Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

2 1990. február 7., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) és szellemét a résztvevők most megerősítsék és jussanak megállapodásra a békés átmenet megteremtésében. A Maqyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége állásfoglalásban hangsúlyozta: — Az MjDF a pártdiktatúra minden maradványát elsöprő gyökeres fordulatot kíván. Ennek rovására semmilyen megegyezést nem Iköt. De mivel szükségesnek tartja, hogy a fordulat már a választások előtt haladéktalanul megkezdődjön és békés mederbe terelődjön, képviselteti magát a nemzeti csúcstalálkozón. Az •MDF előzetesen követeli, hogy az alapvető fogyasztási cikkekre rendeljenek el áratopot március 25-éig, mert a drasztikus áremelések már a választási kampány nyugodt légkörét is veszélyeztetik. Parlamenti lépést kezdeményeznek a nemzet tulajdonának védelmében, mert véleményük szerint a közvagyon kirablása, magántulajdonba mentése olyan méretekben és olyan arcátlansággal folyik, hogy komolytalanná válik az a politika, amely ezt megtűri. Az MDF ugyanakkor nem tárgyal a közigazgatás megszilárdításáról, ameddig nem kezdődik meg a közigazgatási apparátus elszámoltatása, nem készül el az önkormányzatok vagyon leltára. Ugyancsak nem tárgyalnak a szociális elégedetlenség kezeléséről; az elégedetlenség okait akarják megszüntetni a gazdaság megújításának és a közteherviselés elvének könyörtelen érvényesítésével. Végül nem kívánnak megbeszélést folytatni a választások tisztaságáról sem, mert véleményük szerint a nemzeti csúcsnak semmiféle eszköze sincs arra, hogy ennek a gyakorlatban is érvényt szerezzen. tárgyalásokat. A megbeszéléseken áttekintették a hazánk és az Európa Tanács között kialakult együttműködés eddigi helyzetét. A tárgyaláson szó volt Magyarországnak az Európa Tanácshoz történő csatlakozási kérelméről is. Ezzel kapcsolatban a főtitkár aszKell az új alapszabály A Magyar Tudományos Akadémia magát megújítva kíván részt venni az országban végbemenő társadalmi átalakításban. Már az 1988. évi közgyűlésén úgy ítélte meg: szükséges az Akadémia autonómiájának, tulajdonának visszaállítása, működésének demokratizálása. Kezdeményezték az akadémiai törvény megalkotását, az Országgyűlés azonban ezzel a törvénnyel ez ideig nem foglalkozhatott. Addig is, amíg az új Parlament megalkotja az akadémiai törvényt, szükséges az alapszabályok módosítása, mert nem kárhoztathatjuk magunkat passzivitásra, nem. napolhatjuk el a nélkülözhetetlen változtatásokat — Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ezekkel a szavakkal nyitotta meg kedden, az Akadémia kongreszszusi termében a tudóstárCllncge-U8y A megállapodás Felelősséget nem érez senki nem az égben köttetett... Az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló bizottsága Raffay Ernő elnökletével kedden folytatta a meghallgatások sorát Bokor Imre ezredes Kiskirályok mundérban című könyve kapcsán. Ezúttal Marosán György, Fock Jenő, Trombitás Dezső és Beregi István tapasztalataira, véleményére volt kíváncsi a bizottság. Elsősorban azt firtatták, milyen valóságtartalma van a könyvnek, s azt, hogy az abban vázolt, s erásen kifogásolható esetekért, magatartásformáHogy ez nem történt meg, s Czinege Lajos oly hosszú ideig a helyén maradhatott, annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés parancsnoksága meg volt vele