Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

75 1990. március 29., csütörtök Á Csongrád megyei í—4-es számú választókerületek Az 1. számú országgyűlési választókerület területe: a Belvárosnak a Tisza, Lenin korút, József Attila sugárút, Római körút által határolt része, Felsőváros, Tarjun, Új­szeged, Szőreg, Deszk, Kübekháza, Tiszasziget (Üjszent­iván). A 2. számú országgyűlési választókerület területe: a Belvárosnak a Tisza, Vörösmarty utca, Széchenyi tér, Kossuth Lajos sugárút, Párizsi körút, Londoni körút Moszkvai körút által határolt része. Alsóváros, Móraváros. Súgváritelep, Hattyastelep, Szentmihálytelek, Gyálarét, Bé­ketelep, Kiskundorozsma, Asotthalom, Domaszék Móraha­lom, Pusztamérges (Öttömös), Röszke, Rúzsa, Zákányszék. A 3. számú országgyűlési választókeriilet területe: a Belvárosnak a Tisza, Vörösmarty utca, Széchenyi tér, Kos­suth Lajos sugárút. Berlini körút Brüsszeli körút, József Attila sugárút, Lenin körút által határolt része, Északi városrész. Makkosház, Rókus. Petőfitelep, Baktó, Tápé; Algyő, Bordány, Üllés, Zsombó. A 4. számú országgyűlési választókerület területe: Szatymaz. Forráskút, Sándorfalva, Balástya. Dóc, ópuszta­szer, Kistelek. Csengele, Pusztaszer, Baks, Csanytelek, Tö­mörkény, Felgyő, Csongrád. Á rendőr két esetben léphet be... Szavazás kereszttel A választási tudnivalókkal kapcsolatban tájékozódtunk, mit csinálnak a rendőrök március 25-én? A kérdés nem elhanyagolható, mint­hogy az elsó szabad válasz­táskor új szerepkörben talál­ni az egyenruhásokat. A rendőrségnek nincs ön­álló intézkedési hatásköre a választás napját illetően. Mindennapos feladatanak — a közrend, a közbiztonság, a közúti forgalom zavartalan­sága — viszont fokozottan eleget kell tennie, a szegedi kapitányság fokozott ké­szenléti ügyeletet tart. s ez vonatkozik a választás előtti és utáni napra is. A válasz­tási szervek kérésére biztosí­tást adnak az urnák zavarta­lan szállításához, védelmé­hez, a törvényesség, és az előbbiekben fölsorolt felada­taik teljesítése érdekében tartózkodhatnak a választó­körzetekben. a választási helyiségekbe két esetben léphet rendőr; amikor eleget tesz állampolgári kötelezett­ségének, vagyis mikor sza­vaz, ezen túlmenően pedig akkor, amikor hívják, segít­ségét kérik. Rendőri segít­ségkéréshez a szavazatszedő bizottságok elnökeinek van joguk. Mint azt Szőke Péter kapi­tány elmondta, a szegedi rendőröket külön tájékoztat­ták arról, március 25-én mi­lyen esetekben, hogyan in­tézkedhetnek. A városkör­nyéki községekben a körzeti megbízottak állnak a válasz­tási szervek rendelkezésére, áe szükség esetén a 07-es szám is hívható. E törvény úgy rendelke­zik, hogy 176 képviselőt egyéni választókerületben választunk meg, 152 képvi­selői mandátumot a pártok szerezhetnek meg a területi listákon, további 58 mandá­tum sorsa pedig országos listákon dől el. Az ország­gyűlési képviselői mandátu­mért versengők tehát há­romféle módon válhattak jelöltté. Egyénileg a pártok területi listáin, illetve az or­szágos listákon. Vasárnap a választópolgá­rok az egyéni választókerü­letben — a már korábban, a kopogtatócédulával együtt megkapott értesítésben sze­replő szavazókörben — vok­solnak. Szavazáskor két szavazócédulát kapnak. Az elsőn személyek (egyéni je­löltek) nevei, a másodikon pedig a politikai pártok ne­vei és listái találhatók. Az, aki a Csongrád me­gyei l-es vagy 3-as számú körzetben lakik, 12 nevet talál az első lapon. A 2-es körzetben 10 név, a 4-es körzetben 9 név szerepel majd ezen a szavazólapon. Amennyiben olvasóink egy helyütt kívánják látni az összes, körzetükben induló jelöltet, úgy a Délmagyar­ország keddi, szerdai, csü­törtöki vagy pénteki lap­számának 3. oldalát fella­pozva ezt megtehetik; itt közöltük ugyanis az 1—4-es Csongrád megyei választó­kerületek egyéni jelöltjei­nek rövid bemutatkozását s fényképeit. E szavazólapon minden személy neve előtt egy üres négyzet áll: az eb­be rajzolt + jellel szavaz­hatunk a szívünknek leg­kedvesebb jelöltre. A választójogi törvény értelmében az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról a válasz­tópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján közvetlen és tit­kos szavazással dönte­nek. A szavazás napja: holnap, azaz március 25. A törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból 152-t csak a pártok szerez­hetnek meg — területi lis­tás választással. Csongrád megyében 12 párt volt ké­pes legalább kettő egyéni kerületben jelöltet, s így te­rületi listát állítani. Ezen pártok szerepelnek majd a második szavazólapon, még­pedig a február 26-án ki­sorsolt sorrendben és sor­számmal. A szavazáskor a választópolgár csak a párt­ra szavaz. A pártok neve alatt szereplő névsor (a tu­lajdonképpeni lista) csupán tájékoztatásul szolgál arra nézve, hogy egy párt kiket kíván a Parlament padso­raiba ültetni. (Az említett 12 párt területi listáját a Délmagyarország február 27-ei számának címoldalán olvashatják.) A pártokra le­adott voksokat területi szin­ten és országosan is össze­sítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján dől majd el: melyik párt juthat egyáltalán mandátumhoz, és pontosan mennyihez. A tör­vény szerint ugyanis man­dátumot a területi listán csak az a párt szerezhet, amely az országosan össze­sített éryényes szavazatok több mint 4 százalékát meg­kapta. Az országos listán meg­szerezhető 58 mandátum sorsa — amelyekre, mint is­meretes, 12 párt pályázik (s ez a 12 párt egy kivétel­lel ugyanaz, mint a Csong­rád megyében területi listát állítani tudó párt) — az egyéni jelöltekre és a terü­leti listákra leadott s országo­san összesített érvényes sza­vazatok ismeretében dől el. Országos listára közvetlenül egyetlen választópolgár sem szavaz, közvetetten azonban — mint a fentiekből kiderül — igen. Vasárnap reggel 6 órától lehet majd szavazni este 6 óráig a szavazókörökben; amennyiben a helyi bizott­ság szükségesnek ítéli, a szavazóhelyiséget este 8 órá­ig is nyitva tarthatja. Zárás után a szavazatszámláló bi­zottságok azonnal megkez­dik az összesítést, s az elké­szült jegyzőkönyveket to­vábbítják az egyéni válasz­tókerületi bizottságokhoz, ahonnan — újabb összesíté­sek után — a területi, majd az országos választási bi­zottság elé terjesztik azokat. Előreláthatóan az első rész­eredmények vasárnap, az éj­szakai órákban válnak is­mertté, így azokról hétfői lapszámunkban már szeret­nénk olvasóinkat tájékoztat­ni. Végleges eredményt — szintén előreláthatólag — keddi lapszámunkban ígé­rünk, amennyiben a hétfői nap folyamán azt a megyei, illetve az országos választá­si bizottság rendelkezésünk­re bocsátja. Hol a 4. körzet? „A szegedi 4• szamu vá­lasztókörzet képviselőjelölt­jei" — hirdeti tegnapi szá­munk 3. oldalán az oldalnyi széles szalagcím. Noha Sze­geden annyi a jelölt, hogy 4, sőt több körzetre is futná be­lőlük, a cim természetesen téves: a Csongrád megyei 4. körzetről van szó. A kam­pányt a Délmagyarország ed­dig megúszta lényegesebb sajtóhiba nélkül. Ügy tűnik, a végére kicsit elfáradtunk. Szerencsére már csak egy nap van hátra ... Szabadon A kampánycsend idején a hírlapírónak egyetlen bővített mondatnyi mon­dandója maradt: holnap valamennyien menjünk el szavazni! Mert választha­tunk, végre szabadon, a saját értékítéletünk sze­rint. Szép szavak? Most elhi­hetjük: igazak. Mert igaz, hogy ezúttal kizárólag raj­tunk, választópolgárokon múlik a megmérettetés va­lódisága. Igaz, hogy vok­sainkkal (egy nem igazán valódi kampány során megismert) pártokról mon­dunk véleményt, mi több, ítéletet, de az is igaz, mi magunk segítünk vagy rontunk a saját helyzetün­kön — holnapunkon — vasárnap tanúsított maga­tartásunkkal. Nem állítom, hogy hin­nék abbar: holnaptól min­den megváltozik; ellenke­zőleg; józan ember tudja, hogy a nemzeti többség ál­tal óhajtott változás: fo­lyamat. Ám holnapi na­punk, a szabad választás napja mindenképpen a le­hetőségeink napja: innen indulunk. S nem mind­egy, hányan vagyunk mi, akik indulunk, s mégis mi­ként alakítjuk mi magunk ennek az induló napnak a meghatározó jellemzőit. Menjünk hát, szavaz­zunk! S. E. Nyári időszámítás Polgártársak! Figyelem! Vasárnap korábban kell kel­ni és korábban kell elindul­ni a szabad választásokra. Ne feledjék: új idők kez­dődnek vasárnaptól, mikor­is megkezdődik a nyári idő­számítás. Ezért éjjel 2 óra­kor 3-ru kell állítani óráin­kat. Aki erról megfeledkezik, s legkésőbb vasarnap délután nem állítja előre órái muta­tóit, az elótt könnyen bezár­hatják a 18 óráig nyitva tar­tó szavazókörzetek kapuit. Utólagos reklamációra va­lószínű nem lesz imód! Az idén nem lesz benzinhiány A csütörtöki magyar­szovjet gazdasági tárgyalá­sok záródokumentumai ér­telmében a Szovjetunió — hasonlóan az elmúlt éveké­hez — idén is 6.5 millió ton­na kőolajat szállít hazánkba és pótólja az első negyedév­ben elmaradt 300 ezer tonnát — közölte Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes az MTI munkatársának érdek­lődésére. Ismeretes, hogy az OKGT az elmúlt hónapok kieső té­telét időközben valutáért, Irakból beszerezte, ami mintegy 150 millió dollárba került, de elszámolása mind a mai napig nem tisztázott. Jelenleg az OKGT a kor­mánytól vár segítséget, mi­vel nem a saját érdekükben vásárolták meg az iraki ola­jat A jövő évtől konvertibilis elszámolású magyar—szovjet árucsere-forgalomban —­mondotta a miniszterhelyet tes — az olaj ára várhatóan meg fogja közelíteni, vagy el is éri, a világpiaci árat, azonban a vezetéken történő szállítás olyan olcsó, hogy a szovjet olajimport továbbra is előnyös marad. Czipper Gyula a fogyasz­tók megnyugtatására még hozzátette; a hazai motor­benzin-ellátásban zavarok­ra az idén nem kell számí­tani. • Eltolódó határidők Testvérváros Marosvásárhely? A magyar nyelvű Marcis me­gyei Népújság tíz nappal ezelőtt keltezett számában tudósítást olvashatunk