Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-24 / 70. szám
76 1990. március 29., csütörtök Cigánybáró Hagyományos siker Ha valaki a színpadon hogy a Flórián, Bobor, Ragó példát. A címszereplő Réti aranysujtásos huszárdolmá- triász (ezúttal mint három Csaba ugyan a valóságban nyokat színes cigányruhákr ugyanazt a figurát ^ húsz évvel idősebbkal vegyesen lát, a hatter " ° romantikusan kies, s a ze- hozza, amelyeket például az neszámok minduntalan ke- En és a kisöcsémben is látringőritmusba, ringatózó há- tunk tőlük. A rendező a sziromnegyedbe torkollnak, ak- tuácjók értelmezése során kor biztosra veheti: a Clgánybáró szegedi előadását ^ b"kkant különösebb ernézi. Johann Strauss műve, dekességekre. Persze ebben melyet leginkább operettnek nemcsak ő a lutfas, mindez mondhatnánk, utólag került a darabból magából követaz éves műsortervbe, az el- , . . ,, — — , maradt prózai bemutatókert kezlk- A szövegkönyvet Jo- korat(y Arz_na Merényi m_ hivatott kárpótolni a közön- kai Mór novellája nyomán coleUe séget, meg a művészek egy írta l. Schnitzer, s az anyag részét. A gazdag kiállítású bizony meglehetősen epikus előadás jelmezeit Vágvölgyi maradt. Kevés benne a dráIlona m. v. tervezte. Gálán- mai érdekesség, kiélezett sak a katonaruhák, bár a szituáció. Így aztán Strauss tervezőnek jórészt csak az zenéje is meglehetősen ilegykori egyenruhát kellett lusztratív. Persze azért vanrekonstruálnia. Szépek Ar- nak hatásos betétszámok, mint szerepe szerint, de ma gabiztosan énekli és pontosan játssza el Barinkayt. Kiállása is megfelelő, csak azt sajnáltuk, hogy a rendező alig épített vígoperákból ismert jó humorára. Vámossy Éva gyengéd Szaffi, éneklése is sima, hajlékony. De én szopránja győzi a szólamot, csak a figura halovány; semmi nem jelenik meg abból az affektálásból, sértődöttségből, ami a lány egyéniségét alkotná. Homonnay gróf szerepében hatásosan karikírozza a bokává . ,4.14. u 1 . . r, • , -r csattogtató, kardcsörgető, zéna ruha., találó Mirabel- m.nt Bannkay vagy Zsupán hujjogató magyarkodást Juláé. A cigányokat viszont belépője, vagy Szaffi dala, ^ _ ^^ ^ valahogy „szakadtabbnak de egészében meg sem köképzelnénk, különösen CZÍR- zelíti mondjuk A denevér rát, akiről többször is hang- színvonalát, súlyozzák, milyen vén, ronterfigura Karikó Teréz Mirabellája. Király Levente (Zsupán) és Mentes József így hát az előadás sorsa (Carnero) régi vígjátéki da mennyire visszataszító a nagymértékben azon múlik, patr0njaikat ismétlik többkülseje. Varga Matyas, a hogyan sikerül kiosztani a kevesebb nevetést ,keltve perspektíva ősz bajnoka szerepeket, vannak-e olyan ívesebb nevetest keltve. igen szép hátteret festett az művészek akik eladják a Koczka Ferenc vezényelte , , . , , . . , , . darabot. A 11 férfi- es 5 a kis létszámú színházi zeelső ket felvonáshoz, de ki- nőj s/erep mindegyike tar- nekart. Strauss szimfonikucsit zavaró, hogy az azonos talmaz több-kevesebb éne- san igényes muzsikája talán háttér előtt az első két fel- kelnivalót és szöveget, egyik nagyobb apparátust érdevonásban különböző előtér sem tekinthető amolyan egy- melt volna. Tóth Sándor . . .. mondatos epizódnak. A ketjeienik meg. t6s s-t némely p0ntokon Sándor János rendezésé- hármas szereposztás egyben a hagyományos operet- aránt tartalmaz jutalomjátétes jelleget részesíti előny- kot, kiegyensúlyozott alakiben az egyéni megoldások- tást, szükségmegoldást és kíkal szemben. A figurák sérletezést. Az általam lá- jórészt fiatal közönségének többségének karaktere köz- tott március 21-ei előadá- is erre van igénye."., helyes; elszomorító például, son az első kettőre láttunk M. T. m. v. koreográfiáját a balett-társulat tagjai lendületesen táncolták, hozzájárulva a sikerhez. Merthogy siker, az van. Bármilyen is a darab s az előadás, az este Csillebérc legyen a gyerekeké! Anyagi támogatást kérnek A névváltozások korát él- megszűnte után, „nem köny- fedezni a hátrányos helyzetű jük. Sokunk gyerekkori nya- nyű megtalálni a rászoruló gyerekek üdültetését. A nyáralóhelye, a csillebérci úttö- gyerekeket sem'.) Csillebérc ri 1200 férőhelyes táborba rőtabor ezentúl Csillebérci vállalatok, intézmények, még van hely, várják a jeGyrrmek- és Ifjúsági Köz- szervezetek, magánszemé- lentkezőket. pont néven keresendő példa- lyek, egyhazak anyagi támo- Csillabércnek nem csupán ul a telefonkönyvben. A ja- gatását keresi, kéri. Ezen ki- neve és gazdálkodási rendje nuárban frissen kinevezett vül az intézmény gazdasá- változik. A „belső szimbóigazgató — Alexa György — gos üzemeltetésére töreked- lumrendszertis „újragonszerint „összgyermeki érde- nek, azaz az idegenforgalmi dolják", mert nem csak keket".(?) szolgálva kívánnak szempontból is értékes, 64 „szervezetsemlegesen", haezentúl működni. Kérdésem- elsóosztályú férőhelyet, s a nem „politikamentesen" szere — hogy ez mit jelent — 140 személyes (téli „táboro- retnék működtetni ezentúl a a válasz nem volt sokkal vi- zásra" is alkalmas) épületet tábort. Keresik a kapcsolalágosabb; „alapfunkciónk a folyamatosan értékesíteni tot a cserkészekkel, várják gyermekek kiszolgálása". kívánják. Például külföldi az iskolák, az osztályok, a ... . . , , csoportok fogadására, tábor- tanulócsoportok jelentkezé(Szerintem eddig is ezt kel- jsko,a me&SZervezésére, kon- sét, hogy ne csak szándékailett volna tenniük ...) A 43 ferencia- és rendezvényszol- bari; hanem a valóságban is éve alapított, 53 hektáros gáltatásra, tanfolyamszerve- megváltozzon, a gyerekeké parkkal övezett tábor to- zésre gondolnak. Az igy legyen Csillebérc. ... „ ,-,.... .. „összejött" pénzből akarják Ü. I. vabbra is a Magyar Uttorok Nemzetközi megfigyelőcsoport Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke pénteken fogadta az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének küldöttségét, amely az Európa Tanács megbízásából, magyar felkérésre, választási megfigyelőcsoportként tartózkodik hazánkban. Fodor István a küldöttséget elsősorban az utóbbi két évben végbement magyarországi változásokról tájékoztatta, hangsúlyozva: Magyarországnak sikerült a politikai rendszerváltást alkotmányos úton véghez vinnie, s ez példaértékű lehet más országok számára is. Ezt követően a vendégek a magyar választási rendszerrel kívántak mélyrehatóbban megismerkedni. Senki többet másodszor Lapunkban március 22-én, csütörtökön „Senki többet harmadszor ..." címmel cikket közöltünk a Somogyi Könyvtár igazgatójának kinevezését megelőző bonyodalmakról. Tegnap szerkesztőségünket Budapestről telefonon megkereste Vadász János, a KKDSZ országos titkára, aki kérte, lapunkban közöljük le a következőket: „A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének könyvtáros alapszervezete szakszervezetünk alapszabályának megfelelő módon jött létre. Nem felel meg a valóságnak, hogy a Somogyi Könyvtárban „többségi", illetve „kisebbségi" álláspontok különíthetők el, mivel az úgynevezett „többség" soha nem kapott lehetőséget a nyilt vitára, a szemben álló álláspontok tisztázására. A KKDSZ véleménye szerint valóságos alapszervezetet kell létrehozni a Somogyi Könyvtárban is. A mindenkori tagság feje fölött született döntések nem segíthetik a megegyezést, s az sem, hogy a szakmai irányitásváltás kérdései megnyugtatóan oldódjanak meg." A Weiner zenekar hangversenye A Weiner zenekar minapi koncertjén az idővel egyenes arányban nőtt a hallgatóság lelkesedése, s ha az emelkedő grafikont értékmérőként fogjuk fel — és ráadásul egyet is értünk vele —, a dolog megérdemli, hogy néhány gondolat erejéig az okokat firtassuk. Az est folyamán ugyanis három olyan mü hangzott el, melyeknek, minden bírálaton felül, értékéhez nem férhet kétség. A Weiner zenekar interpretációinak legfontosabb sajátossága az az eredeti látásmód, mely leráz magáról minden tradicionális nyűgöt, mer és akar egyéni lenni, és vállalja akár a hagyományokhoz ragaszkodók, akár a más nézetéket vallók ízlésével a szembeszegülést. Úgy gondolom, hogy éppen ez az originalitás, valamint a mindig tevékeny, indulattól fűtött lendület állítja az együttes mellé a* közönség messze túlnyomó részének tüntető rokonszenvét. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a drámai csúcspontok felé építkező felfogás nem engedi kibontakozni a darab eredeti dramaturgiáját. Ügy vélem ugyanis, hogy Bach III. Brandenburgi versenyének zárótétele csak akkor száguldhat szabadon a maga életörömével zsúfolt skálameneteiben, ha a nyitórész nyugodtabb ringásával, daktiluszainak kiegyensúlyozott járásával, mintegy ellentételezi. A Weninger Richárd vezette együttes azonban amellett, hogy hiánytalanul „hozta" a bachi életerő zsibongó, lüktető áradása. az első tételben kissé türelmetlennek, olykor zaklatottnak bizonyult, s így az egyensúly nem alakulhatott ki teljes és megnyugtató mértékben. Bach d-moll zongoraversenyének szólistája a svájci Brigitte Meyer volt. Rokonszenves zongorázásának értékét azok a tényezők csorbítják, melyek annyi gondot okoznak más pianistáknak is barokk csembalóművék előadásakor — zongorán. Az például, hogy felette nehéz a liszti, schumanni hangzásra alkalmas mai zongorákon (kivált a Tisza szállóbeli, szerény kvalitású Schimmelen) 18. századi csembaló darabokat megszólaltatni. Elkerülni mindenáron a csembaló-imitálás szeszélyét egyfelől, másrészt sajátos billentéssel és takarékos pedálhasználattal aláhúzni a 18. és a 19. század hangzásvilága közti alapvető különbséget. Vendégünk gyakran esett áldozatául a csábitásnak, hogy a pianó részeknél a lágyabb színek kedvéért engedjen a metrikai-ritmikai {eszesség bői — néha még a közreműködő együttesnek is gondot okozva ezzel, amely egyébként á lassú tétel igen szépen formált zenekari „keretjátéka" megvalósításával, és a ritmusok gondos feszesen tartásával jeleskedett. A szünet után Mozart Adúr Klarinétötösének vonószenekaros változatát hallottuk. A szólista Maczák János volt, akinek feddhetetlen technikáját, simán hajló hangképzését és a stílusokban való jártasságát régóta csodálom. Ebben a feldúsított hangzásközegben szinte operai illúziókat keltett: szárnyaló ének a mozarti színpad világából A lassú tétel dallamrajzolata, a rondó utolsó epizódjának transzcendens pianója, de mindenekfelett a menüett és finálé — szólistából és zenekarból egyaránt áradó — pallérozott jókedve mindnyájunk számára nemes ajándék volt. Az átírást vonósnégyesről vonószenekarra szerencsésnek éreztem (a jól elhelyezett vékonyításokat még fokozni is lehet!), mindenesetre nem fedte el, sőt esetenként még alá is húzta a mozarti világ döbbenetes, krőzusi gazdagságát. Meszlényi László Héberül, jiddisük magyarul Kántorfesztivál a zsinagógában Az új zsinagóga üvegre versenyen. Az Egyesült Álla- (a szószékre) szólította a festett szentjei elégedetten hallgathatták az ősi héber dallamokat a csütörtök esti, ritkaságszámba menő hangSzövetségének tulajdona, de a „szervezeti érdekeken felül a magyar gyerekek érdekeit kell, hogy szolgálja" — a tábor és az úttörővezetök szerint. A „hogyanról" annyit: szervezetektől független, programos (?) gyermektáborokat kívánnak szervezni. Ez azt jelenti, hogy napi 400 forintért (?!) a szálláson, étkezésen túl „programokat" (városnézést, filmvetítést, kézművesműhelybeli elfoglaltságot), BKV napijegyet, és 24 órán keresztül „gyerekfelügyeletet" (?) biztosítanak. Amikor sokalltam a „kínálat" árát, az igazgató azzal mentegetőzött, hogy „az intézmény anyagi támogatása megszűnt". Így emelkedett a tavalyi 60-ról a jelenlegi 400 forintra az egyéni hozzájárulás dija. Ennek ellenére „továbbra is fontosnak tartják a nagycsaládosok, a kisjövedelműek, a hátrányos helyzetűek gyermekeinek kedvezményes üdültetését". (Bár manapság, a monolitikus szervezetek „kihalása" a mamut-szervezetek monopolhelyzetének Reggeli tévé Forma kerestepik a kakashoz) Tegnapra virradóra különös élményben lehetett részük azoknak a szentesi adó vételkörzetében