elégedve. A hadsereg gazdálkodásával kapcsolatban a nyugalmazott miniszterelnök kifejtette; lehetetlennek tartja, hogy a külföldről kölcsönként felvett milliárdokat itt herdálták volna el. Az ülésen szóba került az 1968-as csehszlovákiai bevoért kit és mennyiben terhel nulás is. Erről Fock Jenő elKijelölték a raportőröket Catherine Lalumiere, az szony kifejtette: a parlaEurópa Tanács főtitkára — menti közgyűlés már kijeaki két napig tartózkodik lölte a raportőröket, vagyMagyarországon — kedden is azokat, akik elkészítik a elsőként Horn Gyula kül- fórum számára a csatlakoügyminlsztérrel folytatott záshoz szükséges jelentéseket. Ok hamarosan Magyarországra látogatnak, hogy felelősség. Marosán György _ aki a vizsgált időszak elején az MSZMP adminisztratív titkáraként felügyelte a Belügyminisztériumot, a Honvédelmi Minisztériumot és az Igazságügyi Minisztériumot — derűsen anekdotázva válaszolt a kérdésekre. Marosán György elismerte, hogy a mondta, hogy a bevonulás tényét hónapokkal korábban eldöntötték, ö és Kádár János csak az utolsó pillanatban — '68 augusztus elején — adta be a derekát, burkolt moszkvai fenyegetés hatására. Németh Miklós miniszter- — figyelembe véve, hogy az elnök kedden hivatalában fo- Országgyűlés alkotmányerejű gadta Paskai László bíboros, törvényt alkotott a lelkiisprímás esztergomi érseket, a mereti- és vallásszabadságMagyar Katolikus Püspöki ról, valamint az egyházakról Kar elnökét. Találkozójukon — a Magyar Népköztársaság az alábbi megállapodást ír- Kormánya és a Magyar Katák alá; tolikus Püspöki Kar között „A Magyar Köztársaság Budapesten, 1950. augusztus Minisztertanácsa és a Ma- 30-án létrejött megállapodást gyar Katolikus Püspöki Kar a mai napon felbontja." Egyházközi bizottság alakult A Csongrád megyében működő vallásfelekezetek képvuselői létrehozták a Csongrád Megyei Egyházak összekötő Bizottságát, amely testületnek minden tagja egyenlő, s amely szervezetten és rendszeresen kapcsolatot ápol Csongrád megye tanácsának legfőbb vezetőiTrombitás Dezső nyugállou mányú vezérőrnagy, a kormány mellett egykor működő fegyveres erők felügyelete honvédelmi bizottság titkára, vei. Több megyében létre hozzá tartozott annak idején, akinek beosztásánál fogva jöttek már hasonló testüle kellő rálátása volt a hadseregre, vezető kádereire, elmondta; a hadsereg költségde kijelentette, hogy Czinege Lajos miniszteri kinevezéséről Kádár János döntött. 0 — mármint Marosán — Czine- vetésének felhasználásáról, megvizsgálják a csatlakozás jogi és más aspektusait. Az egész procedúra — tehát, hogy Magyarország az Európa Tanács rendes tagjává válhasson — valószínűleg egy évet vesz igénybe, így hazánk felvétele minden bizonnyal még az Idén megtörténhet. gét alkalmatlannak tartotta a honvédelmi miniszteri posztra, ám '56-os magatartása, helytállása — egyesek megítélése szerint — elegendő alapot teremtett 25 évnyi miniszterségéhez. Egyebek között ez az eset, valamint a pártban tapasztalható moráfejlesztésének irányáról a párt választott szervei döntöttek. tek, s azok kölcsönös megelégedésre, jól működnek: elősegítik a tanácsok hathatós társadalmi tevékenységét, s képviselik az egyházak érdekeit. A tanács és az összekötő bizottság rendszeresen tartandó találkozásain kölcsönösen tájékoztatják majd egymást a ' figyelmet érdemlő, intézkedéseket igénylő kérdésekről. A bizottság megalakulásáról szóló nyilatkozatot 12 egyházi személyiség (az adventista, a baptista, az evangélikus, a magyar ortodox, a methodista, a református és a római katolikus egyház képviselője) látta el kézjegyevei. l,s fellazulás és a Kádár Já- alkalmas a miniszteri tórca nos korul kialakult spicli- vezetésére E véieményét azrendszer vezetett oda - , támasztotta a)á hog a2 mondotta Marosán György évek során _ megítélése sze. Trombitás Dezső feltárta: .... 