Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-26 / 97. szám

2 1990. április 26., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) vács Ádám is jelen volt. A megnyitó szavait követő fo­gadáson kerítettem alkalmat arra, hogy az igencsak sok vihart megélt Celladamról kérdezzem. — Mindenekelőtt arról; mi a sorsa a Celladam-in­jekciónak, aminek a hírek szerint klinikai kipróbálása elkezdődött? — A Celladam elindult a törzskönyvezési pályán, kli­nikai kipróbálása tart. Tu­domásom szerint az eddigi eredmények megerősítik, amit mi is feltételeztünk. Azok között a készítmények között, amelyeket a jelenle­gi onkológia — rákgyógyítás — használ, ez a szer előkelő helyen van. Szakmailag túl sok akadály tehát nincs a Celladam gyógyszer-törzs­könyvezése előtt. Várhatóan két éven belül megtörténik. El kell mondanom azonban, hogy sok visszaélésről, sza­bálytalanságról, méltányta­lanságról értesülök azoktól a betegektől, akik felkeres­nek. — Segíteni most már nem tud rajtuk, hiszen olyan megállapodást kötött, misze­rint a szer klinikai kipróbá­lásának kezdetétél önök nem adják tovább a Celladam­injekciót a betegeknek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az új rákos betegeket ez az egyezmény elzárja a Cella­dam-injekciókúra lehetősé­gétől. — Jómagam etikailag semmit nem tartok elfogad­hatónak, ami bárkit is meg­foszt a Celladamtól, amely­ről bizonyított, hogy semmi­lyen káros hatása nincs. A szerződés azonban engem is kötelez. Pontosan azért szeretnénk a laboratóriumi szűrőhálózatot megerősíteni, hogy ezen keresztül majd el­érhessük a betegeket. (kalocsai) tói. Ezzel egy időben munkát vállaltak az Axel Springer­Budapest Kft. által alapított új lapnál. A 60 ezer példányszámban megjelent Somogyi Néplap a nyereséges megyei újságok közé tartozott, így az önálló vállalkozássá alakulás lehe­tősége is felvetődött. A szer­kesztőség azonban csak egy tőkeerős (LaptuLajdonossal vélte megvalósíthatónak a több évtizedes műszaki­technikai elmaradás fel­számolását, az újságkészítés általános feltételeinek javí­tását, a nyomdakapacitás bővítését. A Springer által kínált lehetőségeket — az új lap 'beköszöntő vezércik­kében leírtak szerint — az olvasók igényeinek telje­sebb, színvonalasabb ki­elégítése érdekében szeret­nék kamatoztatni. Fuvarozói engedélyek újraosztása Csernobil - ma is tragédia A nemzetközi közösség se­gítségére van szükség a csernobili katasztrófa kö­vetkezményeinek felszámo­lásához, s a sugárszennyezett térséget környezeti kataszt­rófa sújtotta térséggé kell nyilvánítani — hangzott el a csernobili tragédia negyedik évfordulóján tartott, kedden befejeződött kijevi tudomá­nyos tanácskozáson. A tudósok elsősorban ar­ra keresték a választ: mi­lyen hatást gyakorol az em­berek egészségére a bosszú ideig tartó, kis dózisú ioni­záló sugárzós. Áttekintették a Dnyeper vízgyűjtő terüle­tének sugárzási helyzetét rögzítő megfigyelői rendszer kiépítését, továbbá megvi­tattak a mezőgazdasági te­vékenységnek a fertőzött te­rületeken történő folytatá­sával és az épületék sugár­mentesítésével összefüggő kérdéseket. Elhangzott, hogy Ukrajna számos körzetében, így a ki­jevi, a zsitomiri és rovnói terület több járásában a su­gárzás következtében meg­változtak a talaj tulajdon­ságai, s ennek következté­ben a cézium 10-100 gyor­sabban kerül a mezőgazda­sági termékekbe. Ezért nincs garancia arra, hogy az ezekről a területekről