Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-07 / 56. szám

2 1990. március 7., szerda (Folytatás az /. oldalról.) tankok jelentek meg a szov­jet nagykövetségnél is, de nem tudni, hogy az épület védelmére, vagy elfoglalásá­ra.) A kábuli rádió szerint mindenesetre a hatalomát­vételi kísérlet kudarcot val­lott, s a kormányzat, ellen­őrzi a helyzetet. Nadzsibul­lah elnök maga is beszéd­ben fordult a lakossághoz, s közölte: a puccsot Sah Na­va/. Tanaj tábornok, védel­mi miniszter ve/ette, együtt­működve a kormány ellen küzdő egyik pakisztáni fun­damentalista csoportosulás vezetőjével, Gulbuddin Hek­matiarral. Az államfő fel­szólította a hadsereget és a lakosságot, hogy,, élve vagy halva" fogják el az elmene­kült tábornokot. (A rádió egy órával később hasonló felhívást adott közre, s en­nek aláírójaként már az uj védelmi miniszter szere­pelt.) A hírügynökségi jelentések leszögezik: egyelőre lehetet­len megállapítani, hogy Na­dzsibullah kormányzata va­lóban ura-e a helyzetnek, Kabullal kapcsolatban álló iszlámábádi források min­denesetre a harcok folytató­dásáról számoltak be. Moszk* vában pedig a külügyminisz­térium szóvivője egyelőre „tisztázatlannak" minősítet­te a kabuli eseményeket. Elvetett vízlépcső Kossuth-szobor a Capitóliumban Kossuth-szobrot lepleznek le március 15-én az amerikai törvényhozás épületében, a washingtoni Ca­pitóliumban. Kossuth Lajos emlékének megörökítését Tom Lantos, a képviselőház, magyar származású tagja javasolta, s a döntéshez csatlakozott a szenátus is. A közös határozat ,,a magyar George Washington"-ként, a magyar demokrácia atyjaként méltatja Kossuth La­jost. A mellszobrot, Bodó Sándor alkotását, az ameri­kai magyar szövetség adományát március 15-én, a tör­vényhozás és a kormány vezető képviselőinek jelenlé­tében leplezik le. Az ünnepségen jelen lesz Tőkés László református tiszteletes, és meghívták a leleple­zésre Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnököt mert az állampolgárok kö­zött semmiféle különbség nem lehet — jelentette ki Alexander Dubcek, a cseh­szlovák parlament elnöke kedden Párizsban megtartott sajtókonferenciáján, A poli­tikus ilymódon felelt az MTI és a Magyar Rádió tudósítói­nak arra a kérdésére, nem látja-e veszélyét annak, hogy Szlovákiában újjászülethet a nacionalizmus. Hozzáfűzte' a maga részéről mindig kö­vetkezetesen küzdött a nem­zetiségek egyenlő jogaiért, de elismerte, hogy a jogok meg­valósítása terén vannak problémák. Dubcek, Laurent Fabius­nak, a francia nemzetgyűlés elnökének meghívására tett hivatalos látogatást Párizs­ban. Munkanap-áthelyezések Természeti értékei miatt a Tisza hullámtereinek je­lentős magyarországi szaka­sza nemzetközileg is egye­dülálló ártéri erdőterület. A jelenleg védettség alatt álló területeken maradéktalanul érvényt kell szerezni a ter­mészetvédelem érdekeinek. A további területeken — addig, amíg a környezetkí­mélő gazdálkodás, az öko­lógiai és ökonómiai érde­kek összehangolásának a le­hetősége nincs meg — a természetvédelmi érdekék­nek elsőbbséget kell kapni­uk, ezért az intenzív mező­és erdőgazdálkodást meg kell szüntetni. Ezzel párhu­zamosan a védetté nyilvá­nítási eljárást soron kívül meg kell indítani. Azonnal le kell állítani a hazai fa­fajokból álló erdők nemes­nyárasokra cserélését, a ter­mészetes állapottal egyenér­tékű felújításokat kell al­kalmazni. Gazdasági preferenciák­kal is támogatni szükséges új hazai nyáraserdők telepí­tését, valamint a szántóföl­di