Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

10 1990. február 10., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a jövőben 1s viseljék szívükön a magyar katolikusok ügyét a környező országokban. Ügy vélte, hogy a romániai demokratikus átalakulás utat nyit az ottani szabad vallásgyakorlathoz is. Örömmel vennénk tudomásul — mondotta —, ha Gyulafehérváron magyar érseket nevezhetnének ki. Szó esett arról az elképzelésről is, hogy a magyar egyetemeken teológiai karok indulnának. Ehhez a Szentszék segítségét kéri a kormány, s együttműködést javasol a Pápai Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia között Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke ugyancsak hivatalában fogadta Casaroli bíborost. Japán kölcsön hazánknak A japán export—import bank 5 milliárd jen (kb. 34 millió dollár) bankközi hitelt nyújt a Magyar Nemzeti Banknak. Az erről szóló megállapodást aláírták — jelentette pénteken a Kyodo. Az Eximbank és japán kereskedelmi bankok által majd. nyújtott hitel annak a 400 millió dolláros kereskedelembiztosítási keretösszegnek a része, amelyet Kaifu Tosiki miniszterelnök jelentett be, január közepén tett magyarországi látogatása alkalmával. Az új hitelt az MNB japán beruházási javak vásárlására fordítja Várjanak a hitelezők Könnyítéseket kért a nem- parlamentben felolvasta korzetközi pénzügyi szervezetektől első nyilatkozatában Bulgária új kormánya. Az ország történetében elős2ör lépett hivatalba mánya nyilatkozatát. Annak a reményének adott hangot, hogy Bulgária hitelezői, a fejlett tőkés országok kormányai és a nemzetközi olyan kormány, amelynek pénzügyi szervezetek megvalamennyi tagja a Bolgár értik, Bulgáriának könnyíKommunista Párt soraihoz tésekre van szükséges a köztartozik. Andrej Lukanov ponti tervutasításos rendminiszterelnök az új minisz- szerről a piacgazdaságra tertanács eskütétele után a történő átálláshoz. Egyoldalúan A Külügyminisztérium közleményben tudatta az MTI-vel, hogy Havasi Béla. illetékes miniszterhelyettes pénteken jegyzéket adott át a budapesti román ügyvivőinek, amelyben a Magyar Köztársaság 1990. február 10-ei hatállyal felmondja a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről 1979. július 13-án aláírt magyar—román államközi megállapodást. Albánia nem tanul... Ramiz Alia, Enver Hodzsa Hodzsa fia Ramiz Alia lá„legjobb tanítványa" még nyát vette feleségül. Albátartja magát. A kelet-euró- nia jelenlegi ura 1982-ben pai országokon végigszágul- is gazdája pártját fogta, dó forradalmak szele eddig amikor az Enver Hodzsa nem bizonyult elég erősnek utódjának tekintett Mehmet ahhoz, hogy alapjaiban meg- Sehu tisztázatlan körülmérengesse Európa utolsó sztá- nyek között távozott az élők linista despotájának trón- sorából. Hivatalos jelentések székét. szerint a titkosrendőrség veAz országban „fénykorát öngyilkosságot köveéli" a rettegett titkosrendór- tett el ám ezt a magyaráség, a Sigurimi. „Jó munká- zatot sokan Xetségbe vonják, ját dicséri", hogy becslések Amióta néhány év óta Raszerint közel százezer poli- miz Alia hatalmon van, s tikai fogoly sínylődik a fog- saját kezébe vette az irányiházakban. A családtagok tást, mindent megtesz a félnek egymástól, s a bel- rendszer konzerválására, s biztonsági erők alkalmazá- még arra is hajlandó volt, sában álló tanárok az isko- hogy a minap korlátozott lás gyerekek beszámolói reformokat hirdessen a belalapján vitetik el a másként földi ellenzék és külföldi gondolkodó szülőket. A bírálóinak elhallgattatására, rendőrség és a hadsereg puskatúzzel válaszol a reFegyveres önkéntesek Szerbia ellen? A jugoszláv parlament két gyűlése adott nyomatékot, napig a koszovói válságról amely a parlamenti vitával tárgyalt. A helyenként éles, párhuzamosan zajlott, és vevádakkal teli és személyes^ kedő vita teljesen megosztotta a képviselőket. A vita végén a 220 honatya közül 123 már elhagyta a termet és leseket nem kerülhetett sor a szava- sére. zásra. A tanácskozás kezdetén a A valódi szándékot talán formokat követelő tömeeek- nem ÍS a taValy év végi „T íf „SKII shkodrai sortűz, hanem Ranek Az országból elmene- mjz A„ Kelet-Európával kult gorog nemzetiseguek kapcsolatos elmondása szerint, a rendmegnyilatkozáórök arra kényszerítik a iá- Sai világítják meg a legjobarr.a 'ban. Az Albán Munkapárt rókeloket, hogy bánta maz- ^ mká _ k ^ eHenzékfeket Afoánte ™k««kus" hagyományok ellenzékieket. Albánia bor- szeUetnében magáénak van. mondhatja az államfői poszNéhányan úgy vélik, hogy tot is — minden kínálkozó zérszónoka. Kertész ^Mihály, az alapvető reformokat leg- alkalmat megragad arra, a szerb köztársasági elnökség tagja követelte, hogy toborozzanak fegyveres önkénKoszovó megvédéinkább Nexhmije Hodzsa, hogy elmondja véleményét a2 1944-től 1985-ig országié azokról a változásokról, Enver Hodzsa özvegye ellen- amelyek szerinte romba zi, s Ramiz Alia, az ország döntik ezeket az országokat. első számú vezetője az ó A vezér azt is hangsúlyozza: Albániát nem befolyáA szerbiai vajdasági és parancsait követi. A realis_ „ Crna Gora-i delegátusok új szerbiai képviselők kedélyét ra meg újra fokozott bizton- tabbak azonban — solják ezek a reformok, az akik a ország nem hajlandó elárulfelborzolta egyik horvátör- sági intézkedéseket sürgettek, politikus életpályájából von- ni a szocializmust, s nem szági társuknak az a javas- s kijelentették, hogy nem le- ják le következtetéseiket — hatnak rá az „imperialista" lata hogy a jugoszláv parla- het együttműködni a koszo- más véleményen vannak, s intrikák sem. Á „kívülről jött" ember Természetesen késett. Pedig a Parlament és a Néprajzi Múzeum hatalmas épületei igen közelről figyelgetik egymást. S miközben ö az ország éppen soros vezetőivel tárgyalt, lassan, ám biztosan nőtt, sokasodott a tömeg, betöltötte a múzeum impozáns auláját. Feltűnt a mind összébb és összébb szoruló emberek között jó néhány ismerős arc is. Radnóti László irodalomtörténész oroszlánfrizuráját például nehéz eltéveszteni, miként Szócs Géza mackós alakját, avagy a tán nem is méltatlanul nemzeti hőssé avanzsált Végvári őrnagyot, ki meglepő frissességgel és nyugodtsággal diskurált újságírókkal, s a Fekete Doboz munkatársaival. Végvári a kórházból jött éppen. Ahogy ő mondta, szabadult. Szóval volt ott öreg és fiatal, népi és punk, magyar és külföldi, újságíróhad, s egyszerű érdeklődő. Vagyis a nemzet egy újabb reprezentatív,' s jellemző szelete kívánta nemcsak megtekinteni ezt a minden bizonnyal túlreklámozott, s újdonsággal már nemigen szolgáló fotókiállítást a romániai forradalomról, de újra tiszteletet adni annak a férfinak, aki Istentől kapott erejével — meglehet, nem először — ám mégis a legmesszebbre hatóan, s a legnagyobb eltökéltséggel mondta ki a Nem-et a gonoszságra. Amikor megérkezett, hosszasan tapsolt az ezernyi ember. Ilyen szűnni nem akaró taps kísérte végig Tőkés László magyar anyanyelvű református lelkészt, romániai állampolgárt az egész országban. Eltűnődtem altkar, mi minden mozgatja ezt a határtalan