szár­mazó hústermékek szeny­myezettsége nem haladja meg az ideiglenes normák­ban meghatározott értéket, s ezért a szakemberek java­solták, hogy helyezzek hiva­talosan hatályon kívül a ta­laj szennyezettségéről 1986­ban készült térképeket. A nukleáris szennyezett­ség mellett számos térség­ben súlyos gondot jelent az erőműbaleset következté­ben a reaktorból kikerült nehézfémek, igy az ólom, bárium és a lantán által okozott szennyezés, amely a sugárzással együtt koráb­ban sehol sem tapasztalt helyzetet teremtett, ami mi­att a szakemberek szerint olyan környezeti katasztró­fa sújtotta térséggé kell nyilvánítani az érintett te­rületeket, ahol komoly koc­kázatot jelenít a lakosság egészségére a szennyezettség mértéke. A nemzetközi közúti fu­varozáshoz szükséges enge­délyek átcsoportosításában, és a tartalékkeret elosztá­sában megállapodtak a Köz­lekedési, Hírközlési és Épí­tésügyi Minisztérium képvi­selői, valamint a fuvarozók érdekvédelmi szervezetei. A KÖHÉM tájékoztatása szerint az egyéni és társas vállalkozók igényeinek ki­elégítésére a nagy fuvarozó­vállalatoktól csoportosítottak át engedélyeket. Ugyanak­kor arról is intézkedtek, hogy ebből a keretből vala­mennyi, érvényes szerződés­sel, illetve előszerződéssel rendelkező társas és egyéni vállalkozó kapjon. A rend­kívüli mértékben megnöve­kedett nemzetközi közúti fuvarozási igényekre tekin­tettel egy független bizott­ság megbízást kapott az en­gedélyelosztás rendszerének felülvizsgálatára. Mindezek ellenére e lépé­sek csak átmeneti megoldást jelentenek, ugyanis változat­lanul fennmarad a feszült­ség a külföldre szóló fuvar­engedély-lehetőségek és a hazai fuvarozói igények kö­zött. A tartós megoldást a koncesszió szerinti nemzet­közi fuvarozás bevezetése jelenti majd. A minisztéri­um ennek elveit május 31­éig alakítja ki és bocsátja az érdekeltek közötti vitára. Ebben a munkában a nab pokban megalakult Közúti Közlekedési Kamara, a fu­varozók önkormányzati szerve is részt vállal. MSZP-tisztségviselók A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcso­portja szerdai ülésén kiala­kította teljes vezetőségét. Eszerint a korábban frak­cióelnökként megválasztott Pozsgay Imre mellett a tit­kári funkciót Vastagh Pál, a párt országos elnökségé­nek tagja látja majd el. A frakció vezetőségének további három tagja Daró­czy Zoltán, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány­egyetem rektora, Gál Zol­tán belügyminisztériumi ál­lamtitkár, a tárca megbízott vezetője és Pál László ipari államtitkár. m Észtország renitens r * Ujabb Springer-lap Somogyi Hírlap címmel új napilap jelent meg szerdán reggel Somogy megyében. Nem egyszerű névcseréről van szó, noha az új lap munkatársi gárdája és olva­sótábora lényegében válto­zatlan maradt. A szerkesztő­ség dolgozóinak — az újság politikai függetlenségének korábbi deklarálása és hosz­szú belső viták után — több­sége úgy határozott, hogy megválik korábbi ilapgazdá­jától, az MSZP-tői, és en­nek megyei kiadóvállalatá­Észtország Moszkva uta­sítása ellenére változatlanul szállít árukat Litvániának — erről döntött azt észt mi­nisztertanács. Az MTI moszkvai irodáját az ETA észt hírügynökség szerdán úgy tájékoztatta, hogy a szovjet vasútügyi minisztérium hosszú árulis­tát tartalmazó utasítást kül­dött az észt államvasutak­nak, megtiltva a felsorolt áruk Litvániába történő szállítását. Az Edgár Savi­saar vezette észt kormány viszont úgy foglalt