Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

6 • -t PÉLMAGYARORSZÁG 1990. április A NEMZETI KISGAZDAPÁRT AZ EGYESÜLÉSRŐL Egy lépés előre, egy lépés hátra? Új helyzetben az „ügyvédpárt' A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt az egyetlen olyan országos politikai szervezet, melynek központja Szegeden van. A megyei területi listán a 10. helyet tudhatják magukénak. A párt vezetői tulajdonképpen elégedettek az eredménnyel. Erről március 29-i szegedi taggyűlésükön szóltak, ahol természetesen felmerült, ki hogyan látja a szervezet jövőjét. Dr. Szeghő István megyei pártelnök: — Szervezetünk nehéz és mostoha körülmények között alakult. A közel három százalékos megyei eredmény tekintélyesnek minősíthető. Annak is örülhetünk, hogy egy Szabolcs megyei képviselőjelöltünk eljutott az április 8-i második fordulóig. Kijelenthetjük, hogy szebb eredményt érhettünk volna el, ha több idónk jut a párt megszervezésére. Ennek ellenére a Független Kisgazdapártból való kiszakadásunk indokolt volt. Igaz, ezt a tényt nehezen élték meg tagjaink és szimpatizánsaink. Ha abból a szempontból vizsgáljuk megyei választási eredményünket, hogy összevetjük azt más, országos szervezeti hálózattal rendelkező pártokkal — például Magyar Néppárt, Hazafias Választási Koalíció, Vállalkozók Pártja —, nem kell szégyenkeznünk. A párt vezetői egyetértenek abban, hogy a Független Kisgazdapártból való december végi kiválás oka: az országos vezetés elfogadhatatlan, sztálinista módszerei, az egyéni érvényesülést szem előtt tartó, irányításra alkalmatlan hangadók nagy száma. Az elképzelés — mint dr. Szeghő István mondta — egyenes és célirányos volt. Az eddigi történések bebizonyították, hogy a Független Kisgazdapártot összetartó kapcsok tovább lazultak, a szervezeten belül legalább három frakció működik, s ebben kell keresni a „függetlenek" mérsékelt sikerű szereplésének tényét. Hiszen nem lehet szó nélkül elmenni a tény mellett: a Független Kisgazdapárt 1945-ben abszolút többséggel, 1947-ben 17 százalékos, most pedig közel 12 százalékos eredménnyel zárta a választási küzdelmet. A választópolgárok nyilvánvalóan átlátták, hogy a Független Kisgazdapárt csupán a földtulajdonlás kérdésében tudott sajátos álláspontot elfoglalni, programjának egyéb részeiről nem tudni semmit. A Nemzeti Kisgazdapárt jövőjéről megoszlik a pártvezetők véleménye, a párttagok többsége sem sorakozott még föl egyik vagy másik álláspont mögé. Dr. Szeghő István úgy véli, hogy a választások igazolták, a magyar nép nem kíván sok pártot a politikai palettán. A kis pártok számára az a kérdés vetődik fel, hogy adott szervezeti formájukban, másokkal szövetkezve folytatják-e munkájukat, vagy egyesülnek egy nagyobb párttal. A Nemzeti Kisgazdapártnak mindenképpen fejlesztenie kell szervezeti formáit, gondolni kell az országos párt hézagainak „kitöltésére", egy erős bázis megteremtésére. A szervezetek szaporításának egyik lehetősége, hogy kisebb pártokkal — így például a Szabadság Párttal (a régi Sulyokféle párt), a Vállalkozók Pártjával — szövetségre lépjen, egyesüljön. Természetesen felvetődik a gondolat: ennek az országnak nincs két kisgazdapártra szüksége, azaz a decemberben kettévált szervezet most, a választási eredmények ismeretében ismét eggyé válhatna. A Nemzeti Kisgazdapárt szükségesnek, de politikailag nem szerencsésnek ítéli meg kiválását. Ezért, amennyiben a Független Kisgazdapárt-i gondolat (a történelmi nevű korábbi vezetők szelleme) ismét érvényesül az irányításban, nem zárkózik el az egyesüléstől. Ez