1965—66 táján jelezte Biszku Tatár, török, mozambiki Bélának, Korom Mihálynak, illetve Borbándi Jánosnak, hogy Czinege Lajos sem emberileg, sem szakmailag nem Profi határőrök — vasfüggöny nélkül saság rendkívüli közgyűlését, amelyen az Akadémia új alapszabályainak tervezetét vitatták meg. A vitában felszólalók többsége egyetértett azzal a véleménnyel, hogy elodázhatatlan az új alapszabály megalkotása. Nyomatékkal hangsúlyozták azonban: ez az alapszabály az átmeneti időszak, átmeneti alapszabálya lehet. A közgyűlés elfogadta az előterjesztett alapszabály-tervezet általános alapelveit, de számos paragrafusának megváltoztatását ajánlotta. Sok, lényegesen eltérő javaslat hangzott el, ezért nem lehetett a tervezetet rövid idő alatt átdolgozni. A közgyűlés elfogadott egy nyilatkozattervezetet, amely az új törvény kibocsátásáig leszögezi az Akadémia álláspontját a tudományos kutatás legfontosabb kérdéseiben. -, hogy 1962-ben lemondott _ mjnd ön£Itebb> tisztségeiről. Az idős politikus hangoztatta; Czinege nem született korruptnak, a körülmények tették azzá, s szerénytelenebb, alárendeltjeivel szemben durva, goromba emberré vált. Előfordult az = 2Ü: tiMMS «ssr bi szocialista országban is. A következőkben Fock Jemeztették semmin sem válMivel határaink védelme közügy, a Belügyminisztériumban bekövetkezett változások közepette — megelégelve a felesleges titkolózást — magára nyitotta a sajtónyilvánosság előtt eza szolgálati szabályzat, és a kormány kapkodó intézkedéseinek hatására mondhatni összeroppanás fenyegette határvédelmi rendszerünket. A történtek tanulságát figyelembe véve nyilvánvalónőt hallgatta meg a vizsgáló bizottság. A volt miniszterelnök kijelentette, hogy semmilyen beleszólása nem volt katonai személyi kérdésekbe. A Czinege Lajossal kapcsolatos morális problétoztatott. Ezért sem érthető, eddig jobbára zárt kapuit a vá vált; elodázhatatlan a miért maradhatott ennyi esztendeig e fontos funkcióban. Állítólag Kádár és Biszku védte, ám hogy valóban így volt-e, arra nem tudott pontos válasszal szolgálni. A következő meghallgatott, mák tudomására jutottak, de Beregi István ezredes, a HM ^^ K*Tr>nnti területi-gazdálkodási fooszK.ozponu tól ának vezet6je a hadsereg Határőrség Országos Parancsnoksága. Így a megszokott kommünikék helvett őszintének mutatkozó válaszokat kaptunk a határőrség szervezetével, működésével, illetve a határőrizet jövőjével kapcsolatos kérdéseezek kivizsgálása a Az elmúlt év rendkívüli határőrség szervezeti és működési rendjének a megváltozott igényekhez igazodó átszervezése. Az új koncepció határőrizeti törvényjavaslat formájában kerül majd az Országgyűlés elé. Ennek lényege, hogy a sorállomány által ellátott feladatokat a Bizotttság illetékes titkárai- erdőgazdálkodásának részié- feladatok elé állította a ha- jövőben hivatásos, az ígéret ra, nevezetesen Biszku Bélá- teiről szólt. Czinege ra és Korom Mihályra tartó- viselt dolgait illetően Lajos tárőrség