Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

Inlílto <9 80. évfolyam, 35. szám 1990. február 10., szombat POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Előtérben a német kérdés Ma Moszkvába megy a Kohl—Genscher páros Mérgesedik a koszovói vita — Pereskedés a névért ként kell vizsgálni, s ha így teszünk, a nemzeti és a független kisgazdákat jól meg tudjuk különböztetni. Az ítélet nem jogerős. Mint a tárgyalás végén a felperesektől megtudtam, élnek a fellebbezés lehető­ségével. Szerintük, hogy a többi hasonló nevű párt nem indít pert a másik el­len, az még nem teszi jog­szerűvé a nemzeti kisgaz­dák névhasználatát. Minden elnevezésben található do­mináns elenv s az elsó párt­perben ez a „kisgazda" szó volt. Bába István természe­tesen egyetértett az ítélet­tel, szerinte a vonatkozó törvényt csak az ítélet sze­rinti módon lehet értelmez­ni és alkalmazni. M. E. Európa legnagyobb kérdéséve máig a két német ál­lam jövője vált. Ezért megy ma Moszkvába Kohl és Genscher. Az NDK-ban a bomlási folyamat megállítha­tatlan —, sokan viszont „revansista kisértetek" feltáma­dásától tartanak. A nemzetközi légkör kedvez ugyan a bölcs rendezésnek, de fenntartás bőven mutatkozik Ke­leten is, Nyugaton is. Melegek a déli szelek is. A jugoszláv parlamentben elmérgesedett a koszovói vita. Csak egy „fix" pontja van ma az öreg kontinensnek: Albánia. Itt nem fordítanak hátat a szocializmusnak, itt nem hatnak az imperialista „praktikák";' A nagy európai politikai erök árnyékában Magyar­ország szorgalmasan és bölcsen építkezik. Helyreállítot­tuk a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal; mind több a nyugalomra és békés átmenetre intő világi és egyházi szózat; megbecsülés kíséri magyarországi látogatásán Tő­kés Lászlót, a román forradalom hősét, ám közben két párt éppen Szegeden pereskedik névhasználat tárgyában. Kellemes, nyugodt hétvége ígérkezik azért. . Sz. Simon István Gorbacsovval találkozott James Baker Kisgazdaper Szegeden Diplomáciai kapcsolat Moszkvaban pénteken délelőtt folytatódtak a szov­jet—amerikai külügymi­niszteri tárgyalások Eduárd Sevardnadze és James Baker kőzött. Bakert a nap folya­mán fogadta Mihail Gorba­csov, majd az esti órákban a két nagyhatalom külügy­minisztere közös sajtóérte­kezletet tartott A tárgyalások újabb for­dulójának kezdete előtt Eduárd Sevardnadze új­ságíróknak a következőket nyilatkozta: „Ügy vélem, ha­ladásról lehet beszélni a tár­gyalásokon. Mindkét fél új javaslatokat terjesztett eló az európai haderőcsökkentés tekinte­tében, a légierő és a hadse­regek létszámának további korlátozása érdekében. Szó­ba kerültek más leszerelési, továbbá regionális kérdések Németország a tét Már-már közhely leírni: drámaian felgyorsultak a változások az NDK-ban, az NDK körül. Havonta negy­ven-ötvenezer keletnémet menekült, vagy ahogy itt mondják, áttelepülő érkezik Németország másik felébe. A keletnémet társadalom vál­sága mellett azonban az or­szág gazdasága is felbomló­ban van, s ez immár tel­jességgel elfogadhatatlan az NSZK számára. Azonnal tenni kell valamit. Így látja ezt Kohl kancellár, s ezért külügyminisztere, Genscher társaságában szombaton sür­gősen Moszkvába utazik, hogy tisztázza az ottani ve­zetéssel : Az NSZK kész közremű­ködni Németország és Kö­zép-Európa stabilizálásában úgy, hogy számot vetnek a németek önrendelkezésére, és egységre való jogával, egyidejűleg pedig természe­tesen a szomszédok megala­pozott érdekeivel is. Az NDk aggasztó belső fo­lyamatainak feltartóztatásá­ra. az NDK újjáépítése cél­jából a kancellár gazdasá­gi terveket, elképzeléseket szándékozik ismertetni. A józan előrelátás jegyében azonban a legérzékenyebb területre kiváltképp nagy fi­gyelmet óhajt fordítani: elő­ször nyílik alkalma meg­vitatni a szovjet vezetőkkel a német egyesülési folyamat haladása kapcsán a szövet­ségi rendszerek továbbfej­lesztésének, az eljövendő eu­rópai biztonságpolitikai ke­retek kialakításának kérdé­sét. A kb-ülésen Sevardnadze még „revansista kísértetek Európa-járás"-áról tett em­lítést. Igaz, hamar reagált erre ellenlábasa és vitatár­sa, Ligacsov, aki óva intett az NDK „bekebelezésétől". Azóta azonban — s ezt Bonnban feltételezhetően némi megnyugvással nyug­tázták — a szovjet külügy­miniszter Baker amerikai kollégájával tárgyalva bé­kitöleg és valószínűleg a moszkvai szovjet—amerikai megbeszélések katonapoliti­kai eredményeit is mérlegel­ve figyelemre méltatta a Bonnból érkező javaslatok némely elemét. Itt már vitathatatlanul Kohl kancellárnak a német —német közeledés előmoz­dítására irányuló államszö­vetségi tervéről, még in­kább azonban a Genscher­tervről van szó, mely utób­bi szorgalmazza: a NATO keretei között megvalósítan­dó német egység esetén a mai NDK területén nem ál­lomásozhatnáilak NATO­csapatok. E javaslatnak, per­sze, az is célja, hogy lehe­tőleg végleg levegyék a na­pirendről az NSZK kormá­nya és szövetségesei számá­ra teljességgel elfogadhatat­lan német semlegesítés cím­szavát. Genscher Potsdam­ban pedig most azt is ja­vasolta: a két német állam adjon közös határszavatossá­got minden szomszédjának, hogy eloszlassák a német újraegyesüléstől való félel­meket. Egy nyugatnémet tömeg­lap azonban Kohl moszk­vai látogatása előtt úgy ér­tesült: a kancellár a gazda­ságilag megroggyant Szov­jetunió talpra állításában is kész közreműködni... Flesch István Szeged Városi Bíróság, 1990. február 9. Felperes a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt, alperes a Nemzeti Kisgaz­da- és Polgári Párt. Olva­sónk. ugye, már tuoja is, a per tárgya: jogtalan név­használat. A jogilag soha meg nem szűnt függetlenek előbb jegyeztették be ma­gukat (budapesti központi tal működnek), mint a nemzetiek, amelyek Szege­den szerveződtek Kik iga­zából a kisgazdák, ma, a választások előtt, Magyaror­szágon? Szabad-e a szegedi­eknek ilyen elnevezéssel je­lölőszelvényt gyűjteni? Ho­gyan értelmezzük a kisgaz­da kifejezést: név-e. avagy az azonos tevékenységet folytató népréteg meghatá­rozására szolgál? A függetlenek a csakis és kizárólag őket illető, törté­nelmi múltra hivatkoznak, s szellemi, erkölcsi lopásnak minősítik — nos nem a tár­gyalóteremben, ott nem il­lik ilyen durván fogalmaz­ni, hanem kinn a folyosón, a szünetben; a nemzetiek azt mondják; téves az ok­fejtés, hiszen az elnevezések között lényeges különbségek vannak, s a többpárti rend­szerben egyetlen párt sem sajátíthat ki magának a népnek tetsző kifejezéseket. Ügy mint keresztény, úgy mint demokrata, úgy mint szocialista, s úgy mint kis­gazda. Számoljuk csak meg. legalább öt párt használja a demokrata, a keresztény de­mokrata kifejezést. Mind­egyik jogtalan lenne? A tegnapi; pénteki bíró­sági tárgyaláson született ítélet precedens értékű: ha heiyt ad a nemzetiek kere­setének, akár lavinát is in­díthat a pártok névhaszná­latának bíróság előtti jog­orvoslásában — már ha ez téma és ügy a kisgazdákon kívül a többiek körében is. A függetlenek jogi képvise­lője, az egyébként nem kis­gazda pártállású Sasvári Tibor, azt állította, hogy a nemzetiek a kisgiazda név­ből akarnak tökét kovácsol­ni maguknak. Balogh György, a független kisgaz­dák ügyvezető elnöke röpla­pot mutatott, amelyen a nemzetiek annak a kisgaz­dapártnak tartják szellemi és politikai utódainak ma­gukat, „. . . amelyet 1945­ben Magyarország népének nagy többsége bizalmával megajándékozott..." A pro­pagandaszóveg domináns eleme a kisgazda szó — me­lyet nemcsak a korosabb korosztá.y értelmez egyféle­képpen — ezért kérték, tiltsák meg a nemzetieknek a névhasználatot Ezzel szemben Bába Ist­ván, az alperes, úgy vélte, egy történelmi pártnak több utódja is lehet, ők a már említett népréteget értik a kisgazdákon, a nép hivatott eldönteni, melyik .tetszik neki. A nyomtatványról (röpiratról) pedig annyit: azt bárki készíthet, a fel­peres beadványai között nem szerepeit. így nem tu­dott utánanézni, biztosan a nemzeti kisgazdák készítet­ték el. A tárgyalások szigorú rendjéhez nehezeri alkal­mazkodó újságírók népea táborát nemigen szívelte a bíróság, a következő ítéle­tet hozta: a nemzeti kis­gazdák névviselése szabá­lyos, jogsértés tehát nincs. A per tárgyára vonatkozó törvényre hivatkozva. az elnök elmondta, hiányos annyiban, amennyi Ízen nem rendelkezik az elnevezések eltérések jellegéről, módjá­ról, ily módon kevés tám­pontot ad a jogalkalmazó­nak A két politikai párt (vitája is bizonyítja, óhatat­lan, hogy a többpártrend­szerben azonos, de nem tel­jesen egyforma névhaszná­lat fordulhat elő. Az elne­vezéseket egységes egész­a Szentszékkel Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke és Agostino Casaroli bíboros államtitkár pénteken az Országházban aláírta a Magyarország és a Szentszék közötti diplomá­ciai kapcsolatok helyreállí­tásáról szóló megállapodást. Az ünnepélyes aktus után a két államférfi rövid beszé­det mondott. A imagyai miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodás új kor­szakot nyit hazánk és a Va­tikán együttműködésében, új lehetőségeket teremt ez állam és a magyar katoli­kus egyház közötti építő párbeszéd, a nemzetért vi­selt közös felelősségen ala­puló együttmunkálkodás te­rén. Válaszában Casaroli bí­boros a Szentszék szolgála­tában eltöltött hosszú évei egyik legboldogabb pillana­tának nevezte a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. A délelőtt folyamán Né­meth Miklós hivatalában fogadta Casaroli bíborost. A megbeszélésen megállapí­tották: a nemzetközi helyzet megítélésének minden fon­tos kérdésében azonos, vagy közeli a két állam állás­pontja. Németh Miklós arról szólt, hogy a magyar külpo­litika prioritásai közé tarto­zik a határainkon túl élő magyar nemzeti kisebbségek ügye. Megköszönte a Szent­szék eddigi megértését és segítő szándékát, s kérte, (Folytatás a 2. oldalon.) Sátrak és emberek Kettős hasznosítás Tobb elemiszerboltban jártam az utóbbi napokban. <Az alma, krumpli, hagyma, káposzta és déligyümölcsök mellett a zöldségespultnál elvétve akadtam retekre, ha az ember ott látná, eset­leg gusztusa támadna rá, s meg is venné, ha nem túl drága. Mihálytelek, Röszke és környéke hagyományos termőkörzete a télvégi-ta­vaszeleji „szalonna mellé" valónak. Korábban jelentős tételeket szállítottak ex­portra. Amint bedugult ez a piac, sokan áttértek a bel­földi értékesítésre. A rösz­kei ötös út melletti átvevő­helyen megtudtam, hogy de­cembertől folyamatos a fel­vásárlás. "Csomójáért 2-12 forint közötti összeget ad­nak most méret szerint. Ez még a kiskereskedelmi ár­réssel megspékelve .sem tű­nik a vásárló számára meg­fizethetetlenndk. A felvá­sárlótelep vezetője is itt ér­tékesíti a termését, ezek sze­rint reális lehet az összeg. A fóliasátrak hazája e tá­jék. Találomra nyitottam be az egyik portára, hogy ér­deklődjem, kifizetödő-e a foglalatosságuk. Nem volt szerencsém sokat megtudni, azt mondták: ők kezdők, az idén csinálják először. Amit mégis az orromra kötöttek: drága a fólia, a váz, a mű­trágya. S ki tudja még mi­lyen lesz a bevétel! Még­sem volt hiábavaló az út. Az is információ, hogy van­nak, akik ma is fantáziát látnak a fóliázásban. Mi­előtt beleölték a pénzt, biz­tosan tájékozódtak. Röszke főutcáján egy kerí­tés mögött mozgásra lettem figyelmes. Benyitottam, 's mit látok: & gazdaasszony, Paja Istvánné kádban „mos­datja" a retket. A retkes re­tek ugyanis nem gusztusos. Igyekezni kell, másnap haj­nalban irány a Bosnyák A Lázár Mihály felvétele Ütra készül a röszkei retek férj tűzoltó, kapóra jön a szállításnál a huszonnégy­negyvennyolc órás munka­idő-szabadidő váltás. — Az idén ez az első fu­varunk, így az árat sem tudjuk. A minőség nem en­béegyes, sok benne a repedt, de azért akad a szebbjéből is. Tudjuk, hogy veszi a mi­hálytelki téesz. Mi nem va­gyunk odaszerzödve, meg­próbáljuk, hátha Pesten si­kerül jobb áron eladni. Sze­geden nem akarunk ekkora tétellel házalni, egy-egy boltban csak pár csomót vennének tőlünk. — No, akkor még maguk sem tudják, megérte-e a vesződség. De 'ha több éve csinálják, csak sejtik, mire mennek? — Hetvenkettöben épí­tettük a házat, azóta terme­lünk. Valamivel foglalkozni kell. A téeszben kapott 20 forintos órabérből igen ki­csi a fizetés. Az biztos, a mi munkánkat sosem szabad számolni. Ezzel csapjuk be magunkat. Minél több érté­ket kell kivenni a terület­ből, hisz egy tekercs fólia ára 13 ezer forint. Ha nem vigyáz az ember, a szélvihar egy éjjel széttépheti. Mint aihogy errefelé ez szokás, kettős hasznosítású a sátor. A répa a fő növény, s mire megnőne, kiszedjük közüle a retket. A répa szépen fejlő­dik, bízzunk a rávaló jó időben. Ettől függ a mi szá­mításunk is. A nagylány a városba jár dolgozni, a fiú a Radnótiban tanul, ök is besegítenek. Akinek ekkora gyerekei vannak, tudhatja, mozgo­lódni kell a fizetés mellett, hogy a család megtarthassa az életnívóját. Ha retekkel, répával, akkor azzal. T. Sz. L

Next

/
Thumbnails
Contents