Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-21 / 67. szám

10 1990. március 21., szerda Ff „Alig várom a fürdőruhás lányokat!" Don Quijote az Osz utcában Ha Don Quijote kilépne a könyv lapjai közül, s rozzant Rocinantéja hátán elporoszkálna az Qsz utca elejéig, sorstársaiként üdvözölhetné az ott lakókat. Mert kevés híján egyéves küzdelmük, amit a hivatalokkal vívnak, lassan kiérdemli a „szélmalomharc" minősítést. Nem anyagi előnyökért folyik a huzavona: a környékbeliek egyszerűen csak nyugalmat akarnak — egyelőre hiába. A fűrészgép éneke Az első tiltakozólevél még tavaly tavasszal érkezett a tanács építési és közlekedési osztályóra, amely első fokon a lakók legszebb álmait váltotta valóra: elrendelte a telepen működő fűrésztelep megszüntetését, és az engedély nélkül épített szín lebontását. (A távlati városrendezési terv szerint közterület, szabadidőparkhoz vezető út lesz itt.) A környéken lakó 20-30 család azt hihette, megszabadul a fűrészgép sivításától, és végre békesség költözik az utcába. Nem így történt. A Csomiép ösz utcai „leánya" természetesen föllebbezett a döntés ellen — és nem hiába. A tanács másodfokon megalapozatlannak minősítette az első határozatot. Ekkor már júniust mutatott a naptár, jött a nyár, s vele a még nagyobb zaj, por és piszok. A leginkább érintett panaszos* kertre néző ablakait csak néhány méter választotta el a ki-be járó teherautóktól, amelyek fölverték Valaki épit magának hárommillióért egy házai' 'gürcöl, elad és eladósodik), azután nyári reggeleken arra ébred kertre néző hálószobájában, hogy ablaka alatt reggelijüket falatozó munkások beszélgetnek harsányan és jókedvűen, nem takarékoskodva a napjainktan minden rétegben oly elterjedt, „négybetűs szavakkal". Es ez csak a nap kezdene. A házzal szomszédos Csomiép-telep hónapokon át változatos programmal szolgál a környék lakóinak. az ösz utca hepe-hupás földútjának porát. A hivatali gépezet fogaskerekei ezalatt persze forogtak — a maguk tempójában. Csukott ablak — 35 fokban Fordult a kocka, de a lakók az új dobással sem jártak jobban. Leszerelték a fűrészgépet — jött helyette a hegesztőtrafó, amelyről ugyancsak nem mondható el, hogy észrevétlenül működik. A teleppel szomszédos ház ablakait csukva kellett tartani a legnagyobb melegben is — hacsak nem akarták a gép zaját hallgatni.' Közben szakhatósági vizsgálatra kérték a köjászt és a tűzoltóságot, s azok, szemléik során mindent rendben találtak. A látogatások idején ugyanis csend honolt a telepen, hallgattak a gépek, munkavégzésnek nyomát sem lehetett látni. (A lakók látni vélték az éjjeliőrt, amint a szakhatósági szemle előtt szorgoskodott a telepen, s lön keze nyomán viszonylagos rend és tisztaság.) A tűzoltók mindenesetre DM-totó Tisztelt Olvasók; utalvány. Azok között, akik Kedves Választópolgárokr a neveket jól eltalálták, csuLapunk és egy — önmagát pán a százalékértékekben téegyelőre "megnevezni nem vedtek többet az első három kívánó képviselőjelölt — VÁ- helyezettnél, további tiz daLASZTÁSI TOTÓ-t indít rab 200 forintos vásárlási útjára azzal a céllal, hogy utalványt sorsolunk ki. A önök tippelhessenek a vá- beérkezés határideje márcilasztások kimenetelére. (Kü- us 23-a, este 8 óra. A borílönös tekintettel arra, hogy a tékra írják rá: VÁLASZTAválasztási harcban elkél egy Sí TOTÖ. kis játékosság is.) Ha ön a Az eredmény kihirdetése tippszelvényt kitöltve postán és a sorsolás 30-án, pénteken beküldi, vagy a szegedi Saj- este 6 órakor lesz a jelöltet tóház bejáratánál elhelyezett indító szervezet szegedi köztippládába bedobja. (Tanács- pontjában. A győztesek neköztársaság útja 10.), részt vét a sajtóban közzétesszük, vehet a versenyen, melynek