egy ko­rábban elindított, majd meg­akasztott kezdeményezesről, mi­szerint Szeged és Marosvásárhely testvérváros leend. A cikkíró örömmel értesiti olvasóit, hogy a szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola küldöttsége; Len­gyel Zsolt főigazgató-helyettes. Halász Tibor és Pordúny László tanszékvezető átnyújtotta a város vezetőségének a szegedi tanács ama szándéknyilatkozatát, mellyel a testvérvárossá nyilvá­nítás kezdeményezése utolsó, hi­vatalos stádiumába érkezett. Hi­szen az ajánlatot Júdea Ioan mérnök-ezredes és Orbán Dezső polgármester, a nemzeti egység tanácsa nevében elfogadta, s rö­vid határidejű válaszra tett ígé­retet. E hír óta tíz nap telt el. S e tíz nap eseményei újra alapjaiban renditették meg a — bár nehezen, sok kölcsönös fenn­tartással és ellentéttel kisért, de mégiscsak átalakulóban levő — magyar—román kapcsolatokat Nem tudom, kapunk-e üzenetet, választ a közeljövőben a véres események után. Marosvásárhely vezetése minden bizonnyal nem ezen gondolkodik a gyűlölettől remegő husángok és a bűnös ké­séssel megérkező tankok árnyé­kában. Egy azonban bizonyos. Maros­vásárhely nem véletlenül vált a nemzetiségi összecsapások véres színhelyévé. Ez az eredendően mindig is magyar többségű vá­ros az utóbbi egy-két évtized ro­mán asszimilációs törekvéseinek egyik legfőbb központja volt. Nem véletlenül mondta felhábo­rító cinizmussal a város egy ko­rábbi, román anyanyelvű, de magyar nevet viselő párttitkára, hogy „Én vagyok az utolsó ma­gyar, aki ebbe a városbu beköl­tözik!" A frissiben betelepített regáti és havasalföldi román pa­raszt, az Olt környéki nagyvá­rosokból, s a Bukarestből érke­ző értelmiségi a hivatali és az üzemi apparátus, valamint az alsó- és a felsőoktatás szinte tel­jes elrománosításával gyakorla­tilag azonnal közép- és vezető pozícióba került. Ez a különben e vidéken gyökértelen vásárhelyi román középértelmiség félti mo6t a pozícióját például a magyar iskolakövetelésektől; egziszten­ciális félelme könnyedén mani­pulálható. E román középértel­miség bizonytalansága találkozik a helybéli egyetemisták meggon­dolatlan hevületével és a hodáki paraszt alkoholmámoros dühével, és az egész román társadalmat átható, évszázados idegen- és magyargyűlölettel. Fontos megemlíteni azt is, hogy Marosvásárhelyen nemhogy forradalom, de még csak hata­lomváltás sem volt. A városban a forradalom óta mindössze há­rom vezető beosztású embert mozdítottak el pozíciójából. Min­den maradt a régiben. A leveze­te'len forradalmi hangulatnak ellenségkép kellett. Ezt használ­ja ki most a Vatra Romaneasca és az elközelgő választások mi­att rendkívül bizonytalan, jelen­legi román, vezetés. A legfrissebb hírek szerint a román hatóságok kizárólag ma­gyar nemzetiségű embereket vet­tek őrizetbe az összecsapás fe­lelősségével. A televízió­ban bemutatták ezeket az embe­reket, nemzetiségüket jelző sze­mélyi igazolványukkal, és a ná­luk lefoglalt fegyverrel együtt. Gyakorlatilag csak magyarok voltak. Szeged szeretne Marosvásár­hely testvérvárosa lenni. De csak egy olyan Marosvásárhelynek, ahol a kisebbségi jogok és törek­vések épp olyan tiszteletben tar­tatnak, s torvénytói, hatalomtól óvottak, mini amelyek a többsé­get szolgáló egészt érintik. A főiskolai küldöttséget vezető Lengyel Zsolt főigazgató-he­lyettessel március 12-én maros­vásárhelyi kollegáink rövid in­terjút készítettek. Abbeli remé­nyünket kifejezve, hogy az újra megakasztott tervek és segítő szándékok mégiscsak valóra válhatnak a közeljövőben, la­punk közli a Népújságban meg­jelentetett interjút: „— Itt, nálunk, még nincs gya­korlat az ilyen testvérvárosi kap­csolatokban. Önök hogyan kép­zelik szakterületükön az együtt­működést? — Én csak a postás szerepét vállaltam. Ha valami pozitív születik ebből, akkor elsősorban mint szegedi polgár fogok örül­ni. Küldöttségünk az oktatás te­rületén szeretné fölvenni a kap­csolatot a szakemberekkel. A kisebbségi pedagógusképzésben szeretnénk segitseget nyújtani (óvónők, tanítók, tanarok) addig, amíg Romániában föl nem épül a magyar tanárképzés teljes struktúrája. — Talan fogalmazhatnánk ügy, hogy amig vissza nem épül, hisz ez a struktura létezett, an­nak ellenére, hogy az utóbbi években nagyon megcsonkították, szinte teljes egészeben felszá­molták. — Az oktatási infrantruktúrát mi Magyarországon kiépítettük a kisebbségek számára. Ugyanak­kor valamennyi kelet-európai országban szükségessé vált a nemzetiségi kérdés újragondolá­sa. hisz — mint a jelenlegi ese­mények is bizonyítják — 40 év alatt jóformán sehol sem tudták megoldani. Receptet mi sem tu­dunk ajánlani, esetleg pozitív tapasztalatainkat megosztani Egy dolog egyértelmű — minden nép­nek joga van az anyanyelvén ta­nulni. Szerény lehetőségeink sze­rint ebben a folyamatban aka­runk segíteni. Átmeneti jelleggel főiskolánkon szívesen fogadnánk érettségizett fiatalokat magyar és egy idegen nyelv, matematika —fizika, biológia—földrajz sza­kokra. — Nem véletlen, hogy épp önt bízták meg a szervezési felada­tokkal .. . — 1985—86-ban a bukaresti egyetemen magyar vendégtanár­ként dolgoztam. Sok román kol­légával kötöttem barátságot. Ta­tiana Slava Cazacu. Mircea Di­nescu és neje.. Ami a szelle­mieket illeti, kellemes emlék­ként őrzöm romániai tartózko­dásom idejét. Szeretnénk meg­nyerni az itteni hatóságokat. Hivatalosan az oktatási minisz­tériumhoz fordultunk A peda­gógusképzésen kivül felajánlot­tuk, hogy részképzés címen is fogadnánk hallgatókat a kolozs­vári egyetemről, es mi is külde­nénk részképzésre romun szakos hallgatókat Kolozsvárra Okta­tók cseréjére is gondoltunk. Fő­iskolánk román tanszékére sze­retnénk román vendégtanárt meghívni, s ennek fejében mi is szívesen küldenénk Kolozsvá­ra magyar vendégtahárt., — Ilyen kapcsolatok egy ideig a hetvenes években is léteztek. Egyetemi hallgató koromban jó­magam is részt vettem a debre­ceni Kossuth Lajos Tudomány­egyetem nyári kurzusán. Azóta is felejthetetlen emlék marad szá­momra. — Szegeden is működik a ta­narok nyári akadémiája. Segíte­ni tudnánk a tanárok tovább­képzésében Nyári kurzusainkra nyaranta 50-60, magyarul tudó, magyar és román tanárt fogad­nánk. Az utazáson kívül a töb­bi költségét állni tudjuk, s hasz­nos nyári időtöltés lenne a taná­rok számára is. — Azzal a reménnyel, hogy mindezek az elképzelések valóra válnak, s hogy a testvérvárosi kapcsolat felöleli majd a kultú­rán és oktatáson kívül az ipart és a kereskedelmet is. köszön­jük a szegediek ajánlatot, a io­szándékot. a segíteni akarást." Darvasi László

Next

/
Thumbnails
Contents