Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

80. évfolyam, 32. szám 1990. február 7., szerda POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Hogyan repült Czinege ? Gorbacsov kereszttűzben — Az SZDSZ távol marad Aktivizálódik az Akadémia — Méltatlan eljárások Bevezetőnket általában a nap híreivel igyekszünk kezdeni De (újságcsináló) ember legyen a talpán, aki a mostani hírfolyamból ki tudná emelni a legizgalmasab­bat Hát, kérem: tessék választani! Folytatja munkáját Czinege Lajos, volt honvédelmi miniszter ügyében a parlamenti vizsgálóbizottság. Közben pedig az MTI-Press jóvoltából elképesztő részletek jutot­tak tudomásunkra. Az erről szóló anyagot lapunk 5. ol­dalán közöljük. Mára már egyértelmű, hogy a magyar külpolitika 1989-ben alapvető szerepet játszott abban, hogy Közért­Európa keleti fertályán hogyan alakult a politikai hely­zet. E folyamatok reprezentánsává külügyminiszterünk, Horn Gyula vált, akivel lapunk 3. oldalán olvashatnak in­terjút. Eddig magunk ajánlása. Ami a kommentátori szere­pet illeti, a tegnapi estében legföljebb csaik annyit tudtunk kikövetkeztetni a napi hírekből, hogy a katasztrofális helyzetben levő Szovjetunióban Gorbacsov kereszttűzbe került ugyan, ám bizonyos jelek a reformerőik lehetséges áttörésére utalnak. Itthon viszont a mára összehívott „nemzeti csúcstól" távol tartja magát a választások utáni helyzetre koncentráló SZDSZ. A következtetéseket aligha az olvasóra, inkább az időire kell bíznunk. Szávay István „Az orosz kártya veszélyei" akik — mintha kivárásra játszanának — szavakban a radikális reformok mellett állnak ki, de javaslataik az éppen meghaladni kívánt módszereken nem lépnek túl, az apparátus mindenha­tó intézkedéseitől, szervezeti lépésektől remélik a súlyos politikai, társadalmi és gaz­dasági problémák megoldá­sát. Az „orosz kártya" veszé­lyeire hívta fel a kb figyel­mét kedden Vitalij Vorot­nyikov. Az oroszországi fö­deráció legfelsőbb tanácsa elnökségének elnöke, a kb politikai bizottság tagja sze­rint a legnagyobb szövetsé­ges köztársaságban viharo­san halad az oroszországi, és főleg az orosz nemzeti öntudatra ébredés, amelyet szélsőbalos és konzervatív politikai csoportosulások is a maguk javára igyekeznek fordítani. Mint mondotta, mindent meg kell tenni an­nak érdekében, hogy ezt a nacionAisti adu1 senki se játszhassa ki. Szorgalmazta, hogy a kongresszus előtt tartsák meg az OSZSZSZK pártkonferenciáját. Mától csonka nemzeti csúcs Mihail Gorbacsov előző nap előterjesztett állásfog­lalás-tervezetének vitájával folytatódott kedden délelőtt 10 órakor Moszkvában az SZKP KB ülése A Gorbacsov-beszédet, és a korábbi gyakorlattól elté­rően, az előző napi felszóla­lások teljes szövegét kedden közölték a szovjet központi lapok. Ez egyreszt úgy ér­tékelhető, hogy a kb enge­dett a tanácskozásnak sajtó­nyilvánosságot követelő nyomásnak. Moszkvai űj­ságírókörökben uralkodó ál­láspont szerint a felszólalá­sok, köztük a konzervatív nevezte a pénzmennyiség lavinaszerű kiáramlását, ami aláásta a fogyasztói pia­cot. Az új gazdálkodási módszerekre való áttérés szerinte egyszerűen nem volt előkészítve. Ligacsov megfontoltságra és körültekintésre szólította fel a kb tagjait. Mint mond­ta, a sietség elvi engedmé­nyekhez, elhamarkodott lé­A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke szerdára meghívta 18 párt vezetőit az Országházba, hogy a békés átmenettel összefüggő né­hány kérdésről folytassanak eszmecserét. A több párt ál­tal kezdeményezett újabb nemzeti csúcstalálkozón vár­hatóan részt vesz a minisz­terelnök és az Országgyűlés megbízott elnöke is. Az MTI munkatársa három párt előzetes véleményét kérte; mit várnak a talál­kozótól? Kis János, a Szabad De­mokraták Szövetsége ügyvi­vője: — A Szabad Demokraták pésekhez vezethet. Ezzel Szövetsége üdvözli az ideig kapcsolatban kijelentette: — Én határozottan a ma­gántulajdonnak a szocialis­ta társadalomban való beve­zetése ellen vagyok — han­goztatta, hozzátéve, hogy e lenes köztársasági elnök kezdeményezését, hogy a bé­kés átmenet biztosítása ér­dekében tanácskozásra ülje­nek össze a politikai pártok vezetői. Ugyanakkor az a vélemények nyilvánosságra kérdésben népszavazást tart ^"T!0"1^3: hogy a tervezett hozása egyértelműen a gor- szükségesnek, bacsovi reformszárnyat erő- Az eddig megiSmert fel­S1V; ,, szólalások alapján az már megállapítható, hogy Gor­bacsov világos, egyértelmű a vasárnapi moszkvai tö­megtüntetésen hangoztatott követelés, amely a rádió és a televízió beengedését kö­vetelte. A keddi nap esemé­nyeiről a jelek szerint to­vábbra is csak az írott saj­tó számol be részletesen. A Vremjában megszólal­tatott egyik kb-tag elmond­ta, hogy mind a testület tag­jai. mind a meghívott ven­dégek körében nagy érdek­lődést keltettek a főtitkári előterjesztés fő gondolatai. Arra a kérdésre, hogy kik­nek a felszólalásai kaptak tapsot a plénumon, az in­terjúalany elsőként Jegor Ligacsov pb-tag, kb-titkár szereplését említette. Liga­csov azzal vívta ki a testü­let tapsát, hogy a kb és a politikai bizottság munkáját bíráló felszólalásában saját tevékenységét is önkritiku­san értékelte. A konzervatív szárny erős embereként nyilvántartott Jegor Ligacsov kijelentette: a szocialistaellenes, naciona­lista szervezetekben részt vevő személyek nem lehet­nek az SZKP tagjai. Han­goztatta. hosv a ner<="—•-«•»»­ka olyan objektív szükség­szerűség, amelynek n.ucs alternatívája, elismerte, hogy a reformok megvalósí­tásában a pb és a kormány komoly hibákat követett el. Az egyik legfőbb gondnak L_ beszámolója arra késztette találkozó nincs megfelelően előkészítve. Az SZDSZ öt­létszerűnek tartja a tár­gyalóasztalhoz invitált szer­vezetek összeválogatását, •hiányolja a találkozó eljá­rásrendi és tartalmi előké­a testűlet különböző beállí- szítését, és úgy ítéli meg, tottságú tagjainak egy ré- hogy a megvitatásra javasolt szét, hogy ők maguk is szint kérdések köre túlságosan valljanak, melyik oldalon széles ahhoz, hogy arról vé­állnak a reformokról folyó leményegyeztetésre mód politikai vitában. A konzer- nyíljon. Ezért a szabad de­vatív nézeteket, illetve a mokraták célszerűnek tarta­reformpártiságot nyíltan nák a találkozó elnapolását, megvallók mellett természe- nem egészen három hét tesen akadnak olyanok is, múlva ugyanis ismertté vá­Döntött az egyetemi tanács Sajnálatos eljárások voltak... A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egye­tem Tanácsa február 2-án megtartott első, rendkívü­li ülésén a rendelkezésére álló iratanyag alapján megállapította, hogy mű­ködése során az elmúlt évtizedekben — különö­sen az 1956-os népfelke­lést követően — a tansze­mélyzet, a dolgozók és a hallgatók közül néhányan politikai okokból méltat­lanul büntető vagy fegyel­mi eljárás hatálya alá ke­rültek. Az Egyetem Tanácsa e döntéseket — melyéket hatáskörében felülbírálhat — elítélte és hatálytalaní­totta. Az érintetteknek, il­letve az azóta elhunytak hozzátartozóinak sajná­latát fejezi ki és a koráb­ban hozott döntésekkel el­lentétben, őket mindenkor az egyetem közösségébe tartozónak tekinti. Az egyetem tanácsa határoza­tát ezúton hozza nyilvá­nosságra. lik, hogy mely szervezetek képesek kivívni az országos párt státusát. Ezért javasol­ják, hogy az ideiglenes köz­társasági elnök majd ezeket a pártokat hívja meg a ta­nácskozássorozatra. Addig kétoldalú konzultációkon elő lehetne készíteni a megbe­széléseket. Az SZDSZ sajnálatosnak tartja, hogy indítványát az utolsó pillanatban és a nyil­vánosság útján kényszerül megtenni, azonban a meghí­vást csak két nappal a ta­lálkozó előtt, hétfőn kapta kézhez. Ilyen körülmények között a február 7-ére kitű­zött találkozótól érdemi eredményeket nem vár, és ezért attól — a kezdeménye­zés iránti minden rokon­szenv ellenére — kénytelen távol maradni. — Készen állunk azonban az érdemi tárgyalásra, hiszen remél­jük, hogy magunk is az or­szágos pártok egyike le­szünk — mondta befejezésül Kis János. Polgár Viktor, a Magyar Szocialista Párt szóvivője: — Pártunk néhány napja egy kiáltványt adott ki, amelyben rámutatott árra, hogy veszély fenyegeti a bé­kés átmenetet, önös érdeltek kereskednek a nemzet érde­kei fölé, és félő, hogy a sza­bad választások nem lesz­nek igazán szabadok, nem teremtenek igazi társadalmi 'békét. Ezért a iMagyar Szo­cialista Párt is javasolta az újabb nemzeti csúcstalálko­zót, mert ügy véli, hogy a decemberi megállapodások már nem elégségesek. Az MSZP egyúttal felkérte az Országgyűlés és a kormány elnökét, hogy hozzák nyil­vánosságra a különböző po­litikai erőkkel és társadalmi szervezetekkel 1989 decem­berében folytatott tárgyalá­sok emlékeztető jegyzőköny­vét. Erre annál is inkább szükség van, mert miköz­ben szinte minden párt szó­ban támogatásáról biztosít­ja a kormányt, a gyakorlat­ban néhány szervezet olyan konkrét lépéseket tesz, amely aláássa a kormányza­ti munkát. Terjed a szociá­lis, a gazdasági és a politikai demagógia, s ez végső soron az ország .külföldi megítélé­sét is ronthatja. 'Ezért a szo­cialisták minimális célként azt szeretnék elérni a tár­gyalásokon, hogy a decem­beri megállapodások betűit (Folytatás a 2. oldalon.) Temes, Csongrád két jó barát Gyorssegély az aradi köjálnak — Az átképzés nehézségei — Tűzoltó leszel, s nyelvtanár A Csongrád Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén előterjesztet­tek között két érdekes adat­ra lehettünk figyelmesek: a tavaly január 1-jei 270 fő­vel szemben ma már csak 227 fő dolgozik a megyei .ta­nácson. Azt is megtudtuk, hogy a létszámcsökkentés zökkenőmentesen ment vég­be; csak néhány ember munkaviszonya szűnt meg felmondással. A másik érde­kes információ: a vb enge­délyezte a Csongrád Megyei Köjálnak, hogy elfekvő kész­leteiből összesen 272 ezer forint értékű laboratóriumi eszközt — díjmentesen — az Arad városi köjál rendelke­zésére bocsásson, annak ké­résére. Tájékoztatták a testületet a romániai Temes megyei kapcsolatok felújítására tett erőfeszítéseikről. Minthogy a Temes megyei tanács le­mondott, még félig-med­dig katonai irányítás alatt áll a közigazgatás, a Csong­rád Megyei Tanács megbí­zottja egyelőre csak a te­mesvári rádió magyar szer­kesztőségével, s magánsze­mélyekkel tárgyalhatott. Mindenesetre — első lépés­ként — gyorssegélyt juttat­tak el Temesvárra (írógépek, egyéb eszközök, kazetták, szalagok), s konkrét egyez­ségre léptek a temesvári magyar színházzal. A hosz­szabb távú együttműködési megállapodást előrelátható­lag egy-két hónapon belül tető alá hozhatják, annak függvényében, hogy a ma még bizonytalan „temesi" helyzet mikor konszolidáló­dik. A Csongrád megyeiek szándéka nyilvánvaló: élő komplex kapcsolatrendszert szeretnének kiépíteni, ame­lyet megfosztanak a régi protokolláris jellegtől. Parázs vita bontakozott ki a Rákos Istvánná osztályve­zető által előterjesztett be­számolóról, amely az ide­gen