nem jelenti azt, hogy a Nemzeti Kisgazdapártnak felül kell bírálnia eddigi álláspontját. A „függetleneknek" kell vezetési stílusukon változtatniuk. Dr. Bába István, volt képviselőjelölt választási tapasztalatait úgy értékeli, hogy a Független Kisgazdapártra adott szava. >» zatokat a nosztalgia motiválta. Márpedig erre pártot igen, de dinamikus politikai szervezetet alapozni nem lehet. A választási eredmény — véleménye szerint — igazolta, hogy a Független Kisgazdapárt programja avult, hiszen legmarkánsabb részének, a földprogramnak módosítására máris ellentmondó nyilatkozatokat hoznak nyilvánosságra. Annak jelei is látszanak, hogy a hatalmi harc fokozódik a „függetlenek" között. Ezért úgy véli: a Nemzeti Kisgazdapárt várja meg, hogy a választások utáni pozícióharcot túléli-e a Független Kisgazdapárt, rendet tud-e tenni saját portáján, képes-e nagyválasztmánya új, dinamikus vezetőket választani a párt étére. Tehát az egyesülésről most még ne döntsenek, az április 28-án esedékes Független Kisgazdapárt-i nagyválasztmány utáni időpontra halasszák saját álláspontjuk kialakulását. Annál is inkább, mert meg kell fontolni, hogy a Nemzeti Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt között kialakítható-c a szövetség. A Nemzeti Kisgazdapártnak vannak még tartalékai: arra kell törekedjen, hogy megnyerje az értelmiséget, a vállalkozói és a kisgazda réteget, e csoportokra alapozva megszülethet az új dinamikus, szegedi központú szervezet. Dr. Lévay Endre volt képviselőjelölt az egyesülés mellett teszi le voksát. Az a véleménye, hogy a Nemzeti Kisgazdapártnak aktivan, esetleg a küldöttek kiválasztásába is beleszólva részt kell vennie a Független Kisgazdapárt április 28-i nagyválasztmányának előkészítésében, a kivárás taktikája most hibás. A párt megújulása csak úgy képzelhető el, ha a két kisgazdapárt egyesül és egy progresszív, igényes programmal vesz részt az ország újjáépítésében. BÁNYÁSZSZTRÁJK ÉS SZOLIDARITÁS • KALAPÁCSOS EMBER ZÖLD HÁTTÉRREL • SZEMBEN A LIBERÁLIS SZÁRNNYAL Baloldalt dobog a szíve A Szociáldemokrata Párt szegedi titkára, Szerencsés György egy korábbi beszélgetésben érzékeltette, hogy a választási vereségből a párt vezetőinek le kell vonni a konzekvenciákat. Lemond? — A családi választmányi gyűlésen határozott ígéretet tettem, hogy ezután pénzt keresek és az aktív politizálás helyett aktív korrepetálást végzek. Mégsem engedhetem meg magamnak — matematikus lévén —, hogy a lányaim ötösnél rosszabbak legyenek matekból. Tréfát félretéve, természetesen továbbra is politizálok. Ilyen az ember természete, a politizálás nem választási kampányokhoz kötött időtöltés. — Az országos vezetőségnek és a választmánynak is tagja. Ezentúl egyszerű párttag lesz? — Igen, és esetleg Szegeden, mint tanácsadó igyekszem segíteni, hogy a mozgalom talpraállhasson. Magyarországon ugyanis szükség van európai baloldalra. Igazat adok Keserű Imrének, aki az MSZMP egykori tagjai közül szerintem a leghitelesebb független jelölt volt, hogy bárki bármit is mond, sem a szocdem párt, sem az MSZP nem képviseli még hitelesen a baloldalt. Hiteles baloldaliság akkor fog előbukkanni, ha a munkások érdekében eredményesen tud föllépni valamelyik párt — legyen szó akár munkahelyi hatalmi harcokról vagy munkanélküliségről. Vagyis a szólamokon túllépve valódi együttműködésre lesz szükség a szakszervezetekkel; segíteni kell, hogy igazi erős érdekvédelmi szervezetekké váljanak. — Meg lehet-e saccolni, mennyi idő kell ahhoz, hogy hiteles baloldal és erős szakszervezetek