Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám

Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Városatyák „turpissága" Katonák a huzatban Ideiglenesen beengedett tudósítónk jelentése — Kudarc után felfüggesztés — A lyukas lavór titka ahol a színes tévén — úgy Somogyi Károlyné {elvételei Szeged régi-új cimerét a múlt héten fogadták el a város­atyák ... Hosszas társadalmi vita után — melyben Szeged pol­gárai is véleményt nyilvánítottak —, úgy döntött az el­múlt héten a városi tanács, hogy a jövőben visszaállítják a váras ősi címerét. Azt a jelképet, amellyel 1719. május 21-én 111. Károly király megerősítette Szeged szabad ki­rályi város kiváltságait. Az annak idején készült latin nyelvű, díszes, veres bársonyba kötött dokumentumban említi meg az uralkodó „régi címerüket, mellyel annak előtte a régen boldogult magyar királyok felékesítették es megnemesitették őket, s mely általuk az 1200. év óta használtatott.". A címertan nem az újítás műfaja, alapelve: minél ré­gebbi a címer, annál jobb — adta meg az alaphangot an­nak idején a szegedi cimer­vitához Kristá Gyula törté­nészprofesszor. Nos, az ün­neprontás minden szándéka nélkül, be kell ismernünk, Szeged címerét „kegyes csa­lással" tudták csak kicsikar­ni az egykori városatyák az uralkodótól. Szeged első, ki­rályi kiváltságokat jelentő címeres pecsétjét 1469-ig ve­zeti vissza a heraldika, a cí­mertan: ez egy pajzson Ki­terjesztett szárnyú sast áb­rázolt. Szeged tizennyolcadik századi vezetői mindent megtettek, hogy városuk ré­gi szabadságát és kiváltsá­gait megerősítsék. De a vá­ros ősi, perdöntő fontosságú nagy pecsétjét mégsem sike­rült előkeríteniük. Maradt hát a turpisság. Reizner Já­nos szerint a város vezetői vésettek egy pecsétnyomói, amely formájában és felira­taiban minden olyan kivált­ságot tartalmazott, amelyre a város áhítozott. A pecsét­nyomószélét gondosan letör­ték, úgy, hogy világosan ol­vasható maradjon; „Szeged királyi város pecsétje az 1200. évben." A jó szándékú tanácsurak azonban kicsit túllőttek a célon, a kelleté­nél is régebbre dátumozták vissza a címeres pecsétnyo­mót. A barokk stílusban ké­szült „hamisítvány" annyira jellemző a korra, hogy ma­gáért beszél a kegyes csalás. A halászok hálójával a Ti­szából kifogott, kalandos úton előkerült" ősi doku­mentumot azonban mégis­csak elfogadta a királyi kan­cellária. Igaz, a szegediek igazsága mellett súlyosan csengő aranyak is szóltak. (Ezek után mondja valaki, hogy a kenőpénz napjaink találmánya!) Hogyan fest a város kora­beli címere? A kiváltságle­vélbe belelapozva a kővetke­zőket olvashatjuk: „függé­lyes, kettéosztott katonai pajzs, melynek felén kék mezőben — a Tiszát és a Marost jelképező — két fo­lyó fut le, bal oldalon pedig fehér mezőben kiterjesztett szárnyú felezett sas laba­val karmai között aranyozo t kormánypálcát tartva ter­mészethíven előállítva látha­tó. A pajzs környékét körbe átfogó zöld babérból képzett kereken futó körülvételen a következő arany írású sza­vak: Szeged királyi varos pecsétje 1200. Továbbá a pajzson fekvő katonai rácsos nyílt sisak, melyen a korona fölött álló, fehér bárányt áb­rázoló fejedelmi ékítmény van. Oromzatáról pedig — vagyis a sisak csúcsáról — eminnen fehér és veres, amonnan sárga és kék fosz­lányoktól illően és díszesen kikerekítve, amint mindezek jelen kegyes oklevelünk kez­detén világosan láthatók ..." Az idők folyamán néhány apró változás került a sze­gedi barokk keretes nagy­címerre. Egy biztos, a jövő­ben a városatyák döntése ér­telmében. ezt a címerformát, csak az önkormányzati szer­vek és a várost külföldön képviselő intézmények hasz­nálhatják. Szigorú szabaly védi Szeged címerét, még a kis címer használatához s engedélyt kell kérniük a vá­ros vállalatainak. Ezen per­sze aligha kell csodálkoz­nunk. Már