vád, mely ezer csemetét osztottunk ki, ez második jelölt is 38 százalékig szerint Király és Raffay mellett is része volt a választási kampá- jutott. Ilyen szempontból az én az MDF harmadik szegedi je­nyunknak. Hogy mennyire si- helyzetem a kedvezőbb, hiszen lőttjének nem volt igazán nehéz került, azt az is bizonyítja, a mögöttem igyekvő csak 14 dolga? százalékot ért el. — Ezek szerint ön a legesé­lyesebb második fordulós. — Ehhez még az is kell, hogy a választók újra elmenjenek — A faültetés mindig is az szavazni. Itt kell megragadnom ebből csak egyszer jött velem emberi bizakodás ősi jelképe az alkalmat, hogy megköszön- Raffay Ernő. Harminc-hatvan­volt, hiszen az ültető csak sok- jem a rám leadott szavaza- százhúsz résztvevő előtt fejtet­kal később, vagy egyáltalán tokát..., illetve azokat is, ame- tem ki elgondolásaimat és pró­nem is élvezi a fa gyümölcsét, Iyeket nem én kaptam. S ez tu- báltam meg válaszolni a nem is az enyhítő árnyékot. lajdonképpen igaz a második mindig könnyű kérdésekre. — Negyvenegy százalékot ért fordulóra is. el az egyéni választókerületben, — Mennyire lesz zsúfolt a úgy tudom, nem nagyon előz- következő néhány napja? ték meg. _ Nagy megmozdulást már — Roszik Gábor néhány ti- nem tervezünk. Plakátokból is hogy később sokan csatlakoz­tak az akciónkhoz s az igy or­szágossá terebélyesedett. — A gyakorlati haszonnal egy enértékű a szimbólumereje. — Igaz, hogy nem volt funk­cióm az MDF-ben, de annak alapító tagja vagyok, s kezdet­től fogva dolgozom is benne. Voltam 26 választási gyűlésen, s Bratinka József, 3. vk. 1. hely (41,17%) — Ezzel együtt is ismeretle­nebb volt sok-sok jelöltnél. — Sikerem mindenképpen a tek. Abban igaza van, hogy po­litikusként kezdőnek számitok, de hát ezzel igazán nem vagyok egyedül. — Milyen esélyeket ad párt­jának az egyéni választókerüle­tekben, a második fordulóban? — A legtöbb körzetben mi vagyunk az élen, s ez minden csapatmunkának köszönhető, bizonnyal a végeredményen is végig mellettem voltak, segítet-" megmutatkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents