Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

2 1990. március 3., szombat 2 Rádióíelex „DOLGOZIK" A KÉMMŰHOLD. Az Atlantis Űrrepülőgép személyzete Föld körüli pályára állította az űrbe magával vitt kémműholdat A titkos katonai megbízatást teljesítő űrrepülőgép szerdán hajnalban indult útjára, és a nakterében szállította az 500 millió dollár értékű kémműholdat. A szakfolyóiratok értesülése szerint az amerikai katonai vezetés a műholddal a szovjet—amerikai leszerelési egyezmények szovjet végrehajtását kívánja ellenőrizni. Az új műhold a korábbiaktól eltérően a Szovjetunió legészakibb területeit is figyelni tudja. ÚJABB SZOVJET FEGYVERELADÁSI BOTRÁNY. Harckocsik és stratégiai színesfémek után már terei repülőgépeket is megpróbálnak élelmes szovjet „vállalkozók" külföldre eladni. A legutóbbi, meghiúsult üzlet körülményeit most vizsgálja az Állambiztonsági Bizottság, a KGB. Az eset Kalugában történt, ahol a helyi Komszomol égisze alatt működő ifjúsági központ két vezetője tizenhét darab harci gépet próbált meg külföldre eladni. Az eset külön pikantériája, hogy a gépek között tizenegy MIG—23-as típusú is volt — ezek a gépek mindmáig a szovjet légierő hadrendjében állnak. A maradék hat repülőgép viszont jócskán elavult: MIG—15-ösök, az ötvenes években használt harci gépek. ÖLDÖKLÉS BEJRÚTBAN. Legalább 75 halálos áldozata és mintegy 170 sebesültje volt a napokban a keresztény erők között dúló egész napos utcai harcoknak KeletBejrútban. Michel Aun tábornok csapatai hajnalban harckocsikkal támogatott nagyszabású támadást indítottak Szamir Zsazsa Libanoni Erők nevű milíciájának állásai ellen, felrúgva a tíz napja tartó tűzszünetet A házról házra vívott, heves harcokban nehézfegyvereket — rakétákat és aknavetőket — is bevetettek. A sűrű eső ellenére a város több pontján tűz ütött ki, és sötét füstfelhő gomolygott az égen TÖBBPARTRENDSZER MONGÓLIÁBAN IS? Természetes, hogy a kommunista mozgalom összeomlott KeletEurópában — jelentette ki Tokióban a sajtó előtt Dumagin Szodnom mongol miniszterelnök. A hatnapos hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó mongol kormányfő a kelet-európai eseményekről azt az értékelést adta, hogy a változások a társadalmi fejlődés folyamatának az eredményeként értelmezhetők. Mongólia helyzetéről elmondta, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt teljes tudatában van a reformok fontosságának. Azt is nyilvánosságra hozta, hogy a nagy népi hurál. Mongólia törvényhozó testülete március végén és júniusban vagy júliusban sorra kerülő ülésén tárgyalja ez alkotmány módosításának tervezetét, és még a nyáron el is fogadják a többpártrendszer bevezetését lehetővé tevő, új alkotmányt. SZOT-kongresszus Szolidaritás, szövetkezés szerveződés működik, amelyet szakmai érdekeik ' érvényesítésére maguk a munkavállalók hoztak létre. Az elképzeléseket vázolva kijelentette: csak az autonóm, az önkéntes elhatározáson és az egymás iránti szolidaritáson nyugvó szövetkezésnek van ereje és értelme. A szövetkező szakszervezeteket kis létszámú, de magasan képzett szakértőkből álló, megfelelő információs rendszerekkel bíró háttérintézménynek kell kiszolgálnia, anyagi függetlenségüket és a szakszervezeti vagyon megőrzését, gyarapítását pedig egy vagyonkezelő és pénzintézet létrehozása biztosíthatná. Nagy Sándor végezetül arról beszélt, hogy az új szövetség programjának sarokpontjai az elmúlt hónapokban már kirajzolódtak. Világossá vált, hogy a mozgalomnak csak egyetlen funkciója lehet, az érdekek védelme, képviselete. A beszámolót vita