Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-24 / 95. szám

O-t ,0 'A „y 2!> DELMAGYAR0RSZA6 80. évfolyam, 95. szám 1990. április 24., kedd POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Romániából újra menekülnek Forintos ajánlat — Magyarok a román választásokon — „Összeállt az ellenzék — Egygazdás földhivatal Litvániában leállítják az egyetlen olajfinomítót; eddig háromezer ember dolgozott ott. Négytagú delegáció utazott Moszkvába, a litván tárgyalási szándék tehát nyilvánvaló. A Szovjetunió várható magatartásáról csak találgatások vannak forgalomba, egy washingtoni lapé például: Litvánia stratégiai jelentőségű országa az uniónak, üzemanyagraktárakkal, esetleg atomfegyverekkel... Míg az új európai biztonságpolitikáról, s abba a Szovjetunió bevonásáról tanácskoznak, a német egyesítésben érdekeltek földrészünk nyugati felén, addig errébb, Albániában halvány jelei mutatkoznak a demokratizálódásnak: állami hivatalokban egyes beosztásokat már nem kommunisták is elláthatnak. Mongóliában kétezres ellenzéki tüntetés volt vasárnap. Li Peng nagy létszámú küldöttség élén érkezik Moszkvába; vannak, akik nagy jövőt jósolnak a szovjetkínai kapcsolatoknak. Romániából újabb menekültáradat indult, a hét végén Békés megyébe érkezettek 90 százaléka magyar. A koalíciós tár&alások folytatódnak itthon, ám az új Parlamentben még bizonytalan néhány képviselő helye: az SZDSZ harcol Haraszti Miklósért (Budapest, 11. körzet), Egerben pedig új választást kell tartani az l-es körzetben. Hogy a választási eredmények nyomán Csongrád megyét és Szegedet „tanterepnek" látták sokan, az MDF,.közelítéseinkre" reagáló, az utóbbi napokban közölt írásokból nyilvánvaló. A közeli napokban megkíséreljük a többi, történeti hagyományokkal nem rendelkező pártot (SZDSZ, Fidesz) is megközelíteni, vázlatosan jellemezni, vagyis közvetve segíteni olvasóinkat, hogy készülhessenek a helyhatósági választásokra. Sulyok Erzsébet Nyitott égbolt menetébe. Ezek a kötetle-ijről. Még az is vitatott, hogy nebb tanácskozási formák: [milyen korlátozásokat tarlehetővé teszik, hogy például1 talmazzon az ellenőrző berea semleges és el nem köte- pülések területi hatálya, lezett országok képviselői ist* Magyar részről — monjelen lehessenek a tanácsko- dotta a hazai küldöttség vezáson meghívott megfigyelői zetője — mindent megteszstátusban. (Mint ismeretes, nek a nagy jelentőségű taezen országcsoportok képvi- nácskozás sikere érdekében, selői azt kérték, hogy teljes Hazánk megtiszteltetésként jogú részvételt biztosítsanak fogadta, hogy a szerződés számukra a Nyitott égbolt- tervezete Kanadát és Makonferencián, ám e kérésben gyarországot jelöli ki a Nyinem alakult ki konszenzus a tott égbolt-szerződés letétekét katonai-politikai tömböt ményeseként. Ezzel kapcsoképviselő résztvevők köré- latban a tanácskozást megben.) Ami a tanácskozás tartalnyitó beszédében a magyar vendéglátó, Horn Gyula mát illeti, a delegátusok az külügyminiszter bejelentetottawában nyitva maradt te: amennyiben a konferenkérdések lezárására kon- cia sikeresen zárul, s a külcentrálják figyelmüket, döttek elfogadják a .iavaslaEzen megoldatlan problémák tot, akkor Magyarország egy között Tóth Tibor megemli- szimbolikus összegű ellentette, hogy a résztvevők szolgáltatás fejében — mindegyelőre nem jutottak dűlő- össze egy forintért — kész re az ellenőrző repülések megfelelő infrastruktúráról gépparkjának üzemeltetésé- gondoskodni a Nyitott égről, a légi vizsgálódásokhoz bolt-szerződés konzultációs