Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

IMAGVAR0RSZA6 80. évfolyam, 43. szám 1990. február 20., kedd Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Fészekváltás Gzinegénél A Kamara támad — Búcsú Karádytól — Jugoszláv foglyok - A vállalkozók tiltakoznak — Elkövetkezett az igazság pillanata — mondhatnánk, a Minisztertanács Hivatalának közleményét olvasva, amely szerint Czinege Lajost fölszólították, hogy tíz napon belül hagyja el luxuslakását, fülkínálva számára egy, a „jogos lakásigényei szerinti" kéglit. A megoldás kétségkívül tetszetős, legalábbis ami a felszínt illeti. Ami alatta van? Lehet, sakkal több annál, mint amit hétköznapi eszünkkel fölfoghatnánk... A hétfő különben nem bővelkedett megrázó hírekben. Akár csöndes napnak is nevezhetnénk. Amit kiemelhetünk, legföljebb nagyjából előre látható tendenciák aktuális tényei: az IBUSZ emeli a devizabetétek kamatait bizonytalanná vált a miskolci bölcsászkar sorsa, az MSZP vagyonmérlegével nincs megelégedve az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Kamara támadja a kormányt... Tovább gyűrűznek természetesen a lehetséges német egység hullámai, múltbéli rossz tapasztalatok éti jelenbéli geostratégiai, s méginkább gazdaságstratégiai ambíciók miatt És ha már a múltnál tartunk: örök nyugalomra helyezték Karády Katalint Szávay István Német újraegyesítés Thatcher figyelmezteti Bonnt Szovjetunió biztonsági igényeinek kielégítéséről, esetleg úgy, hogy bizonyos szovjet katonai egységek ott maradnának, legalábbis egy átmeneti időszakra; 3. A „kettő plusz négy" tárgyalási formulával következetesen szembeállította a „négy plusz kettő" formulát, ezzel is nyomatékosan aláhúzva azt az álláspontját, hogy a második világháborúban győztes négy nagyhatalomnak mindmáig érvényes és elsődlegesen érvényesítendő előjogaik vannak a Németország határait, nemzetközi, politikai és katonai jogállását, illetve Berlin státusát érintő kérdésekben. Brit kormánykörök hangoztatják, hogy Thatcher asszonyt „nem vezette konfrontációs szándék", hanem csupán leszögezni kívánta: Németországnak számolnia kell az Európai Közösség és a NATO más tagállamainak álláspontjával is. Ál(l) a vita a Parlamentben Brit megfigyelők a London és Bonn között támadt feszültség további fokozódására számítanak Margaret Thatcher asszony vasárnap elhangzott beszéde nyomán, amelyben a brit kormányfő minden eddiginél élesebb megfogalmazásban figyelmeztetett a két Németország „összejövetelében" rejlő veszélyekre. Jelentőségteljesnek tekintik, hogy a miniszterelnök asszony most először ismerte el nyilvánosan Németország közeli egyesülésének elkerülhetetlenségét, s hogy ezzel kapcsolatos mondanivalójának kifejtésére a brit zsidóság küldötteinek testületét választotta közvetlen hallgatóságának. Megfigyelők három, különösképpen aláhúzott mozzanatot emelnek ki Thatcher asszony beszédéből: 1. Nyomatékosan elutasította az „újraegyesítés" fo-. ' galmát, amelybe szerinte beleérthető Németország 1937-es határai közötti újraegyesülés igénye is; hangsúlyozta, hogy csakis a két létező német állam, az NSZK és az NDK „egyesítéséről" lehet szó jelenlegi határaik között; a határok sérthetetlenségét illetően megfelelő biztosítékokat kell kapniuk a szomszéd országoknak, Lengyelország nyugati határait szerződésileg kell garantálni; 2. Németország egyesítésének nem szabad arra vezetnie, hogy Kelet- és Nyugat-Európában, vagy a Szovjetunióban bárki is kevésbé érezze magát biztonságban Németország egyesítése következtében; ezért Németországnak a NATO keretében kell maradnia, területén állomásozó amerikai és más (brit) csapatokkal. Kelet-Németországban különleges elrendezéssel kell gondoskodni a Hétfő délután a Parlamentben megkezdődött az ország vezetőinek és az érdekvédelmi szervek, társadalmi szervezetek, mozgalmak vezetőinek konzultációja. A találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Németh Miklós miniszterelnök és Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke. A konzultáción a Paraszt Szövetség képviselője elégtelennek tartotta a földtörvény legutóbbi módosítását, szervezete nevében továbbra is a földek adás-vételének befagyasztását szorgalmazta. Ezzel kapcsolatban Németh Miklós arról számolt be, hogy a kormány ajánlja az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának: az új földtörvény elkészültéig kezdeményezze a jelenleg érvényben levő jogszabály olyan kiegészítését, miszerint a közös földeknek évente legfeljebb csak egy százalékot adhatják el. A találkozót a résztvevők közül többen is megkésettnek tartották. így nyilatkozott Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is, aki szerint, ha ez a konzultációs fórum már korábban megkezdte volna működését, most kisebbek lennének azok a szociális feszültségek is. Élesen bírálta a kormányt Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, mert az sorra-rendre figyelmen kívül hagyta javaslataikat. Kérdőjeles bölcsészek A Művelődési Minisztérium eljárást kezdeményezett a Miskolci Megyei Főügyészségen annak tisztázására, hogy a Miskolci Bölcsész Egyesület jogosult-e arra, hogy 1990. február l-jétől egyetemi képzést folytasson. Miként Manherz Károly mű/elödési miniszterhelyettes az MTI munkatársának elmondta: a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok, így alapvetően az 1985-üs oktatási törvény nem teszi lehetővé magánegyetem működését, bár a tárca több ízben jelezte, hogy a Parla(Folytatás a 2• oldalon.) Szükségállapot a zöldségfronton Terméktőzsde Szentesen ? A zöldség-gyümölcs termesztésben, sót az állattenyésztésben is, igencsak válságos időszakot él át a termelő. Dolgozik. gürcöl, befektet, s a portéka vagy elkel, vagy nem. Ha gazdara talál, sokszor az ár bizonyul olyan alacsonynak, hogy még a költségeket sem fedezi. Tipikus szükségállapot, be sem kell vezetni, szerves fejlődés „eredménye". Ezért már-már stílszerű, hogy a katonaság készül a közbelépésre. Legalábbis a külső jelek erre utalnak. Tegnap, hétfőn a Szentesi Helyorsegi Klubban, a klub vezetője Nádor István kistermelők, meghívott kereskedők és újságírók előtt jelentette be: május első szombatjától itt nyílik meg a terméktőzsde. Mindjárt az elején tisztázódott, mi is a katonák szerepe ebben a kezdeményezésben. Egyszerű, errefelé mindenki fóliázik, a hivatásos állományú katonák sem kivételek. Ügy érzik, rendbe kell tenni a rendszert. (Mármint a termék forgal marásét.) Csak egy pár példa az anomáliákra az újságíró, klubvezető ismeretanyagából. A közeli Szegváron tavaly kettőötvenért kelt el a káposzta, s itt Szentesen 10 forintért árulták a zöldségesnél. Közel másfél millió kilogramm káposztát szántottak be. Ugyanakkor a helyi felvásárló vállalat épp most ment tönkre, 50 embert elbocsátanak. S még itt vett fel pár napja az egyik vezető nettó 265 ezer forint jutalmat. Egy résztvevő káposztatermelő még ráerősített. Négy-ötszáz mázsát termel évente. Emlékezete szerint valaha -léteztek normális termelési-értekesitési szerződések. A nyolcvanas évekre mindez egyoldalú nyilatkozattá silányult. Az először 20 százalékos árrés mára ki tudja mennyi. Ha már kicsit több termett valamiből, az már a partnerkapcsolat vége. Érthetetlen, hogy senkinek sem érdeke a normális kereskedés. Az állattenyésztő tömören annyit mondott: a 150 férőhelyen ólja addig üres lesz, mig a felvásárlök nem lesznek hajlandók tisztességes árat fizetni. Azt bírja el a termelő ebben az inflációs világban, hogy hónapok múlva kapja meg a fizetsé- , gét. A város kincse a termálenergia. Fólia alatt nevelkedhetne a pulyka és a csirke, érhetne a paradicsom és paprika. Mindehhez a legfontosabb hiányzik, az érdekeltség. A terméktőzsde szentesi megálmodói szerint apró kezdeményezésekkel siettetni lehet a gazdasági változásokat. A néphadsereg művelődési házai (szám szerint 72-t említettek) rendelkezésre állnak. Az adásvétel és hitelezés papíron történne, s előre. Nyáron már lesz crossbar is, a telex felszerelhető. A harmadosztályú éttermi rész örül a vendégeknek, s jogi tanácsadás is szerepel a vállalkozás étlapján. Mindez magánszemélyeknek évi ezer, közületeknek tízezer forintért. A szerződésszegők kártyáit a nyilvánosság előtt teregetik ki es kizárják soraikból. A konkrétum egyelőre ennyi. Elhangzott a kérdés, mi a haszna ebből a klubnak. A válasz logikus. Ha jól megy az üzlet, lesz pénze az embereknek, jönnek a klubba szórakozni. S a rendezvényeknek is lesz közönsége, össznépi programnak sem utolsó. A szándék nemes, termelőből valószínű nem lesz hiány a tőzsdenapon. Remélhetően vásárló is akad. Szentesen még arra is számítanak, hogy a szomszédos országok kereskedői előtt is megnyílnak a kapuk, ha új kormányunk lesz. A káposzta pudingpróbáját kíváncsian várjuk. T. Sz. I. Hollandia a saját útját járja a kábítószer elleni küzdelemben. A kocsmákban éa kávéházakban, szabad nyíltan hódolni a marihuana élvezetének, az utcán büntetlenül adható-vehetö a hasis és a kokain. Hinnék ellenére, aránylag sokkal kisebb problémát okoznak a kábítószeres szenvedélybetegségek, mint sok má? nyugati országban. A holland rendőröknek is megvan a törvény adta felhatalmazásuk a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás üldözésére, de az igazságügyi minisztérium arra utasította őket, hogy ezeket ne alkalmazzák, mert csak azt érnék el, hogy az egészségügyi problémát bűnügyi kérdéssé változtatnák.1 Hollandiában sokan maguk termdsztik a marihuána alapanyagát adó indiai kendert, a cannabist Az 1976-os „ópiumtörvény" betűje szerint ennek 30 grammnál kisebb mennyiségben való eladása nem súlyosabb szabálysértés, mint a tilosban parkolni, de a rendőri gyakorlat egészen ötven kilóra emeli ezt a határt A marihuanát jobbára a fiatalok fogyasztják, s ezzel még egyikük sem kockáztatja, hogy kizárnák az egyetemről, vagy elbocsátanak munkahelyéről Igazolódik a liberális fölfogás ? Sajátos fegyver a kábítószer ellen A hasis grammja nem drágább, 1,5 dollárnál, a kokaint a New York-i ár kétharmadáért lehet kapni, s így viszonylag könnyen megfizethető — akik hozzá akarnak jutni, nem kezdenek lopni emiatt. A hatósagok toleranciájának köszönhetően, a quasi legális kábítószer-kereskedelem látható és ellenőrizhető, nem kénytizerül a föld alá. és nem alakult ki alvilági kábítószermaffia — vallják Amszterdamban. Hollandiában dugig teltek a külön kijelölt raktárak kokainnal és heroinnal, s annak ellenére, hogy könnyen elérhető, nem növekszik a fogyasztás. Amszterdam felnőtt lakosainak mindössze 1,7 százaléka felelt egy felmérés isorán igennel arra a kérdésre, hogy az elmúlt egy évben fogvasztott-e kokaint, míg ugyanez New Yorkban fél évre vonatkozóan is 6 százalék. Hivatalos adatok szerint a tizenkét éven felüli amerikaiak 33 százaléka kóstolta meg legalább egyszer a marihuánát, Amszterdamban ehhez képest 24 százalékuk. A heroint azok vásárolják, akik rendszeres fogyasztói, s szolidan, visszahúzódva élnek szenvedélyüknek. A rendőrség nem lép közbe, dsak akkor, ha a kábítószeresek békés járókelőket molesztálnak vagy egyéb bűncselekményt követnek el. Legfőbb gondjuk inkább az. hogy a szenvedélybetegeket a szociális gondozóhálózat felé tereljék. A legfontosabb, hogy életben és viszonylag egészségben maradjanak addig, amíg önként el nem szánják magukat, hogy gyógyítókúrán vegyenek részt. Adatok szerint — mint arról a londoni The Economist riportja beszámol — a holland kábítószeresek háromnegyede eüut addig. hogy saját elhatározásából gyógyíttassa magát. Amszterdam, 6 ezer kényszeres heroinfogyasztója közül 2 ezer külföldi, akiket mindaddig megtűrnek. amíg nem követnek el bűncselekményt, vagy meg nem betegszenek mert a holland egészségügy leheióségei az ő gyógyításukra már nem elégségesek. A külföldi narkósok közül, akiket emiatt kiutasítanak, később sokan visszaszivárognak. A hollandok realisták. Fel sem vetik, hogy felmondanák a kábítószer-fogyasztást és -kereskedelmet törvényen kívül helyező nemzetközi konvenciókat, de a gyakorlatban a saját fejük után mennek. Maximálisan együttműködnek azokkal a szomszédos országokkal, ahol a kábítószerezéssel szemben kevésbé liberális gyakorlatot követnek, és feltartóztatják az exportra feladott kábítószer-küldeményeket, ez mégsem nyugtatja meg, maradéktalanul a többieket, hiszen az egységes nyugat-európai piacok létrejöttével vészesen közeleg a határok megnyitásának ideje. Egy magas rangú holland rendőr még azt is elárulta, hogy az amerikaiak nagy összegű támogatást helyeztek kilátásba, ha Hollandia átvenné a kábítószer elleni küzdelemben általuk alkalmazott módszereket. Hágában azonban lemondanak erről, mondván: nemi állítják, hogy a holland módszer követendő lehet az Egyesült Államokban, de biztosak abban, hogy náluk bevált. S valóban, bizonyos számadatok Hollandiában kedvezőbben alakulnak, mint számos olyan országban, ahol a fogyasztás direkt megfékezésére törekszenek Felmérécek szerint a halált okozó szenvedélyek között a kábítószerek hátul kullognak. Miközben egy évben 18 ezer ember halála vezethető vissza a dohányzásra. és 2 ezeré az alkoholra, ehhez képest eltörpül a legsúlyosabb kábítószer, a heroin 64 áldozata. Hollandiában az engedékenység javára írják azt is, hogy a kábítószeres szenvedélybetegek hosszabb életűek. és mind kevesebb a drog rabjává váló fiatalok száma. Hollandiában a 605 AIDS-betegnek csak 8 százaléka kábítószeres, míg az Egyesült Államokban ugyanez az arány 26 százalékos. Mindez a liberális holland felfogást látszik igazolni.