Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

1990. február 24., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) a honi légvédelemnél március 15-én, a szárazföldi alakulatoknál március 17-én kerül sor. Az első látogatási lehetőség a hozzátartozók számára március 10—11-én lesz. Az alternatív katonai szolgálatról Keleti György zlmondta, hogy fegyver nélküli, egyenruhás szolgálatra eddig nyolcvanan adták be kérelmüket, s a bizottság ezeket el is fogadta. A 80 sorkatona a bicskei építőalakulatnál kezdi meg szolgálatát. A polgári szolgálatot 574-en kérelmezték, s 220-an kaptak engedélyt. Foglalkoztatásukat az ABMH várhatóan augusztusig mégszervezi Szombathelyi Ferenc egy kérdésre válaszolva Magyarország esetleges NATOtagságáról is beszélt. Véleménye szerint a mai globális és európai egyensúlyt egyik napról a másikra megingatni, abban zavart okozni, nem lenne politikus lépés. De feltételezhetően egy új Európában új biztonsági rendszer alakul majd ki, amelyben a Varsói Szerződés és a NATO együttműködése új megközelítést nyerhet. A történelem majd ki fogja kínlódni ezt az új biztonsági rendszert — tette hozzá. A szovjet csapatkivonással kapcsolatban elhangzott, hogy az nem befolyásolja a jövöre meghirdetett 12 hónapos katonai szolgálat bevezetését. (MTI) Á megyei választási bizottság közleménye A Csongrád Megyei Választási Bizottság értesíti a megyében listát állító pártokat, hogy a területi (megyei) pártlisták szavazólapra kerülési sorszámának sorsolását 1990. február 26-án, (hétfőn) 11 órakor tartja a Csongrád Megyei Tanács székházának (Szeged, Rákóczi tér) első emeleti vb-termében. A sorsolás nyilvános. Csongrád Megyei Választási Bizottság Visszavont érettségi tételek A Művelődési Minisztérium vezetése úgy döntött, hogy visszavonja a napokban nyilvánosságra került érettségi tételeket. Pontosabban : a magyar szóbeli tételeket ajánlottnak tekinti, s az érettségi útmutatóban megadott 'témakörökön belül szabadságot ad a tanároknak újabb tételek kidolgozására. A történelem szóbeli esetében továbbra is helyesnek tartja, hogy a korábbi központi témakörökben ne szerepeljenek politikai, ideológiai tételek, valamint az 1945 utáni korszak kiiktatását az érettségi témák közül. A kiadott történelemtételeket ezért a minisztérium témaköröknek tekinti, amelyeken belül a tanárok önállóan jelölhetnék ki pontosan meghatározott tételeket. A magyar írásbeli érettséginél a korábbi évek gyakorlata lesz érvényben. Ez utóbbival kapcsolatosan a művelődési tárca felkéri az Országos Pedagógiai Intézetet, hogy dolgozzanak ki a titkosságot biztosító megfelelő módszert — jelentette be Glatz Ferenc művelődési miniszter. Paskai László Erdélyben A miniszter nyaktilója Néggyel is fölér... Finnországban a Mátyás a legnépszerűbb férfi keresztnév; a szokások szerint a béke, a rend, a nyugalom, a jólét szimbóluma. A mondás úgy tartja: „Mátyás a szárazföldön igazi férfi, de a tengeren néggyel is felér". Érthető tehát, hogy Finnországban kedves hagyomány: minden esztendőben megválasztják az év Mátyását. A kitüntető címet egy állampolgári szervezet, a Mátyásnap Finnországi Nemzeti Bizottsága ítéli oda egy-egy, kimagasló teljesítményt nyújtó Mátyásnak. Ebben az esztendőben ezt a címet Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének ítélték oda a Magyar Köztársaság kikiáltásáért. Ez volt az első alkalom, hogy nem finn, hanem külföldi Mátyás részesült az elismerésben. Szűrös Mátyás — a magyar és a finn nép barátságát reprezentáló gesztusként értékelve a kitüntető címet — pénteken a Parlamentben fogadta a Mátyásnap Finnországi Nemzeti Bizottságának küldöttségét, amelynek tagjai természetesen valamennyien a Mátyás keresztnevet viselik. A delegációt — amely három •napig tartózkodik hazánkban — Matti Sárömaa, a finn Vállalkozói Munkáltatók Központi Szövetségének propaganda igazgatója vezeti, ő adta át a kitüntetést dokumentáló finn és magyar nyelvű diplomát, valamint ajándékként egy, a finn főváros központját ábrázoló grafikát. A találkozón — amelyen részt vett Risto Hyvárinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete is — Szűrös Mátyás meghívta vendégeit, hogy tavasszal vegyenek részt a Mátyás király emlékezetére rendezendő székesfehérvári ünnepségen. (MTI) Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek pénteken Erdélybe utazott. A magyar főpap a hét végén Gyulafehérváron, Marosvásárhelyen és Kolozsváron szentmisét tart. Programja szerint felkeresi Jakab Antal erdélyi püspököt, Bálint Lajos segédpüspököt, s találkozik a gyulafehérvári szeminárium tanáraival és növendékeivel is. Magyar-NSZK katonai tárgyalások önmaga politikai nyaktilójánák nevezte az élelmiszerárak idei emelését Hütter Csaba, a Szécsényi II. Rákóczii Ferenc Mezőgazdasági Tsz pénteki zárszámadásán. A miniszter — aki a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca élére kerülését megelőzően e gazdaság elnöke volt — úgy indokolta a lépést, hogy valakinek muszáj volt megcsinálni, s ez az áremelés egyébként is csupán arra elegendő, hogy levegőhöz juttasson egy versenyképes ágazatot. Az idei várható teljesítményt illetően mélységes pesszimizmusának adott hangot, kifejtette, hogy a föld nem lehet politikai viadalok tárgya, a hatalmi cél'bajutás eszköze, az arra való, hogy a lehető legésszerűbben szolgálja, eltartsa az embert. SZDSZ:megbízott pártelnök Üvegházhatás, légköri melegedés Az elmúlt néhány nap ismét meteorológiai rekordot döntött. Az 1871-től számított több mint száz év alatt még egyszer sem volt olyan csúcshőmérséklet, mint az idén, február 19-én, és 21-én. Mi ennek a magyarázata, talán az utóbbi évtizedekben a légkörben felhalmozódó óriási mennyiségű széndioxid, freon, metán és nitrogén-oxid? — kérdezte Nemes Csabától, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetőjétől az MTI munkatársa. — Az említett gázok okozta üvegházhatás tudományosan bizonyított tény, de óvnék a túlzó következtetések levonásától _ mondotta a meteorológiai szakember. Ha a téli középhőmérsékletet tekintjük, akkor ez alatt a több mint száz év alatt Budapesten a legmelegebb az 1950—5 l-es tél volt, 3,5 Celsius-fokkal. Ezt követi az 1974—75-ös, valamint az 1982—83-as tél 3,4, és az 1987—88-as 3,3 Celsius-fokkal. Megközelíti ezt az értéket 1988—89-es és az idei tél középhőmérséklete is. A kiugró csúcsok helyett jobban jelzik a tendenciákat az éves átlaghőmérsékletekből kiszámított tízéves átlagok. Ezekkel az összeállításokkal már 1781-től rendelkezünk. A több mint kétszáz év alatt tízéves időszakonként végig 11 Celsius-fok körül mozgott az átlaghőmérséklet, néhány tizedfok eltéréssel lefelé vagy felfelé. Több Celsius-fokos melegedésről tehát e kétszáz évet áttekintve nem beszélhetünk. A légszennyezés miatti felmelegedést a modellszámítások több évtized távlatában globálisan mintegy 1—3 Celsius-fokra becsülik. De itt nem is ez a néhány Celsius-fokos melegedés a legfontosabb, hanem az ezzel együtt járó légköri és tengeráramlati változások. Mindez ugyanis, számottevően módosíthatja a földrészeken a csapadékeloszlási viszonyokat. A szélsőséges hőmérsékleti viszonyokkal összefüggő kérdés lehet az is, hogy Pakson miért tér el sokszor jelentősen a hőmérséklet az országos átlagtól? — Ez nemcsak a laikusoknak tűnt fel, mi is keressük a Pakson előforduló rendszeres hidegcsúcsok magyarázatát. Még nincs elegendő adatunk a tudományos indokláshoz, de az már biztos, hogy a mikroklímaviszonyok közrejátszhatnak ebben a jelenségben. Az erőmű nagy betonblokkja, s a város, mint hősziget, befolyásolhatja a hőmérsékleti viszonyokat. Szerepet játszhat a jelenségben esetleg az is, hogy az erőmű hűtéséhez használt víz megemeli a Duna vizének hőfokát, s növeli a párolgást. (MTI) Befejezte háromnapos hivatalos látogatását Magyarországon Ludwig Holger Pfahls, az NSZK védelmi minisztériumi államtitkára. A vendég Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár meghívására tartózkodott hazánkban. A tárgyalásokat követő pénteki sajtótájékoztatón mindkét államtitkár eredményesnek, hasznosnak minősítette a találkozót, és annak a reménynek adtak hangot, hogy a Magyarország és az NSZK közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlődése kiterjed a katonapolitikai együttműködésre is. Kérdésekre válaszolva az NSZK védelmi minisztériumi államtitkára Európa katonapolitikai jövőjéről a német újraegyesítés után elmondta, hogy ha a történelmet értelmezzük, nem lehet a szomszédok érdeke egy semleges vagy demilitarizált Németország, mert Németország ismét a nyugtalanság gócává válhat. Ezért az NSZK számára nem kétséges, hogy az ország továbbra is a nyugati szövetség keretén belül létezik majd. Másrészt, tanultak a történelemből, és levonták a tanulságokat, azaz, tudják, hogy szomszédaik, és a Szovjetunió biztonsági érdekeit figyelembe kell venni. Ez egyebek közt azt is jelenti, hogy az észak-atlanti szövetségnek nincs szándékában szervezetét, vagy csapatait a NATO mostani határain túlra tolni. Horn Gyula külügyminiszternek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy Magyarország a jövőben esetleg tagja lehet a NATO politikai szervezetének, Ludwig Holger Pfahls elmondta, hogy minden oldalról javaslatok merülnek fel; miként lehetne a szövetségi rendszereket átkaroló biztonsági rendszert kiépíteni. Ez inkább egy tudományos keretben elmondott javaslat volt, és egészen biztos, hogy egyelőre nem kerül napirendre. Ezzel kapcsolatban Mórocz Lajos megjegyezte, hogy egy ország nem lehet egyszerre két katonai tömb tagja. Az európai körülmények erre még nem adottak. A kontinens biztonságát mindkét katonai tömb leépítésében látja a magyar katonai vezetés. A szabad demokraták képviselőjelöltjei az ország mind a 176 egyéni választókerületében megszerezték a jelöltállításhoz szükséges ajánlócédulákat; s véglegesítették az SZDSZ országos, megyei és fővárosi listáit is — jelentette be Magyar Bálint ügyvivő a szervezet pénteki sajtóértekezletén a Kossuth-klubban. Az országos listát Tölgyessy Féíer ügyvivő vezeti — őt az ügyvivői testület az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetőjévé javasolja. Az ügyvivői testület csütörtöki ülésén saját hatáskörében döntést hozott arról is, hogy az SZDSZ munkáját az elkövetkező időszakban Kis János megbízott pártelnökként vezeti. Az állandó pártelnök tisztségének megteremtéséről és személyéről a választások után összehívott küldöttgyűlést dönt. Ismét a sajtóról A MUOSZ elnöksége üdvözli ugyan, hogy az MSZP feíkivánja adni a megyei napilapok fölötti politikai felügyeletét, más vonatkozásban azonban nem ért egyet a párt javaslataival. Nem tartja elfogadhatónak helyi felügyelőbizottságok létrehozását, ezért azokban nem hajlandó részt venni, hiszen így egypárti helyett többpárti irányítás jönne létre, ugyanaz a lehetetlen állapot, ami a rádió és a televízió kuratóriummal kapcsolatban kialakult. A MUOSZ megerősíti korábbi álláspontját: a megyei napilapok — a nemzeti tájékoztatási intézményrendszer részeként — pártoktól független, önálló szellemi műhelyként működjenek, kiadóik pedig önálló állami, vagy állam által felügyelt Vállalatok legyenek. Képviselői fórum Az Országgyűlés önmaga feloszlatása előtt, tervei szerint, február 27-étől tartja utolsó érdemi ülését Természetes, hogy ez a sokat és olykor jogosan vitatott Parlament képes lesz-e érdemi munkát végezni, az annak is függvénye, hogy egyáltalán, szavazóképes lesz-e; nem beszélve a napirendek elókészitettségéról, mivel a témák száma még a közeli napokban is bővült. Eddigi képviselői munkamódszeremhez híven, az Országgyűlésre való felkészülésemhez szeretném az önök véleményét megismerni most isi. Többek között a családi pótlékról szóló törvénytervezet kapcsán, a kamatadóról szóló törvény visszavonása témájában, az oktatási törvény módosításának szükségességéről, vagy a nemzetiségek parlamenti képviseletének módjáról. A konzultációra nagy szeretettel várok mindenkit hétfőn fél 6 órától, a Deák Ferenc Gimnáziumba. Rózsa Edit, a 3. számú vk. országgyűlési képviselője Vegyenek bennünket emberszámba!" Nem a földhivatalok vették el a földet... Ma szinte divattá vált a különböző apparátusokat — köztük a tanácsi intézményeket is — támadni, a létü. ket megkérdőjelezni, a lecserélésükről suttogni. Talán ez is hozzájárul, talán még más is ahhoz, hogy a földhivatalokban dolgozókat is egyre több inzultusi éri. Egyre több az ideges, sokszor dühödt ember, aki felkeresi a földhivatalt, és keresve régi sérelmeinek „vonalát". rajtunk, földhivatali dolgozókon vezeti le az évtizedek alatt felgyülemlett, rejtett indulatait. Éppen ez az oka annak, hogy most tollat ragadtam! Nem vitatom egy szó erejéig sem, hogy ami a földbirtok-politikában történt az elmúlt 40 év alatt, azt sokféle jelzővel lehet illetni, csak az igazságossal, erkölcsössel, méltányossal nem. Félreértés ne essék, én is a magántulajdoni alapon kialakítható, vegyes tulajdonú mezőgazdaság híve vagyok, de ezt éppen fordítva (ellentétesen) csináltuk. Ezt igazságosan „visszcsinálni" (!) — hogy ezzel a rossz szóval fejezzem ki —, teljes körűen, • mindenkire nézve megfelelően, már talán nem is lehet. Aki végiggondolja a földtulajdon változásainak fontosabb állomásait, az be Az utóbbi hónapok, hetek eseményei sok tisztességes ember gondolkodását is próbára teszik, magyarán szólva, „megzavarják". Tudom, hogy sokkal nagyobb gondok foglalkoztatják az embereket, mint az, hogy milyenek vagyunk egymáshoz a munkahelyeken, az utcán, a családban. Mondom, tudom, hogy a megélhetés gondjaival küszködő százezreket, nemsokára milliókat, nem ez foglalkoztatja elsősorban, én mégis erről vagyok kénytelen néhány szót elmondani, mert a helyzet egyre tarthatatlanabb. is látja ezt. Nem lebeszélni akarok bárkit is arról, hogy igazát keresse, de azt ki merem jelenteni, hogy az 1947-es tulajdoni viszonyok visszaállításának nincs meg a reális alapja. Nagyon sok volt tulajdonosnál nem lehet végigkövetni a tulajdonosváltozásokat, különösen az ötvenes évek változásait. A legjobb esetben a nagy kollektivizálásig (az ötvenes évek végéig, hatvanas évek elejéig), az 1957. évi 10. számú tvr. és az 1987. évi IV. számú tv. alapján, illetve attól kezdődően követhető a földtulajdon sorsa. (Még ezen belül is sokan lesznek olyanok, akiknél nem lehet vagy nehéz lesz a tulajdonjogot, vagv az öröklés jogát bizonyitani.) A lényeg az, hogy a jelenlegi földtörvény még -nem teszi lehetővé a báirmilven jogcímen elvett r-r^ffváltott) vagv elhagyott földtulajdonok visszaadását Jelenleg csak azoknak a tsztagoknak, vagy örököseiknek van erre lehetőségük, akik jelenleg is rendelkeznek a föld tulajdonjogával, és földjáradékot kapnak. Ezt azért lényeges pontosan megfogalmazni, mert ezt sokan, sajnos, másként gondolják, másként „olvassák ki" az újságokból. Sokan keresik a földhivataloknál volt földjeiket és szó szerint kérik, hogy adjuk nekik viszsza! Ezt — tisztelet a ki vélteinek — legtöbben olyan hangnemben és indulattal teszik, hogy az nyomdafestéket nem tűrne, ha leírnám. Csak azt szeretném kérni a tisztelt, volt és leendő ügyfeleinktől, hogy vegyenek bennünket emberszámba! A földhivatalok dolgozói, akik zömében hosszú idő óta végzik ezt a munkát, nem tehettek mást, és ez a kötelességük a jövőben is, bármilyen rendszer és kormány legyen is» hogy a mindenkor érvényes jogszabályoknak megfelelően végzik a dolgukat. Nem mérlegelhetünk aszerint, hogy ezt most igazságosnak, erkölcsösnek tartjuk-e vagy sem! Van egy másik — objektív — akadálya is annak, hogy most mindenkinek ki tudjuk elégíteni a földtulajdon viszszakeresésére szóló igényét Ez az ok pedig nagyon egyszerű: nem vagyunk erre felkészülve. Nem azért, mert ezt nem sejtettük előre, hanem azért, mert a jelenlegi létszám csak arra elegendő, hogy az eddigi földtulajdon, földhasználat, a földvédelem, az ingatlannyilvántartás. a földmérés és a térképészet reánk eső feladatait ellássuk. Ha a roham folytatódik, akkor néhány hét múlva nem tudjuk kiszolgálni azokat az ügyfeleinket. akik adásvétellel tulajdonjoggal, örökléssel kapcsolatos ügyben, esetleg sürgős ügyintézést kérve keresnek fel bennünket. Ha a törvény módosul, akkor majd a végrehajtás személyi és anyagi fedezetét is meg kell teremteni! Befejezésül. kérem, higgyék el nekem: 'ha bennünket támadnak, nem jó a „célpont". Dr. Tóth Ferenc, a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője x)