legyenek Magyarországon? — Úgy vélem, az SZDSZ egyik liberális szárnya a legveszélyesebb politikai ellenfele a valódi erős szakszervezeti mozgalomnak. Ennek a szárnynak elemi érdeke ugyanis, hogy a tőke, a gazdaság megerősödéséig gyenge legyen a munkavállalók mögött álló érdekvédelmi erő. Úgyhogy legalább olyan szakszervezetellenes kormányzati törekvésekre számithatunk, ha az ő befolyásuk érvényesül, mint Angliában a bányászsztrájkok idején. — Hogyan készülnek a helyhatósági választásokra? — Sok-sok aktív közéleti érdeklődésű emberre van szükség; helyi szinten szeretnénk folytatni az együttműködést a Zöld Párttal. Április 22-én például a nemzetközi környezetvédelmi napon együtt lépünk föl Szegeden környezetvédelmi célokért. — Mit gondol a pártja jövőjéről? — A mostani választási vereségben az a szomorú, hogy a Szociáldemokrata Párt hívei akkor lesznek majd többen, amikor a tagdíjbevételekből származó összeg nem a taglétszám miatt, hanem azért lesz kevés, mert nem tudnak fizetni, nem lesz jövedelmük. Keserű feladat lesz bebizonyítani, hogy nem elég mondani, hanem tettekkel kell megvalósítani a szabadságot, az igazságosságot, a szolidaritást. — Úgy tudom, Szerencsés György pillanatnyilag állást keres. — Nem tudom, hány példányban jelenik meg ez az újság, de ha lehet, fölhasználom az alkalmat: programtervező matematikus és matematika tanári képesítéssel rendelkezem. Reménykedem, hogy szükség van rám valahol. Szelídek és radikálisak AZ MNP ÖNMAGÁBAN KERESI A HIBÁT — Számunkra véget ért a választás — mondta Fábián Ferenc, a Magyar Néppárt szegedi titkára. — Magánemberként mondunk véleményt pártunk választási szerepléséről — tette hozzá Kovács Kálmán, az MNP megyei katmpányfelelőse. — A Nemzeti Parasztpárt bölcső helye ez a megye. Az utódpárt — az MNP — mégis a választás vesztesei közé tartozik, a megyei területi listán csak a tizenegyedik helyet tudta megszerezni. Hogyan értékelik a választásokon elért eredményüket? -K. K.:-Csalódást jelentett ez a választási eredmény, mert pártunk el szerette volna érni a parlamenti szerepléshez szükséges négy százalékos küszöböt. Vereségünk oka összetett. Föltétlenül ki kell emelnünk, hogy a meglévő választási törvényt az Országos Választási Bizottság a rovásunkra két alkalommal is megszegte. Ez azzal a hátránnyal járt, hogy úgynevezett „kapcsolt listával" Budapesten és további három megyében nem indulhattunk, s arra sem volt módunk, hogy listánkat összekapcsoljuk a Vállalkozók Pártjának listájával. E két tény mindenképpen hátrányos helyzetbe hozott bennünket a nagyobb pártokkal szemben. Gyengébb szereplésünk legfőbb okát azonban magunkban keressük. Kétségtelen, későn alakult meg a Magyar Néppárt, Így a politizálásra kész fiatalok többsége már más szervezetekben tevékenykedett. Történelmi párt voltunkból adódik, hogy tagjaink között nagy síámban tudhatunk olyan idős embereket, akik politikai szereplésüket a Nemzeti Parasztpárban vagy az 56-os Petőfi Pártban kezdték. Népszerűségünk csúcspontját 1989 novembere jelentette, akkor — közvéleménykutatási adatok szerint — hat százalékos volt, azután meredeken zuhant. Ennek hátterében az áll, hogy a párt vezetése nem határolta el magát az MSZMP-től és annak utódpártjaitól, elsősorban az MSZP-től. Továbbá a múlt év őszétől a nagypártok részéről erőteljes kispártellenes hangulat nyilvánult meg a propagandában (különösen szociálliberális oldalról), azt akarták elhitetni, hogy ezek a kisebb pártok az előző rendszer kiszolgálói és az MSZP fiókszervezetei. Ezen' propagandafogás