Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-20 / 92. szám

Bérelt Boeingek A MaJév 1954-es megalakulásától 1988 szeptemberéig csupán szovjet gyártmányú repülőgépekkel rendelkezett: Iljusinok és Tupoljevek különböző típusaival látta el a személy- és teherszállítási feladatokat. A többi KGST-országban is hasonló volt a helyzet. (Egyedül a román Tarom légitársaság rendelkezett náhány Boeing 707-es géppel is.) A legutóbbi időben érkeztünk el oda, hogy ezekben az országokban megszűnik a szovjet személy- és teherszállító repülőgépek egyeduralma. Ennek előidézője az a tény, hogy a mai követelményeknek megfelelő, új szovjet repülőgéptípusok megjelenése egyelőre késik, s ilyenek várhatóan csak jó néhány év múlva kerülnek forgalomba. A korszerű — úgynevezett harmadik generációs — repülőgépektől ma már elvárják, hogy ne legyenek zajosak és környezetszennyezők, minél kevesebb üzemanyagot fogyasszanak, s egyre több utast legyenek képesek szállítani. A KGST-országok jelenleg még használatban lévő szovjet gépei lassanként kiszolgálnak, s érthető, hogy a szakemberek a nyugati géptípusok iránt is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak majdani gépparkjuk összeállításánál. Hazánk is e koncepció keretében bérel (lízingel) alig egy éve három Boeing— 737-200-as repülőgépet, s köt szerződést három újabb Boeing—737-300-as típus 1991-től való üzemeltetésére. S mivel a Malévnak 1995-ig 14 szovjet gépet kell kiselejteznie, '97-ig pedig további hármat, ezeket is pótolni kell majd, talán éppen az erre legalkalmasabb Boeingtípusokkal. Az autópiaccal ellentétben, a nemzetközi repülőgép-piacon közel sincs túlkínálat, a legtöbb cég gyártási kapacitása évekre előre le van kötve. Mindamellett egyre élesebb vetélkedés folyik a nagy világcégek — a Boeing, a McDonnel Douglas. a British Aerospace, az Airbus, a holland Fokker stb. — között, amelyek több mint két tucat különféle új, illetve korszerűsített géptípust kínálnak eladásra, ha nem is azonnali szállításra. Egy gép élettartamát három adat határozza meg: a maximálisan repült óraszám (ez általában 20—30000 szokott lenni), a leszállások száma (15—20000) és a forgalomba állítástól eltelt naptári évek száma (kb. 12—15 év). Ennek alapján a világ polgári légiflottájának mintegy felét kicserélik a következő tíz évben. Látható tehát, hogy milyen nagy üzletről van szó (egyegy közepes hatósugarú gép ára 20—30 millió dollár), s milyen hatalmas kapacitással kell rendelkeznie a világ repülőgépiparának. A repülőgéppiac felét pedig az amerikai Boeing-cég uralja. (Nem árt tudni, hogy a világon mintegy 9500 kisebbnagyobb repülőgép szolgálja a légi forgalmat.) A közepes hatósugarú Boeing—737-es világszerte nagyon kedvelt és elterjedt típus. Úgynevezett profitorientált repülőgép, arra csinálták, hogy minden - porcikájával pénzt keressen. Nincs benne egy felesleges zug, s rajta egy kiló fölösleges súly sem. Nem véletlen, hogy például a TU— 154-essel összehasonlítva a Boeing—737-200asnak feleannyi az egy utasra számított súlya. S a viszonylag csendes és kis fogyasztású hajtóműveknek köszönhetően ez a gép feleannyi üzemanyagot használ fel, mint a TU—154-es. Azért beszélünk csak viszonylagos csendességről, mert vannak e gépnél jóval halkabb típusok is (meg persze sokkal hangosabbak). Mindenesetre amíg a Boeing—737-200-as „zajlábnyoma" 9,44 négyzetkilométernyi területet fed be a talajon, a lényegében azonos, de korszerűbb hajtóművekkel gyártott, új 737-500-as csak kilenced ennyit (!), tehát 1,04 négyzetkilométert sújt ugyanakkora, 85 decibel zajszinttel. A 737-200-as típus eddig jól megfelelt a hozzá fűzött reményeknek. De milyen lesz a 737300-as? Nos, a fedélzetén 137 utas számára lesz hely. A maximális utaslétszámmal 3400 kilométernyi távolságra repülhet majd, óránkénti 2250 kg üzemanyagot fogyasztva. Marsallbot a retikülben EMLÉKEK A MÚLTBÓL A patikatörténet érdekességei Zavarbaejtő döntést hozott a brit hadügyminisztérium: ezentúl nők is szolgálhatnak a legkülönfélébb hadihajókon. És ha a tengerészéletük úgy alakul, bármilyen rendfokozatot elérhetnek. A lázbahozó hirt a hadügyminiszter-helyettes jelentette be az Alsóházban. Archibald Hamilton nem titkolta, hogy szenvedélyes viták előzték meg szakmai körökben e lépést, ám példaként lebegett előttük, hogy a légierő már szélesre tárta a kapukat, akár vadászgépet is vezethetnek pilótanők. A haditengerészet azonban mindeddig csak szárazföld szolgálatosként foglalkoztatta a soraiba verbuvált lányokat-asszonyokat. Szóval elérkezett az idő, hogy bármely hölgy kivehesse a retiküljéből a marsallbotot is, ha úgy hozza sora. A nőmozgalmak zajos ünnepléssel fogadták a bejelentést. Néhány honatya azonban sietett kifejezni a kétségét, hogy a világtengereket járó hadihajókon egyáltalán helyet kaphatnak a nők. Egy tory képviselő „felháborodott aggodalmának" adott hangot, mondván, hogy hová jut az a flotta, amelynek biszexuális lesz a személyzete?! S hogy mennyire nem volt egyedül e véleménnyel, azt tanúsíthatja, hogy az expozét követően tüntetés volt az Admiralitás előtt, az egyenjogúság ellen. Méghozzá nők tüntettek. Igaz, ezek feleség és menyasszony szerepben léptek föl: „Gondoltak-e arra, hogy mi történik azokon a hadihajókon, amelyeken hosszú hónapokra összezártan utaznak férfiak és nők?!" Vörös ősök A legősibb igazi növények nyilvánvalóan a vörös algák. Körülbelül másfél milliárd évvel ezelőtt vált ki belőlük az a fejlődési vonal, amely a zöld levélfestékű növényekhez vezetett: a zöldek váltották fel a vöröset. Japán biológusok jutottak erre a megállapításra, összehasonlítva több száz faj riboszómáinak szerkezetét. A riboszómák a sejtnek olyan nélkülözhetetlen részecskéi, amelyek „feltalálásuk" óta alig változtak, de alegységeik felépítésének minimális eltérései is fontos vezérfonalat jelentenek a kutatóknak: lehetővé teszik az evolúció egyes rokonsági csoportjainak az elkülönítését. A biológiai elemzés azt biztositja, hogy a vörös algák az egész biológiában nagyon elkülönült csoportot képviselnek, és alig hasonlítanak a modern zöld növényekhez. Több mint 160 éven át, a 18. század közepétől az első világháború elejéig működött a budai Várnegyedben, a Tárnok utca 18-ban az első budavári patika. Épülete ma gyógyszerésztörténeti múzeumnak ad otthont. A török hódoltság után felszabadult Budán Bősinger Ferenc Ignác gyógyszerész nyitotta meg az első patikát 1687-ben, a mai Dísz téren. Az alapító, aki többször is ellátta a budai polgármesteri hivatalt, patikáját az „Arany Egyszarvúhoz" címezte. Később a gyógyszertár a Tárnok utca 16-os házába költözött, s új tulajdonost kapott Hinger János személyében. <5 keresztelte át a patikát 1740ben „Arany Sas"-ra, s névadása maradandónak bizonyult. Néhány évvel később költözött végleges helyére, a szomszédos épületbe a gyógyszertár. Rangját jelezte, hogy a „városi" cim viselésére is jogot kapott, cégtábláját Buda címere diszítette. A bejárat felett most is ott díszeleg a cégér, ám falai között ma a gyógyszerészet fejlődését bemutató kiállítás látható. Kevéssé ismert, hogy az „Apotheca" a középkorban raktárt, később árusító bódét jelentett. Bármilyen hihetetlen, akkoriban a patikában a különféle növényi, állati és ásványi szerek mellett cukorkészítményeket, szeszes italokat, és sok egyéb, szatócsboltba illő árut is kapni lehetett. Erre utal a patikus egykori elnevezése: speciárus, azaz fűszeres. Csak a reneszánsz korban tűnt fel a már többnyire gyógyszereket árusító igazi patika. A gyógyszertárak egészen a 19. század közepéig tartottak cukrozott gyümölcsöket, szörpöket, és úgynevezett „aqua vitae"-ket, különböző szeszes italokat. Európában az első polgári patikát Roger szicíliai király alapította Nápolyban 1140-ben. A 18. századtól kezdve a szerzetesrendek kórházi patikái mellett egyre több polgári gyógyszertár létesült. Magyarországon 1244-től törvény szabályozta a gyógyszerészek jogait. Az orvoslás és a gyógyszerészet különválásához évszázadokra volt szükség. A nápolyi egyetem orvosi karán 1224-ben II. Frigyes szétválasztotta az orvosi és a gyógyszerészi tevékenységet. Ezt követően alakult ki Európában a gyógyszerészek rendje és a gyógyszertár intézménye. A gyógyszerkészítés már nem kizárólag az orvosgyógyszerész feladata volt. Speciális képzettséggel rendelkező „stationariusok", felesküdött gyógyszerészek működtek Itáliában és Közép-Európában, akik készítményeiket meghatározott áron adták el. A gyógyszerek helyes elkészítését gyógyszerkönyvek írták le, az elsőt 1546ban adták ki. Magyarországon az első „gyógyszereskönyv'' Ruland János Dávid műve volt 1644-ben. A Helytartótanács által jóváhagyott önálló magyar gyógyszerárszabványt Torkos Justus János pozsonyi orvos készítette 1754-ben, A gyógyszerészek a gyógyszerkészítés és a gyógyszerkereskedelem mellett — az orvoshiány miatt — századokon át gyógyító, illetve tanácsadó szerepet is elláttak. A 17. században Magyarországon mindössze 27 patika működött. A hiányt nem pótolták a házi patikák, patikaládák, vagy a Felvidékről érkező vándor „olejkárok" gyógyfüvei. Mária Terézia rendelete javított a helyzeten, hatására gyarapodtak a gyógyszertárak: 1747-ben 48, a 18. század végén már 193 patika működött. Előbb a szerzetesrendek, főként a jezsuiták, alapítottak korszerű gyógyszertárakat, majd 1770 után számos polgári tulajdonban levő patika nyílt meg. A múzeumban kiállított anyag segítségével nyomon követhetjük a gyógyszerészet fejlődését, a mai gyógyszertár kialakulását. Bepillanthatunk a gyógyszerkészítés műhelyébe, az üveg és fajansz patikaedények titokzatos világába. Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Villalat munkatársat keres ai alábbi munkakör betöltésére pénzügyi előadó közgazdasági végzettséggel és pénzügyi gyakorlattal rendelkezők jelentkezését várjuk. Bérezés megegyezés szerint. Cim: Szeged, Híd u. 2. » 21-533/17 ÉPÍTKEZIK? HIDEGTŐL, MELEGTŐL SZIGETELNI AKARJA LAKÁSÁT, HÁZÁT? Tudja-e mire jók a Délcell-táblák? Választ ad kérdéseire a Dé/ép szigetelőanyag üzeme! DÉLCELL néven forgalmazzuk a hazánkban Hungarocellként ismert hőszigetelő anyagot, amely kiválóan alkalmas tetőterek, födémek, falak hőszigetelésére. Araink kedvezőek! Győződjenek meg róla! Érdeklődjenek a polisztirol gyöngy után is, amely a Délcell táblák alapanyaga! Használhatják könnyűbeton-adalékként, vagy a csomagolástechnikában. Értékesítési irodánk készséggel tájékoztatja Önöket. Címünk: Szeged, Budapesti út 8. Telefon: 13-644/134 vagy 137-es mellék. Kiemelkedően magas kereseti lehetőséggel most induló GMK faipari dolgozókai vesz fel. Jelentkezni: Szóreg, Kisszóló u. 36. CSINOS. J0 alakú lányokat felszolgálónak ás szintén csinos, némi ténctudéssté rendelkező lányokét táncosnőnek keres a Soteil bár. Szeged. Deák F.u.24. Jelentkezni lehet az üzletvezetőnél az esti órákban, vagy április 21-án de. 10 és 11 óra között. Irodaházunkban 5 berendezett szobát +1 db garázst hosszabb időre bérbe adnánk. Telefon, telex és telefax biztosított. Érdeklődni: az 53-410-es telefonon lehet. Az „AGROBER" Szegedi Irodája nagy gyakorlattal és széles körű munkakapcsolattal rendelkező KÖZMŰVES vezetőtervezőt keres felvételre, magas kereseti lehetőséggel. Jelentkezés: Szeged, Mérey u. 6/B. » 25-799. ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ A mai napon megnyílt a NÉPSZAVA KIADÓ VÁLLALAT ÚJ UNION TOURS ÚJ Utazási Irodája. Címünk: Szeged, Kossuth L. sgt. 10—12. Tel.: 23-633/181, 24-522 ÚJ LEGYEN ÖN IS ÚTITÁRSUNK! ÚJ JÖJJÖN EL, ÉRDEMES! Április 25-től május 4-ig nagykereskedelmi áron értékesítjük áruinkat az MSZP Szeged, Csongor téri házában. Ruházattól műszaki cikkekig kedvére válogathat. Kedvező árak! Nyitva 10—18 óráig. Várjuk kedves vásárlóinkat! Csongrádi ÁFÉSZ nagykereskedelmi részlege ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZŐK FIGYELEM! Az Üllési ÁFÉSZ pályázatot hirdet az üllési ABC-áruház átalakítási-bővítési munkáinak, fővállalkozásban történő kivitelezésére. Az elvégzendő munkával kapcsolatosan felvilágosítást BALOGI SÁNDOR kereskedelmi főosztályvezető ad. Telefon: 82-144 A VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! • Az Üllés és Vidéke ÁFÉSZ 1990. május 1-től BÉRBE ADJA az üllési 17. sz. termelő cukrászüzemet értékesítő helyiséggel Érdeklődni lehet: Üllési ÁFÉSZ Központ Kereskedelmi Főosztályán 6794 Ollés, Felszabadulás u. 25. sz. Telefon: 82-247