használatos műszerek köré- bizottsága számára. (MTI) RHDSZ: Részt vesz a választásokon A NATO és a Varsói Szerződés 23 tagállamának csaknem 250 szakértője a hétfői megnyitást követően különféle munkacsoportokban folytatja a Nyitott égbolt szerződéstervezet vitáját. A Budapesten zajló nemzetközi tanácskozás technikai részleteiről, főbb vitapontjairól Tóth Tibor, a magyar küldöttség vezetője tájékoztatta hétfőn a hazai és a nemzetközi sajtó munkatársait az eszmecsere helyszínén, a Magyar Honvédség Művelődési Házában. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogv a megállapodás kimunkálásához — az előzetes menetrend szerint — szúk három hét áll a delegátusok rendelkezésére. (A tervek szerint május 12-én írnák alá a dokumentumof a részes államok külügyminiszterei.) A meglehetősen szűkre szabott időt az Ottawában — a Nyitott égbolttanácskozás első szakaszában — megkezdett munkarend szerint hasznosítják a küldöttek, ám változások is lesznek, amennyiben a résztvevők úgynevezett nyitott plenáris üléseket is beiktatnak az egyébként zárt ajtók mögött zajló tanácskozás Hétfőn reggel hat órakor — hosszú éjszakai ülés után — befejeződött a Rmániai Magyar Demokrata Szövetség első országos kongreszszusa. A lezajlott tanácskozáson választották meg a szövetség vezető szerveit. Az elnök ismét Domokos Géza lett, míg főtitkárnak a nemrégiben Budapestről Erdélybe visszatért Szócs Gézát választották. Tőkés László továbbra is tiszteletbeli elnöke maradt a szövetségnek. A kongresszus 101 tagú választmánya 19 tagú elnökséget választott. A hajnali ülésen Tőkés László nagyváradi református püspök elnökölt. A záróülésen elfogadott határozat előírja: az RMDSZ intézzen felhívást az IdeigleMélységes aggodalom Eddig egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan az önálló litván államot. Látható tehát: a XX. század végén (ugyanúgy, mint korábban) a népek önrendelkezési joga körülbelül akként fest, hogy amennyiben az illető nép kinyilvánítja önállóságát, annak függvényében válik ténylegesen azzá, hogy a létező nagyhatalmak, a birodalmak hozzájárulnak-e ehhez, avagy sem. Látható, hogy a jelenlegi földi birodalmaknak nem áll érdekükben Litvánia (sürgős) önállósága Sem a Szovjetuniónak, amelynek Litvánia a '40-es évektől részét képezi — nem saját jószántából —, sem az Egyesült Államoknak, amely politikájában (a szavak, kinyilatkoztatások szintjén) mindig is a népek, nemzetek szabadságáért szokott föllépni. Litvániát gazdasági blokád alá vette a birodalom; várható, hogy — amennyiben ez még hetekig tart — rövidcsen megbénul a gazdaság, a közlekedés, s úgy ál. falában az élet a kicsiny balti köztársaságban. A blokáddal kapcsolatban az Euróoai Közösrég tizenkét tagállama aggodalmának adott hangot, miként az USA is. Ugyanakkor kijelentették: nem kívánják pótolni nyugatról vagv északról jövő forrásokkal az elapadt keleti gaz-, olajés egyéb szállításokat. Az eredmény nem kétséges; előbb-utóbb a litván vezetés — meglehet, okos, de meglehet, mégsem kedvező — kompromisszumra kényszerül. Azt hiszem, mélységesen el kell gondolkodnia e tényről minden új, kelet-európai politikai erőnek, amely a Szovjetuniótól való tavalyi-idei elszakadást, a tényleges nemzeti függetlenség kivívását saját állhatatos küzdelme eredményének tekinti. Mi történt volna, ha tavaly — például Magyarország irányában — elegáns moz. dulattal elzárták volna a Szovjetunió területén található gáz-, olaj- és egyéb energiacsapukat, s Csopnál sem engedik átcsorogni a vasúton érkező szállítmányokat? Mondjuk, mindehhez egy ultimátumot mellékelve, amely a magyarországi belső hatalmi viszonyok alakulásától tette volna függővé a Csop-csaoc\ úíbóli megnyitását S ehhez, a hazánkban állomásozó idegen harckocsidandárok és egyéb katonai erők létével — az erre való szerény emlékeztetéssel — adva nyomatékot Valószínűleg számos nyugati gazdasági és politikai (nagy)hatalom mélységes aggodalmának adott volna hangot. S a budapesti sportcsarnokban valaki (tán ugyanaz a személy?) még ma is a fehérterror réméről szónokolna. Mi pedig hallgatnánk őt, feszült figyelemmel. (sandi) nes Nemzeti Egységtanácshoz és a kormányhoz, hogy haladéktalanul foglaljon állást a kisebbségek kérdésének demokratikus rendezése mellétt. Elmarasztalja és elitéli a Vatra Romaneasca szövetség magatartasát és akcióit, amelyek a polgárháború veszélyét vetítették elő, és veszélybe sodorták a forradalom alapvető vívmányait, a román nép és a nemzeti kisebbségek érdekeit. A határozat leszögezi, hogy a kivándorlás rendkívül károsan hat ki az ország életére. A kongresszus felhívja az ország politikai vezetésének figyelmét arra, hogy a tömeges kivándorlást kiváltó okokat fel kell tárni és meg kell szüntetni. A határozat szerint a szövetség részt vesz a május 20-án tartandó parlamenti választásokon, és „ebben a politikai harcban minden más politikai és társadalmi szervezet iránt partneri magatartást tanúsít". (MTI) Ion Iliescu, Radu Campeanu, Ion Ratiu Három jelölt indul Romániában a május huszadikára kitűzött elnökválasztáson: Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front, Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt, Ion Ratiu pedig a Nemzeti Parasztpárt színeiben. A jelöltek hivatalos bejegyzésének határideje vasárnap éjfélkor járt le. A jelöltségre nyolc politikus pályázott, de közülük csak hárman tudták teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket. A törvényes előírás szerint az elnökjelöltségre pályázók előtt kettős követelmény állt: csak valamely törvényesen bejegyzett párt. vagy politikai szervezet ál(Folytatas a 2. oldalon.) Remény és csönd Új hivatal születőben A pártállam gépezetét működtető közhivatalok szép csöndben átalakulnak. Legalábbis megindult egy folyamat, amely reményt keltő: a politikai igények szerint működő szolgáltatások szakszerűvé (gyorssá, pontossá) válnak. Vagyis, azt és úgy csinálják, amire hivatottak, de nem „elvi", hanem jogi (törvényi) alapon. Itt van mindjárt példának a földhivatal. (Az ott dolgozók szerint kétféle ember létezik, egyik, aki már járt. másik, aki még nem járt náluk.) A Minisztertanácsnak a földügyi szakigazgatási tevékenységről és annak szervezetéről alkotott rendelete róluk szól. A Magyar Közlöny idei, 30. számában jelent meg. így a rendelet már hatályos: 1990. január 1-iétól megszűnt a földhivatalok 1971 óta tartó kettős irányítása, csak a MÉM-hez tartoznak. A dupla gazda azt jelentette, hogy a hivatalok szakmai felügyeletét a MÉM látta el, de .szervezetileg a megyei tanácshoz tartoztak. Mit jelent az átszervezés? Erről beszélgettem Tóth Ferenccel, a Csongrád megyei és Karancsi Sándorral, a szegedi földhivatal vezetőjével. Elég volt a kampányokból Szó, ami szó, (akármilyen) változtatás rájuk fért már. Végre nem ígéretet kaptak. Igaz, ott, a város szívétől távol. a Tolbuhin sugárúton sem igen látni még az átszervezés kézzel fogható bizonyítékait. A rendelet csak az első lépés volt egy modern, elfogadható színvonalú szakszolgálat megteremtésének