Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

r VÁLASZTÁSI KÜLÖNSZÁM 3 AZ ORSZAGELSO Királyi győzelem \i országclsö nemrég (ért haza Ausztráliából, s amikor ez a különszám az utcára kerül, már az In­terparlamentáris Unió tanácskozásán vesz részt Cip­ruson. Király Zoltán kelendő: „vevő'' volt rá az ausztrál külügyminiszter csakúgy, miut kiterebélye­sedett választókörzetének majd kétharmadnyi több­sége. — Most, a nagy győzelem után mit kérdezne ön­magától Király, a riporter? — Lassan már elfelejtek kérdezni, leszokom a technikáról. — Pedig ez a szakmája. — Egyre kevéssé. Gondolkoztam azon, hogy indí­tanék egy televíziós sorozatot, amely abból indulna ki, hogy végül is képviselő vagyok, rengeteg levél, panasz, tanács érkezik hozzám, de természetesen nem az én jogállásom lenne a lényeg, hanem az ál­lampolgár gondja, véleménye, álláspontja. A terve­met a kampányban természetesen nem valósíthattam meg. — Korábban szó volt arról, indítana egy rovatot a Délmagyarországban — javaslatunk szerint Királyi levelek címmel —, amelyben hetente reflektálna a postájára. — Az ötletet most is jónak tartom, a lehetőséggel élni kívánok, de csak akkor, ha megalakult a parla­ment és fölállt az új kormány. Nem tudom, folytatódik-e a levélözön, bár akár biztos is lehetnék a folyamatosságban, hiszen a rendszerváltással még nem változtak meg a gondjaink. — Ha megindul ez a rovat, újabb támadási felüle­tet teremt Király Zoltánon: .lám, a szenátor úr nem bír a vérével"... — ... a rovatot nem kötelező olvasni, ugyanakkor tény: mindaddig jó reklámhordozó vagyok, amíg megszokottá nem válik a politizálási stílusom. — Ma az emberek egy részét az izgatja, hogyan lett az egykori megyei KISZ-titkárból a keresztény életeszményt támogató politikus. — Engem mindig az érdekelt, hol juthatok cselek­vési térhez egy közösség támogatásával, annak kép­viseletéért. Mára világossá vált, hogy a hazánkban négy évtizeden át uralkodó politizálásból végképp hiányzott a tisztesség és a becsület. Ezeket az értéke­ket a politika színterén a kereszténydemokrácia hir­deti a leghitelesebben, s miként a KISZ-hez nem a szervezet eszmeisége kötött, hasonlóképpen a ke­reszténységben sem a világnézetet teszem magamé­vá, hanem a közösségi tenniakarást, a tisztességet, HHr^ 4 Sk HBHBr; ffi; i. I jflk 1 BB WÚMf , Wi PC­j \ n Péí ^^w^l. \ jp H'!.. .<$ az igazságosságot. Engem tehát az emberiesség elve irányit a cselekvési terekre. — Úgy gondolja, hogy a türelem fölmutatása az egyik fontos feladata? — Igen. Valóságos hatalomváltás történt március 25-én. Ezt rendszerváltás követi, új erők lépnek föL de olykor kulturálatlan vagdalkozás foglalja el a po* litikai eszmecsere helyét. Ezért kell hirdetni: tisztes­séggel és hittel igenis lehet komoly eredményeket el­érni. — Hol volt, amikor győzelméről hírt adott a tele­vízió? — Egerben, feleségem családjánál. — Ivott? — Továbbra sem iszom, de ha akkor kezembe nyomnak egy pezsgőspoharat, jóízűen lehúztam volna. — Végezetül: MDF vagy függetlenség? — Az az igazi jó barát, aki kritizálni is tud. Az MDF elleni rokonszenvem nem zárja ki független státusom fönntartását, amely magában hordozza a jószándékú véleménynyilvánítás lehetőségét. Az MDF „nyugodt erő" — A szegedi 1. és 2. számú választókerületben, s általában Csongrád megyében elért, or­szágosan kimagasló eredmé­nyük mennyiben tulajdonítható a két „karizmatikus" személyi­ségnek, Király Zoltánnak és dr. Raffay Ernőnek? — Segitett e győzelemben a két említett személy ismertsége, valamint az MDF népszerűsége is. Az a tény, hogy létezik a Ma­gyar Demokrata Fórum, hozzá­járult ahhoz, hogy a politiká­ban ők is — Király Zoltán és Raffay Ernő — felszínre jussa­nak. Király Zoltán a kezdetek­től részt vett az MDF megalapí­tásában; 1988-ban, a második lakiteleki találkozón is jelen volt. — Mégis, Király Zoltán most sem tagja az MDF-nek, s jogi szempontból nem az MDF je­löltjeként, hanem független­ként (bár az MDF támogatásá­val) indult e választásokon... — Amióta Király Zoltán csatlakozott ahhoz az eszmei­séghez, amelyet az MDF jelent, gyakorlatilag MDF-esnek te­kinthető. Aktivan részt vett a párt kampányában is. — Szeged értelmiségi város (is), mégis az MDF aratott fölé­nyes győzelmet, s nem a koráb­ban főképp értelmiségi pártnak tekintett SZDSZ. Mi lehet en­nek az oka? — Szeged valóban egyetemi, értelmiségi város; véleményem szerint éppen ezért nyert a Ma­aaaaaaaaaaaaaaoaaco Dr. Pordány László fő­iskolai tanszékvezető, a szegedi MDF elnöke nem lepődött meg kérdésein­ken; hiszen ugyanazokra voltunk kíváncsiak, ame­lyeket minden, a választá­sokról és a lehetséges koa­lícióról érdeklődő újság­író, elemző, politikus fel­tesz ezekben a napokban az MDF vezető személyisé­geinek. gyar Demokrata Fórum. Ta­valy nyáron az időszaki válasz­tásokon az MDF komoly ta­pasztalatokat szerzett a Raffay Ernő megválasztásakor szerve­zett kampány során. Az MDF — mint ez akkor is bebizonyo­sodott — „nyugodt erő", amely itt Szegeden különös tartalmat kapott. — Léteznek olyan vélemé­nyek, melyek a Magyar De­mokrata Fórumnak az erdélyi magyarság érdekében kifejtett tevékenységét egyszerűen „ nemzeti kacagányos" megnyil­vánulásnak aposztrofálják. — Az MDF-re jellemző a tiszta nemzeti érzésekben való gondolkodás. Szegedi szerveze­tünkre ez — a földrajzi közel­ség miatt — különösképp vo­natkozik. Az MDF népi-nemze­ti irányzata Szegeden erős. Itt alakult meg először az Erdély Kör (amely egyébként az MDF­bői nőtt ki). A nemzeti eszme és a demokratikus gondolkodás közt nincs ellentét. Ez egy mes­terségesen gerjesztett dolog. Az a fajta kérdésfelvetés, mely sze­rint valaki vagy hazafi, vagy de­mokrata, nem hatott igazán a szegediekre; ezt igazolja az MDF Csongrád megyei győzel­me is. — Végezetül egy immár köz­helyszámba menő, mégis na­gyon fontos kérdést teszünk föl: mely párttal, pártokkal képzelhető el az MDF számára koalíció? — A választások még nem zárultak le, hátra van a mindent eldöntő második forduló. Ezt — meggyőződésünk szerint — alapjában véve az MDF-nek sa­ját magának kell megküzdenie. Természetes szövetségünknek tekintjük a Kereszténydemok­rata Néppártot. Ugyanakkor nem hiszek a kényszerkoallció­ban; ugyanis nem biztos, hogy meghozhatják azt az ered­ményt, amire a koalíciós part­nerek számítanak. Nem kívá­nunk elhamarkodott koalíciót kötni; itt Csongrád megyében valószínű, hogy a második for­dulóig ezt nem is tesszük meg. Ugyanakkor véleményem sze­rint nincs szó arról, hogy a vá­lasztások végleges befejeződése után az MDF maga kormá­nyozzon. Raffay Ernő: több. mint 53 százalék, győzelem. Az MDF jelöltje újra a törvényhozásban. Sajnos a városok lakosságát eddig nem sikerült kellőképp megnyernünk — véli Hatvani Zoltán az FKGP megyei sajtó­felelőse. — Sokan abban a tév­képzetben élnek, hogy mi pa­rasztpárt vagyunk. Ez nem így van. Mi a gazdák pártja va­gyunk, a gazdaszemléletet sze­retnénk képviselni elsősorban. Ezért is vagyunk erősek a fal­vakban és a kisebb városokban. Pártunk nevében azonban az is ott van: „polgári". Mi tehát a polgárság pártja is szeretnénk lenni. — Elégedett a Csongrád megyei szereplésükkel? — A második hellyel igen; körülbelül 2—3. helyre szántuk magunkat. A százalékos ered­ménnyel nem vagyok elégedett, körülbelül 10-zel többre számí­tottunk. Ennek egyik oka, hogy csak hatvanvalahány százalé­kos volt a részvételi arány. Vi­déken még mindig sok ember fél, sokan pedig nem hiszik, hogy igazi változások