ellensúlyozására nem tettük meg á szükséges lépéseket. Ugy éreztük, elegendő, ha programunkkal, következetességünkkel, a szélsőségektől való mentességünkkel „népszerűsítjük" magunkat. Fontosnak tartom elmondani azt a tapasztalatunkat, hogy a magyarság nemzeti tudatát az előző negyven év rendszere teljesen szétrombolta az emberekben, igy erre a mi propagandánk támaszkodni nem tudott. F. F.: — A párt országos választási stratégiája elhibázott nak bizonyult: arra törekedtek, hogy minél több egyéni kerületben állítson jelöltet az MNP, holott a területi listák állítására kellett volna figyelni. —A párt szereplését befolyásolta-e, hogy elődpártjaik vetető személyiségeire — Erdei Ferenc, Bibó István, Németh László tevékenységére — hivatkoztak? K. K.: — Hangsúlyoztuk, hogy az említett személyeken kívül Veres Péter, Kovács Imre, Illyés ha párthoz akart csatlakozni, akkor a Nemzeti Parasztpárthoz kötődött. Ez azonbon nem befolyásolta a párt választási szereplését. Egyébként is Bibét, Illyést más politikai szervezetek is elődjükként emlegették, kisajátították. — Egyes társadalomkutatók úgy vélik, az MNP gyenge választási szereplése azt igazolja, hogy a mai magyar társadalomban nincs bázisa... F. F: — Ennek a pártnak a rendszerváltás tényleges bekövetkezte után társadalmi bázisa lehet az a kisember, az a kiszolgáltatott embercsort, amely a modernizáció áldozata lesz. — Pártjuk e vert helyzetből hogyan lép tovább? K. K.: — A vereség megerősített minket elhatározásunkban: szükség van a kisebb pártokra is egy jól működő polgári demokráciában. Mi olyan párt leszünk, amely képviseli a magyarságtudatot, felemeli szavát a társadalmi kétpólusúság, polarizálódás ellen. Pártunk az országos listán nem érte el az egy százalékot, így nem fog részesedni az állam költségvetéséből. Tehát mi abszolút ellenzéki szerepkörben, a tagdíjainkból befolyt összeget felhasználva politizálunk a jövőben. F. F.: — Létrehoztuk Szegeden az MNP radikális szárnyát, amellyel az a célunk, hogy a szakadás vagy kiválás nélkül, belülről újítsuk meg pártunkat. — Mit javasolnak tagjaiknak és szimpatizánsaiknak: hogyan szavazzanak április 8-án ? K. K.: — Lelkiismeretükre hallgatva, személyekre és ne pártokra adják voksukat. — Hogyan készülnek a helyhatósági választásokra? F. F.: — A realitásokhoz igazítjuk stratégiánkat: néhány ütőképes jelöltet akarunk bejuttatni a helyi népképviseleti szerv tagjai közé. Bár attól tartunk, hogy az új kormány a helyhatósági választások időpontjáig nem hozza meg azokat a népszerűtlen intézkedéseket, amelyekre előbb-utóbb sor kell, hogy kerüljön, igy elérhetik, hogy a mostani választásokon sikeresen szereplő új elit veszi ál a hatalmat vidéken is. — A képviselő választások eredményének ismeretében milyennek látják az ország jövőjét? F. F.: — Az Országgyűlés várható összetétele a szabadversenyes kapitalizmus korának parlamentjét idézi. Félő, hogy ez a testület olyan döntéseket is meghoz, melyek hosszú időre, negatív módon befolyásolják az ország életét. K. K.: — Egy szabad választás azt is jelenti, hogy a választópolgárok akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartja minden párt. Mi is ezt tesszük, választási vereségünk okait magunkban keressük. Ugyanakkor bízunk abban, hogy a választók rövid időn belül képesek arra, hogy korrigálják véleményüket, s a hamarosan (egy-két éven belül) sorra kerülő új országgyűlési képviselőválasztásokon olyan pártokra adják voksukat, melyek új irányba viszik az országot, s nem rekesztik meg egy 150 évvel ezelőtti állapoton.