Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

80, évfolyam, 41. szám 1990. február 17., szombat Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 forint Német-német polémia A SZU virágzó szomszédságra vágyik — Csöndesedik Tádzsikisztán Romániában nincs megnyugvás — Cseréptörés az IKV-nál A nagy dolgok most messzebb történtek, s nem any­nyira eseményekben, mint inkább nyilatkozatokban jelen­nek meg. Ottawában a szovjet külügyminiszter fejtette ki: a Szovjetunió azonos irányban halad szövetségesei­vel... A német egyesülésről szólva, pedig kijelentette: az európai nepeknek joguk, van arra a garanciára, hogy az uj képződmény nem jelent veszélyt az európai határok bizvonságára. Polémaa támadt a két Németország között is. Egyik részről a segítség lekicsinylése ellen emelnek szót — másik részről megfogalmazzák azt a félelmet, hogy az NSZK „elnyelné" az NDK-t. Romániában nyugtalanság van, amely érzékenyen érinti a magyar kisebbséget. Kölcsön vesszük a konzerva­tív Die Welt cikkszemelvényét: „A magyarok számára Ceausescu után sem szűnt meg a lidércnyomás." A román forradalom fővárosából, Temesvárról gyúlékony helyzetről árulkodnak a hírek. Mi olvasnivalót ajánlhatunk még a hétvégi DM-ból? Az IKV belső háborújából adunk „csataképet" (3. oldal), ái a Hungária nagy vihart megért napja után a felújítás haladasáról (4. oldal). Szegeden is állít jelölteket a Vál­lalkozók Pártja, és elitélték a szolnoki MSZP-székház be­törőit. Temesvári tudósításunk az ottani szekusper elő­készületeiről szól (2. Oidal). Fenyegetettség nélküli, kellemed hétvégét! Sz. Simon István A szövetségesekkel azonos irányban Egységpárt fél évvel ezelőtt még 2,3 millió taggal „di­csekedhetett". Gysi kifejtette a DSZP álláspontját a német egység­gel kapcsolatban Mini mondotta, a történelmi fo­lyamatokat nem lehet fel­tartóztatni, ám óvakodni kell az elsietett lépésektől. A DSZP elnöke az egyet­len ésszerű lehetőségnek nevezte egy olyan közele­dési folyamat elősegítését a két német állam között, amely szerződésekkel alá­támasztva szolgálja a lakos­ság érdekeit. Gysi szerint előbb valutáris kapcsolatot kellene létrehozni a két ál­lam között, majd a feltéte­lek megteremtése után ez a kapcsolat pénzügyi unióvá fejlődhetne tovább. A pártelnök szerint az elhamarkodott pénzügyi unió súlyos következmé­nyekkel járna az NDK ipa­rára nézve. Az NSZK gyá­raival kezdődő nyílt ver­seny következtében az NDK üzemei, amelyekben 40 szá­zalékkal alacsonyabb a ter­melékenység, viszont jóval magasabbak az önköltségek, képtelenek lennének túladni termékeiken Éppen ezért be kellene őket zárni, ami milliós munkanélküliséghez vezetne az országban. Ezt pedig még az NSZK sokat dicsért szociális hálója sem bírná ki. A végén nem ma­radna más választása az NDK-nak, mint hogy in­gyen átadjon mindent az NSZK-nak — fejtette ki Gregor Gysi pártelnök. Várakozó hangulat Dusanbéban A Szovjetunió fenntartá­sok nélkül üdvözli a kelet­európai demokratikus for­radalmakat — jelentette ki csütörtökön Ottawában Eduárd Sevardnadze szov­jet külügyminiszter A hiva­talos látogatáson Kanadában tartózkodó politikus a par­lament két haza külügyi bi­zottságainak együttes ülé­sén szólalt fel. Sevardnadze hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió azonos irányban halad szövetsége­seivel, eltávolodik a társa­dalmi élet adminisztratív irányításától. Az