Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-27 / 49. szám

2 1990. február 27., kedd Kedden sorsolják az országos listákat Az Országos Választási Bizottság az országos listát állító 12 párt jelöltjeinek nyilvántartásba vételét követően kedden este kisorsolja az országos listákat. Ennek a sorsolásnak az országos listán megszerezhető mandátumok elosztásakor lesz igazán jelentősége. Országos listát az a párt állíthatott, amely legalább hét területi választókerületben listát állított. Az országos listákra a választás napján — március 25-én — a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak; majd csak a területi listákra leadott szavazatok ismeretében, rendkívül bonyolult számítási módszer alkalmazásával, az úgynevezett töredékszavazatok kiszámításával dől el, hogy mely pártok hány mandátumot vallhatnak magukénak az országos listán megszerezhető 58-ból. Ekkor válhat fontossá az országos listák sorsolása. Ha ugyanis a töredékszavazatok kiszámítása után a megszerezhető 58 mandátumból például 57-et már kiosztottak, s az utolsó mandátumra két párt is pályázhat, mert a töredékszavazataik aránya tökéletesen azonos, akkor a sorszámuk dönti el, hogy melyik párté lesz a mandátum. kapott Chamorro asszony is. Kilenc hónappal később azonban lemondott a kollektív államfői testületben viselt tagságáról. Chamorro asszony személye a közép-amerikai békefolyamat előrehaladtával, s különösen az 1989. januári közép-amerikai csúcsértekezlet után került igazán előtérbe, amikor a sandinista kormány ígéretet tett a most vasárnap megtartott szabad választásokra. A választások közeledtével a sandinizmust szinte egyöntetűen elítélő nicaraguai politikai pártok — tekintet nélkül arra, hogy rendelkeztek-e parlamenti képviselettel — megalakították az Ellenzéki Nemzeti Szövetséget (UNO) a sandinista hatalom megdöntése reményében Ez a cél eleinte nem tűnt elérhetőnek, de reálisabbá vált, amikor Violeta Chamorro tavaly szeptemberben elvállalta az UNO vezetői posztját, ö volt az egyetlen olyan szóba jöhető, egyébként párton kívüli személyiség, aki képes lehetett vonzóvá tenni a politikai színskála valamennyi árnyalatát magában foglaló alkalmi választási szövetséget. Átvette mártír-férjétől a politikái jelkép szerepét. Violeta Chamorro győzelme után nemzeti megbékélést hirdetett. NÉVJEGY Arensz Varsóban Rádioíelex KÉSLEKEDNEK A FŐKONZULÁTUS MEGNYITÁSÁVAL. Egyelőre bizonytalan, hogy mikor nyílhat meg Kolozsvárott ismét a magyar főkonzulátus. Noha Románia már egy hónappal ezelőtt deklarálta, hogy semmi/éle politikai akadálya nincs a magyar főkonzulátus megnyitásának, mégis halogatja annak az épületnek a rendelkezésre bocsátását, ahol korábban a magyar képviselet működöd. Az épületben jelenleg egy zeneiskola működik, s azt nem kívánják, máshová áttelepíteni, arra hivatkozva, hogy a szülők már befizették a tandíjat a teljes évre. A magyar Külügyminisztérium többszöri sürgetése ellenérc sem érkezett válasz. Ennek egyik oka lehet, hogy a jelenlegi román vezetés kiszolgáltatott a korábbi apparátus tevékenységének, amely halogatja a konkrét lépések megtételét. A másik ok pedig valószínűleg az, hogy Romániában erősödtek a magyarellenes, nacionalista megnyilvánulások, s a jogos magyar törekvéseket szeparatizmusnak kívánják beállítani A jelenlegi hatalmi struktúrában pedig olyan erők működnek, amelyek a nacionalizmus talajá n szeretnének maguknak tömegbázist teremteni. TÜNTETÉS — BUSZOKKAL. Korrekt, átgondolt