Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-07 / 56. szám

1990. március 7., szerda 3 Nem kellett fagyszabadság Gondnoki gondok Egy kis Amerika - Szegeden Korai tavasz — korai munkakezdes. A városgondnok.' ság az „alig tél" után korábban tát lakóhelyünk ráncainak kisimításához, mint máskor, noha még az sem biionyos, mennyi pénz talal ui'at hozzájuk a „nagy, városi közös kalapból", amelyen — sajnalatos módon — szaporodnak az ár- és tarifaemelések ütötte lyukak. Lássuk, mire futja? Serege János igazgató, érdeklődésünkre először arról beszélt, hogy ezen a télen nem kellett fagyszabadságot elrendelni, így az új év első munkanapján csatasorba állitótták a söprűket, ásókat, lapátokat, és elkezdték a parkok kitakarítását. A Tisza sem ártatlan Csak a parkgondozás 5-6 millió forintba kerül — ha lesz rávaló. Odessza lakótelepi zöldterületein már végeztek a takarítással, a fák és cserjék nyesésével. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy az újszegedi liget teljes területén még az aljnövényzet ritkítását is csak több év alatt, szakaszosan tudják véghezvinni. A parkbéli és út menti fák is gondozásra szorulnak Állapotuk azonban olyan tényezőktől is függ, amelyekre az embernek nincs befolyása. Eszünkbe jutna-e például, hogy a Tisza vízállásától is függ a talajvízszint ingadozása? Ha a gyökerek hiába nyújtóznak az „aktív vízszint", után, csúcsszáradással válaszolnak. A túl sok víz pedig egészségesnek tűnő fák kidölését is okozhatja, miként az a várkertben is történt. A fákkal más baj is lehet. A peremkerületekben — Pféldául Újszeged , madár nevű", utcáinak környékén — szívesen telepítenek gyümölcsfákat hazáik elé aZ ott lákók. Annak viszoht már nem örülnek, ha a városgondnokság ..hivatalból" megnyesegeti féltett növényeiket, ha azok villanyvezetékek közelébe nőnek, vagy a buszvezetők kilátását zavarják. Egyszerűbb lenne, ha maguk végeznék el a szükséges visszavágást. Évente majd egymillió forintba kerül a nyesőollók csattogtatása, és ez a pénz a gondozandó terület 15-20 százalékára elég csak. Napi 3-4 bejelentés érkezik olyan fákról, amelyek belenőnek az épülethomlokzatok, tetők, villanyvezetékek , felségterületébe". Sok az „úrszelvényes" fa: belógnak az úttest fölé, és akadályozzák a magasabb járművek közlekedését. Mindezekért. persze, nem a fák, hanem az egykori ültetők hibáztathatok, akik nem voltak elég körültekintők a fajtaválasztásnál, és magas növésű fákat telepítettek. A szükséges kivágások, nyesések mellett ültetnek is: madárcseresznye és -berkenye, gesztenye, juharfélék, tulipán- és csörgöfa zöldell majd utcáinkon és parkjainkban. Száraz szökőkutak? A víz a szökő- és ivókutakban is drágábban csobog ezután — ha csobog egyáltalán. Mert lehetséges, hogy a város gondnokai kénytelenek lesznek szárazon hagyni az elfolyó rendszerű kutakat — „hála" a megemelt tarifáknak. Megtörténhet, hogy a Honvéd és a Szent György tér, a Sellő-ház. medencéi, a tarjáni pancsolók és ivókutak sem látnak vizet az idén, miként Tóth Valéria merengve üldögélő szoborpárja a szerb templom mögött A többiek viszont valószínűleg csak májusban permetezik majd szét első vízsugaraikat, és ősszel hamarabb zárják el a csapokat — ugyancsak takarékossági okokból. Fa- és padnyűvők „örvendetes" viszont, hogy a parkok, játszóterek, megállók és pihenőhelyek fa- és padnyüvői kiváló erőben vannak. Egy helyre ritkán jutnak el többször a padjavitók, így á pusztítás tartós lehet. Kivételesen veszélyes zónák is vannak: ezek egyike a Makkosházi körút József Attila sugárút felőli része, ahol egy hónapon belül háromszor is helyreállíi"ották-összetörték a padokat, mégpedig módszeresen, mindkét oldalon. Könnyen lehet, hogy a „mérkőzés" a vandálok győzelmével végződik, és á