ország csak nyer azzal, ha stabil és vi­rágzó szomszédok veszik kö­rül. Sevardnadze elmondta, hogy a külföldön állomá­sozó szovjet csapatok ügyé­ben országának „nincsenek politikai problémái" Em­lékeztetett arra, hogy Moszk­va már két évvel ezelőtt kí­vánatos célként fogalmazta meg a csapatok külföldi ál­lomásoztatásának megszün­tetését. Hozzátette ugyan­akkor, hogy ehhez időre van szükség, mert a hazatérők­nek otthont és munkát kell biztosítani. Részletesen foglalkozott a szovjet külügyek irányítója a németkérdéssel. Kijelen­tette, hogy senki sem vonja kétségbe az NSZK-beli és NDK-beli németek jogát az önrendelkezésre. „Legalább ennyire kétségtelen azon­ban Németország szomszé­dainak, valamennyi euró­pai államnak a joga meg­felelő garanciákra, hogy egy egységes Németország — amennyiben ilyen létrejön — nem fog veszélyt jelenteni számukra, nem fogja fel­vetri az európai határok megváltoztatását, és nem fog újjáéledni a nácizmus és a fasizmus". Sevardnadze hozzáfűzte, hogy a német újraegyesítés kérdése olyan bonyolult idő­szakban került napirendre, amikor számos európai or­szág — köztük az NDK és a Szovjetunió is — átmeneti állapotban él. Egy ilyen helyzet még a legkedvezőbb körülmények esetén is szá­mos veszélyt rejt magában. A szovjet külügyminiszter véleménye szerint a német­kérdésnek alapvető helyet kell elfoglalnia az európai országok, az Egyesült Ál­lamok és Kanada legfelső szintű képviselőinek idei tanácskozásán, amelynek elő­készítését — például szak­értői szinten — már már­ciusban meg lehetne kezde­ni. Sevardnadze szerint a ta­nácskozáson az európai le­szerelés és biztonság kérdé­sein kívül „komolyan fog­lalkozni kell" a katonai doktrínákkal Egyértelműen ki kell nyilvánítani. hogy az összeurópai folyamatban részt vevő valamennyi ál­lam áttér az elégséges vé­delem elvére. A niiniszter javasolta „összeurópai tér­ségek — köztük jogi, hu­manitárius — rendszerének kialakítását". Ezzel össze­függésben meg lehetne vizs­gálni azt az elképzelést, hogy politikai nyilatkozatot fo­gadjanak el a szabad és de­mokratikus választásokról. A helsinki kehetekben meg­valósuló együttműködés új formáinak kialakítása érde­kében a szovjet külügymi­niszter végezetül megfon­tolásra ajánlotta egy állan­dó szervezet létrehozását. Ez lehetne a külügyminiszterek bizottsága, vagy bármilyen szerény, állandó munkabi­zottság. ami egyfajta titkár­ságként, esetleg dokumen­tációs központként működ­Az éjszakába nyúló, hosz­szú vita után péntek dél­előtt folytatta munkáját a Tádzsik KP Kozponti Bi­zottságának csütörtökön megkejdett ülése — közöl­te az MTI moszkvai tudó­sítójával telefonon a dusan­bei belügyminisztérium egyik munkatársa. Mint elmondta, a tádzsik fővárosban vegyes fogadta­tásra talált a köztársaság párt- és állami vezetőinek előző napi lemondása. Töb­ben nem értettek egyet a lépéssel, mert azt úgy érté­kelték, mint a szélsőséges követeléseknek tett enged­ményt. A dusanbei tájékoztatás szerint a város élete nor­mális mederbe terelődött. Ha nem volnának a rombo­lói nyomai, az utca képe alapján nem mondaná sen­ki, hogy súlyos összecsapá­sok zajlottak le a minap Bár a város hangulata vá­rakozó —- hangzott a bel­ügyi tájékoztatás —. nem érződik az utcákon feszült­ség. Ismét működik a tö­megközlekedés, kinyitottak az élelmiszerüzletek, gyógy­szertárak. Mint az egyéb források­ból származó információk­ból kiderül, az első számú közellenséggé a rémhírter­jesztés vált. A gyorsan ter­jedő pletykákkal a hivata­los tájékoztatás igyekszik felvenni a versenyt. Rend­kívüli kiadást jelentetett meg csütörtökön a dusan­bei újság. A lapok terjesz­tésében gondot okoz, hogy csütörtökig nem működtek az újságárusitó helyek, igy a lapokat a munkahelyeken terjesztik. A városi rádió is szüneteltette adását. Üzembe állítottak egy olyan telefonszolgáltatást, amely­nek száma bármikor, bár­milyen kérdéssel hívható. Ezen a „bizalom vonalának" elnevezett szolgáltatáson bárki elmondhatja vélemé­nyét, javaslatait a kialakult helyzettel kapcsolatban. A városban csupán kisebb összecsapások voltak az ön­védelmi alakulatok és egyes garázda csoportok között, de áldozatokról Moszkvába nem érkezett hír. A kijárási tilalom meg­sértéséért pedig 42 ember állítottak elő, s közülük ket­tő ellen indítottak büntető­eljárást A kormány tárgyalt a múlt hibáiról Törvénysértő ítéletek több százezer ember ellen Szóvivői tájékoztató A kormány pénteki ülé­sén a többi között áttekin­tette azt a törvényjavasla­tot, amely az 1945 és 1963 között született törvénysértő ítéletek semmissé nyilvání­tásáról intézkedik. Bajnok Zsolt szóvivő a tervezet kapcsán elmondta, hogy az érintett időszakban több százezer ember ellen szület­tek törvénysértő ítéletek, állambiztonság elleni, ár­drágító és közellátás elleni bűncselekmények, ún. terv­bűncselekmények, illetve a tulajdont károsító bűncse­lekmények vádjával. Bár a kormány a törvénysértése­kért megköveti a magyar népet — mindenekelőtt azo­kat, akikkel szemben az igazságtalanságokat elkö­vették —, az érintett embe­rek igen széles köre miatt legjobb esetben is csak „kárenyhítést", illetve poli­tikai, erkölcsi rehabilitáci­ót tud nyújtani. A törvény­tervezetet a kormány a Par­lament elé terjeszti. A kormány foglalkozott a márciusi választások előké­szítésével, és értékelte a vá­lasztási küzdelem néhány politikái vonatkozását is. A Minisztertanács megál­lapította: nem alaptalan ez az aggodálom, hogy a köz­életben egyre szaporodó an­tidemokratikus jelenségek komolyan veszélyeztetik a választási élőkészületek tisz­taságát, és magát a válasz­tásokat is. Ezzel -kapcsolat­ban a kormány határozottan elítéli a Leninvárosban tör­ténteket. Az ügyből a legha­tározottabban le kell vonni a szükséges következtetése­ket mind a politikai pártok­nak, mind a kormányzatnak. Ha ehhez hasonló esemé­nyek előfordulnak, az alap­jaiban veszélyezteti a de­mokratikus átalakulást — hangoztatta a kormány ál­láspontját tolmácsolva Baj­nok Zsolt. (MTI) Testvéri kézfogás A temesvári polgármester Szegeden A romániai forradalom bölcsőjéből, Temesvárról két delegáció érkezett Szegedre. Szabad Temesvár tanácsá­nak képviseletében Alamo­rean Pompiliu polgármester és Marcu Ion, a forradalom hőse, az ottani tanács dísz­elnöke, az új román parla­ment tagja csütörtökön ta­lálkozott Lehmann István­nal, Csongrád megye taná­csának elnökével. A temes­vári tanács vezetői — Nieo­licin Dusán, a polgármester helyettesének irányításával — pénteken Müller Józsefné­vel, Szeged tanácselnök-he­lyettesével tárgyaltak A megbeszélések célja az volt, hogy megállapodjanak áruk cseréjéről, gazdasági egysé­gek együttműködéséről, a kishatárforgalom élénkítésé­dől, Kübekháza térségében új határátkelőhely megnyi­tásáról. Ez az