állami döntéseket követelünk — volt olvasható egyebek között n Kossuth téren hétfőn felvonult Ikarus buszok homlokzatán. A mintegy 1500 tünletö 100 Ikarus autóbusszal demonstrálta: a hazai járműgyártás helyzete immár tarthatatlan, a kormányzat közbelépése nélkül megoldás sem körvonalazódik. A vállalat dolgozóinak petícióját az Ikarus szakszervezeti bizottságának titkára, Kovács György adta át a Parlamentben Kiss Ernő államtitkárnak, a Minisztertanács Hivatala elnökének. VÍZUMMENTESSÉG. Nemcsak Olaszországba utazhatnak a magyarok vízum nélkül, hanem San Marinóha is. A Rimini melletti mi ni köztársaság külügyi államminisztere, Gábrielé Gatti és Dávid Ferenc főkonzul hétfőn megállapodást írt alá. Ennek értelmében a 30 napnál rövidebb turistautazásokra kölcsönösen eltörlik a két ország között a vízumkötelezettséget. Ellenzéki győzelem Nicaraguában Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter fogadta hétfőn délelőtt avarsói repülőtéren Mosé Arensz izraeli külügyminisztert, aki a két ország között 1967 júniusában lengyel döntésre megszakadt diplomáciai újrafelvétele céljából érkezett hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba. A diplomáciai kapcsolatok megújításáról szóló okmányt kedden írják alá. Azt megelőzően az izraeli külügyminiszter tárgyal majd Wojciech Jaruzelski köztársasági elnökkel és Tadeusz Mazowiecki kormányfővel. Varsó a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a lengyelizraeli gazdasági kapcsolatok élénkülését, izraeli pénzügyi segítséget is remél. Gorbacsov—Havel találkozó Hétfőn délután Moszkvában megkezdte tárgyalásait Mihail Gorbacsov és Václav Havel. A Kremlben kezdődött eszmecsere két központi kérdése a szovjet csapatok kivonása Csehszlovákiából, valamint a szovjetcsehszlovák kapcsolatok jövője. Václav Havel hétfőn délelőtt érkezett a szovjet fővárosba, hivatalos munkalátogatásra. A csehszlovák államfő látogatásával egyidejűleg kezdődött meg az 1968 óta Csehszlovákiában állomásozó 73 ezer fős szovjet hadseregcsoport kivonása. Az erről szóló —múlt héten parafált — kormányközi megállapodást várhatóan Havel moszkvai útja idején írják alá. Az államfői megbeszélésekkel párhuzamosan a két ország külügyminiszterei is megkezdték tárgyalásaikat. A kétoldalú viszony témakörén túl véleményt cserélnek a kelet-európai helyzetről is. Douglas Hurd Kedden érkezik első hivatalos magyarországi látogatására Douglas Richárd Hurd külügyminiszter, aki alig néhány hónapja vette át a brit diplomácia irányítását. 1930-ban született. Apja, lord Hurd, főrendi rangra emelése előtt húsz éven át volt alsóházi képviselő. Nagyapja, sir Percy Hurd, ugyancsak két évtizeden át képviselte választókerületét a parlamentben. Az elődök nyomdokait követő Douglas Hurd Etonban végezte középiskoláit, majd a cambridge-i Trinity College hallgatójaként az egyetemi város diákszövetségi vitatársaságának elnöke lett. Diplomáciai pályáját 1952-ben kezdte. Első terepgyakorlata kétéves pekingi kiküldetés volt, majd 1956 és 1960 között NagyBritannia New York-i ENSZ-misszióján teljesített szolgálatot. Ezután három évig a külügyminisztériumi államtitkár magántitkáraként működött, majd háromévi diplomáciai szolgálat következett Rómában. 1966-ban a konzervatív pártközpont külpolitikai kutatócsoportjának vezetője lett. Ezután két éven át az akkor ellenzékben levő konzervatív párt vezérének magántitkára, majd Edward Heath hatalomra kerülése után a miniszterelnök politikai titkára, 1970 és 1974 között. 