szeretetet. Tőkés László kívülről jött ember. Kívülről; ebben a szóban nemcsak a nagypolitika otromba nemtörődömségével meghúzott határ túloldala, de életünk elfojtott lelki rezdülései is benne foglaltatnak. Tőkés Lászó kívülről jött ember, mert nem Magyarországon él, mert nem politikus, de pap, mert két éve még jóformán senki sem ismerte a szögesdrót innenső oldalán, azaz önben, benned és bennem nem volt múltja. Viharos feltűnte a megváltó gesztus természetével rokon, mely tabula rasa-t teremtett. Tőkés László kívülről jött ember, mert nem volt elkötelezve sem pártnak, sem mozgalomnak. A romániai forradalmat a magyar emberek a sajátjukként élték meg. A megolvadó hideg keleti tömőben itt torlódott egymásra a legkevesebb jég, itt volt a legkevésbé riasztó a rianás, a békés átmenet mechanizmusa beleojtotta és a mélyre vájt politikai medrekbe terelte az évtizedek óta lassan és alig-alig érezhetően növekvő társadalmi indulatokat. Ezek az alig kimutatható indulatok transzformálódtak át egy bajba jutott és saját véreitől megtámadtatott nép iránti feltétlen segítségbe és abba a szeretetbe, ami Sárospatakon, Budapesten, ma Szegeden Tőkés Lászlót köszönti. Ez a -romániai magyar lelkész nemcsak a román forradalom szimbóluma, hanem a magyar utcákról elmaradt, de a lelkekben végbement honi forradalomé is. Darvast László ment, az államelnökség és a vói új, demokratikus pártok- . kormány székhelyét Belg- kai. Közülük néhányan ugy vellk- hogy ö rádból helyezzék át az or- egyenlőségjelet tettek az al- kirakatreformokat is csak /Alia valószínűleg még hajlandó egy ideig valóban fenn tudKulcs: valódi kölcsönös érdekeltség szag valamely másik tagköz- bán, szlovén és horvát szepa- végrehajtani, s féltve őrzi ja tartani immáron teljesen (óreniiónánfilr DiiAlriiA«AsAÍMi nir/mne 1/AtA A ctlrttfÁnini társaságának székvarosába. ratizmus közé. A szlovéniai A szerbiai, vajdasági és és horvátországi képviselők Crna Gora-i küldöttek véle- szorgalmazták a rendkívüli alaPJaít ményét Szlobodan Gligorije- állapot feloldását, s állást Alia tekintély uralmának vics házelnök fejtette ki a legtömörebben, amikor kijelentette, hogy a koszovói alfoglaltak a demokratikus elmindig valódi elszigetelt rendszerét. A történelmi tapasztalatok kényesen azonban azt mutatják, hogy tőivel folytatott tárgyalásai után sajtóitájékoztatót tar Tegnap Csongrád megye vendége volt Szokai Imre külügyminiszer-helyetles, aki a megyei tanács vezelenzéki pártokkal folytatandó tárgyalások mellett. A bosz- Jon szembe Enver ügyelt arra, hogy ne kerül- amennyiben egy diktátor retott. Mint elmondotta, elsóHodzsa formokra kényszerül, az an- SOrban a megye külügyi, bán szeparutisták erőszakos nia—hercegovinai küldöttek politikájával. Minden alka- nak a jele, hogy már számé- külgazdasági kapcsolatait véleménye szerint is a vál- lommal részt vett a „nagy ra is érzékelhetőek a hata- tekintették át Lehmann Istságot politikai eszközökkel, a yezér„ külföldi elvbarátai- lom épületén megjelenő re- ván megyei tanácselnökkel, jogállam törvényeinek be- ...... ... , „ . . . . arra koncentrálva, hogy e tartása útján és ésszerű, de- vaI folytatott tárgyalásain, pedesek. Ezeket azonban ed. kapclolatük elmélyítéséhez Belgrádban élő koszovói mokratikus párbeszéddel keil s kapcsolataikat családi szá- dig még senkinek sem si- milyen segítséget tud nyújlakkal is megerősítették: került tartósan kijavítania, tani a Külügyminisztérium. aknamunkája nagy szerencsétlenséget zúdított a szerbekre és a crnagorácokra. Gligorijevics szavaínak a szerbek és crnagorácok nép- megoldani. 5. Mindenképpen élményszámba ment az 1915ben született Vinokur moszkvai mérnök felszólalása, aki egy nagyon szép arcú, intelligens ember benyomását keltette, s meggyőzően, logikuson adta elő azt, ami alapján megjelölte Barguzinban Petőfi sírhelyét. Tízéves volt, amikor az 1840-ben született. 85 éves nagyapja megmutatta neki azt a sírt, amelybe — szerinte — Petőfit temették e!. Mint kiderült, lényegében ez volt az egyetlen „bizto6" információ. ami alapján az ásatás helyét kijelölték. Számomra nagyon érdekes volt az a közlése, hogy az ásatáson részt vevő Kéri Edit újságíró levelezőlapon közölte vele, a feltételezett Petófi-csontvázon kardvágás nyoma volt. és három ujj hiányzott a jobb kézen. Ez döntő lehetett volna a későbbiek során, ezeknek azonban semmi nyomát nem lehetett találni a csontokon Mecénás úr meg is jegyezte, hogy az újságírónő információja nem lényeges. Most azt súgja nekem a kis ördög, hogy a Mecénás antropológusa Szibériából jelentjük című kéziratának 10. oldalát nézzem meg. Itt ez olvasható: „ ... Edit majdnem mindent tudott, és nemegyszer ebbe a majdnembe kötöttek bele az ügy esküdt ellenségei". (Mint ahogyan én is tettem?) Ennél a kis epizódnál azonban sokkal fontosabb volt a burját műemlékvédelemnél dolgozó Gyomin kiselőadása. Jól dokumentált és sok adatot tartalmazó, két felszólalása néhány kérdést új megvilágításba helyezett Elsősorban azt, hogy a Burját Köztársaságban eddig miért nem kapott lehetőséget, hogy elmondhassa véleményét. Eleven vitába bocsátkozott Vinokur mérnökkel, cáfolva anrvak számos adatát Az pedig igencsak ihatásos volt. amikor elmondta, hogy jóllehet Küchelbecker sírjában — aki az 1836ban készített kép alapján kopasz volt — hajat találtak, viszont a dús hajú Petőfi sírjából nem került elő haj, jóllehet a csontváz alatt levő koporsóban fekvő, mongoloid csontváznál ismét találtak ilyen maradványokat. Gyomin arra is fényt derített, ami nálunk is vitatott kérdésként szerepelt: Volt-e engedély az ásatásra? Kiderült, hogy a burját minisztertanács adott engedélyt, csakhogy — miként Alekszejev akadémikus mondta — ez a testület ilyen engedély kiadására nem jogcsult. És ennek kapcsán világossá vált az is. hogy a Mecénás az ásatást megelőzően Alekszejev akadémikushoz fordult segítségért, aki meg is bízta Makarov régész kandidátust az ásatáson való részvétellel. Hiába várták azonban az ásatás megkezdésére az értesítést, helyette kaptak egy músikat, amely már a munkálatok befeje zését jelezte. A dolog tehát kezdett egyre gubancosabbá válni. Még aznap délután Alekszejev akadémikus a Szovjetunió szégyenének nyilvánította azt a kis füzetet, amelyet Tyivanyenko írt. Sándor Petefi v Barguzine címmel. Ennek a képei szakszerűtlen felvételek, s az azokkal kapcsolatos megjegyzések során derült ki, hogy a Petőfiről készült daguerrotypián a szembenézettől való 17 fokos eltérést zsineggel és iskolai körzővel állapították meg. A technika igencsak pontos lehetett, mert a szakértői nyilatkozat szerint a koponya milliméteres pontossággal megállapított méretei teljes mértékben megegyeztek ezzel a felvétellel. (Az megint más kérdés, hogy a január 5-én átadott ielentésükben már 20-25 fokos eltérés van feltüntetve.) Tény viszont, hogy Alekszejev akadémikus ezt a módszert nem tekintette nemzetközileg elismert vizsgálati eljárásnak. Ennek a napnak ugyancsak fontos eseménye volt számomra az, hogy személyesen találkoztam a fiatal