teljes állományát A szólt fölszámolt vasfüggöny, melyzott volna. Már csak azért is, mert a honvédségnek állami felügyelője nem volt. Fock Jenő megjegyezte; ha csak a fele igaz volt annak, amit akkoriban Kárpáti Ferenc ez ügyben Kádár Jánosnak megírt, Czinegét azonnal fel kellett volna menteni. arról, hogy az ex-miniszter- nek megbontása, majd élnék, átalakított szovjet dzsip- távolítása a közép-európai je volt, középen forgó üléssel, térségben erjedő politikai áta tetőn a fegyver megtá- alakulás első szimbóluma, masztására szolgáló támla- olyan szívóhatást gyakorolt val. A gépkocsiról való va- az úgynevezett szocialista dászatot egyébként etikát- blokkból Nyugatra menekülannak minősítette az ezre- lő tömegekre, hogy a váratdes. lanul bekövetkezett nyomás, 2. „A Megamorv Petőfi Bizottság örömmel közli a magynr néppel, hogy 1989. július 17-én, 12 órakor, a Szovjetunióban, Szibériában, Barguzinban a nemzetközi antropológusbizottság megtalálta Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár és őrnagy földi maradványait. A nemzetközi antropolőgusbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a megtalált földi maradvány Petőfi Sándoré." A közlemény aláírójaként a Mecénás neve volt feltüntetve. Joggal mondhatná bárki, hogy ez „csak egy újságcikk". Valóban. De július 23-i dátummal már „Szakértői nyilatkozat"-ot készítettek, amelyet az. ásatáson részt vett két amerikai, egy szovjet és egy magyar antropológus írt alá, s amelyben ez olvasható: „ ... felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy az. 1989. július 17-én, a barguzini 7-es számú sírban talált csontváz azonos Petőfi Sándoréval." Ez. a nyilatkozat tulajdonképpen két szempontból nézve lényeges: 1. Egyrészt ennek az alapján kívántak nyomást gyakorolni mindenkire, hogy a Mecénás elérhesse célját: hazahozni a csontvázat, eltemetni, mint Petőfi maradványait. (A nyilatkozat helytállóságára a későbbiekben még viszszatérünk.) 2. Súlyponteltolódás történt, mert nem a történeti háttér vitatását tekintette most már a legfontosabbnak az úgynevezett expedíció, hanem döntő bizonyítékként — függetlenül a meglevő, vagy hiányzó levéltári adatoktól — a csontvázat helyezték előtérbe. Mivel az akkor még nem ismert, de ma már világosnak tűnő okok miatt mégsem, lehetett Magyarországra szállítani a csontokat, megindult a tényanyag megvitatásától, a történeti háttér lényeges tisztázásától teljesen elválasztható rágalomhadjárat, a kérdés politikai átszínez ése. Sajnos, ebben a vitasorozatban, amely azért mégis elsősorban a történeti háttér bizonyíthatóságának kérdését vetette fel, szenvedélyes, vagy visszafogottabb, tudományos színvonalú, s. olykor a témához nem méltó hangvételű közlemények is megjelentek. Ezek sora egyre nőtt, míg végül is az elmúlt év októberében eljutottunk oda, hogy a magyar miniszterelnök felkerésére már a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége is kénytelen volt foglalkozni a barguzini csontvázzal. Ekkor két bizottságot hoztak létre. Az egyik a természettudományi kérdéseket kell megvizsgálja. s ez egy szűkebb szakértői bizottságot jelölt ki a csontváz és a feltárás körülményeinek tanulmányozására. A másik, a társadalomtudományi bizottság, elsősorban a történeti háttér. az irodalomtörténeti, levéltári dokumentációk. s egyéb, ezzel összefüggő kérdések tisztázására jött létre. A természettudományi szakértői