rögös útján. Mi volt eddig a helyzet? A szocialista államigazgatási struktúrában szisztematikusan kiépítettek egy amolyan földpolitikai hivatalt, amelynek nem a lakosság megelégedésére kellett dolgoznia, hanem mindenféle (éppen aktuális) politikai kampányfeladatoknak kellett megfelelnie. A tanácsok, a bíróságok földügyi hatáskörét fokozatosan megszüntették. A földhivatal intézte például a tagosítást (elég rendesen!), ha kitalálták, hát hold helyett négyzetméterben számolt, a föld értékét pedig aranykorona helyett termőhelyi értékszámmal pontozta. Még tiszta szerencse, hogy az elvi töltetű utasításokat hellyelközzel hajtották végre. Mára ugyanis fordíthatnánk vissza az egészet: a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárcára várományos kisgazdák az elvett földek visszaadását ígérik ..., megint aranykoronában számolnak ... s Az újmódi földértékeléssel sem haladtak. Mára, amikor kesernyésen megmosolyogjuk a letűnt pártideológia azon tézisét, amely úgy szólt: a magántulajdon fokozatos megszűnésével a földhivatalok is elhalnak. Közös lónak túros a háta Ma, amikor a kettős irányítást sem kell elszenvedniük, szomorú, de csak a szakma megszállottjai maradtak a hivatalban. Napjainkra sikerült ezt a szervezetet is lejáratni — vélik az érintettek. Milyen most a földhivataliak hangulata? A közelmúltban tartott sztrájkjuk idején úgy látszott, betelt a pohár: a kampányfeladatok mellett a lakossági ügyintézés terheivel is meg kellett birkózniuk. Statisztikát mondtak, aszerint egy év alatt a megye nrnden negyedik lakosa megfordul náluk. A szegediben évi 30—40 ezer ügyfél keresi föl a 38 szakembert. (A miénkhez hasonló hajdúvárosban, Debrecenben 86ot!) A földhivatali kétdiplomás alkalmazottak, nálunk, a sztrájkokig, 5—6 ezer forinttal kerestek kevesebbet egy hasonló kvalitású tanácsi dolgozónál. A népi közmondás örök igazsága érvényesült: közös lónak túros a háta. Túros volt, mert a tanácsoknak közvetlen hasznot nem hoztak, így gyakorlatilag terhessé váltak számukra. A sítrájk megtette hatását, a lakosság ugyan szidta őket, de 16 százalékos bérfejlesztést csak sikerült kiharcolniuk. A többször megígért ideálisabb elhelyezésük azonban továbbra is álom maradt. Már nyolc éve, hogy elköltöztek a Zsótér-házból, de még mindig hiszik, hogy csak átmenetileg dolgoznak a Tolbuhin sugárúton. Az átszervezéssel még egy „megyei sajátosságot" örökölt a MÉM. Földhivatalaink négy légópincében tárolják az iratokat, ne adj' Isten, megreped valamelyikben egy szennyvízcső, elúszik az irattár. Marad a remény A megyei tanács már elfogadta előzetes költségvetési tervét, amikor megszületett a földhivatalok átszervezéséről szóló rendelet. Ebből a keretből 30 milliót kaptak. Ez az összeg félő, nem lesz elég az alapvető kiadásokra sem. Legalább további 10 millió forintot kellene adnia a MÉM-nek. Ha megkapnák — és az erről szóló tárgyalások mosta közeli napokban kezdődnek a minisztériumban —, akkor például ki tudnák fizetni a 16 százalékkal megemelt béreket májustól. Ha nem, úgy lehet, megint földhivatali szrájk elé nézünk A földtulajdonjogi viszonyok tisztázása miatt feltehetően emelkedik az ügyforgalom, vagyis a szegedi hivatalba legalább 10—15 szakembert szeretnének fölvenni. Milyen a hangulatuk? Meglehetősen bizonytalanok, egy remény vigasztalja őket; a jövőben csak szakértelmükre lesz szükség, amelyhez, ha lassacskán is, de megteremtik a feltételeket. Egyelőre még síri csönd van a MÉM-ben * is, mindenki kapaszkodik az íróaszlalaba. Mag Edit