jönnek, ezért nem mentek el szavazni. Nekünk ezek az emberek jelen­tenék a fő bázisunkat. A másik ok, hogy a pártunkba befészke­lődtek olyanok, akik nem valók ide. Ők okozták a Kisgazdapárt kettészakadását. — A Nemzeti Kisgazdapárt nem valami sok szavazót vitt e! t Önöktől, országosan 2,9 száza­lékot szereztek csak... — Nem is ez a fontos, hanem az, hogy a szakadás ténye bizal­matlanságot ébresztett az embe­rekben. — A második fordulóban a FKGP A gazdák pártja Képzeletbeli ezüstérmet szerzett a megyében a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás-, és Polgári Párt. 13,56 százalé­kot értek el a megyei listán, amely egy képviselői helyet fog nekik jelenteni. Az egyéni szavazókörzetekben egy kivételé­vel minden jelöltjük bekerült a második fordulóba. Vásár­helyen az első, Szentesen a második, Makón a harmadik he­lyen várják a folytatást, illetve a pártközi egyezkedéseket. Ellenfeleik — egy kivétellel — az SZDSZ és az MDF jelölt­jel, a különbségek nem túl jelentősek, ezért a második for­duló eredményét igen nagy mértékben fogják befolyásolni a három párt között létrejövő választási alkuk. Csak a szegedi 3. körzetben nem vesznek részt a további csatározásokban, itt az SZDSZ jelöltjét, Rózsa Editet támogatják. Kisgazdapárt kikkel lép válasz­tási szövetségre? — Központunknak az az ál­láspontja, hogy országosan sen­kivel nem szövetkezünk. Azt aztán, hogy melyik megyében kivel fognak össze, a helyi szer­vezeteink döntik el. Mi kinyújt­juk kezünket a Nemzeti Kisgaz­dapárt tagsága, de nem a veze­tői felé. Már több csoportjuk­kal tárgyaltunk, és a hét végén újraegyesitési nagygyűlést is tartottunk Rúzsán. Környezet­védelmi programunk nagyon hasonlít a zöldek elképzelései­hez... — Ne haragudjon, de ezek a pártok nem képviselnek szá­mottevő erőt a mostani válasz­tásokon. Melyik nagy pártok­kal kívánnak együttműködni? — Ebben az ügyben a mai napig (március 29-ig) még egyetlen másik párt sem kere­sett meg bennünket Szegeden. Ebben a megyében az eredmé­nyek ismeretében úgy gondol­juk, hogy az SZDSZ-szel tu­dunk együttműködni egymás jelöltjeinek kölcsönös támoga­tásában. Most mindkét nagy párt értünk verseng. A tét nagy: akihez csatlakozunk, az az egyéni választókörzetekben va­lószínűleg több jelöltet küldünk a parlamentbe, országosan pe­dig kormányt fog alakítani. Én nem támogatnám az MDF-fel való koalíciót. Mi nem vagyunk a félmegoldások hive, az ő har­madikutas programjukban pe­dig van egy kis szocializmus is, egy kis kapitalizmus is. Az MDF nem is egységes szervezet, mert például az elnökségén be­lül is egészen mást képvisel Für Lajos és Antall József. Mi úgy gondoljuk, inkább a szabadde­mokratákat keli koalíciós part­nernek .tekinteni, az ö elképze­léseik sokkal közelebb állnak a mieinkhez. Komoly nézetkü­lönbség csak a földkérdésben van közöttünk, de az SZDSZ már jelezte, hogy ezt tárgyalá­sokkal meg tudják oldani. — Nem gondolja, hogy az Önök radikális földprogramja esetleg azt eredményezi, hogy kiszorulnak a kormányból? — Nekünk kifejezetten elő­nyös lenne most az ellenzéki po­zíció! A most megalakuló kor­mány valószínűleg két éven be­lül lemondani kényszerül. Eb­ben a gazdasági csődben ne­künk jól jönne, ha tiszták ma­radnánk egy későbbi kormány megalakulásáig. Mindenesetre koalícióra csak azzal lépünk, aki elfogadja a földprogramun­kat. — ... vagyis az 1947-es föld­tulajdonviszonyok visszaállítá­sát. — Ez a megfogalmazás nem pontos. Mi a 600/1945-ös Föld­törvény alapján állunk, amelyet azóta sem helyeztek hatályon kívül. Véleményünk szerint az 1947-es állapot szerint kell ren­dezni a föld tulajdonjogát. Ez azonban nem jelenti a 47-es ál­lapot automatikus visszaállítá­sát. DÉLMAGVARORSZÁG í

Next

/
Thumbnails
Contents