bizottság létszáma, összetétele — elsősorban betegségek miatt — változott, majd december 27-én abban az összetételben jelölte meg feladatait, amelyben alig tíz nap múlva meg is kezdte munkáját. Vezetője Harsányi László igazságügyi szakértő. egyetemi tanár (POTE) lett. raita kívül Szabó Árpád igazságügyi orv asszak értő (Budapest), két antropológus (Dezső Gyula, MTA. és e sorok írója), egy régész (Kovács László kondidátus. MTA Régészeti Intézete) és az MTA sajtóreferense (Odze György) tagja a szakértői bizottságnak. Milyen feladatokat tűzött maga elé ez a hattagú csoport?, 1. A feltárás helyszínének vizsgálata Barguzinban. 2. A 7-es számú sírban, a feltételezett Petőficsontváz alatt levő, fiatal mongoloid férfi csontvázának vizsgálata, abból összehasonlító csontminta vétele. 3. A barguzini temetőből származó, biztos eltemetési idejű sírból férfi, és nóicsontváz-minta vétele. 4. Az előbb említett sírokból földmánta vétele. 5. A barguzini 7-ess sír vitatott leletének antropológiai, patológiai, igazságügyi orvostani vizsgálata, mérése, röntgenfelvételek készítése stb. Talán külön nem is kell hangsúlyozni, hogy ami a barguzini temetőre vonatkozik. az.t januárban, mínusz 35 fokos hidegben, egy méter mélyen átfagyott talajban megvalósítani nem lehet. Ezért tartottuk túl korainak a januári utazást. Akkor miért keltünk útra mégis? Egyrészt azért mert az MTA-t olyan vád érte, hogy húzza-halasztja a vizsgálatot s ezt ki akartuk kerülni. Másrészt lényegében kitűzött feladataink egy részét — a lelet tanulmányozását. mérését stb. — megvalósíthatónak láttuk De » Mecénás üzleti tárgyalásait is le tudta bonyolítani utazásunk alatt s így kétszeresen is hasznosnak bizonyult a kintlét Ilyen előzmények után nagy várakozással tekintett szakértői bizottságunk az út elé. Amikor január 5-én reggel megjelent, a két csoport a reoülőtéren, egymástól elkülönülve, az új-1 ságírók is kezdtek gyülekezni. A mi kis csoportunkból a vezetőt egy-két riporter megkérdezte, de a fő szám kétségtelenül a másik csoport; a riportalany a Mecénás és antropológusa volt elsősorban) (Folytatjuk.) szerint profi határőrök végzik majd. Az átállás előreláthatólag öt évet igényel, s kísérleti jelleggel, a csehszlovák határszakaszon kezdődik. A leendő hivatásos állományt jelenleg 8-10 ezerforintos kereseti lehetőséggel kecsegtetve verbuválják, elsősorban a volt sorállományt megkeresve. Meglepetésünkre megtudtuk, továbbra is érkeznek menekültek Romániából. Többségüket a bizonytalanság hajtja, de akad, aki, csak szerencsét próbálni jön át illegálisan. A zöldhatáron egyébként egyre színesebb a határsértők tábora. Tatár, török, mozambiki is előfordul köztük. Jó hír: 1992-től lehetőségünk nyílik, hogy belépjünk az Európa-útlevélre jogosult országok közösségébe. A világkiállítással együtt ekét tény serkentőleg, és sürgetőleg hat a határőrség jövőbeli munkájának átalakítására. Végezetül hadd szóljak egy érdekességről. Bár a depolitizálás szándékával a laktanyákban tilos mindenfajta pártszerveződés, a választási kampány idejére e tilalmat annyiban módosították, hogy a parancsnokok engedélyével minden, a választáson jelöltet állító politikai, társadalmi szervezet a parancsnok által kijelölt helyen kifüggesztheti választási plakátjait. Egyébként a választásokra a legénység 50 százalékát hazaengedik — a szolgálatban maradók helyben szavaznak. Varga Iván