művelés helyett az árté­ri gyepgazdálkodást. Tekintettel a fentiekre, továbbá arra, hogy a csong­rádi vízlépcső megépítésé­re belátható időn belül sem igény, sem beruházási keret nincs, a Természetvédők Szövetsége javasolja a ter­ven elvetését, és az érvé­nyes engedélyokiratok visz­szavonását. A Természetvédők Szö­vetségének ezen álláspontja a hazai szakemberek véle­ményével megalapozva, összhangban áll külföldi természet- és környezetvédő szervezetek véleményével és azokkal a nemzetközi szer­ződésekkel, amelyekhez Ma­gyarország is csatlakozott. Forradalmi törvény? Gorbacsov és a németek A német probléma meg­oldását illetően szovjet rész­ről nem merült föl semmi­lyen elvileg új elem — je­lentette ki kedden délelőtt a Kremlben Mihail Gorba­csov. Sem a német kérdést, sem más európai problémát nem lehet megoldani a földré­szünkön és az egész világ­ban végbemenő mély válto­zások összefüggésein kívül — mondta Gorbacsov. — Nagyon körültekintőnek kell lennünk, hogy a sok nép márnára sorsfordító időben ne romboljuk szét az eddig elérteket. Arra van szük­ség, hogy megfelelőén szá­moljunk a két német állárrt népeinek érdekeivel és vá­gyaival, s természetesen más európai országok és népek érdekeivel, elsősor­ban azokéival, amelyek köz­vetlenül érintve vannak e folyamatban. A szovjet vezető alapve­tőnek nevezte a háború utá­ni határok sérthetetlensé­gét. Felelőtlen politikának minősítette azt, ha valaki a két Németország egyesíté­sét revansista tervek felújí­tására akarná felhasználni. Az ilyen politikát megfele­lő válaszban kell részesíte­ni. Hans Modrow hétfőn ér­kezett Moszkvába, a szov­jet vezetés meghívására. Látogatásának első napján a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselőivel találkozott. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a két ház együttes ülésén kedden elfogadta a tulajdonról — a termelési eszközök tulajdonáról — szóló törvényt. A szovjetunióbeli reform­folyamat egyik legfontosabb alaptörvényét három olva­sásban vitatta meg a tör­vényhozás, menetközben le­hetőséget teremtve a széles körű társadalmi vitára. E vitát, több ezer módosító ja­vaslatot figyelembe véve dolgozta ki a törvényelőké­szítő parlamenti csoport a végleges szöveget, amelyről cikkelyenként folytatták le a szavazást. Még a hétfői vita élessége is megmutatta, hogy lénye­gesen többről van szó, mint csupán egy fontos gazdasági kérdésről. Az egymásnak fe­szülő érvek, ellenérvek egy­értelműen bizonyították, hogy meghatározó jelentősé­gű politikai kérdés a tulaj­donformák egyenlőségének garantálása, a magántulaj­don létének elismerése, le­gálissá tétele. Az egyik tábor a szocia­lizmus feladásának, a kapi­talizmus felé tett visszalé­pésnek és az árnyékgazdaság szabadabbá tételének minő­siti a magántulajdon vissza­térését a szovjet gazdaságba, míg mások a tulajdonformák teljes jogi egyenlősége mel­lett érvelve a legfőbb krité­riumnak a hatékonyságot, gazdaságosságot tekintették. A törvénytől függetlenül lé­tező magántulajdon — lega­lizálása után — az adózás gyakorlatán keresztül köz­gazdaságilag szabályozható —, hangzott az érv. Éppen a keddi szavazás óráiban hozták nyilvánosság­ra a napokban elfogadott földtörvény teljes szövegét és a törvény hatályba lépéséről szóló legfelsőbb tanácsi ha­tározatot. A törvényhozók egyúttal óvnak attól az illúziótól, hogy e két törvény hatályba lépése egycsapásra megvál­toztatja a gazdálkodás viszo­nyait, s már holnapra érez­hetővé válik az eredmény. Mint a vitában sokszor el­hangzott, a törvény csupán jogi feltételeket teremt, ke­reteket szab meg, de a lehe­tőségekkel mindenütt a gaz­dálkodóknak kell élniük, hogy valóban mindenütt a leghatékonyabb formát meg­találva lendíthessék előre a szovjet gazdaság jelenleg meglehetősen döcögve hala­dó szekerét. Március ll-én, vasárnap munkanap szerint dolgoznak a legtöbb munkahelyen, már­cius 16-án, pénteken viszont ezért szabadnap jár, így négynapos pihenésre nyílik lehetőség azon a héten. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének munka­rend-módosítására vonatko­zó rendelkezése a mezőgaz­dasági, halászati termelőszö­vetkezetekre, mezőgazdasági szakszövetkezetekre, vala­mint a folyamatosan, illetve munkaszüneti napokon is üzemelő munkahelyekre nem vonatkozik. Eltérésre adhat­nak engedélyt az ágazati mi­niszterek a lakossági ellátást, szolgáltatást végző, általá­nostól eltéről munkaidő-be­osztással dolgozóknál az ÁBMH-val, az illetékes szakszervezettel, országos ér­dekképviseleti szervezettel egyetértésben. Az idén egyébként a kö­vetkező változásokat kell még figyelembe venni: ápri­lis 28-a, szombat munkanap, április 30-án, hétfőn szabad­nap, december 22-én, szom­baton munkanap, december 24-én, hétfőn szabadnap, de­cember 29-én, szombaton munkanap, december 31-érf, hétfőn szabadnap lesz. Szupertechnika és nacionalizmus Választások Csehszlovákiában is Csehszlovákiában június 8-ára és 9-ére írták ki a par­lamenti választásokat. A választás időpontját kedden Prá­gában jelentette be hivatalosan a csehszlovák szövetségi parlament elnöksége. Román/a hozzájárul... Dubcek a nemzetiségekről var-román belügyim- lófél a szervezetet körtei. U »^lll*«rires^y vni Magyar—román belügymi­niszter-helyettesi találkozót tartottak kedden a Hajdú­Bihar megyei Artánd határ­állomáson. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint Túros András és Corneliu Diamandescu vezérőrnagyok tájékoztatták egymást a két ország belügyminisztériumai előtt álló legfontosabb fel­adatokról, a bűnügyi, a köz­biztonsági helyzetről, a rend­őrség szervezeti korszerűsí­tésére vonatkozó elképzelé­sekről. A román fél a közelmúlt­ban hatályba lépett útlevél­jogszabályok alapján tájé­koztatást adott a magyaror­szági letelepedés, illetve a Romániába való visszatérés lehetőségeiről, intézesének módjairól. Mindezzel kap­csolatban a budapesti román nagykövetség megfelelő uta­sítást kap — fogalmaz a köz­lemény. A megbeszélésen egyértel­művé vált, hogy Románia hozzájárul a Magyarországon tartózkodó menekültek lete­lepedéséhez. Annak az 1200 személynek viszont, akik vissza akarnak menni hazá­jukba, elősegítik a visszaté­rését. A budapesti román nagykövetséget utasítják, hogy a visszatelepülöknek minden segítséget adjanak meg. Románia hozzájárul ahhoz is, hogy mintegy 4000 Magyarországon tartózkodó román Nyugat-Európába, vagyis harmadik országba távozzon. Túrós András elmondta: szót váltottak a megbeszelé­sen a securitate jelenlegi helyzetéről. A román tárgya­lófél a szervezetet egyértel műen elitélte, s terroristának bélyegezte. Arról azonban nincs tudomásuk, hogy Ma­gyarországon tartózkodnak-e volt Securitate-tagok. Csehszlovákiában megfele- nyelvi és kulturális lő törvényekkel kell biztosi- ságot, a gyermekek tani a nemzetiségeknek a szabad­egyenlő oktatásának lehetőségét az teljes állampolgári jogokat, óvodától a középiskoláig. Ez Tiszteletben kell tartani a elemi fontosságú kérdés, Téved, aki szerint a