lakó tévézőknek, akik tudatosan helyezték áram alá készülékeiket, de azoknak is, akik előző este elszunynyadtak a készülék előtt, s a sistergő, mákos képernyő helyén 6-kor feltűnt egy nyomtatott kakas üvöltő pó-ban, az MTV Szegedi Stúdiója Virradóra című műsorának „kulcsfigurájaként". Néhány hónappal ezelőtt már beszámoltunk egy tervezett reggeli műsorról, mely az adómoratórium miatt akkoriban meghiúsult. A Bemutatkozás most kisebb szépséghibákkal, de megtörtént. A régebben feltett kérdések újabbakkal gyarapodtak. Először: ha egy átlagos, panelosított családot veszünk példának, amely a reggeli rádiózást részesiti előnyben — mivel a friss, pergő információ hallható változata fogmosás közben is megtalálja a szürkeállományt —, akkor milyen nézői igénnyel számolhat a reggeli műsor. A képek csak egy szúk réteg (nyugdíjasok, éjjeliőrök, betegszabadságosok stb.) privilégiumai lehetnek. Másodszor: egy reggeli kapkodás tíz perce felér egy esti órás tévés vevéssel. Ekképpen érthetetlen az a szerkesztői megfontolás, mely közel tízperces riportra csalogat a bárpult mellé, ahol a sistergő kávégőz — sajátos pirotechnikai effektként — a riportalany arcát takargatja. Harmadszor: egy szülő mesélte épp, hogy gyermekét a reggeli Tom és Jerry úgy fotelhez kötötte, hogy az iskolába már csak rövid szópárbaj után lehetett indítani. Nem is beszélve a telefonos gyermekjátékról. Persze ezek inkább a régi tévézős korszak beidegződési küzdelmei az újjal. A reggeli tévézés, azt hiszem, sokak érdeklődését felkelti, ezért létjogosultsága csak később derülhet ki. A fent említett három dolog apróság, ezektől még lehet jó a műsor, még több információval, pezsgőbb, gyorsabb ritmussál, kevesebb magyarázkodással, csiszoltabb technikai kivitelben —, egyszóval a forma tovább kerestetik a kakashoz. Podmaniczlty Szilárd mokból, Kanadából és Izra- kántorokat, sorra bemutatelból meghívott kántorok a va őket. három pesti koncert után ne- A kántor kiemelkedő szegyedik alkalommal énekel- replője a zsidő liturgiának tek a Budapesti Tavaszi Részvétele az istentisztelet Fesztivál és a Magyar Izrae- Jefolyásában gyakran hangliták Országos Képviselete súlyosabb a rabbiénál, mert közös szervezésében létre- az énekes imádságok jelentik jött eseményen. a liturgia nagy részét. A koncert a Gila és Haim Az énekesek előadásában Wiener Alapítvány támoga- elhangzó évezredes dallatasával jött létre. Az ala- mok többsége héber nyelven pítvany a zsidó vallási ha- szólalt meg, de valamennyigyományhoz szorosoan kötő- en énekeltek jiddisül is. Sőt, dő kántormúvészet támoga- magyarul hangzott el a „Szól tását ós bemutatását tűzte ki a kakas már" című népdal, célul. Azt estre hét vendég amelyett a hazai zsidóság küérkezett: Ben Zion Miller lönösen magáénak érez a dal (New Yorkból), Albert Miz- reménységet sugárzó jellege rahi (Cleveland), Isaac miatt. Goodfriend (Atlanta), Nafta- De voit mas meglepetés is: li Hershtik (Jeruzsálem), operatöredékek is megszóChaim Adler (Torontó), Da- iaitak magyarul, sőt, az „Az vid Bagley (Toronto) és Da- a szép kezdetű dal is elmei Gildar (Philadelphia). hangzott. A siker természeA megnyitót Jári Zoltán, a tesen nem maradt el. A 6-700 Szegedi izraelita Hitközség hallgató szívesen adta át mahitszónoka mondta, majd dr. gát az igazán „másnak" száSchweitzer József főrabbi, az mító zenei világnak, a ritOrszágos Rabbiképző intézet musosabb héber dallamokat igazgatója beszélt a zsinagó- ütemes tapssal kisérve. ga építéséről, a két Löw sze- A koncert záróakkordjagedi tevékenységéről, és a ként a hét kántormúvész zsidó hitélet hagyományai- együtt énekelt egy régi héró1- ber dalt — hétféle hangfekEzután a Miamiból érke- vésben. A pianinónál ülő kízett Haim Wiener a nevé- sérő kiválóan alkalmazkovel jelzett alapítvány eddigi dott a világ különböző tájaimúködését mutatta be. Poór ról érkezett énekesek eltérő Klára műsorvezető a frigy- temperamentumához, szekrény előtti emelvényre Ny. P.