állást, hogy az észt vállalatoknak teljesíteniük kell szerződés­ben vállait kötelezettségei­ket, s ezért folytatni kell a szállításokat. Amennyiben lehetetlenné válik a vasút használata, az árukat köz­úton szállítják. Lettország — amely Észt­ország és Litvánia között fékszik — egyelőre nem fog­lalt állást az áruszállítások leállításának kérdésében, de a három balti köztársa­ság kibontakozóban levő po­litikai és gazdasági szövet­sége valószínűsíti, hogy Riga is segíteni fogja Vilniust. Szociáldemokrácia 2000 Az SZDP szegedi szervezete a következők közlé­sére kérte szerkesztőségünket: A magyar társadalom túljutott egy történelmi kor­szakon. Az új korszak tényleges kezdetét a lezajlott par­lamenti választások jelentik. E változásokon — valameny­nyi, szociáldemokrata érzelmű magyar állampolgár mély megdöbbenésére — nem jutott szociáldemokrata párt a Parlamentbe. E tény jelenti-e azt, hogy Magyarországon nincs jövője az európai értelemben vett baloldalnak? Igaz lehet-e, hogy csupán a hideg liberalizmus, a tulajdonosi gőg és a nemzeti pöffeszkedés válnak a jövőbeli magyar politikai élet jellemzőivé? A válasz természetesen: nem! A parlamenti pártok egy része baloldalinak nevezi magát: nem csupán a kom­munista mítosztól még nem teljesen elhatárolódó MSZP, hanem — erőteljes liberális frakciója ellenére — az SZDSZ, sőt a szociális törődés elvét hangsúlyozó KDNP is. Az MDF szociális piacgazdaság-elmélete, a Fidesz szo­ciális érzékenysége és a kisgazdák kisember-centrikussága is azt mutatja, hogy a baloldali értékek befogadása min­denütt erőteljes. Létezik-e baloldal a szociáldemokrácia nélkül? Sza­vakban ma még talán igen, de a szociáldemokrata politi­zálás elemei rövid időn belül elő fognak bújni a legtöbb pártképződményből. Mit tehetnek akkor és addig azok, akik magukat szo­ciáldemokratáknak tekintik az országban? Kétségtelen, hogy a mintegy egy esztendő óta (a belső vívmányok el­lenére is) újból tevékenykedő és most választási veresé­get szenvedett Szociáldemokrata Párt — ha ezt fölvállalja, és képes szakítani eddigi, tévesnek mondható politikai stí­lusával — még ebben a helyzetben is természetes erjesz­tője és összefogója lehet annak a folyamatnak, amelynek során a látens, rejtett szociáldemokrata gyökerű politizá­lás a néven nevezett szociáldemokráciáig eljut. A hazai szociáldemokráciának ma ahhoz, hogy szá­mottevő tényezője lehessen a politikai átalakításnak, min­dent elölről kell kezdenie. Létre kell hozni egy olyan moz­galmat, amely néhány éves fejlődés után a magyar politi­kai élet figyelmen kívül nem hagyható erejévé válhat. A szociáldemokrácia jövőjét szem előtt tartva, az) SZDP szegedi szervezetének tagjaiként, kezdeményező szándékunkat hozzuk nyilvánosságra a -SZOCIÁLDE­MOKRÁCIA 2000 MOZGALOM* elindítására. Fölhívással fordulunk minden magyarországi szociáldemokratához, szociáldemokrata érzelmű, baloldali állampolgárhoz, hogy — pártállástól, illetve pórttagságtól függetlenül — csatla­kozzon mozgalmunkhoz! A "SZOCIÁLDEMOKRÁCIA 2000 MOZGALOM- az európai szociáldemokrácia alapértékei: a szabadság, az: igazságosság és a társadalmi szolidaritás elvei alapján áll­va kíván közös fórumot adni mindazoknak, akik hisznek egy szociáldemokrata alternatíva lehetőségében Magyaror. szagon, és ennek valóra váltásáért — e mozgalom támo­gatásával — tenni is kívánnak. Vázlatos programnyilatkozatunkat rövidesen közzé­tesszük . Részletesebb