ka­pitalista ideológia győzedel­meskedett a szocialista fe­lett — fogalmazta meg vé­leményét Carlos Fuentes vi­lághírű mextikói író egy ar­gentin lapnak adott nyilat­kozatában. Manapság in­kább az ideológiák általá­nos elhalásáról lehet beszél­ni. Elhal minden olyan ideo­lóg'a, amelyik korlátlannak hitte a fejlődést és kritikát­lanul viszonyult a valóság­hoz. Carlos Fuentes szerint a világ az azonnali kapcsolat­teremtés, az informatika ál­tal meghatározottság, a rendkívül gyors technológiai fejlődés, a magas fokú in­tegrálódás korszakát éli. Az államok rákényszerülnek a változásokhoz való gyors al­kalmazkodásra. Ugyanakkor ellentmondás tapasztalható, hiszen ebben az egyetemes fejlődési, folyamatban visz­szaköszönnek a legkülönfé­lébb etnikai és nacionalis­ta problémák. Feltette a kérdést: vajon hol kapcso­lódhat össze az alulról jövő és a régmúltból táplálkozó nacionalizmus a gazdasági­technológiai integrálódás globális folyamatával, ösz­sze lehet-e egyeztetni a ket­tőt. Az író szerint ez köz­ponti kulturális kérdéssé vált a XXI. századhoz kö­zeledő emberiség életében. Carlos Fuentes elutasít minden olyan gondolatot, amely „közös modellt" java­sol a különböző nemzetek­nek. Sok modellnek kell lennie, hiszen sokféle a né­pek kultúrája is, és sokfé­lék a problémák és meg­oldásuk is — mondta. A XX. század legsúlyosabb be­tegsége szerinte a túlzott nacionalizmus, a lokálpat­riotizmus és kozmopolitiz­mus. Az igazi értéket abban látja, hogy a helyi kultúra nyitott legyen a világra. Hi­szen a helyi kultúrának gaz­dagítania kell az emberisé­get, egyszersmind gazda­godnia kell az egyetemes­sel. Carlos Fuentes bízik en­nek további lehetőségében az elmúlt 500 év tapasztalatai alapján. Vallja: a kultúrá­nak mindig és minden kö­rülmények között szembe kell szegülnie a „megteste­sült igazsággal". Javasolta azoknak, akik ma a Szovjetunió széthullá­sának tapsolnak, várjanak 5-10 évig, mert lehet, hogy ugyanez bekövetkezik az Egyesült Államokban is. Ezt azzal támasztja alá, hogy az Egyesült Államok a világ legeladósodottabb országa, fizetési mérlege és költség­vetése a legnagyobb hiányt mutatja a világon. Gondok jelentkeznek az egész belső infrastruktúrában, az ok­tatás, az egészségügyi ellá­tás, a lakáshoz jutás terén. A régi Egyesült Államok szétesőben van, s új formu­lákat kell találnia az újjá­szerveződéshez — vélekedett Carlos Fuentes. Már csütörtökön nagy Volt a mozgolódás az ifjúsági ház kör­nyékén, a páncélkocsik felvonu­lását sokan figyelték, minden személyautót el kellett távolítani még a környékről is. Sok a „fon­tos." személy, aki határozottan tör célja felé, kiskatonák azóta is vigyázkodnak, megállítanak min­denkit. végeznék dolgukat, ha tudnák, mi volna az... Esemény a per, várt, óhajtott mozzanata a társadalom öntisz­tulási folyamatának. Rá kell mu­tatni, tisztázni kell, ki miben vétkes, megismerni valamit — amennyit ennyi sorban lehetsé­ges — a hírhedt állambiztonsági gépezet működéséből, kissé ön­védelemből, mert azért ez a mér­kőzés, mármint a demokráciáé, Romániában még korántsincs le­futva. A demokrácia különben is bizonytalan egyensúlyi helyzetet jelent, csak a diktatúra helyzete szilárd. Már ameddig az — mii­ként a temesvári, december végi eseménysor mutatta. Akik most a törvény előtt kell hogy vállalják tetteik felelőssé­gét, nem tartoznak a legelső vo­nalba. Nem hívták — még — a katonai törvényszék elé azokat, akik a diktátorpár és a végrehaj­tás első számú figurái közötti politikai láncot alkották. Java­solta is az egyik vádlott — a szeku helyettes főnökének az ügyvédje, hogy terjesszék ki a mostani pert Ion Coman volt pb­Szekusper Temesvárott Kik a vádlottak ? tagra, kb-titkárra, aki a temes­vári véres események közvetlen politikai irányitója volt. Leg­alább olyan bűnös, mint a buka­resti „négyek.", akiket januárban ítéltek el. Az ügyész ebben a kérdésben várakozó álláspontra helyezkedett miként az sem dóit el ezen a nyitó ülésen, hogy a vádlottakat külön-külön hallgat­ják-e ki, vagy egymás jelenlété­ben. Ezt a helyzet alakulása dönti el. Szekusper. Szinte hihetetlen a fülnek Romániában évtizedek óta a sajtó, bármilyen szabad­nak" mondták, egyetlen szót sem szólhatott a szekuritáté, a romá­niai ávó működéséről, de még a rendőrségről is csak dicséröleg lehetett szólni Fölösleges azt magyarázni, milyen helyzet te­remtődött ezzel, és mennyire óhajtja a nép — ezt a kategóriát kell használnom —, hogy végre azok felett is ítélkezzenek, aki­ket intézményes védelem illetett meg. Itt, a tárgyalás kezdetén je­lentette be az. államügyész, hogy Sima ezredest, a szeku parancs­nokát sikkasztás vádjával is ille­tik — másodlagosan, de közelről sem mellékesen. Nem csodálkoz­hatunk ezen, mármint az. etikai elcsúszásokon — ha nincs sem­milyen törvényes gát, akkor csak a belső, az erkölcsi akadályoz­hat(na) meg törvénytelenségeket — az itt vad alá kerülő 21 sze­mély erkölcsi minősítését viszont aligha kell most elvégezni. Szerettünk volna ezen az első ülésen többet hallani arról a há­rom személyről, akiket azért nem ítélhetnek el temesvári tetteikért, mert — közben távoztak az élők sorából. Moraru Petre alezredes­ről korábbi jelentkezésemben szóltam — itt, a tárgyaláson, ép­nen csak említették a nevét. Jó lett volna megtudni, hogyan halt meg Nuta Constantin vezérezre­des. belügyminiszter-helyettes, aki a helyszíni elnyomó-megtorló parancsnokság közvetlen katonai irányítója volt. Hihetetlen sok információt vitt magával. Miként okkai kíváncsi az igazságot óhaj­tók tábora a Mihalea Velicu ve­zérőrnagy. a Nuta tábornok he­lyettese által tudottakra is — aki szintén úgv halt meg, hogy mél­tó büntetését elnyerte volna. Mindkettőjük ellen elejtették a vádat. A sajtópáholyból nézve a vád­lottak nyugodtnak tűntek. Atudo­roaie a már említett szekufőnök­helyettes kemény harcra szánhat­ta el magát, mert nehezményez­te, hogy nem ismerhette meg idejében és teljességében a per­anyagot. Alighanem lélektani cé­lú volt közbevetett észrevétele. A pernek helyszínül szolgáló ifjúsági ház környékén végig állt a nép, bár a tévé — Temesvár környékén — élőben adta a vád­emelést. Bent a teremben csend volt, senki nem fujjogott, amikor bejöttek, illetve eltávoztak a vádlottak — az utcán már volt fütty bőven Szekusék úgy száll­tak be a kocsikba, mint akik ilyesmire oda sem figyelnek. Ez az, amit nem tudok elhinni. De az biztos, igen komoly harcra van kilátás. Ha valaki, akkor ók valóban tudnak a ro­mániai társadalom belső viszo­nyairól. érdekszövődésekről. Ezen a peren — általuk — ez a Bal­kánra jellemző társadalmi szer­kezet is vád alá kerül, megmé­rettetik. Lesz-e erő — nem az ítéletek meghozatalához, dehogy — ahhoz, hogy mindenki a maga helyén végiggondolja: mit is je­lent másként élni. A szekusper ezt kell, hogy jelentse, új, más alapokra támaszkodó közéletet, önértékelést. Ennek viszont még alig van je­le társadalmi viszonyainkban. Bodó Barna k * I

Next

/
Thumbnails
Contents