nyelv szabad választá­sának feltételeit, az első fél­év Csongrád megyei tapasz­talatait boncolgatta. Adatok: az általános iskolákban 519 nyelvszakos tanár van, eb­ből 414 orosz szakos. Az is­kolák felében továbbra is csak orosz nyelvet taníta­nak, mivel nincs más nyelv­szakos pedagógus. A gimnáziumokban vi­szonylag megnyugtató a helyzet, bár a szakos ellá­tottság hiánya a tényleges szabad választást itt is kor­látozta. Csongrád megyében 283 orosz • tanár részvételé­vel kezdődött a 400 órás intenzív nyelvtanfolyam, amelyet ha sikeresen elvé­geznek (azaz angolból, né­metből vagy franciából nyelvvizsgát tesznek), ak­kor ez év szeptemberétől megkezdhetik tanulmányai­kat, második diplomát sze­rezhetnek nyugati nyelvből. Ezzel párhuzamosan tanít­hatják is új szakukat. A tapasztalatok azt mu­tatták, hogy a szülők egy ré­sze nem értette meg, nem tolerálta azt a tényt, hogy az illető iskolában nincse­nek meg a tárgyi, személyi feltételei a szabad nyelvvá­lasztásnak, így fenyegetőzé­sekre, atrocitásokra is jócs­kán akadt példa. A felszó­lalók elmarasztalták a fő­iskolákat és az egyetemeket amiatt, hogy ebben a tanév­ben nem csökkentették radi­kálisan az orosz szakos el­ső éves hallgatók számát. Ocskó Imre kétségeinek adott hangot: ugyanazok az — átképzett — orosztanárok képesek lesznek-e megta­nítani a gyerekeket angolul, akik oroszul sem tudták? Szabó G. László arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakmunkásképző intézetek­ben — ahol a középiskolás korú gyerekek igen nagy há­nyada tanul — szinte sem­mi lehetősége nincs nyugati nyelvek tanulásának. Java­solta, hogy a szakkö­zépiskolák maguk dönthes­senek abban a kérdésben, hogy tanulói a két kötelező idegen nyelv helyett csak egyet tanuljanak, de azt dupla óraszámban. A hoz­zászólók nagyobb része haj­lott azon nézet felé, hogy a mennyiség érdekében nem szabad feláldozni a minősé­get; az illető nyelvet kellő szinten nem ismerő szemé­lyeket nem szabad bevon­ni az oktatómunkába. (Egy hódmezővásárhelyi iskolá­ban egy lelkes apuka — fog­lalkozására nézve tűzoltó — szívesen elvállalta volna, hogy a negyedik osztályban németet okítson, tekintve, hogy egy ideig vendégmun­kásként az NDK-ban dol­gozott.) A végrehajtó bi­zottság megállapodott ab­ban, hogy a rendelkezésük­re álló eszközökkel támogat­ják az átképzésben ered­ményesen részt vevő peda­gógusokat, s e kurzust a következő tanévben is be­indítják. Egyúttal jelzik a Művelődési Minisztérium­nak a Csongrád megyében az idegennyelv-oktatás te­rén szerzett nem éppen hí­zelgő tapasztalatokat. S. I. Moszkva? Oregon? Az idegen nyelvet tanulók számára szinte elengedhe­tetlen lenne az adott nyelvterületre utazni, s ott „élőben" továbbcsiszolni, bővíteni a nyelvtudást. Sajnos, ez anyagi okok miatt csak néhány esetben lehetséges. Eleddig ha­gyománynak számított, hogy az orosz szakos hallgatók meghatározott időre csovortosan utazhattak a Szovjet­unióba. Ez tavalu megszűnt. A nyugati nyelvek külföldi elsajátításában többnyire az államközi ösztöndíjakkal ope­rálnak. melyek ugyan csak néhány diákot segítenek az idegenbeli nyelvtanuláshoz. A JATE és az oregoni egye­tem közötti cserekapcsolat évente 10 hónapot biztosít a szerencsésebb hallgatóknak. Jövőre viszont minden anya­gi támogatást nélkülözniük kell az egyetemeknek, a kül­földi nyelvtanulás a saját pénztárcájukat terheli majd. Ezekután értetlenül nézhet az ember, hogy mégis, milyen elgondolás alapján helyezték a hangsúlyt a nyelvtanulás­ra. ha annak „profi" elsajátítására egyre nagyobb nehe­zékeket kötnek. V. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents