Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-26 / 97. szám

I fin 9 >, * - l YARORSZAG 80. évfolyam, 97. szám 1990. április 26., csütörtök POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint II renitens Észtország ' r Uton a Közös Piac felé? — Kovács Ádám újra lép A magánfuvarozók is reménykedhetnek Celladam-laboratórium Szegeden Az MDF gazdasági szakértője, Bethlen István szerint a Közös Piacnak is érdeke, hogy Magyarország csatlakoz­zék hozzá. E megállapítás tán némileg optimistának tűn­het más szemlélethez szokott fejünknek, ám lehet, hogy sok igazság rejlik benne. Az utóbbi esztendő változásai ugyanis várhatóan sokkal messzemenőbben átrendezik hosszabb távon a nemzetközi viszonyokat, mint amilyen méretű változásokat jelen pillanatban el tudunk képzelni. Lehet, hogy a „józan ész csődjével" kell hónapokon belül megbirkóznunk...? A dolgok, folyamatok végül is kiszámíthatatlanok. A kiszámíthatatlanság legpregnánsabb tényezője jelenleg alighanem a Szovjetunió, ahol a köztársaságok független­ségi törekvései egyelőre elképzelhetetlen fejleményekkel járhatnak. Az máris alapvetően fontos részinformációnak tűnik, hogy mintha kialakulóban lenne a balti köztársa­ságok szolidaritása, amennyiben Észtország Moszkva uta­sítása ellenére is átengedi területén a Litvániának szánt élelmiszer-szállítmányokat. Lehet, hogy tovább repedezik majd a blokád? Es valóban repedezhet, egyáltalán? Amit még figyelmükbe ajánlunk: a Fidesz néhány kér­désben elfoglalt álláspontjáról szóló írásunk, lapunk 3. oldalán. Szávay István Reális esély az EK-tagságra ? Bethlen István, a Magyar Demokrata Fórum gazdasági szakértője az MTI-nek adott nyilatkozatában meggyőző­dését fejezte ki, hogy Ma­gyarország belátható időn belül, 1992 és 1995 között teljes jogú tagja lehet az Európai Közösségnek. Véleménye szerint hazánk­ban az elkövetkezendő évek­ben — ha stabil marad a politikai helyzet, és meg­kapjuk azt a nyugati segít­séget, amelyre szükségünk van — olyan mérvű gazda­sági fellendülés következik be, amelynek révén az or­szág elérheti jó néhány EK­ország gazdasági színvona­lát. Bethlen István szerint a Közösségnek is érdeke, hogy Magyarország belép­jen tagjai sorába, hiszen ily módon hazánk hídfő sze­repet tölthet be a nyugat­európai régió, valamint a közép- és kelet-európai or­szágok között. Így az EK kiterjesztheti piacait és te­vékenységét ezekre az or­szágokra, valamint a piaci szempontból mind fontosab­bá váló Szovjetunióra. Ma­gyarország egyébként önma­gában is attraktív piac- és befektetési lehetőség nyu­gati cégek számára. Az MDF gazdasági szak­értője szerint alaptalanok a Magyarország felvételével kapcsolatos nyugat-európai félelmek, és indokolatlan a napokban nyilvánosságot ka­pott, ezzel kapcsolatos brüsz­szeli cáfolat. Mint mondot­ta, annak idején, amikor Spanyolország, Portugália és Görögország kérte felvéte­lét a Közös Piacba, ugyan­csak kétségek merültek fel, ám végül is bebizonyosodott, hogy a déli terjeszkedés elő­nyére vált az EK-nak. Bethlen István arra is emlékezett, hogy az utóbbi hónapokban nyugat-európai kormánykörök, s maga az EK vezetősége is elismerték Magyarország kezdeménye­ző szerepét a közép- és ke­let-európai átalakulásban. Kovács Ádám és "Maróti doktornő a laboratóriumi műszerek elött * Az országban Szeged nyolcadik hely, ahol dam-la boratóri umot a Kovács Ádám a kutatják az immunegyen­Cella- súlyt. A felborult védekező­nyitott rendszer ugyanis valamilyen vezette betegségre utal. De koránt­Celltech Kft. Az Agrober sem biztos, hogy daganatra. Mérey u. (i B alatti székhá- Amennyiben a mikroszkó­zában helyet kapó diagnosz- pos, számítógépes vérvizsgá­tikai laboratórium felszere­lése mindössze egy mikrosz­kóp és egy számítógép, mun­katársi gárdája öt fő. A sze­gedi laboratóriumi munka­csoport orvos vezetője nem is lehetne más, mint ördöghné dr. Maróti Erzsébet, aki — a viharos kezdeteken — or­vosdiplomája kockáztatásá­val is vállalta a rákos bete­gek Celladam-terápiáját. Az új laboratóriumban, mint a neve is mutatja, diagnoszti­lat pozitív eredményt mu­tat, akkor javasolják az egy hónapos Celladam-csepp­kúrát. A kontrolivizsgálatok eredményétől függ a Cella­dam-terápia időtartama. A negatív vérvételi eredmény jelzi, hogy a cseppek hatásá­ra a szervezet immunegyen­súlya helyreállt. Az első vérvételért 300 fo­rintot kérnek, pozitív ered­mény esetén a kontrollvizs­gálatokat azonban már térí­tésmentesen, azaz ingyen laboratórium zálnak, s a Celladam-csep­pekkel igyekeznek helyreál- .végzik el a lítani a szervezet immun- munkatársai, rendszerének egyensúly- * vesztését. Nem daganatos A tegnapi ünnepélyes betegeket gyógyítanak. Erre laboravatón _ ahol az or­a tényre szigorúan és nyo- vostársadalom helyi vezetői­matékosan felhívták a fi- vei nem találkoztunk — Ko­gyelmet. A Celladam-labor­ban a páciens levett vérében (Folytatás a 2. oldalon.) Szép új (?) világ Megnyugodtam. A Magyar Nem­zet szerdai számában közölt inter­júban Torgyán József eloszlatta minden félelmemet. Gondolom, má­sokét is. Hiiszen Torgyán úr sem érti, miért kelthetett bárkiben is félelmet az. hogy ő töretlenül har­col az igazságért. Értünk. Mert Torgyán úr tudja, mi az igazság: Történettudományi és művelődés­történeti jártasságát már a kam­pány során megcsillogtatta. Szom­bati szegedi beszédével is meggyő­zött mindenkit történelemlátásának nemes egyszerűségéről. Hiszen az ezredéves magyar sors minden csa­pása — beleértve a középkori pes­tisjárványokat! — sem hozott ránk annyi nyomorúságot, mint az, el­múlt negyven év — mondotta. Csak csodálkozhatunk azon, hogy ez ed­dig másnak nem jutott eszébe. De megoldott nekünk Szegeden Tor­gyán doktor kemény alkotmányjogi kérdéseket is. Mindenféle jogász vi­tatkozik azon, hogy kell-e kéthar­mados parlamenti szavazattöbbség az alkotmánymódosításhoz. Miért nem hallják már meg az „igazsá­got?" Hiszen ez is oly egyszerű: nem kell! JTorgyán úr lehengerlő érve szerint pediglen azért nem. mert „ekkora többsége nincs a most alakuló kormánykoalíciónak, igy az ellenzéknek módjában áll leszavaz­nia a kormány javaslatait". Annak a fölvetése, hogy parlamentáris rendszerek alkotmánya mégsem csupán az éppen kormányon levő politikai párt(ok) hatalmi eszköze, hanem egy össznemzeti konszenzus jogi formájú kifejeződése, nyilván csak akadékoskodás. Üj kormány­nak új alkotmbny. Érthetetlen, hogy a modern demokráciákban