Werbőczy István felsorolja hírhedt Hármas­könyvében, hogy kik rendel­kezhetnek közhitű pecséttej: „a városoknak és a mező­városoknak is vannak a ki­rályoktól és fejedelmektől nyert hiteles pecsétjeik, me­lyeknek az előttük fennfor­gó és közöttük felmerülő tárgyakra és dolgokra nézve teljes erejük van .." R. G. Szombati lapunk szerkesztője — ugyanezen a he- if'il "l ' I ' ' a. I lyen — fenyegetettség nélküli, kellemes hétvégét kívánt IVIlCPOK OS ÜIZOftOK a beköszöntőjében. A mai szám bevezetőjében illő hát megkérdeznünk: sikerült-e mindannyiuknak tervük sze- A CSKP szombaton Prága- mechanizmusát a párbeszé­rint eltölteniuk a pihenőnapokat. Reméljük, mindenre fu- ban ülésező központi bízott- den cs a kompromisszumo­tottó idejükből, kedvükből. Mai lapunkkal még ezt a hét- sága kizárta a párt soraiból . , ,..., . , . végi lazítást szeretnénk megnyújtani — sokféle olvasni- Gustáv Husák volt pártfő- kon alaPul° Politikai kerek­valót kínálva. Végre, ehhez is maradt már hétvégi stá- titkárt, egykori köztársasági asztal-megbeszélésekben lát­bunknak energiája — már tudniillik, hogy ne eseményről elnököt, Lubomir Strougalt, ja. eseményre rohangáljon, hanem ráérősen elbeszélgessen a CSKP KB elnökségének érdekes, tevékeny emberekkel, s őket hozza közelebb az volt tagját, aki 1968 utón Adamec közölte, hogy a olvasóhoz. (A nagyvilág politikai forrpontjait még így közel húsz évig volt Cseh- cSKP-ból november 17-e sem tudjuk kikerülni persze — de ma ezekből szűkösebb Szlovákia szövetségi kor- .. „ . „ . . . . a kínálatunk.) mánvfőie A CTK szerint g g m,ntegy 30 Pálfv Katalin manytoje- A szerint zaléka lépeU k; (ez> tekjn_ mas volt pártvezetőket is KI- ^ A CSKP €REDETÜEG 1>7 A béketanács kiléa zyí'de gy°r!hfben nern ««»»* tagságára több mint Ö^KeranaCS Kliep jeloIte meg, kikről van szo. félmillió embert ,elent) A Az Országos Béketanács nökséget a további lépések- A CSKP decemberi rend- pártelnök azt fejtegette szombaton Budapesten meg- re. kfvttll kongresszusán Vasil ho„„ Csehszlovákiában és tartott valasztmanyi ülése Barabás Miklós főtitkár az Bilakot kiyíirt ik a PSKP osehsziovakmban es ugy határozott, hogy az OBT ülésen rámutatott, hogy az anaKUl d " mas szocialista orszagokban felfüggeszti a béke-világra- OBT a választósokon önálló bo1' harminckét volt koráb- mé]y válságba került a szo­nacsbeli tagságát, mert ez a jelölteket nem állít, és egyet- bi pártvezetőt pedig felfüg- cializmus hagyományos nemzetközi szervezet a Gor- len koalícióhoz sem csatla- gesztettek a tagsagból és a nem tudományos nem reá' bacsov előtti idoszakot kép- kőzik. A mozgalom számára köZDOnti bizottság a volt tudományos, nem rea­viseli ma is. A vitában egye- sem közömbös viszont az el- K02Punu ulaolu>af d vou lis, formaja", amely nem az sek azonnali szakítást akar- ső szabad választások ered- Pártvezetők politikai felelős- em5erek aikotó kezdemé­tak, hivatkozva arra, hogy a ménye, mert olyan békés át- ségének kivizsgálására létre- nyezésén hanem a központi többszöri magyar kezdemé- menetben érdekelt, amely- hozott vizsgálóbizottság ie- \ nyezés - így például az el- nek eredményeként az ál- lentése ala*14n d6nt * k adminisztratív direktívákon múlt heti athéni is — ku- lampolgárok nem kerülhet- „ alaPJdn oont sorsuK- alapult Adamec azt hangoz­darcot vallott a harcos anti- nek az egyik kiszolgáltatott- ro1' Husakot es Strougalt is ^^ mindezek enenére a imperialista politikát képvi- ságból egy másik fajta aláve- e bizottság javaslatára zár- CSKp é] valtozik és meg_ selő országok mozgalmaival tettségbe. Az OBT szerint a ták ki. .. „. " ' , S . kölcsönös fisytcipf valamint ujul. Arról beszelt, hogy szemben. Mások megfontolt- r^k^kfáVta 'n 'küí A kb-ülésen Ladislav Ada- ?CSKp társfelelősséget akar sagot javasoltak. A valaSzt- nem lehetséges a választások mec pártelnök újólag azt Viillalni azért hogy az em­mány tagjai végül két tar- európai szellemű megtartása, hangoztatta: a CSKP politi- . , t hiI ',„_.,,„.„, tózkodással úgy döntöttek, ezért az OBT etikai kódex kailag és ide0lógiailag elha- 7, i( ?7 H •, hoev felfü^Jtik ,7 ÖRT szövegének elfogadásával és .' , . politika, feltetelek kozottel­nogy leituggesztik az OBI .„-,.„„, ,. .f , , . . , tarolja niagat a mult tor- , ,, . . ... . , „ , , kinyomtatasaval kivan hoz- J & jenek, ezert ellenzi a dema­béke-vuagtanacsbeli tagsa- zájárulni a választósok sike- zulásaitó], és az ország gát, és felhatalmazzák az el- réhez. problémáinak a megoldási (Folytatás a 2. oldalon.) Felékesítve és megnemesítve Piknik a város szélén — háttérzenével Ideiglenesen, négy órán át tartózkodtam több mint fél­ezer kíváncsiskodóval együtt az öthalmi szovjet laktanya területén. A huza­tos, tavaszias idő, a lépten­nyomon felszolgált tea, s a szendvicsek valódi piknik­hangulatot teremtettek. A szüleik vigyázó tekintete, s a szovjet sorkatonák segítő keze vezette kissrácok rövid időre játszótérré varázsolták az alakulótér környékét, a marcona vasszörnyetegek tankmászókává szelídültek. A katonaviselt apák, nagyapák leplezetlen érdek­lődéssel forgatták, mustrál­ták a gyilkolás és politikai érdekvédelem válogatott ké­zifegyvereit. A jelenvolt lá­nyok, asszonyok is bőven ta­láltak néznivalót, a jobbára szovjet háborús filmekből ismert éles, doni kozákarco­kat éppúgy megcsodálhatták, imánt a délceg, arisztokrata külsejű, ragyogó kék szemű ifjú tiszteket. hírlik — a Sky-t is nézhetik az egyébként 40 szovjetunió­beli nyelven beszélő kato­nák. A parancsszavak per­sze mind orosz nyelven visszhangoznak az objektum magas betonkerítései között. Talán az sem meglepő, hogy szép számú magyar ajkú kárpátaljai közlegény teljesít itt szolgálatot. A rögtönzött büfében se­rénykedő mosolygós tisztne­jek kedves, halk szavakkal ecsetelték hazánk iránti sze­retetüket, de amikor a könyvárus-könyvtáros hölgy­től Szolzsenyicin kötetei fe­lől érdeklődtem, szűkszavúan csak ennyit mondott: — Nyema. A napilapokat vi­szont — ha csak az Időjárás közbe nem szól — egy-két nap késéssel kapják légipos­tán, szinte minden köztár­saságból. A parancsnoki szobában Gorbacsov és 'Lenin fürkész­ték egymás tekintetét, mi­közben a déli hadseregcso­port politikai tisztjéval ma­gánemberként próbáltam be­szélgetni. öt a magyar re­form sajtóstruktúrája érde­kelte, s az, hogy mit gondo­lok én a szovjet hadsereg magyarországi tartózkodásá­ról. Válaszaimat nagyon dip­lomatikusnak találta, s mi tagadás, tőle sem tudtam meg érdemben semmi újat: tárgyalásban vannak a kor­mánnyal; talán márciusban folytatják iá kivonulást, melynek üteme technikai és szervezési kérdés elsősor­ban ... Másutt egy fiatal magyar katonatiszt, mint civil láto­gató, a kijárat közelében ar­ra biztatta a laktanya pa­rancsnokát, maradjanak imég, számára a politikai stabilitást garantálja jelen­létük. Mások viszont ellen­kező véleményüknek adtak hangot, azon tanakodva, va­jon miként lehetne majdan új életet lehelni e falak kö­zé... Varga Iván Az eddig gondosan, s szi­gorúan vigyázott látnivalók mellé a szervezők háttérze­néről is gondoskodtak: ma­sírozott a harsogó rezesban­da, komolyabb és könnyebb dallamokat egyaránt ját­szott a laktanya tánc- és ka­marazenekara Az étkezdében akár potyá­ra is tömhettem volna ma­gam, mikor a legénység min­dennapi kenyerét kóstoltam pácolt heringszeletek kísé­retében. Hogy a málnaszörp miért langyos, s miért nem málna ízű, azt nem tudtam meg ... Vendéglátóinkat ezúttal nem kívántam kelle­metlen kérdésekkel terhelni. A glasznoszty huzatában bejártam a rendezett, ragyo­gó tisztaságú hálókat, bekuk­kantottam a Lenin-szobába,

Next

/
Thumbnails
Contents