együttműködés hozzájárulhatna a romániai városokban a helyzet nor­malizálódásához. A temes­vári tudományegyetem és a JATE, az ottani és a helyi színház között élő a kapcso­lat. Most más intézmények — például középiskolák — kapcsolatfölvételéről is szó esett. A Bánáti Magyar Demok­ratikus Szövetség négyfős delegációját Bodó Barna el­nök vezette. A küldöttség csütörtökön találkozott a me­gyei tanács elnökével, to­vábbá a szegedi Erdély Kör képviselőivel, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola román tanszékének oktatói­val, a helyi tömegkommuni­káció képviselőivel. A dele­gáció magyar—román baráti társaság létrehozását ösztö­nözte. Ü. I. Vita a támogatásról Gysi óvatos A névváltozás dacára to­vább tart a taglétszám csökkenése az egykori ál­lampárt „jogutódjánál". Mint Gregor Gysi pártel­nök egy csütörtök .esti. Schwerinben tartott rendez­vényen közölte, a Demokra­tikus Szocializmus Pártjá­nak (DSZP) jelenleg 700 ezer tagja van. Az előd­párt, a Német Szocialista Az NSZK kormánya nem hajlandó szó nélkül eltűrni, hogy kielet-iberlim KOÍ­mánytagok lekicsinylik Bonn-nak az NDK-beli fej­lődés megszilárdítására irá­nyuló készségét. Dieter Vo­gel kabiné tszóvi vő pénteki sajtóértekezletén a fentieket azért tartotta szükségesnek megállapítani, mert Kelet­Berlin — szerinte minden tárgyi lagoaságot nélkülöz­ve — kifogásolja, hogy gyorssegélyként nem kapta meg a kért 15 milliárd márkát. Vogel úgy érzékeli, hogy az NDK-ban a lakosság kö­rében tapasztalható nyugta­lanság és aggodalom eredő­je a még kormányon lévő felelő6 személyek magatar­tása, és Kelet-Berlin szem­látomást azért intéz feddő megjegyzéseket az NSZK kormányának címére, hogy ily módon terelje el a fi­gyelmet saját tehetetlensé­géről, arról, hogy a refor­mok területén nem jut öt­ről hatna. A kormányszó­vivő szokatlanul éles hang­vételű megnyilatkozása sze­rint, Kelet-Berlin a márci­us 18-ára kitűzött első sza­bad választások közeledté­vel is még mindig képtelen előterjeszteni a választási törvényt, a reform akado­zik, tartalmát sem a bonni kormány, sem az NDK né­pe még nem ismeri. Éppen ez a döntő oka an­nak az általános bizonyta­lanságnak, amely az embe­reket szülőföldjük elhagyá­sára, az NSZK-ba való át­településre készteti. Vogel nem vitatta, hogy a kelet­német kormány dolgozik a törvénytervezeteken, csak­(Folytatás a 2 oldalon ) Kicsire is adunk Mik meg' nem történnek — ámuldoztam az OTP újszegedi fiókjának felszólítását látva, melyet N. Im­re lebegtetett meg előttem némi megrökönyödéssel. „Kérjük ... 10 forint tőketartozását. 150 forint kése­delmi kamatot. 50 forint leVéLkoltseget fiókunknál 3 napon belül befizetni. Ellenkező esetben kénytelenek leszünk követelésünket ihetménylevonáls útján foga­natosítani." Nevezett 10. azaz Tíz forinttal adós állampolgár négy hónapja úgy hitte, rendezte tartozását, ám fél liter tej árával valahogy adós maradhatott Talán ad­minisztrációs hiba történt akkor is, most is. Mert­hogy októberi tíz forintja azóta 210 forinttá nőtte ki magát, az szinte hihetetlen. — Ám tegyen — mondta a tízessel adós —, ha így számolnak, még jól is járok, hiszen hasonló okok­ból az OTP két éve 40 forinttal jön nekem, azaz 840-nel — számításaik szellemében, ha nem tévedek. Nos. nem tudom, ki hibázott, s kit védenek a törvények Kíváncsian várom a fejleményeket. (varga) 4

Next

/
Thumbnails
Contents