miért nem így csinálják. Inkább küszködnek az ellenzékkel, győzkö­dik, keresik a kompromisszumokat. Ahelyett, hogv alkalmaznák a párt­föügyész úr által kilátásba helye." zett megoldást: „Nem fogunk sem­milyen vonatkozásban megengedni olyan parlamenti magatartást, ami ennek a kormánynak a munkáját nehezítené." Nos, bevallom, a parlamentariz­mus:, a demokrácia és a magyar történelem alapkérdéseiről szóló, szegedi Torgyán-szeminárium után aggódtam egy kicsit. De szerencsé­re, csak pár napom volt a nyugta­lankodásra, az említett Magyar Nemzet-interiú tisztázott minden félreértést. Ebből megtudhattam: „Az ellenzékiségnek azonban meg­szűnt a létalapja, mert hiszen el­lenzéki kormány fog uralomra ke­rülni" Torgyán úr briliáns plura­lizmuskoncepciója szerint tehát amíg ő volt ellenzékben, addig az ellenzékiség ..létalappal" bírt, de ez az ö ési pártja hatalomra kerülésé­vel azonnyomban meg is szűnt. E felfogásában még az az egyre bizto. sabbá váló lehetőség sem zavarja, hogy a korábbi ellenzék egy része az új Parlamentben is ellenzék marad. De hisz miért fáj az én fejem ezért — és a többi — ellenzékért, amikor Torgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt parlamenti frak­ciójának vezetője szerint: „Aki most ellenzéki akar lenni, az lényegé­ben a hazájával szemben lép fel." Az én hazám az ő kormánya tehát, hazafi én csak kormánypártiként, de legalábbis lojálisként lehetek. A hazátlanok pedig csak féljenek. Nincs „létalapjuk" a magyar • ég alatt. Hogy mit szól mindehhez Or­bán Viktor vagy Kis János? Annust József vagy Pozsgay? Nos, az ő vá­laszukat sejtem, ök már megszok­ták. hogy hazafiságukat másök mi­nősítsék. kéretlenül és megfelleb­bezhetetlenül. Kíváncsi inkább ar­ra lennék, hogy mit szólnak erre Torgyán úr párttársai és koalíciós partnerei? Tényleg ilyen egyszerű ez, uraim? N Kovács László Talán az idén feledhetjük Az aszály nagy mumus A napokban lehullott csapadék annyira kellett már a mezőgazdaságnak, mint egy focimeccsen az utolsó percben lőtt egyenlítő, netán győztes gól. Mindez annyit jelent, hogy továbbra is versenyben maradtak a növények, s nem eleve elképzelhetetlen egy kiegyensúlyozott, jó termésű esztendő. Elbizakodásra nincs ok, mivel az aszályos esz­tendők sora, párosulva a száraz téllel, az alsóbb talajré­tegek vízkészletét a minimálisra csökkentette. Tartalékok híján, legalább olyan május és június kellene, mint ami­lyenre az április sikeredett. Szemre szép, üde zöld most a határ. Az enyhe időjárás miatt a megszokottnál 2-3 héttel előbb tart a természet órája. A Mihályteleki Üj Élet Tsz területének zöme raga­dós, kötött taLaj, mégis amint kisütött a nap, órák alatt megszikkadt a felső ré­teg, s folytathatták a pár napra szünetelő tavaszi munkákat. 'Ebből is látszik, volt hova szivárogni a csa­padéknak. A zuhanccsal szemben az áztató eső elő­nye még, hogy nem cserepe­sedett meg a föld felszíne. A napraforgó vetése még e hé­ten befejeződik, s rögtön utá­na a kukorica kerül a föld­be. A szárazság évei vetés­szerkezet-váltásra kénysze­ritették a szövetkezetet. Ta­valy például a kukorica csak harmad termésit hozott. Most a saját állatállomány szük­ségleténél is kisebb terüle­ten mertek kukoricát vetni. Helyette a viszontagságoKat jobban tűrő, exportpiacon gazdára talált fénymag és a borsó tűnik gazdaságosabb­nak. A nagy hagyományokkal rendelkező fűszerpaprika tavaly rendkívül rosszul fi­zetett. Ezt a növényt a ta­gok a háztájiban termesztik, s az idén is kitartanak mel­lette. Annyi a különbség, hogy a 340 hektárnyi terü­let zömén a vetés helyett az ültetést választják. így a kelés rizikója mellett a ko­rábbi érésnek köszönhetően az őszi fagyok kártétele is kisebb. A helyi szárító biz­tos felvásárlást jelent, a 2 éve még 20 hektárnyi prita­minpaprika helyett az idén már 70 hektáron foglalkoz­nak ezzel az igényes, de ke­resett növénnyel. Az ülte­tést körülbelül két hét múl­va kezdik, az önszerveződő csapatokat a téesz látja el palánta zógópekkel. Az őszi árpa kalásza már „hasban" van, igy ennek az utolsó pillanatban érkezett a termést „hizlaló" csapadék. A búza még nem volt ilyen 'kritikus állapotban, de most ez is ugrásszerű fejlődésnek indulhat. Az Ottömösi Magyar László Téeszben szintén most váltja a napraforgóve­tést a kukoricáé. Az utóbbi­nál az elkövetkezendő hó­napok időjárása dönti el ér­demes-e csövesnek hagyni, vagy silótakarmány készül belőle. A burgonyából a ta­valyi túlkínálat miatt keve­sebbet vetettek, de a kelés optimális körülményei jobb hozamot ígérnek. Az új ^te­lepítésű szőlőben, hatvan hektáron az életképtelennek bizonyult vesszőket pótol­ják. Ki tudja, mire termőre fordul, visszatér-e az alföldi' szőlő és bor presztízse? A korábbi 160 hektár termö­szőlőból mára csak 30 hek­tár maradt. A magas műve­lésű táblák a fagyos évjára­tokban sorra romlottak le arra az állapotra, amikor már a legkisebb rosszat a kitelepítés jelentette. Így most a barom járás ősi lege­lője 90 hektárral gyarapo­dott. Hogy használni fogják vagy bérbe adják legelőnek, még a jövő titka. A közös­ben levő szarvasmarhákból, juhokból sokat kiadtak a ta­nyákra, így várható ilyen igény. Lábon álló lucernát is értékesítenek az állattartó tagoknak. A spárgaszezon javában tart. A 12 hektáros terüle­ten a részesművelőik nap mint nap „zsákmányért" böngészik végig a homok­kupacokat. Elfogadható, 30 mázsás hektáronkénti ho­zam ígérkezik az idén. A nedves időszakot a gyo­mok és a gombabetegségek is kedvelik. Ezért a burgo­nya és napraforgó gyomirtá­sa, az őszibarack és téli al­ma növényvédelme is e na­pok kiemelt feladata. Rúzsán, a Népszabadság Téeszben a szépen kikelt burgonyát ekézik, kapálják. A napraforgót a szokásosnál korábban vetették, így már szépen „sorol". Szerencsére a jelentős szélkárok, homok­viharok ezúttal elmaradtak. A gabonában foltokban már jelentkezett az aszálykár. A legjobbkor jött az eső, a bú­za kalászdifferenciálódásá­nak idejére. A zöldrozs be­takarításának és a lucerna első kaszálásának is itt az ideje. A gyümölcsösökben jók a terméskilátások, a fagyveszélyes időszak jóré­szét már átvészelték a iák, remélhetően végleg. Mindent egybevetve, ed­dig ez a tavasz az utóbbi évek legjobbika. A termés azonban még sokat .alszik" 'kint a szabad ég alatt. Ter­melőnek, fogyasztónak nagy kő esne le a szivéről, ha a nyarat és az őszt is ha­sonlóan minősíthetnénk. T. Ss. I.

Next

/
Thumbnails
Contents