városgondnokság fölszedeti a tönkretett utcai bútorokat. Takarításra is kevesebb jut, mint tavaly — egyelőre csak a '89-és keret kétharmada biztosított —áz- árak viszont már-eddig is' 20 százalékkal kúsztak följebb. Ez — többek között — a gépi takarítások ritkulását jelenti: ahol naponta kétszer járt a söprőgép, ezután csak egyszer fog, ahol pedig mindennap takarított, hetenként egyszer-kétszer söpör majd végig. A szeméttel sincs minden rendben. Mihálytelek, Szöreg, Algyő, Ságváritelep és más helyek konténerei eltűnnek, a szemétszállítást a lakóknak kell megrendelni ezután. E gyűjtőládákat ugyanis a „kézi úttisztítók" számára állították, de lakossági lerakóhelyekké változtak. Elszállításuk egymillió forintba kerül évente — ezt a tanács nem tudja a lakók helyett kifizetni. S hogy az áhított tisztaság elérhető legyen, a városgondnokság kéri az iskolákat, segítsenek a környező parkterületek takarításában, mert a „hivatalból „ felelősek" pénz nélkül, minden jó szándékuk ellenébe sem tehetnek többet, Nyilas I'éler Somogyi Károlymé felvételei Serénykednek a Csomikcrt dolgozói (Folytatás az 1. oldalról.) magológépsorok szállítására is vállalkozik, palacktöltő és -zárógépei is vannak. Zárellenőrző berendezései a két évvel ezelőtt chicagói Pack Expo egyik fejlesztési díját is elnyerték. A szegedi gyár az eredeti amerikai konstrukciók alapján készít és, értékesít csomagológépeket, elsősorban európai vevőkörnek, bár az első négy, már Szegeden összeszerelt gépet, mint Dombovári József műszaki igazgatótól megtudtuk, Kínába, Dél-Afrikába és Ausztráliába szállítják. Arra is vállalkoznak, hogy komplett csomagolósorokat megtervezzenek, szállítsanak és üzembe helyezzenek; elvégzik a cég Európában működő gépeinek garanciális ellátását, szervizét. Mindemellett csomagolási vállalkozásokat kívánnak szervezni Magyarországon és Kelet-Európa más országaiban. Az alkatrészek 90 százá2lékát egyelőre Amerikából hozzák. A tervek szerint fokozatosan térnek át az itthoni alkatrészgyártásra, és csak a speciális, magas minőségi követelményeket támasztó alkatrészeket szállítják a tengeren túlról. (Meglepő, de igaz: egyelőre olcsóbb, ha Amerikából hozzák a géprészeket, mintha — bár az ottaninál jóval olcsóbb munkaerővel — itthon gyártanák.) A műszaki igazgató szerint (aki munkatársaival együtt több hónapig az anyacégnél tanulmányozta a gyártást), az új gyár körülbelül három év alatt, fokozatosan, kétmillió dolláros termelési értéket produkál. Még csak két adat: a szegedi kft. alaptőkéje 600 ezer dollár; a budapesti irodájúk dolgozóival együtt (s az ügyvezető igazgatót is beleértve) összesen 12 alkalmazottat foglalkoztat. Végezetül, ha úgy tetszik, némi reklám a hódmezővásárhelyi központú Primex Kft.-nek: az első magyarországi tulajdonú gyár ma talán nem működne, ha ők végre nem hajtják a nálunk még bravúrnak számító mutatványt: mindössze fél esztendő alatt bonyolították le az összes hivatalos, jogi, adminisztrációs stb. processzust, . ami ma minálunk egy amerikai gyár megalapításával jár ... Sulyok Erzsébet * Donald Kursch ellátogatott tegnap az SZDSZ szegedi irodájába, ahol a párt választási esélyeiről beszélNagy Lászió felvételei getett a vezetőkkel, délután pedig a JATE angol nyelv és irodalom tanszékén találkozott az oktatókkal, majd fölkereste a Független Kisgazdapárt vezetőit Kereszttöltés utcai irodájukban. Bánkuty Géza 1944-ben érettségizett, a budapesti Toldi gimnáziumban, '48-tól '56-ig katonatiszt volt, a Honvéd Sportszázadban. Motorversenyző volt, nyolcszoros magyar bajnok. 1956-ban a második kerületi forradalmi tanács tagja, november 4-e után az ellenállási mozgalom és a MUK (Márciusban Üjra Kezdjük) vezetője. 1957 márciusában, mint politikai menekült, Bécsben megalakítja a Magyar Menekült Sportolók Világszövetségét, annak elnöke lesz, ugyancsak alapító és aktív tagja a Magyar Szabadságharcosok és a Magyar Egyetemisták Világszövetségének. Szorosan együttműködik a Magyar Szabadságharcos írók és Köitőki lapja, a Nemzetőr szerkesztőivel. Tollas Tiborral és társaival. Magyarországon maradt családja brutális meghurcoltatása miatt 1959-ben fölhagy emigrációs politikai munkájával, és letelepszik az Amerikai Egyesült Államokban. Segédmunkásként dolgozik, de emellett esztergályos, hegesztő, villanyszerelő szakképesítéseket szerez, majd gépészmérnöki diplomát az egyetemen. A munkahelyén főmérnöki pozícióba kerül. 1974-ben pedig önáhó vállalkozásba kezd: megalapítja a New England Machinery gyárat. 1988 óta az Amerikai—Magyar Gazdasági Tanács társelnöke, e tanács akcióbizottságának elnöke. A Magyar Mérnökök Világszövetségének igazgatója, és aktív tagja a magyar gazdasági átrendezés segítésére alakult Kék Szalag Bizottságnak is. Megjelent a Választási ABC, a Belügyminisztérium kiadványa, amely hasznos ismereteket nyújt a választópolgároknak. A kis füzet elöljáróban hangsúlyozza, hogy a szavazáson való cselekvő részvétel alapvető áliampolgári jog, s nem 1 levésbe jelentős felelősség a közügyek iránt, s egyszersmind lehetőség az államhatalomban való közvetlen részvételre. A Magyar Köztársaságban választójoga van mindén nagykorú magyar állampolgárnak, ari a választás napján, március 25-éig betölti a 18. életévét. Ezen a napon a választópolgárok két szavazólapot kapnak; az egyiken az egyéni választókerület jeMegjelent a Választási BBC löltjeire, a másikon pedig a területi pártlistára lehet szavazni. Előbbi a jelöltek nevét ábécésorrendben tartalmazza, valamint az őket jelölő pártök vagy társadalmi szervek megnevezését, illetőleg a függeüen jelölés tényét. A 'területi listás, szavazólap a pártlisták megnevezését, a jelöltek nevét, valamint az esetleges listakapcsolás tényét tartalmazza. Az Országgyűlésbe végül is 176 képviselő egyéni választókerületben, 152 megyei, fővárosi (területi) listán jut be, míg 58 ún. kompenzációs mandátumot az egyéni és területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok arányában a pártok között osztanak szét. Szavazni kizárólag személyesen, elsősorban a választópolgár állandó lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Az egészségi állapota miatt mozgásában gátolt választópolgárt kérésére a szavazószámláló bizottság legalább két tagja az úgynevezett mozgóurnával felkeresi. Ugyancsak a vb-titkárhoz kell fordulnia annak, aki a kopogtatócédula kézhezvétele után megváltoztatta allandó lakóhelyét. Ebben az esetben igazolást kell kérnie arról, hogy a választók nyilvántartásában szerepelt, s az igazolás alapján az új lakóhelye szerinti tanács vb-titkára, vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt nyilvántartásba veszi, ' és szavazhat mind az egyéni választókerületi jelöltekre, mind pedig a területi listákra. Áz a választópolgár, aki csak a választás napján lesz távol állandó lakóhelyétől, szintén kérhet igazolást a lakóhelye tanácsának vb-titkárától, s ideiglenes tartózkodási helyén szavazhat a területi listákra. A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján előbb megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát — amihetz nem szükséges a kopogtatócédula, csak a személyi igazolvány —, valamint azt, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában. Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor átadják a szavazónak az előtte lepecsételt szavazólapokat. A választópolgár a szavazófülkében szavaz, azaz jelöli be a megfelelő négyzetbe a „plusz" jelet, majd a szavazólapokat a borítékba teszi, s a lepecsételt urnába bedobja. (MTI)