programtervet csupón később, a moz­galom szélesedő erejére támaszkodva kívánunk kidolgozni. A 'közeljövő a mozgalom számára a csöndes önszervező­dés folyamata lesz. Első nagyobb szabású rendezvényein­ket az év második felében kívánjuk megtartani. Külön készülünk a magyarország szociáldemokrata mozgalom el­indulásának ez év végén sorra kerülő centenáriumára. Barátaink, szociáldemokraták! Gyűjtsünk erőt! Keres­sük meg szövetségeseinket! Mozduljunk el egymás felé! Van kiút, és van jövő! Várjuk csatlakozásotokat! A-SZO­CIÁLDEMOKRÁCIA 2000 MOZGALOM" már 2000-re győzhet! A csatlakozási szándékot az alábbi címen lehet jelez­ni: -SZOCIÁLDEMOKRÁCIA 2000 MOZGALOM" szerve­zőbizottsága. Székelv Zoltán szervező, Szeged, Rózsa Fe­renc sugárút 9. 6726. Szeged, 1990. április 25. A pjarlamenti választások után természetes a törek­vés a győztes pórt várható irányvonalának behatárolására, így szinte közhely már, hogy az MDF sikere egy jobb—jobbkö­zép, keresztény—nemzeti, kon­zervatív kurzusnak nyitott ka­pni t Még a Fórum vezetése is „jobbközép" jellegűnek tartja sa­ját pártját. Legutóbb éppjen Bí­ró Zoltán, az MDF — Szegeden oktató — ismert pjolitikusa nyi­latkozta azt, hogy .,az MDF ma az én ízlésemtől jobbra áll". Sajnos, az állampolgárok mindeddig nem kaptak közelebbi ismereteket a győztes pórt vál­lalt jobbközép jellegéről. Pedig, a félreértések elkerülése és a fé­lelmek eloszlatása végett. sze­rencsésebb lenne, ha az MDF vezéralakjai (akár szegedi kép­viselői) fejtenék ki, hogy meny­nyiben és miért tekintik magu­kat jobboldali politikusnak, párt­jukat jobbközép szervezetnek. Mivel a jelen helyzetben még kalandorságnak tartanám bizo­nyos Jelenségekből és megnyilat­kozásokból messzemenő követ­keztetéseket levonni, vagy talál­gatásokba bocsátkozni (gyúanyag­gal szolgálna a politikai harc­hoz), hasznosabb ha betekintést nyerünk a jobboldaliság világá­ba. A jobboldaliság nyíltan vagy burkoltan vállalt, klasszikusnak mondható „értékei" a demokrá­ciaellenesség, az egyenlőtlensé­gek természetessége és szüksé­gessége, a hierarchia- és a te­Á jobboldaliság világa, avagy maszk az arcon ? kintélyelvű gondolkodásmód. Az elkötelezett jobboldaliak szemé­ben a társadalom ideális és ha­tékony megszerveződésének fel­tétele egy — többé-kevésbé el­különült — vezető elit megléte, mely elit (hatékony) tevékenysé­gét a demokrácia hiánya, vagy korlátozása biztosítja. Á demok­rácia azért szálka a jobboldal szemében, mert eredendően bi­zalmatlanok (az általuk hiányos műveltségűnek és szükséges tu­dással sem rendelkezőnek tar­tott) tömeg politikai és közsze. replésével szemben. Bizalmat­lanságuk az emberek általános megítélésében isi jelentkezik, amennyiben szükségesnek tart­ják az önérdekeit követő és mindenféle negatív tulajdonsá­gokkal terhes emberek „megza­bolázását" — az elitek irányítot­ta, elkülönült állam által. Ez az állam tekintélyelvű állam: el­sődleges feladata érvényesíteni a társadalomban a Tisztelet, a Fe­gyelem és a Rend elveit. A kö­vetelmények érvényesítése miatt a tekintélyelvű jobboldal a par­lamentáris demokrácia különbö­ző intézményeiben a társadalmat veszélyeztető anarchia és szaba­dosság fészkét látja. A p>arlamentarizmus bírálata ezért meghatározója a társada­lomról alkotott jobboldali, te. kintélyelvű elkép>zeléseknek Szélsőséges esetben a jobbol­dal elgondolásai diktatúrák­ban, vagy totális államokban (nácizmus, sztálinizmus, fasiz­mus, rendi-korporatív