követte. * A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete örömmel üdvözli azokat a változásokat, amelyek a dolgozók érdekvédelmét egyre jobban ellátó szakszervezeti mozgalomban tapasztalhatók. Szegeden több vállalatnál (tervezők, IKV, Dégáz) újul meg a szakszervezeti élet. A független és megújuló szakszervezetek természetes szövetségesének tekinti magát az SZDP, ezért azok számíthatnak minden politikai támogatásra. Úszni fog itt minden Rendkívüli környezetvédelmi akció a megye útjain Pénteken a Budapest Kongresszusi Központban csaknem 1100 szavazati jogú küldött, és mintegy 600 meghívott jelenlétében megkezdődött a magyar szakszervezetek XXVI. kongresszusa, amelynek végső célja az országos szakszervezeti szövetség létrehozása. A háromnaposra tervezett tanácskozáson öt nemzetközi szakszervezeti szervezet, valamint 24 ország 32 szakszervezete is képviseltette magát. A kongresszust táviratban köszöntötte Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes . elnöke. A tagság akaratából előrehozott kongresszus célja, hogy lezárjon egy korszakot, kimondja a SZOT és az általa fémjelzett szakszervezeti szerveződés megszűnését, és ezáltal megnyissa az utat egy új alapokon, új tartalommal létrejövő szövetség megalakulása előtt — hangsúlyozta vitaindítója elején Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának elnöke, aki a SZOT írásos beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítést. Az elmúlt egy év alapvető változásokat hozott a mozgalomban: a korábbi 19, jórészt mesterségesen kialakított ágazati szakszervezethez képest ma már száznál is több olyan szakszervezeti •A Közlekedési Főfelügyelet március hónapra országos, rendkívüli környezetvédelmi akciót szervezett, melyhez Csongrád megye közlekedési hatóságai is csatlakoztak. Támogatásukkal a megyei közlekedési felügyelet a rendőrséggel együtt szervezte az akciót. Március 5-tól folyamatosan közúti ellenőrzés során műszerrel fogják mérni a gépjárművek levegőszennyezését. Az ellenőrzések naponta 8-tól 12 óráig folynak. Jó lenne, ha nem kellene a járműveket leinteni, hanem önként kérnék a méréseket. Szegeden 19-én és 28-án az E75-ös úton, a Defag előtti leállóban lesz erre lehetőség, valamint a környékbeli, néhány község határában. A közúti mérés alól mentesülnek azok a járművök, amelyek rendelkeznek mentesítésre jogosító igazolással és láthatóan nem szennyezik a levegőt. Ilyen igazolást a vonatkozó 10/1987. (IX. 24.) KM számú rendelet szerint megyénkben jelenleg a Közlekedési Felügyelet és az Autóklub megyei szervezetének szegedi és szentesi állomása adhat ki. Ezek a mentesítések 6 hónapig érvényesek. Az akció során a személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező kijelölt üzemanyagfogyasztásmérő hely ék és zárt technológiás vizsgahelyek többségénél is elfogadják az általuk kiadott igazolásokat. Ennek féltétele, hogy ezek megfelélő eredményű (esetleg szükséges beállítás, javítás utáni) mérésekről szóljanak. A megállapodások alapján a Közlekedési Felügyelet (Kossuth Lajos sugárút 112.), szombatonként az Autóklub, 10-én pedig az AUTOFER Leányvállalat (Sárosi utca 11.), s néhány községbeli téesz végezhet mentesítést is adó környezetvédelmi méréseket. A felsoroltakon kívül március hónapban a zárt technológiás vizsgáztatásra jogosult járműjavítók által kiadott igazolásokat is elfogadják. Ezek Szegeden a SZERVO, az AUTOFER, az AUTOFER Leányvállalata és a Gépjárműjavító Kisszövetkezet. A közúti ellenőrzés során légszennyezés szempontjából megfelelő jármű a közlekedési felügyelettől a helyszínen megkaphatja a 6 hónapig