Minden olvasónknak sikeres első díja 5000, második díja tippeket kíván 3000, harmadik díja pedig 2000 forint értékű vásárlási a 80 esztendős DM VÁLASZTÁSI TOTÖ Tippszelvény A március 25-i választásokon Csongrád megye első négy választókerületéDen az első 3—3 helyezett személyére az alábbiakat tippelem: 1. számú választókerület jelölt neve százalék I I III 2. számú választókerület jelölt neve százalék I II III 3. számú választókerület jelölt neve százalék I II II I 4. számú választókerület jelölt neve százalék I I I ! III A megyei listán a pórtok által elért helyezésekre az alábbiakat tippelem: Csongrád megyei területi lista párt neve százalék I II Ili Adataim (nyomtatott betűkkel): Név: lakcím: kiakasztottak a farakásra egy táblát, amelyen az állt, hogy „tűzveszélyes tevékenységet folytatni tilos!" — szemtanúk szerint másnap e tábla tövében folytatódott a hegesztés, talán még vidámabban, mint addig. Aztán ez is abbamaradt, viszont teherautókon hosszú vasrudakat hoztak, és dobáltak le nagy csengés-bongás közepette. Fölfüstölve Megjött a tél, s vele az újabb teherautók, amelyek reggelenként hosszasan melegítették a lehűlt motorjaikat — és közben ontották a füstöt. Elállták a környékbeli házak bejáratát, hordták a sarat a járdára. Az ügyiratok pedig egykedvűen járták a maguk csapásait. A tanácstól a városi, majd a megyei ügyészségre vezetett az útjuk. Döntés még nincs. A ház lakói lassan családtagként tárgyalnak a munkásokkal a drótkerítésen át. Tehetik, hisz alig van olyan szférája az életüknek, aminek ne lennének nem kívánt szemtanúi. A munkások számára még előnyök is adódnak a szomszédságból. „Alig várom a fürdőruhás lányokat, akik nyáron a kertjükben dolgoztak!" — mondta egyikük. A lakók kérlelésüknek köszönhetik, hogy a teherautók már nem állnak eléjük, csak két házzal följebb, a Csomiép-irodaépület udvarára. A telep másik szomszédja — súlyos szívbeteg, idős bácsi — jó kapcsolatainak hála, elintézi a maga ügyeit. (Egyszer egy fabódét építettek közvetlenül az ablaka elé — csak egy szavába került, másnapra elvitették.) De mit tehetnek a többiek? Kinek ketyeg ? Mármint az óra. Az építésügyi hatóság ugyanis az engedély nélkül végzett építkezés ügyében az eset tudomására jutásától számított egy éven belül vethet ki bírságot. Ez lassan letelik, miközben a Csomiépet kötelezték a fennmaradási kérelem beterjesztésére. Az építésügyi törvény elvi lehetőséget ad az eredeti területrendezési tervtől eltérő, engedély nélkül épített objektum lebontására. Kőtelezővé csak abban az esetben teszi, ha az építmény „közvetlenül veszélyezteti az élet- és közbiztonságot". Ezt semmiképpen sem lehet a telepről elmondani. Hogy mit tehetnek a lakók, ha újra kárukra döntenek? Indíthatnak polgári pert, birtokháborítás címén. Ha bírják még energiával ... Fölfújt luftballon! Szekeres István, a Csomiép ösz utcai telepének igazgatója : — Ez az ügy fölfújt luftballon! Szomorú és nevetséges, ahogy szórakoztatják a hatóságokat. Jöjjön ki, nézze meg, nincs itt semmi! — Kint voltam és láttam, hogy most valóban csönd van. Ha mindig így lett volna, a lakók sem jelentik föl önöket! — Egyszer-kétszer fordult elő, hogy fűrészelt itt valaki, önszorgalomból még reggel is bejött, de rászóltunk. A fűrészt egyébként is leszereltük. — A lakók szerint nemcsak ennyiről volt szó. Es a hegesztés? — Már ezt is abbahagytuk, és csak két-három órán át hegesztettünk, de kit zavar az? A trafónak alig van hangja. — A szomszéd másképp hallotta. A teherautók sem zavarnak senkit? — Néha megáll egy-két autó. De hát, itt vagyunk, hol álljon meg? Nincs területünk, nincs pénzünk elköltözni. Különben is, már a harmincas évektől mindig volt itt valami. Az £pfu, a Délép, maszek lakatosüzem ... Ezek ellen nem tiltakoztak? És ha egy asztalos kisiparos lakna itt? — Most valóban csönd van. Mindig így lesz? Mire használják a telepet ezután? — Építőanyag-lerakónak. — Ezek szerint csak az itt lakók túlérzékenységéről van szó? — Nem tudom másképp magyarázni. Akkor nem volt kifogásuk ellenünk, amikor az építkezésükhöz a telepünkön át hordták az anyagot. — Akkor még csönd volt. — Most is csönd van. Befejezésül néhány kérdés: Elül a por Don Quijote lovának nyomában, vagy újrakezdődik a küzdelem? Valóban csak képzelt óriások ellen hadakoznak az Ösz utcaiak? Mi indokolja egy ipartelep — még ha csak anyagraktár is — jelenlétét beépített lakóterületen? Mi a magyarázata, hogy a meglepetésszerű ellenőrzés komoly és zajos munkát talált, a hivatali szemle idején pedig mindig csend volt? Beteges túlérzékenység-e a több tucatnyi aláírótól, hogy nyugodtan akar élni? Nyilas Péter Két zebracsík között A gyalogjárón billegve egyensúlyoz a járdaszegélyen. Kifinomult ütemérzékében bízik, ha jól választja meg a pillanatot, épségben juthat a csíkos futósáv (zebra) túloldalára. Az autók dübörögve, zúgva, füstölve húznak el. eszükben sincs lassítani. Amikor ritkul valamelyest az áradat, közéjük veti magát. Már a táv felénél tart, amikor — láss csodát! — a jobbról feléje száguldó kocsi kelletlenül fékez, vezetője int: átmehet ha már eléje tolakodott. Kézmozdulata kifejező: mintha egy szemtelen legyet hessentene odébb, amely idegesítő módon, az orra előtt zümmög, az ablaküvegen. A gyalogjárónak — miközben lába alá siklanak a piszkosszürkét váltó fehér szalagok — más kézmozdulatok is eszébe jutnak. A feszesen egymáshoz simuló ujjak a merőlegesen tartott kézfejen határozott, kemény. dönteni tudó karaktert mutatnak. Előfordul, hogy a sofőr előrehajol kicsit, udvariassága enyhén túlzott, mozdulata a kelleténél szélesebb, nem nélkülöz némi gúnyt, mondván: eltaposhatnálak, de nem teszem. Még idegesen ráz egyet a csuklóján oldalirányba, mintha valamilyen kellemetlen, ragadós (esetleg kellemetlen illatú) anyagtól akarna megszabadulni, amibe véletlenül belenyúlt. Vannak fáradtan fölemelkedő ujjak, amelyek az: intés után rögtön visszahullanak a kormánykerékre — fásult közöny, lemondó szürkeség van e mozdulatban. Legyintés ez már. a gyalogosra, önmagára, az életre. Szinte együttérzést kelt: neki se jobb. Az arctalan szélvédő sem biztos fedezék tehát — a jellem elővillan egy pillanatra. (nyilas) Dali a brüsszeli könyvvásáron Salvador Dali hegyesre pödört bajszával a Benedikt Taschen kiadó nagyformátumú katalógusának címlapjáról tekint a brüsszeli könyvvásár nézőire, a méltatlankodó kérdéssel; „Egy olyan zseni, mint én, alig 39,90 frankért?". A kérdés duplán idegborzoló, mivel francia frankról van szó, nem pedig a hétszerte hígabb belgáról, de a Benedikt Taschen kiadványai valóban elképesztően olcsóak, még itt is, ahol pedig mindenki a lehető leginkább versenyképes kiadványaival igyekszik elnyerni a vásárló, és a szakma kegyeit. A brüsszeli könyvtár a frankfurti után — vagy inkább mellett — földrészünk legjelentősebb rendezvénye ebben a különös műfajban. Igaz, szakmai találkozóként egyértelműen a frankfurti seregszemlét jegyzik első helyen világszerte. Brüsszelben viszont a nagyközönség nemcsak a szemeit legeltetheti de mindent megtesznek azért is. hogy vásároljon is. Mintha tíz napra a világ legnagyobb — főleg francia nyelvű —. könyvkereskedését rendezték volna be itt. A bőség zavara itt nem költői szókép: 225 kiállító jelent meg 20 országból 2500 könyvkiadó képviseletében. Ha kiadónként csak negyven publikációt számítanánk (de jóval több van), akkor is 100 ezer kötettel ismerkedhetnénk. Aligha van olyan műfaj, olyan téma, olyan tudomány, legyen bármilyen titokzatos, csak benfentesek számára érthető ezoterikus, amelyet itt ne lehetett volna megtalálni. Mintendatura? Lapunk március 11-i számában Nikolényi István megrótt azért, mert két nappal ezelőtti interjúmban olyan dolgokról beszéltem, „amiről nem is tudom, hogy micsoda": az intendaturáról. Noha az én kérdésem nem vonatkozott az intendatura lényegére — csak annyit jelentett: változás, és az ő neve el sem hangzott a beszélgetésben —, természetesen másnap felhívtam, hogy akkor mondaná el nekem ő maga, mit is kell érteni ezen a szón itt és most; általános értelméről ugyanis voltak elképzeléseim. ö interjút ígért, de azt kérte, várjunk pár napot. Vártam. S nem is hiába, mert időközben Nikolényi István mind a Stúdió '90, mind a Szegedi Körzeti Stúdió március 19-i adásában beszélt terveiről, igaz, csak nagy vonalakban. Tegnap újból találkoztunk, s újra azzal biztatott: később. Ezért aztán mindmáig tudatlan vagyok, s az érdeklődő olvasónak is csak az említett két műsorra tudok utalni. Bővebb információ; talán később ... Márok Tamás FILMJEGYZET Esendő lények vagyunk Jó lett volna olyan iskolába járni, ahol igazi barátai vannak, az embernek, ahol olyan tanárok tanítanak, akikben hinni, bízni lehet, és nem álomszerüen hajtanak a módszerek és tantervi követelmények alá; akik csodálattal töltenek el, és látszik rajtuk, hogy tőlük tanulni lehet, nem csak tényanyagot, hanem: tartást, méltóságot, alázatot, az életnek azt az alapját, amely nélkül megállni csak dacolást jelenthet a múló idővel. „Kapitány, ó, kapitányom" — de ezt csak a bátrabb diákok vállalták, mondták a Ho'.t költők társasága című filmben. Mister Keating, a kapitány, talán milliók közül egy olyan tanár, aki csodálatot kelt, mert azt akarja, amit akar, tudja, hogy mit csinál; önállóan gondolkodó embereket akar nevelni még egy zárt, szigorú iskolában is. Ez a cél mostanság is szerepel a nevelési célok között, de azt hiszem, hogy ha valaki megnézi ezt a filmet, előtte felfénylik, hogy miért is nem tudunk önálló gondolkodású. embereket nevelni. Főként azért, mert erre — mondjuk ki nyugodtan — csak nagyon kevesek képesek. Mert a neveléshez szükségeltetik az eszmény, mely nem. árt, ha hús-vér emberi alakot ölt. A példát egész lényként kell elfogadni, s nemcsak jelen időben, hanem a múlt apró részleteivel együtt. És ha belegondolunk, hogy vajon melyikünk élete lenne olyan, melyet példaként állíthatnánk, vagy kívánnánk másnak is hasonlót, akkor igencsak: kevesen maradnánk. Nietzsche az örök visszatérés gondolata kapcsán felteszi a kérdést, hogy ha lehetne még egyszer, tízszer, százszor újra és ugyanúgy élni az életünket, ahogyan eddig, akkor vajon vállalnánk-e ismét. Felmérést ugyan nem készítettem, de a legtöbben ezt válaszolták: „Mindent, csak ezt ne." De miért van ez így? A válasz ezerféle lehet. Azonban egy dolog biztos. Körülöttünk felgyorsult minden, és nem maradt időnk semmire, nem maradt idő arra, hogy szembenézzünk önmagunkkal, hogy értékelni tudjuk cselekedeteinket. Emberi tartásunk nem meditáció szülte biztos, megingathatatlan, melynek ilyen-olyan bekezdéseit kimondatlanul is gyakorlattá kellene tennünk, hanem az érdekek hálózata, mely se embert, se Istent nem ismer. Elveszítettük az alázatot, tudomást sem veszünk esendőségünkről, mintha örökké élnénk. Pedig csak néhány évtized, és minden múlt idő lesz. Mister Keating ismerte az alázatot s még ha tanítványa a benne feléledt szabad akarat és alázat áldozata is lesz. Mister Keating tiszta és vádolhatatlan marad. Hisz cselekedeteinkkel elsősorban magunknak kell elszámolni. Podmaniczky Szilárd