Burajev, burját aspiránssal, aki részt vett az ásatáson. Egyetemi tanulmányait hat éve fejezte be. s jelenleg Gohman profeszszörnál dolgozik. Kölcsönös meglepetéssel szolgáltunk egymásnak. Elmondta: soha nem állította, hogy a csontváz Petőfiével lenne azonos, Nem látta azt a magyar nyelvű kéziratot sem, amelyen a neve táraszerzőként van feltüntetve. Nem. látta és nem ismeri az amerikai antropológus angol nyelvű véleményét sem (ez utóbbit tőlem kapta meg, fénymásolatban. Tőle megkaptam 3 oldalas, orosz nyelvű, előzetesnek tekinthető véleményét, amely viszont a Mecénáséktól kapott dokumentációból hiányzott). Január 9-én délelőtt Gromov professzor, igazságügyi orvosszakértő terjesztette elő sokoldalú vizsgálati tervezetét amely csaknem- teljes mértékben megegyezett a mi elképzeléseinkkel. Így emiatt nem is vitatkoztunk egymással. viszont egyre inkább sürgettük, hogy végre elkezdhessük az érdemi munkát a csontok tanulmányozását, mérését. Ez aznap délután lehetővé is vált Alekszejev akadémikus, akinek a probléma megoldásához való jóindulatú hozzáállását rendkívül korrekt és csak a tudományos érveket tekintő magatartását, elfogulatlanságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, a csontok tanulmányozására saját dolgozószobáját bocsátotta rendelkezésünkre. Ezzel nem is lett volna baj. hiszen mi, akik mérni, leírni, adatokat gyűjteni mentünk, el Is fértünk volna ebben a helyiségben,' De ismét jött a Mecénás, aki tévéseit, magnóval felszerelet embereit, gyakorlatilag az egész csoportját, megfigyelésünk szolgálatába állította. A mi hattagú bizottságunk, a szovjet szakemberek egy része és még mások is, már olyan tömeget jelentettek a helyiségben, hogy olykor még mozogni sefn lehetett. Minden szavunk, minden mozdulatunk dokumentálásra volt érdemes. Röviden: ilyen bizalmatlansággal terhelt légkörben eddig még nem dolgoztam. (Folytatjuk.) Elsősorban a szaktudását, információs bázisát ajánlotta föl megyénk számára Szokai Imre; hangsúlyozva, hogy ilyen háttérrel Csongrád megye egyre önállóbb együttműködést alakithat ki — elsősorban a közvetlenül határos jugoszláviai és romániai területekkel. A magyar kormány szorgalmazza a közvetlen határ menti együttműködést Ausztria, Jugoszlávia és Magyarország között. A jugoszláv bevásárlóturizmusra vonatkozó kérdésre Szokai Imre azt válaszolta, hogy teljesen liberalizált határforgalom nem lehetséges — a két ország kö^ti árszínvonalbeli eltérések és az infrastruktúra fejlettségének különbözősége miatt. Egy másik kérdéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a -környező országok: némelyikében az elmúlt negyven év alatt magyar ellenes törvények születtek, s vannak jelenleg is érvényben. A magyar külpolitika minimális elvárása, hogy ezeket az illető országok megszüntessék: Jugoszláviával, a szlovén—horvát, illetve a szerb köztársaságok közti ellentéttel, az ezzel kapcsolatos magyar állásponttal foglalkozva, a külügyminiszterhelyettes kijelentette: Magyarország abban érdekelt, hogy déli határainál egy egységes, stabil Jugoszlávia létezzen. E szomszédunkkal is nagyon intenzív gazdasági, tudományos, kulturális együttműködést kell kialakítani, olyanokat, amelyek a kölcsönös érdekeken alapulnak, s amelyek így nincsenek kitéve a politikai mozgásoknak. Ez a racionális gondolkodás vezethet át bennünket is. és a szomszédos népeket is azokon a nehézségeken, amelyek a térségünkben tapasztalható nacionalista érzelmek, ebből fakadó feszültségek útvesztőin átvezetnek. S. I.