országosan is érvényes mentesítésre jogosító igazolást. Azoknál a benzinüzemű járműveknél, amelyéknél a helyszínen beállítással a levegőszennyezés megszüntethető, a felügyelet dolgozói ezt elvégzik, az igazolást kiadják. A mostani akció során ezt a többletszolgáltatást is díjmentesen végzik el. A sem mentességgel, sem pedig eredményes közúti méréssel nem rendelkező járműveknél már csak szankcionálási lehetőség marad. (Folytatás az l. oldalról.) egymás után. Jöjjön csak néhány nedvesebb év, úszni fog itt minden! — Az az 51 százalék nem túl biztató. — Akinél egy-egy nagymosás közben az elzsírosodott emésztőból kibuggyan a „sűreje", biztosan támogatja a csatornaépítést. — Gondolom, csak akkor, ha pénze is van rá. — Azt a 400 forintot havonta mindenki kibírja, s különben is, mit ér az majd 5-6 év múlva! A móravárosiak ma 200 forintot fizetnek a három éve megépült csatorna után egyegy hónapban. Ennyi pénzért nem öltözök át szombat délután. — Vannak erre nyugdíjasok, gyermekes családok is magas OTP-törlesztéssel. Ck adhatják azt a bizonyos 49 százalékot. — Elismerem, hogy sokan megérzik a 400 forintot is, de ha most nem lépünk, elvész a 17 millió, s bottal üthetjük a csatornánk nyomát A Tölgyfa utcán, az „új soron" lakik A. K. Nemcsak ő, néhány szomszédja is ellenzi a csatornaépítést. Mielőtt azonban kígyót-békát kiabálnánk az új épületek gazdáira, meg kell jegyezni, hogy a 49 százalékhoz még nagyon sok utca kellett. — Mondják, mi könnyen beszélünk, hiszen dombon vagyunk, de nemcsak erről van szó. Kétlépcsős, emésztős, szikkasztós rendszert építtettek velünk, 2030 ezer forintért a közelmúltban. Ezeket a csatorna után akár be is temethetjük. — Egyszer azért minden emésztő elzsirosodik. — Hát majd szorgalmasan szippantatjuk őket. — Nem drágább ez, mint a havi 400 forintos csatornatörlesztés? — Kicsit több az négyszáznál. Ehhez jön még a csatornadíj, amit a felhasznált víz arányában kell fizetni, valamint a szivatytyúk áramszámlájának átalánya. Lesz az 6-700 forint is a végére, különösen, ha kicsit többet locsolgatok. Mit lehet ehhez hozzátenni? Talán azt, hogy csatorna azért mindenképpen kell, s az egy-egy elszalasztott hónappal csak drágább lesz. Kezdetben volt ugye, az ingyen csatorna, azután jött a félpénzes, s a tanácsi kasszát ismerve, nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy eljön majd a tisztán önerősnek az ideje is. Most legalább van még 17 millió... K. A. Érdekképviselet szegedi módra Az elmúlt évek egyik fix tippje volt, hogy a KISZ, mint olyan, a végnapjait éli, mivel a fiatalságnak csöppet sem volt ínyére, a „direkt meghajtás". Megszűnésével viszont a diákok érdekképviselete szinte a nullára csökkent. E probléma orvoslásának 1989. május 4-e a dátuma, mikoris megalakult a Szegedi Diákok és Pedagógusok Szövetsége, a Szedipesz, mely — az úgynevezett tagtoborzó nélkül is — mára közel 2 ezer 500 tagot számlál, ebből körülbelül háromszázan pedagógusok. A szervezet iránti szimpátia egyik oka talán az lehet, hogy a tagság feltételei között sem politikai irányultság, sem felekeseti hovatartozás nem szerepel, ezzel szemben a diákok érdekképviseletét kívánja felvállalni. A Szedipesz életképességét bizonyítandó, a tanárok és diákok jól megfontolt, önkéntes tagsága, mely kétségtelen számos előnnyel bír. A szövetség szolgáltatóirodája, a Középpont például évi 3000 forint kamatmentes kölcsönt biztosít 6 havi részletre, Ezenkívül tanárok és diákok jogi problémáinak megoldására létrehozta a jogsegélyszolgálatot. A szolgáltatóirodában — a Kálvin tér 7ben — többek között technikai eszközök kölcsönözhetők, szállásokat szerveznek. Itt adják ki a középiskolások lapját is, a Pofont. Ez természetesen tevékenységüknek csak egy töredéke. A szövetség függetlenségének egyik feltétele, hogy anyagi bázisukat saját maguk teremtsék meg. Ezt részint pályázatokból, részint pedig az építőtáborokból befolyt pénzzel oldják meg. P. Sz. Pál József A Mindszenty-iigyre visszanézve... 5. Mivel közülük Bálint Sándor neve ma a legismertebb (minden célzatosság nélkül), az ö válaszait idézzük: „1. A per folyamán előkerült és a sajtóban közölt bizonyítékokat meggyőzőeknek kell tartanom, főleg a védők által is megcáfolhatatlan, eredeti kézírású dokumentumok alapján, amelyek még a vádlottakat is töredelmes beismerésre késztelték. 2. A per lefolytatása a demokratikus igazságszolgáltatásnak, megfelel, egyrészt mert széles körű. gondos bizonyítás alapján történt, másrészt a nyilvánosság bevonásával, azonkívül a vádlottak védelméről is szabályszerű gondoskodás történt. 3. Amennyire meg tudom ítélni, a Mindszenty-pör politikai ügynek tekintendő. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vádak nem tartozhatnak a vallás céljainak és eszközeinek körébe. A tárgyalások anyagából kitűnt az is, hogy a vád nem inkriminálta a vádlottak vallási magatartását, illetve tevékenységét 4. A külföldi sajtónak az ügygyei kapcsolatos kommentárjai, a hírközlésen túl, nyilván politikai célokat is szolgálnak. 5. Az ítélet enyhébb, mint vérható lett volna, így remélhetőleg megnyugtatja a magyar közvéleményt, és lehetővé teszi az annyira várt, méltányos ás kölcsönös megegyezést." Négy professzor leveléből csak részleteket közölt a lap. Ezek a tárgyalás törvényes voltára, az ítélet megalapozottságára, az egyház és az állam közötti, várható megállapodásra vonatkoznak. Ábrahám Ambrus premontrei kanonok, egyetemi tanár: „... Állam és egyház között létrejön a mindkét részről áhított megegyezés, és ezzel a biztos és szilárd alap, amelyen tovább épül a dolgozók gazdag, szociális, független Magyarországa." Budó Ágoston főiskolai tanár, egyetemi magántanár: „...Az ítéletet én megnyugtatónak találtam, de azokat is meg tudom érteni, akik helyeslik az ügyésznek súlyosbításért való fellebbezését" Boér Elek jogászprofesszor: „ A per lefolytatása szabályszerű és a demokratikus igazságszolgáltatásnak megfelelő, úgy hogy a szabadon választott védók sem emeltek kifogást az eljárás törvényességét illetően." Korpássy Béla orvosprofesszor: „A per kapcsán előkerült s a sajtóban közölt bizonyítékok meggyőzőek, s ezt a vádlottak is elismerték. Egyébként is, a Habsburg-királyság visszaállítását célzó mindenféle elgondolás vagy törekvés teljesen ellentétes történelmi hagyományainkkal és a magyar nép akaratával." A Délmagyarország közlése szer in a fent idézett professzorokhoz „hasonló szellemű" levelet írt Fúrj esz Béla. Szőkefalvi-Nagy Béla, Ivanovics György, Jáki Gyula. Csefkó Gyula, Koltay-Kasztner Jenő, Rédey László, Martonyi János és Princz Gyula is". A nyugati államférfiak, neves közéleti és egyházi személyek — kívülről szemlélve az eseményeket — könnyen átlátták a Mindszenty-ügy koncepciózus voltát. Ezért már a bíboros letartóztatásakor, majd a tárgyalás során is erélyesen tiltakoztak ellene. A per előkészítői nyilvánvalóan számoltak ezzel, beépítették forgatókönyvükbe. Révai József 1949. január 9-én. a Szabad Népben megjelent Farizeusok című 1 vezércikkében ezt írta: „A hazaárulót nem menti meg megérdemelt büntetésétől az, hogy kUlföldi cinkosai és bűntársai segítségére sietnek." A Mindszenty-per igazságtartalmát, törvényességét kétségbe vonó, az ország vezetését elítélő nyugati nyilatkozatokra és sajtókampányra válaszul az ország vezetői ismét a tömegdemonstráció fegyverét vetették be. Ehhez az alaphangot Rajk László külügyminiszternek az MTI számára február 12-én adott nyilatkozata adta meg. „A tárgyalás azt is napvilágra hozta, hogy Mindszentyéknek ez. a tevékenysége egyes nyugati nagyhatalmak fejelős tényezőinek tudtával, hozzájárulásával, Isöt támogatásával történt. Semmi csodálatos sincs tehát abban, hogy színlelt felháborodással. és ebből fakadó hangoskodással akarják elhomályosítani a nemzetközi közvélemény előtt a tényeknek ellenük irányuló súlyos vádjait és afeletti bosszúságukat, hogy imperialista háborús céljaik szolgálatában álló ügynökeik egyikét a demokrácia ártalmatlanná tette. Bosszúságukat még jobban fokozta az, hogy Mindszenty a terhelő bizonyitékok súlya alatt, a legszélesebb nyilvánosság előtt, beismerő vallomást tett.. Nyilván, ekkor még Rajk László sem gondolta, hogy néhány hónap múlva (1949. május 30.) mar ó lesz a következő a sorharv Szegeden, a népfront szervezésében február 20-án került sor az „imperialisták beavatkozási kísérlete" elleni nagygyűlésre. A gyűlés napjának reggelén a Délmagyarországban már Antalffy György főszerkesztőnek a „nemzetközi reakció törekvéseit" keményen ostorozó vezércikkét olvashatták a szegedi polgárok: ..Hiábavaló volt tehát az imperialisták minden erőfeszítése és beavatkozási kísérlete, a magyar néo nem hajlandó megbocsátani ezeket a bűnöket amelyeket Mindszenty és társai elkövettek, még akkor sem, ha ezt tőle a nyugati imperialisták rossznéven veszik ... Aki gondosan áttanulmányozta a tárgyalás anyagát, az nem juthat rr.ás eredményre — hacsak célja époen nem az, hogy a tények elferdítésével elterelje a figyelmet a béke ügyéről —, mint arra, hogy Mindszenty a nemzetközi reakció egyik, hazánkban legbefolyásosabb háborús uszító ügynökét érték tetten." A szegedi nagygyűlés szónoka Losonczy Géza miniszterelnöki ájjamtitkár volt Beszédében mindenekelőtt Mindszenty imperialista ügynök voltát ecsetelte: „Mindszenty Józsefben az imperialisták egyik leghatalmasabb magyarországi ügynöküket vesztették el... Mindszenty nemcsak a legfőbb, de a legutolsó ügynökük is volt Magyarországon, miután Sulyokot. Pfeiffert és a jobboldali szociáldemokratákat kisöpörtük." Elgondolkoztató pillanatai voltak a nagygyűlésnek, amikor Rákosinak és Mindszentynek a bíróság előtti magatartását hasonlította össze: „Mekkora tiszteletlenség lenne a kommunista munkásmozgalom bármely hősének, de különösen Rákosi elvtársnak a bíróság előtti magatartását párhuzamba állítani az emberi aljasságnak ezzel a példányával, amelyet Mindszenty Józsefnek neveznek. — Éljen Rákosi! — zúgott fel a nagygyűlés közönsége." A „tiltakozónap" forgatókönyvéből következett. hogy a gyűlés végén egyhangúlag elfogadták ifj. Komócsin Mihálynak, a Magyar Függetlenségi Front nagy szegedi ideiglenes bizottsága elnökének határozati javaslatát: Nagygyűlésünkön felháborodással tiltakozunk a népiek elnyomására törő nyugati imperialisták rágalomhadiára,ta ellen, amelyet a hazaáruló Mindszenty érdekében indítottak..." (Délmagyarország, 1949. február 22.) Hát így zajlott le az első igazán nagy p»er. A forgatókönyv egészen „jó munka" volt A kísérő kórusba bekerült disszonáns hangokat elhallgattatták, a nem eléggé hangosan éneklőket ilyen-olyan eszközökkel lelkesedni tanították. A cemiert követő előadások (Rajk-p>er, Grősz-per stb.) e tapasztalatok birtokában még gördülékenyebben zajlottak. (Vége.) A