állam) öl­tenek testet. Ebben az esetben döntő szerep jut az eröszakszer­veknek (hadsereg, rendőrség), s az Akarat és Erő eszméje segít­ségével a tékintélyelvűség oa­rancs uralomba (jobb esetben látszatdemokráciába) csaó át A radikális szélsőjobboldallal szemben a mérsékelt jobboldal, a tulajdonképp)eni „jobbközép" elfogadja a polgári demokrácia pjolitikai berendezkedését és a hatalmi ágak elválasztását, de nagyobb jelentőséget tulajdonít a végrehajtó hatalomnak (kor­mányzat, államigazgatás. erő­szakapparátus), informális ér­dek- és hatalmi kapjesolatoknak. Szívesen foganatosít a Rend, a Biztonság és a Stabilitás érde­kében jog- és szabadságkorláto­zó intézkedéseket. Könnyebben hajlik az általa deviánsnak, fe­gyelmezetlennek titulált állam­polgárok intézményesített és tet­szés szerint kiterjeszthető ellen­őrzésére. vagy a rakoncátlan sajtóorgánumok megrendszabá­lyozására. A mérsékelt jobboldal felvilá­gosultabb áramlatai vonzódnák a szélsőliberális gazdaságpoliti­kai eszközök alkalmazásához (itt a jobboldaliság a szociális igaz­ságossággal szembeni érzéketlen­ségben jelentkezik), melyre jó példa a brit konzervatívok által forszírozott .fejadó". Míg klasszikus értelemben vé­ve a jobboldaliság antidemokra­tikus és antiliberális beállítódást tükröz, addig a „jobbközép" és „balközép" fogalmaival a libe­ralizmus két alapvető áramlatát is szokás megkülönböztetni. Eb­ben az esetben a jobboldaliság a konzervativizmust jelöli, de nem foglalja magába a tulajdonkép­peni jobboldal antidemokratikus ós antiliberális értékeit. (Nor­mális esetben a baloldal—jobb­oldal ellentétpár egymást tagadó értékrendet fejez Iki!) A liberális konzervatívok fel­fogásának unikuma, hogy ők az egyént tapasztalatok, szokások, tradíciók, erkölcs, életmód stb. által meghatározott, olyan em­bernek tartják, aki egyben kö­zösségi lény. Fontos számukra az erkölcs, a hagyományok, a kulturális gyökerek ápolása és tiszteletben tartása. Ezen a pon­ton azonban a liberális konzer­vatívok felfogása könnyen át­lendülhet a tekintélyelvű jobb­oldal irányába. A követendőnek" tartott értékek, normatívák tisz­teletben tartása végül is függet­lenedhet az egyénektől és azok önkéntes belátásától, ha a köve­tendő normákat egy személy vagy testület határozhatja meg, vagy teheti akár kötelezővé. Ilyenkor könnyen válhat a kötelességtudat, az engedelmes­ség és a hűség az, állampolgárok legfőbb erényévé, hiszen a hata­lom birtokosai az általános esz­mények képviseletében az igaz­ság monopóliumára is töreked­hetnek. Ezért az erkölcsi normák betartása a kritikai szellem le­éoülésével és a személyes tekin­tély elismertetésével pórosulhat így fennállhat a veszély, hogy egy egységes közszellemre, ma­gasabb eszmények védelmére hi­vatkozva lépnek túl a szabad­ságjogokon, és nyilvánítják tár­sadalom- vagy közösségellenes­nek a politikai ellenfelet. Egységet és közös akaratot kö­vetelhet a jobboldal valláserköl­csi megújhodás és nagy. közös nemzeti cél elérése érdekébea Érdekes adalék ehhez Horthy Miklós levele Csernoch herceg­orímásnak (aki hit és erkölcs, vallás és tekintély tiszteletének a lelkekből való kiirtásával vá­dolta a Tanácsköztársaságot): „A valláserkölcsi alav ... az eavedüli bázisa szegény hazánk úijáévitésének". hiszen „elsőnek tűztük ki célul a keresztény­nemzeti eszme megújhodását..." Löffler Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents