Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

I 1990. február 20., kedd (Folytatás az J. oldalról.) ment elé kerülő oktatásitorveny-módosítási javaslata egyebek között ennek jogi rendezését is szolgálja. Csakis országgyűlési jóváhagyás után kerülhet sor a magánegyetemek alapításának, az ott kiadható diplomák feltételeinek, a hallgatói jogviszony formáinak szabályozására. Ezért a tárca jogszabályellenesnek tartja a miskolci egyesület által indított képzés felvételi lapjain szereplő egyetemi minősítésit, illetve az egyetemi szintű diploma kiadására vonatkozó kitételt. A Művelődéisi Minisztérium a Miskolci Bölcsész Egyesület képviselőivel folytatott konzultáció során több alkalommal is kifejtette álláspontját, hogy támogatja a miskolci alapítványi magánegyetem működését, amennyiben annak jogszabályi feltételei is meglesznek; Mindaddig azonban csak az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásról szóló, 7/1988-as minisztertanácsi rendelet szerint, vagyis tanfolyam jellegű képzésként ismerhető el a miskolciak kezdeményezése. Manherz Károly elmondta továbbá, hogv amennyiben az Országgyűlés elfogadja az oktatási törvény módosítását. a tárca július 1-jéig kidolgozza a magánegyetemek alapításának, működésének konkrét anyagi ás szakmai feltételrendszerét. A tárcához egyébként már eddig kilenc ilyen jellegű kérés érkezett, köztük például Budapesten már be is jegyezték a Corvin Alapítvány — egyetem létesítésére elnevezésű alapítványt. Az MTI munkatársának kérdésére Gyárfás Ágnes, a Miskolci Bölcsész Egyesület elnöke elmondta: úgy érzik nem történt semmiféle jogsértés, hiszen a megyei bíróság az egyesületi jog alapján engedélyezte a bölcsészegyesület számára az egyetem létrehozását és működtetését. Am azzal is tisztában vannak, hogy az Országgyűlés még nem szavazta ""Yneg a magánegyetemek működéséről szóló törvényt. Éppen ezért két héttel ezelőtt Gyárfás Ágnes levélben fordult Manherz Károly művelődési miniszterhelyetteshez. hogy a parlamenti döntésig engedélyezzék úgynevezett iskolán kívüli oktatási formaként az egyetem működését Ahogy az elnökasszony elmondta, bíznak Glatz Ferenc humánumában és jóindulatában, és a feljelentés ellenére várják a működéshez szükséges engedélyt. Új lakás Czinegének A Minisztertanács Hivatalának közleménye szerint a Minisztertanács hivatalába kérették Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettest és közölték vele, hogy tíz napon belül el kell hagynia a Budapest II. kerületi Endrödi Sándor utca 18/B szám alatti 9 szoba összkomfortos, 463 négyzetméter alapterületű, HM kezelésű szolgálati lakást. Czinege Lajos a közlést tudomásul vette, és lemondott a lakáshasználatbavélelidíj-különbözetről, továbbá az általa beépített értéknövelő beruházások ellenértékéről. A Magyar Néphadsereg illetékes lakásügyi hatósága a lemondást elfogadta és a hatályban lévő lakásügyi jogszabályok alapján kiutaltak részére egy 78 négyzetméteres lakást. A felajánlott cserelakás a jogos lakásigény mértékét nem haladja meg. A Minisztertanács elnökenes. telkérésére a Magyar Néphadsereg lakásügyi szervei az eljárást soron kívül folytatták le. Jugoszlávia 600 politikai fogoly Zágrábban megalakult a Horvátországi Emberi Jogok Egyesülete, amely nyilatkozatában követelte minden jugoszláv politikai fogoly azonnali szaibadon bocsátását. Az egyesület adatai szerint a jugoszláviai politikai bebörtönzöttek száma jelenleg eléri a 600-at, közülük 55-en Horvátországban töltik büntetésüket. Az egyesület síkraszáll a bíróságok, a hadsereg és a belügyi szervek politika menteseégéért A zágrábi alakuló közgyűlésen egyébként szerbiai és koszovói polgárjogi aktivisták is részt vettek. Vagyonmérleg kérdőjelekkel // Interfront" Dusanbéban Az Országgyűlés megbízásából az Állami Számvevőszék részletesen megvizsgálta a Magyar Szocialista Pártnak — a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjának — a bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlegét. Az ASZ szakemberei ezzel a munkával elkészültek, s az eredményről rövid tájékoztatót juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A vizsgálat során megállapították: az MSZP által 1989. november 16-án benyújtott, és a jogelőd MSZMP vagyonának 1989. szeptember 30-i állapotát feltüntető vapvnnmérlee nem minősíthető teljes körűnek. A mérleg bizonylati megalapozottsága nem alkalmas a szeptember 30-i vagyoni helyzet bemutatására. A vagyonmérleg összeállítása során nem végezték el a szükséges leltározást, s az előírt számviteli munkákat sem. Az Állami Számvevőszék összefoglaló jelentését megküldte a Magyar Szocialista Párt elnökének; a párt ezzel kapcsolatban észrevételeket tett, ám nem vitatja az ASZ megállapításait. Mindezek alapján az Állami Számvevőszék elnöke benyújtotta jelentését az Országgyűlés megbízott elnökének, és javasolta, hogy azt tárgyalja meg a Parlament terv- és költségvetési bizottsága. Lassan normalizálódik a helyzet Dusanbéban, Szovjet-Tádzsikisztán fővárosában. A múlt heti véres zavargások után kezd visszatérni az élet a rendes kerékvágásba. Hétfőn jártak a tömegközlekedési eszközök, kinyitottak az élelmiszerüzletek, s a város oktatási intézményeinek többségében megindult a tanítás. A televízióban a nyugalom megőrzésére és a nemzetiségek közötti hagyományos baráti viszony megőrzésére irányuló felhívások hangzanak el. Az önvédelmi bizottságok számos nemzet képviselőiből álló „interfrontot" hoztak létre. A szervezet tagjai, köztük oroszok, tadzsikok, üzbégek, tatárok, németekés zsidók a törvényes rend fenntartásáért szállnak síkra. A tádzsik belügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint a múlt heti zavargásokban 22 ember vesztette életét, s 505-en megsebesültek. A zavargások kezdeményezői közül eddig negyvenet vettek őrizetbe a belügyi hatóságok, s húszukat pogromok szervezésével, gyújtogatással, emberöléssel vádolják. A vasárnapi 15 ezres dusanbei megmozduláson Hívül Kurgan-Tube városában is tüntettek. A járási pártbizottság előtt másfél ezer ember követelte a helyi életfeltételek javítását, és egyes köztársasági vezetők lemondását. A Vállalkozók Országos Szövetsége tiltakozása A Vállalkozók Országos Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Televízióban sugárzott fizetett választási hirdetéseit február 12-étől letiltották. Ez antidemokratikus és fennen hirdetett „esélyegyenlőséggel'' durván szembenálló lépés, amely csak a pártok hirdetéseit engedi a képernyőre, s így a független jelölteket hihe* tetlen hátrányba hozza. így is érthetetlen előny sok 10-100 fős párt számára, hogy a 2X5 percben ingyenes TV-reklámidővel próbál tényleges támogatók nélküli jelölteket bemutatni. Ez a döntés érthetetlen is számunkra, hiszen a Vállalkozók Országos Szövetsége a pártokkal szoros együttműködésben, azok vállalkozói elkötelezettségű jelöltjeit is támogatva szeretne az új Országgyűlésben vállalkozókat látni. A pártok túlnyomó része által aláírt „Választási Etikai Kódex" 14—16. pontjával is szembenálló az a moratórium, amely a vállalkozók Országos Szövetsege által támogatott, javarészt független jelöltek 20 másodperces klippjeit letiltja a képernyőről, továbbá megsérti az etikai kódexben rögzített, „pártatlanságot és kiegyensúlyozottság" elvének érvényesülését. Ezt csak súlyosbítja, hogy ellentétes a Pártközi Egyeztető Bizottság ülésen kifejeződött azon pártvéleménnyel is, amely a hirdetési moratóriumot alkotmányellenesnek minősítette. Nem helyes, ha a pártok csak addig tiltakoznak a TV eljárása ellen, amíg az a pártpropagandát sérti, és nem lépnek fel akkor, amikor társadalmi szervezetek és független jelöltek bemutatását tiltják be. A Vállalkozók Országos Szövetsége követeli, hogy a TV vezetése nyilvánosan fejtse ki eljárásának indítékait. A VOSZ külön kéri a választások során vele együttműködő pártok vezetőit, hogy segítsék elő a kérdés gyors és korrekt rendezését. A VOSZ kizárólag azért nem fordul a nyilvánvalóan alkotmányellenes lépés miatt az Alkotmánybírósághoz, mert a nyugodt és sikeres választásban érdekelt. Búcsú Karády Katalintól Kampányfelügyelő bizottság alakult Az utolsó harminc nap Kampányfelügyelö bizottság létrehozását kezdeményezte hétfői ülésén a pártközi egyeztető bizottság. Az országos listát állító pártok képviselői a tervek szerint február 27-én alakítják meg a bizottságot, s munkájában tanádskozási joggal részt vehetnek a területi listát állító pártok is. A bizottság feladata lesz a választási kampány utolsó 30 napjában a televízió és a rádió választási műsorainak felügyelete. A grémium jog- és hatáskörének tisztázására a pártközi egyeztető bizottság a Független. Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőiből álló tárgyalódelegációt jelölt ki, amelynek tagjai konzultálnak majd az Országos Választási Bizottsággal. Az előzetes elképzelések szerint a kampányfelügyelő bizottság az OVB szerveként közjogi funkciókat töltene be, és a nemzeti médiumok választási műsorainak politikai felügyeletén kívül hatáskörébe tartozna a „plakátháborúban" előforduló rendellenességek, illetve a választási nagygyűléseken esetlegesen tapasztalható etikai vétségek megítélése A pártközi egyeztető bizottság ülésén a részt vevők áttekintették a kampány utolsó 30 napjának tévéés rádióműsoraival, választási hirdetéseivel összefüggő kérdéseket. Megegyeztek abban, hogy a jelöltet állító pártok választási felhívásait a televízióban és a rádióban 2—2 perc időtartamban február 28-ától közlik folyamatosan. Naponta várhatóan öt felhívás sugárzáisára nyílik lehetőség. Első alkalommal sz MDF. a Magyar Néppárt, a Fidesz, a/ SZDSZ és a Magvarországi Szociáldemokrata Párt felhívásait teszik közzé; a második ..ötösbe" került a Kereszténydemokrata Néppárt, a Hazafias Választási Koalíció, az MSZP, az FKGP és az Agrárszövetség. A további sorrendet is sorsolással állapítják meg, ezért a pártközi egyeztetőbizottság kéri a jelöltet állitani képes pártokat, hogy a felhívás sugárzására vonatkozó igényüket február 23-áig juttassák el a Minisztertanács Hivatalának. Úgy tűnik, a választási gyűlésekről szóló tudósítások kérdésében is körvonalazódik a közös álláspont. A pártközi egyeztetőbizottság munkájában részt vevő pártok többségének az a véleménye, hogy a tudósításokat a Tv-hiradó keretében kellene sugározni. Az elképzelések szerint a pártok választási gyűléseiről a jelöltállítás arányában adna hírt a hiradó. Ennek az elvnek a betartását pedig a kampányfelügyelö bizottság ellenőrizné. Ugyancsak támogatja a pártkőzi egyeztetőbizottság azt az elképzelést hogy a felosztott műsoridőben március 8-ától kezdődően a Magyar Televízió vitaműsorokat sugározzon, amelyben egy-egy alkalommal négy párt képviselője fejtené ki véleményét adott témáróL Ezekben a műsorokban az országos listát állitó pártok képviselői szerepelhetnének. Arról, hogy az országos listát állító pártok képviselői a jelöltállítás arányában hányszor vehetnek részt a vitaműsorokban, a kampányfelügyelö bizottság döntene. Baló Györgynek, az MTV képviselőjének számításai szerint tíz ilyen vitaműsor sugárzására nyílna lehetőség. Egy-egv ilven program 60 rerces lenne, kivéve a pártelnökök vitáját, amelyre esetleg hosszabb műsoridőt igényelnének a pártok. A hétfői ülésen konszenzus született abban, hogv a vitákat a következő témakörökben kellene megrendezni: külpolitika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok; szociálpolitika, egészségügy; család-, nő- és ifjúságpolitika; kultúra. oktatás, tudamány; föld- és agrárkérdés; kisebbségek, nemzetiségi politika; rövid távú gazdaságpolitikai kérdések (infláció, munkanélküliség, adósságválság kezelése); hosszú távú gazdasági kérdések (tulajdonreform); önkormányzatok kérdése; elnökök vitája (a békés átmenettel és a civil társadalom és a demokrácia kiépítésévet kapcsolatos témák). A Magyar Televízió február 23-án és március 23-án két-kétórás választási összefoglalót sugároz majd. A választások napján, március 25én, illetőleg a második fordulóban — amire nagy valószínűséggel Számítani kell — nagyszabású élő műsort tervez, A pártok szükségesnek tartják a fizetett választási hirdetések sugárzási idejének lehetőség szerinti növelését a tévében és a rádióban a kampány utolsó harminc napja alatt. Ezzel kapcsolatban továbbra is irányadónak tartják azt a korábban jóváhagyott elképzelést, hogy optimális esetben egy-egy szervezet a Magyar Televízió két csatornáján naponta 2—2, a Magyar Rádió két adóján 4—4 alkalommal tehessen közzé hirdetést. Erről természetesen az igényeket figyelembe véve továbbra is sorsolással döntene a pártközi egyeztető-, illetőleg a későbbiekben a kampányfelügyelő bizottság. A pártközi egyeztetőbizottság egyébként tiltakozását fejezte ki amiatt, hogv a Magyar Televízió l-es csatornáján elzárkóztak a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája egyik választási felvilágosító hirdetésének közlése elől. A pártközi egyeztetőbizottság tagjai egyetértenek azzal, hogy a pártok március 15-én kampánytevékenységet ne folytassanak. Valamennyi fél hajlandó ilyen jellegű önkorlátozásra a nemzeti ünnepen. Budapesten, a Szent István Bazilikában hétfőn 11 és 13 óra között róhatták le kegyeletüket Karády Katalin ravatala előtt családtagjai, barátai, tisztelői. A New Yorkban február 9-én elhunyt művésznőtől a fővárosiak és vidékiek ezrei búcsúztak megrendülten. Délután Szabó Géza kanonok celebrált gyászmisét. Méltatta a Budapesten született művésznő érdemeit, vázolta sikerekben ós megpróbáltatásokban gazdag életútját A negyvenes évek magyar hangosfilmjeinek kedvelt szereplőjét 1944-ben, a német megszállás idején a Gestapo letartóztatta. A Zrínyi utcai börtönben töltött időszak után sem következett nyugalom számára: 1945 után az Andrássy út 60.-ba kellett a művésznőnek naponta kihallgatásra járnia. Szerződés és kenyér nélkül maradt, ezért 1949-ben elhagyta az országot Kisebb kitérők után New Yorkban telepedett le, ahol az utóbbi időben mar a külvilágtól, a művésüi élettől visszavonultan élt. A művésznő barátainak, tisztelőinek kérésére, a Külügyminisztérium' segítségével sikerült Karády Katalin földi maradványainak gyorg hazahozatala így teljesült a művésznő végakarata: hazájában. magyar földben nyugodhat Délután a Farkasréti temető művészparcellájában heylezték örök nyugalomra Karády Katalint. A gyászszertartáson a gyászolók ezrei vettek részt. Karády Katalint Szabó Géza kanonok áldása és imája után helyezték örök nyugvóhelyérej Sírját virágok és koszorúk borították. Kamatot emel az IBUSZ Az IBUSZ február 19-től, hétfőtől többségében megemelte a lekötött lakossági valutabetétek kamatlábait — közölte az MTI kérdésére Orbán Tamás, a vállalat csoportvezetője. Elmondta, hogy üzletpolitikai megfontolásból hajtották végre az intézkedést, s valutánként eltérő a kamatváltozás. A 3 hónapra lekötött schilling után az eddigi 6,688 százalékos kamat helyett 7,438 százalékot, az NSZK-márka esetében pedig 6,688 helyett a jövőben 7,813 százalék kamatot fizetnek. Ezenkívül még számos valutanem kamata emelkedik, ugyanakkor az USA-dollár után 8,375 helyett mostantól 7,625 százalék kamat jár. A változások a korábban lekötött betétekre csak a lekötési idő lejárta után vonatkoznak. Ugyancsak változás az IBUSZ-nál, hogy míg korábban a valutaátváltási müveletek után az 1 százalékos kezelési költséget forrintban lehetett fizetni, február 15-től — pénzügyminiszteri rendeletre — devizában számolják fel a konverziós költséget. A vállalatnál egyébként mintegy 4,8 milliárd forint értékben helyezett el a lakosság devizaszámlát, főképp NSZK-márkában, schillingben és dollárban. Petre Román Franciaországban Párizs készséges Michel Rocard miniszterelnök Franciaország támogatásáról biztosította bukaresti kollégája, Petre Román francia segély folyósítására vonatkozó kéréseit hétfői megbeszélésükön. A román miniszterelnök azt kérte, hogy Párizs adjon gazdasági támogatást, nyújtson segítséget a mezőgazdasági és energetikai problémák megoldásához, a turizmus ós a légi közlekedés fejlesztéséhez. Rocard azt javasolta, hogy a bukaresti kormány állítson össze pontos listát kéréseiről, javaslatairól, illetve jelezze, hogyan látja megvalósíthatónak a segélyek folyósítását, felhasználásuk intézését. A francia fél támogatást ad a választások előkészítéséhez is. »