1974-ben választották be először az' alsóházba, amelynek azóta is tagja. Az 1974 és 1979 között ismét ellenzékbe került konzervatív párt Európa-szakos külügyi szóvivője az alsóházban. A Thatcher-kormány hatalomra kerülésekor, 1979-ben Douglas Hurd államminiszteri rangban tért vissza a külügyminisztériumba. 1983-ban belügyi államminiszter, majd a következő évben az észak-írországi ügyek minisztereként bekerült a szűkebb kabinetbe. 1985-ben már belügyminiszter. Négy évet töltött az egyik legnehezebb és legfontosabb kabinetminiszteri poszton. Margaret Thatcher kormányfő 1989. október végén Douglas Hurdöt kérte fel a váratlanul megüresedett külügyminiszteri tárca átvételére. A parlamenti ellenzék padsoraiban is köztiszteletnek örvend. Értékelik szókimondó közvetlenségét, a politikai ellenfeleket is kifogástalan udvariassággal kezelő, száraz humorral fűszerezett, szellemes parlamenti beszédstílusát. Magánhobbiként végzett stílusgyakorlatainak említést érdemlő eredménye, hogy eddig két történelmi tárgyú munkája és — írói álnéven — hat regénye jelent meg. Büntetőjogi felelősség Bokor Imre: megrovás Egy név immár fogalom Nicaraguában; a kiterjedt Chamorro-család a múlt század hetvenes évei óta játszik olykor meghatározó, máskor „csak" jelentős szerepet a közép-amerikai országban. E történelmi folyamat most új csúcspontjához érkezett; áprilistól Violeta Chamorro foglalja el a nicaraguai államfő székét. A vasárnap megtartott nicaraguai általános választásokon meglepetésszerű győzelmet aratott a Sandinista Nemzeti Felszabad ítási Front felett az UNO alkalmi választási szövetség, s ennek vezetője Violeta Chamorro. A 60 éves, őszhajú, elegáns asszony Nicaraguában ismert személyiség. 1979. július 20-án a sandinista gerillacsapatok bevonultak Managuába, s a megalakult öttagú nemzeti újjáépítési juntában (egyebek között Dániel Ortega és Sergio Ramirez mellett) helyet Bokor Imre nyugállományú ezredes, a nagy érdeklődést kiváltó Kiskirályok mundérban című könyv szerzője ellen három érintett tábornok büntetőfeljelentést tett a Budapesti Katonai Ügyészségen nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Az ügyben lefolytatott nyomozás során a katonái ügyészség azt állapította meg, hogy Bokor Imre könyvében alaptalanul, ellenőrizetlenül valótlan dolgokat állított Elkán Károly vezérőrnagyról. Komáromi István vezérőrnagyról és Reményi Gyula nyugállományú altábornagyról. Sem Elkán vezérőrnagy, sem Komáromi vezérőrnagy nem építkezett katonákkal, nem használt fel honvédségi anyagokat. Reményi altábornagy nem követett el visszaéléseket sem üdültetéssel, sem katonai gyakorlatokkal kapcsolatban; az ő katonai vezetői tevékenységét, szakértelmét illető megjegyzések ugyancsak megalapozatlanok, illetve nem bizonyítottak. Bokor Imre tehát az említett három katonai vezető sérelmére elkövette a nagy nyilvánosság előtti rágalmazás vétségét. A Budapesti Katonai Ügyészség a tényállás tisztázása, a valóság bizonyítása után a nyomozást megszüntette. Bokor Imrét — figyelembe véve katonai pályafutását, cselekménye indítékait — megrovásban részesítette. A határozat ellen a nyugállományú ezredes panaszt jelentett be. A Katonai Főügyészség befejezte a nyomozást a Belügyminisztérium III./III csoportfőnöksége — az úgynevezett belső biztonsági szolgálat — tevékenységével kapcsolatban. A nyomozás eredményéről dr. Kámán József vezérőrnagy, katonai főügyész hétfőn sajtótájékoztatón számolt be, s ismertette az ügyben hozott két határozatot. A Katonai Főügyészség megállapította: a belső biztonsági szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállományú rendőr vezérőrnagy, volt belügyminiszter-helyettest és dr. Horváth József nyugállományú rendőr vezérőrnagyot, volt csoportfőnököt büntetőjogi felelősség terheli azért, mert nem intézkedtek az általuk vezetett szervezet — az alkotmány múlt év október 23-án hatályba lépett módosítása folytán — részben törvénysértővé vált tevékenységének megszüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára jelentős hátrányt okozott, így elkövették az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettét. Ugyanilyen mulasztás terheli Horváth István völt belügyminisztert, ő azonban polgári személy, s nem követhet el katonai bűncselekményt. Esetleges politikai felelősségének megállapítása nem a katonai ügyészség feladata. Az elkövetés körülményeire — mindenekelőtt az ügy alapvetően inkább politikai, mintsem büntetőjogi jellegére — figyelemmel a két nyugállományú vezérőrnagyot a Katonai Főügyészség megróváshan részesítette, s a nyomozást megszüntette. Bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást Lovas Zoltánnal, a Fekete Doboz munkatársával és Kőszeg Ferenccel, az SZDSZ ügyvivőjével szemben, mivel az általuk filmre vett, illetve átvett okmányok — a szakértő véleménye szerint — tartalmilag nem képeznek államtitkot. Végvári József rendőr őrnagy esetében az államtitoksértés és a „kötelességszegés szolgálatban" bűntettét állapították meg. Az ő ügyében sem emeltek vádat; megrovásban részesítették, s a nyomozást megszüntették ellene. Pál József A Mindszenty-iigyre visszanézve... L Sorozatunkban nem magáról a Mindszenty-perrő] szeretnénk írni, melynek felülvizsgálati folyamata még ma is zajlik, bár kimenetele nem lehet kétséges. A Mindszcnty-ügyet kísérő tömegmozgalmakat, tehát a társadalmi hátteret szeretnénk reflektorfénybe állítani. Rámutatva arra hogy itt is níennyire tetten érhetők a kényszerítés, a manipuláció elemei. * Mindszenty József esztergomi érseket 1948. december 26-án tartóztatták le a politikai rendőrség emberei. A Belügyminisztérium sajtóosztályának a letartóztatásról szóló közleményét december 28-án közölték a lapok: .Mindszenty József esztergomi érseket hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette." (Szabad Nép, 1948. december 38.) . A valós ok és cél azonban teljesen más volt: a kemény, meghajlásra, kompromiszszumokra képtelen, egyházáért, annak igazáért minden áldozatra kész, politikai elhivatottságot érző egyházvezetőnek eltávolítása az egyházi és politikai életből. A Mindszentyvel való leszámolás gondolata már a két munkáspárt egyesülési kongresszusán (1948. június) fölvetődött, és az ellene szóló vádirat megfogalmazódása a párt- és állami vezetők megnyilatkozásaiban nyomon követheő. A párt- és állami vezetők Mindszenty-ellenes megnyilatkozásait, lépéseit széles tömegmozgalom kísérte. A hercegprímás elleni tömegdemonstrációkban kezdetben főleg az ifjúsági szervezetek tagjai vettek részt, és ekkor még spontaneitás is előfordult. A későbbi tiltakozásokban azonban már más erők is „bekapcsolódtak", és mind erőteljesebb lett bennük a „szervezettség", sőt a lelki vagy fizikai kényszer is. Amikor az akciók már az egész országra kiterjedtek, és azokba a katolikusokat is mind nagyobb számban „bevonták", a hercegprímás egymás után két szózatot is intézett a nemzethez. November 18-án kibocsátott szózatában leszögezi, hogy az Istenért, az egyházért és a hazáért vállalja a mártíromságot is, a másnap megszerkesztett pásztorlevélben pedig feloldja híveit a lelkiismereti gyötrődés alól, kijelentvén, tudja, hogy presszió hatása alatt cselekszenek: „Kijelentem: nem kívánom azt, hogy személyem miatt egyetlen hívő is kenyerét veszítse. Ha a katolikus hívek ellenem tiltakozó íveket aláírnak, abban a tudatban tehetik, hogy azt nem szabad elhatározásukból teszik." (Gergelv Jenő—Izsák Lajos: A Mindszenty-per; Reform, 1988, 28. old.) A bíboros „könnyítései" azonban egyházi személyekre nem vonatkoztak. Tőlük engedelmességet és egyértelmű kiállást követelt. A hercegprímás idézett kijelentése ellen a különböző szervezetek újabb tiltakozó akciókat szerveztek. A Délmagyarország 1948. november 28-i száma: „Szeged 1500 katolikus (sic — P. J.) fiatalja heves tüntetéssel válaszolt Mindszenty hazug pásztorlevele ellen" címmel számolt be az előző napi akcióról. Eszerint: November 27-én este 1500 főnyi fiatal vonult a püspöki palota elé. Egy delegáció bement a püspöki palotába, és tiltakozó levelet adott át Hamvas Endre püspöknek, melyben a fiatalok „tiltakoznak Mindszenty hazug körlevelének állításaival szemben" — kijelentvén, hogy ők nem presszió hatására tiltakoznak. A küldöttség kérte a püspököt, hasson oda, hogy az egyház demokráciaellenes ténykedéseit szüntesse be, ő maga pedig határolja el magát Mindszentytől. Hamvas püspök azonban nem volt erre hajlandó, és miután a küldöttség tagjai nem tágítottak, véget vetett a diskurzusnak. Elnézést kért, hogy nincs több ideje, és visszavonult. A december 7én tartott tömegtüntetésnek is ez az elhatárolódás volt az egyik fő követelése. A tüntetés szónoka Mindszentyt az 1848—49e> szabadságharc reakciós érsekéhez, Hám Jánoshoz hasonlította, és követelte, hogy Hamvas püspök pedig vállalja magára Horváth Mihálynak, a szabadságharc demokratikus érzelmű csanádi püspökének szerepét (Délmagyarország, 1948. december 8.) December elején egyébként fokozódott a Mindszenty-ellenes hangulatkeltés az országban. Dél-Magyarországon is sorra jelentek meg katolikus papok és neves katolikus közéleti személyiségek Mindszentytől elhatárolódó nyilatkozatai. Hogy ezekben aztán mennyi volt a presszió, mennyi a megalkuvás, és mennyi a tudatos meggyőződés, azt esete válogatja. Krámmer Tamás kisteleki kanonok plébános személyiségéből ós a leírt szituációból következtetve, az ő nyilatkozatában egészen biztos az első lehetett a mérvadó. A Délmagyarország 1948. december 10-i száma ugyanis a következőket közölte vele kapcsolatban: „Csütörtökön (december 9-én — P. J.) dr. Krámmer Tamás kanonok, kisteleki plébános a község felelős irányitóinak kijelentette, hogy az eseményeket ő sem nézheti tovább szótlanul. Én, mint katolikus pap — mondotta —, mindig a szeretetet, a békét hirdettem, és elítélek minden romboló szándékot, minden háborús uszítást. Elítélem ezért Mindszenty hercegprímás politikáját, és mindenben támogatom a dolgozók ügyét, a magyar népi demokráciát." E'ecember 8-án három neves közéleti férfi (Szekfű Gyula, Cavallier József, Kodály Zoltán) kereste föl a hercegprímást Szóvivőjük — Szekfű Gyula — azt fejtegette az érseknek, hogy a katolicizmus és a r.emzet jövője a kialakult helyzet őszinte elismerését kívánja tőle. egyébként is, a szocializmus nem ellensége az egyháznak. (Lásd: Mindszenty József: Emlékirataim; Toronto, 1974. 225—27. old.) (Folytatjuk.)