Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám

10 1990. január 6., szombat (Folytatás az J. oldalról.) gedtük meg. és nem is fog­juk, hogy bárki ránk kény­szédében Ramiz Alia. Az szerítse akaratát" — jelen­Albán Munkapárt KB elisö tette ki. titkára, államfő szerint a Raimiz Alia az 1990-esi kelet-európai országokban esztendő elsőrendű felada­zajló folyamatok az or.szá- tának mondta a lakosság ga elleni rágalomhadjárat élelmiszer- és iparcikkellá­felújítására ösztönözték az tásának javítását, s részle. ismert albánellenes erőket, tejben nem ismertetett ta­Áz utolsó repülés Lassan-lassan fény derül a tonsági emberek gyűrűjében részletekre. Arra is, hogyan — a diktátort. A helikopter­menekült el Nicolae Ceau- be ült Nicolae Ceausescu, sescu, akinek — legalábbis Elena Ceausescu, továbbá így tudja a Romania Libera Emil Bobu és Manea Ma­című bukaresti napilap — a nescu, ezenkívül két bizto­december 22-i drámai fej- sító utazott és — Ceausescu „De nem tudnak kárt okoz- karékossági intézkedéseket lemények hatására arra már ölében — miután másutt ni nekünk. Soha nem en- helyezett kilátásba. Dél-Korea elutasít Dél-Korea kedden eluta- reformokat követelő belső és sította a népi Korea azon külső erők nyomását, hétfői javaslatát, mely sze- A szóvivő kijelentette, r.int le kellene bontani a hogy Délen semmiféle fal két országrészt elválasztó sem létezik, ellentétben falat, és meg kellene nyitni Északkal, ahol „valós kor­látokat" építettek. Dél-koreai részről hétfőn még üdvözölték Kim IrSzen javaslatát, s Szöul annak a reményének adott hangot, hogy „az északi javaslat ez­úttal őszinte". nem volt ideje, hogy az már nem volt hely — a eredeti terveknek megfelelő- gép szerelője. A diktátor ... , ..... en lépjen meg a pártköz- előbb Olt megyébe akart zetisegek, különösen az, er­pont épületébe hatoló tömeg repülni, aztán Dolj megyét delyi elől. választotta, majd végül is Snagovon szállt le, ahol mát Hátrányban kiépített helikopter-állomás a bajuszos pilóták Küldöttségben Király Károlynál Keveset beszéltünk róla, napjaiban magyarok és ro­pedig nemcsak szűkebb ha-- mánok egyhangúan válasz­iájában, Erdélyben nép6ze- tották meg Maros megye rű; már 1978-ban nemzetkö- vezetőjének, zi elismerést keltett Ceau- Első, nem titokban szer­sescunak címzett első nyílt vezett és megtartott talál­működött. Ceausescu na­gyobb teljesítményű és be­levelével, amelyben a nem­, különösei magyarság elnyo­másával szemben emelte föl szavát, ö volt az első, ás a decemberi forradalomig az egyetlen, aki a romániai po­kozásunk közvetlenül kap­csolódott ahhoz, hogy meg­szüntettük az MDF erdélyi segélyszállítmányainak is a „titkosságát", illetve meg. szűnt a szállítmányok ille­gális jellege. Miután a sze­li tiikusok közül nyíltan gedi szervezetnek a határokat. A dél-koreai újraegyesíté­si bizottság szóvivője sze­rint az észak-koreai lépés propagandajellegű, és arra szolgál, hogy csökkentse a Fegyvert tessék! Fegyvert! Alig csendesedtek el az Santiago, Dallas, Montre­év vége fegyverkereskedelmi ux a levegő és az űr szerei­szenzációi, összeállt 1990 meseit fogja elkápráztatni nagy nemzetközi haditechni- miárcius—áprilisban, majd , . .. . kai kiállításainak és vásárai- London módszertani okítást Pfsségek alapjan _ valogat beszámol arról, hogy a Bu­karest melletti nemzetközi repülőtéren állomásoztatták a „Flotilla 50" elnevezésű lé­gierő egységét, amelyhez az elnöki helikopterek és piló­ták is tartoztak. Ennek az egységnek a vezetője a légi­erők főparancsnoka volt. Az elnöki légiszemélyzet külön­leges feladatok megoldására kapott kiképzést; és a gép­parkot is különlegesen sze­relték fel. Aurél Dumitrescu elmondta: különleges ké földi irányítóközpont már megtagadta. Ezért arra kényszerült, hogy a fehér Delfin 302-vel repüljön to­vább — Emil Bobut és Manea Manescut Snagovon hagyva. . Az elnöki helikopter is­mét a levegőbe emelkedett, és Ceausescu utasítást adott arra, hogy a boteni légitá­maszpont legyen a végcél. Ez a támaszpont Tirgoviste diktatúrával. A '70-es érvek­ben Ceausescu belső körei­hez tartozott, és különféle magas pártfunkciókat töltött be. A Conducatort szemé­lyesen is jól ismerte, és ez — 'mint később elmondta — nagyban hozzájárult ahhoz, hogy szembeforduljon vele. Tisztában volt azzal, hogy nemcsak karrierjét, hanem az életét ifc kockáztatja. Mégis elszánta magát. Első nyílt levele óta a nak minden eddiginél dagabb naptára. adók, darabonként 20 millió Tavasszal az amerikai és szont a SZU—27-esek és a emelkedik egy londoni kiál- a bajusztalanok csoportja SZU—24-esek a Nyugat szá- lítás, amely az elektronikai „viszi a gépet", mára továbbra is hozzáfér- rendszer védelmét, általában hetetlenek. Szovjet részről az elektronikai hadviselés Tizenhat helikoDter akár 150 MIG—29-est is ké- forgatókönyveit illusztrálja. szek eladni a Nyugatnak. Májusban Stockholmban Kedvező esetben Szuhoj 25- Svédország rendez kiállítás­ösökről is szó lehet. sal egybekötött konferenciát a A nevezetes pénteken 13 órakor a „Flotilla 50" egy­ipm-crabifr' íh * t' ségével közölték, hogy aka­Alighogy a hat üzletember ^ oly ^k gondo't tonák let€Szik a fegyvert' jó reményekkel hazautazott S^HkoSi az orsfágnak Mint kiderült' ez sikerült fogsTdóképesség(T"helikőptert szombe ™rt szállni a nemr az elsó napokban egy kar A Romania Libera most kért de ennek teljesítését a Mrtiségellenes politikával, és miont, majd egyéb szállít­—I —i . T,.. > J ezáltal az egész, romániai mányokat is bejuttatni Te­mesvárra. december 2 8-ára időzítettük az orstzágoB MDF-konvoj indulását. En­nek a szállítmánynak az ot­tani fogadására, illetve a fogadás előkészítésére utaz­tunk be Erdélybe Mucsi Mi­hály szegedi MDF-szervezó­vel és Kozma Hubával, az MDF országos elnökségének tagjával. Marosvásárhelyen, a városházán fogadott ben­nünket Király Károly, és ismertette velünk, a pilla­natnyi hel^i és országos helyzetet Tájékoztatásából a romániai magyarszág hely­zetével összefüggésben ki­emelendők a következők: 1. Némely magyarországi hiedelmekkel ellentétben, az erdélyi \ magyarság sorsa nem oldódott és nem oldó­dik meg automatikusan a forradalom győzelmével. A Románia népeinek barátsá­gáról szóló legújabb beszó­dek lelkesek ép biztatóak, de minden falu vagy város ma­gyar lakosainak külön-kü­lön meg kell küzdeni az ön­kormányzatért, vagy a veze­való részvételért, még ott is, ahol többségben vannak. A két évtizedes sovén politika ha­tása ugyanis messze nem ták ehhez az egységhez a pilótákat, munkás- és pa­rasztszülők gyermekeit. Ami­kor ezek szolgálatba lép­tek, akkor érezhették, hogy a bajuszos pilóták keveseb­gaz- ad; hogyan kell megkaparin­tani a legelőnyösebb had­Néhány hete amerikai, £frimi megren' brit, nyugatnémet és dán aele5eKel­üzletemberek jártak Moszk- Svédország azt mutatja be, viában, hogy utánanézzenek hogyan és mivel kell hideg bet repülhetnek. Elena asz­a szovjet ajánlat komolysá- vidéken háborúzni, Dél-Af- szony ugyanis nem szerette £álván~eBV öiVos Dacia kö- T^o^tTLi^" gának; MIG—29-esek el- rika pedig a másik végletet. a hniiicyric pmhprpkpt Q ípv 1 . „jr ... ... és Gaiesti között, a praho- __ _ őrnagy vai hegyek oldalán épült ki. romániaV'«ijtó''nmi "írta le A helikopter pilctaja, Va- tobbé a nevót, és szégyennel sile Malutan ezredes közölr tehetjük hozzá, hogy a ma­te vele, rádiólokátorosok be- gyarországi sem, hiszen az mérték őket, ezért a tovább- akkori kommunista magyar repülés rendkívül veszélyes, vezetés a legjobb viszonyban Ceausescu ezután azonnal voit _ legalábbis látszólag parancsot adott a leszállás- _ a „testvéri" román veze­ra. A helikopterből téssel. Itthon is bűnnek, jól lehetett látni: az autó- vagy legalábbis gyanúsnak a bajuszos embereket s így, zeiedik, amelyet egy nő ve- próbálta fölemelni hangját amikor legutóbb Nicolae zetett. Ceausescu testőrei a határokon kívüli magyar­SlaÍ^^rS: tocLS^repef a!tta iít-" ^usescuDánba repült ak- ^err^SlHtott^^ ZóLTfu­o^Ant „ C7TT nn nn^b Ac n Omni Ir r-ífA i Lr . : kor is o döntött arról, nogy autót, kiszállították vezető- ráini merészelte oéldául a megté­MoszkVából, Washington al:"^úít"években vesztés volt. Constantin Tu­vonta magára a figyelmet dose ezredes ismertette: egy olyan kiállítással, ame- Június második felében négy helikopterrel rendel­lyen ezer újdonságot mutat- lesz Pekingben az IDEX '90, kezett az elnöki pár, 4 to­tak be hivatásos kémeknek a katonai elektronika, hír- vábbi helikoptert a politikai és elhárítóknak. A lehallga- közIés és a haditengerészeti végrehajtó bizottság tagjai tásbiztos telefonoktól technika nagy bemutatója, használhattak, további 4 pe­A nyári kiállítások az exoti- dig a pvb tagjait, további miniatűr infravörös kamera- kus témák egész sorát kínál- négy pedig a testőrségé volt. kig a felderítő luxuskocsik- ják, a mikrohullámtól a sö- A helikopterek szállították tói a többfenekű bőröndökig tétben val° látásig. Szeptem- az orvost, fodrászt és sza­berben Moszkvában légügyi kacsot is. és űrhajózási kiállítás lesz, amelynek főrendezője ezűt­mindent megtalált itt az ér deklődő. Az angol nyelvű ne's Defence Weekly a Ja_ tal egy nyugatnémet cég. Athén, Párizs, Kairó, Bang­A menekülés kok szerepel a további hadi­zelmúltban fényes kiállítású technikai kiállítások és vá­jét és három utasát, majd ők ültek a kocsiba a diktá­tor házaspárral, s elrobog­tak. Malutan azt is megemlí­tette, hogy Maria Manescu a leszállás előtt megcsókolta Ceausescu kezét. Többször sírva fakadt Ceausescu menekülésének további részleteiről a fran­cia Liberation alapján szá­molt be a Romania Libera. A francia lap — mint je­lentettük — megszólaltatta Nicolae Petrisort, akinek gépkocsiját leállították a Securitate ügynökei, és ar­ra kényszerítették, hogy ke­ressen biztonságos búvóhe­lyet az elűzött diktátornak. Petrisor több, órán keresztül körözött a város környékén, míg végül Tirgoviste mel­lett Ceausescu a felkelők ke­rálni merészelte például a romániai viszonyokat Nyu­gaton azonban a sajtó vi­lággá röpítette a nevét, minden nagy lap közöltte tésben nyílt, de Romániában és a sokszor többi ;,szocialista országban" nem közölt leveleinek a szö­vegét a hazaiak! pedig — Erdély-szerte majdnem min- tűnt el nyomtalanul. denki a Szabad Európát hallgatta :— a rádióból ér­tesültek a történtekről. A nagy nyugati nyilvá­nosságnak is köszönhető. 2. A magyar szeparatista törekvéseket Király nem tá­mogatná (szerinte nincsenek is ilyenek), az: autonómia mellett azonban határozot­hogy Király Károlyt nem tan kiálL Ennek részletei merték fizikailag megsem­misíteni. Megpróbálták ugyan eltenni láb alól Ka­még kidolgozásra várnak, de mindenképpen többről lesz. szó. mint az egyszerű kultu­ránsebesen, ahová belső rális, vagy az egyszer már száműzetésbe küldték, de kultúrgettóha torkolló, szúk miután ez ott nem sikerült, lemondtak a gyilkosságról, és Marosvásárhelyre helyez­ték. gyárigazgatónak. De to­vábbra sem csak igazgató­arr.ikor másként nem lehe­tett. titokban és illegálisan Ceausescu menekítésére 11.30-kor rendelték a belvá­ros központjához, a párt- „,,„„ „„ „ melleklettel lepte meg ol- sárok 1990-es színhelyei kö- központ épületéhez a Delfin zére jutott. Petrisor elmon- ^^ a magyarságot, és vasóit: 1990 haditechnikai zött SA—365—202 fex lajstrom- dasa szerint az első ülésen előkészítette egy valódi, nem árubemutatóinak és konfe- A brit katonai hetilap va- jelű, fehér elnöki helikop- ,c®a"sescu többször sír- hazug szólamokra épülő ma renciáinak jegyzékével Lon- lész>nűleg nem sokat téved, tert. A gép mindig a kb va fakadt, j nr u T - • amikor már előre jelzi • 1991- székháza előtti téren szállt Emil Bobu, a helikopteres don, Washington es Szinga- ben szamtalan fóruma le, de ez most lehetetlenné menekülési akció másik púr szerepel a leggyakrab- lesz az új fegyverek nemzet- vált. A pilótának meg kel- résztvevője csak később ke­ban, de Peking és Moszkva közi reklámozásának. Aki lett kísérelnie, hogy azépü- rült a hadsereg kezére. Ma­sem hiányzik a listáról 1990-ben valamiről lemarad, let tetejére ereszkedjen le, ria Manescu, Ceausescu kö­a rákövetkező évben pótol- nagy vállalkozás volt, de zeli tanácsadójának felesége Mindjárt január Dzsakar- hatja. sikerült. Oda vitték — biz- viszont még mindig bujkál, tába szólítja a repülőtéri be­rendezések, Londonban a nagy sebességű hadihajók, Washingtonba a katonai szá­mítógépek, ismét Londonban a harci helikopterek, Szaúd­Arábia fővárosában pedig az elektronikai hírközlési rend­tarületi autonómia.­3. Iliescu államfő közvet­lenül látogatásunk előtt hívta meg Királyt helyet­tesnek Bukarestbe. Király a ként. dolgozott: szívósan, és meghívást rövid gondolko­gyar—román megbékélés és összefogás kezdeteit. De vé­gig szigorúan figyelték min­den lépését és igyekeztek vagy megelőzni, vagy meg­torolni minden kapcsolatte­remtési kísérletét. Most, a decemberi forradalom, első jához. dás után elfogadta. Ezzel is­mét Románia egyik legfon­tosabb személyiségévé vált úgy is, mint a nemzetiségi politika felelőse. 1989 decemberének végén, Király Károly elutazott — ismét és sok év után most újra — Bukarestbe. Ügy gondolom, a románság és az egész magyarság javára kí­vánhatunk sikert a munká­Pordány László szerek iránt érdeklődőket. Február elején „Törökor­szág amerikai barátai" ren­dezik meg a washingtoni Hyattben 1990-es évi konfe­renciájukat, gazdag katonai kiképzési, szállítási, hírköz­lési ós lőszerbemutatóval összekapcsolva. Ugyanezek­ben a napokban az amerikai Dallas szólítja magához a katonai helikopterek imádó­it. Aki a tengeralattjárók és elhárításuk dolgaiban kész tájékozódni és költekezni, februárban Londonba megy, hacsak nem Szingapúrt vá­lasztja, ahol három vásár ;s kínálja a repüléstechnika, az űrhadviselés újdonságait. Innen egy ugrás Manila, ahol márciusban a légi, a tengeri és a szárazföldi had­viselés teljes — nem csak ázsiai — eszköztára megte­kinthető. Ugyanebben a hó­napban Brighton és Bir­mingham a brit hadiipar új termékeire kívánja ráirá­nyítani a fizetőképes figyel­met. Ahogy Párizsban „látszunk" Bűnbakkeresés, vádaskodás,ördögűzés „Azért kértük erre a találkozóra, mert sze­retnénk, ha véleményünk eljutna haza, s je­lenleg erre nem látunk más módot" — mondja Ditrói Akos, az emberi jogok és a magyar ki­sebbségek védelmére alakult, Párizsban műkö­dő bizottság egyik vezetője. A bizottságot ugyan kevesen ismerik, tagjainak száma is meglehető­sén szűk. de tevékenysége meglehetősen széles­körű. Az általa eljuttatott anyagok helyet kap­tak tekintélyes lapokban, szóba kerültek tör­vényhozási bizottságokban. Legkülönbözőbb francia és nyugat-európai instanciáknál igye­keztek felhívni a figyelmet a kisebbségi kér­désre. „Most másról van szó — teszi hozzá a csoport egy másik képviselője. — Igazán nem szeret­nénk azt a látszatot kelteni, hogy megpróbálunk innen, külföldről beavatkozni a hazai politiká­ba, még kevésbé azt, hogy ki akarjuk oktatni a hazai politikusokat — de úgy látjuk, a ma­gyar politika, alakulása ma olyan kérdéseket is felvet, amelyek már közvetve, vagy közvetlenül, az emberi jogok kérdéskörébe tartoznak. A tü­relmetlenségről. a politikai tolerancia hiányáról, a fenyegetésről és a félelemről van szó. Mi in­nen úgy látjuk, hogy ezek veszélyes jelenségeik, s fel kell hívni a figyelmet rájuk ahhoz, hogy a születő magyar demokratikus állam szavahihe­tő legyen — az országon belül, de azon kívül is, ne lehessen félvállról venni, ne lehessen rá­fogni a különböző vádakat — a nacionalizmus­tól kezdve az antiszemitizmuson át a boszor­kányüldözésig." Ennek a kis, Párizsban élő értelmiségi cso­portnak — a tagok többsége erdélyi, felvidéki származású, de Magyarországon élt, s jobbára 1956-ban került külföldre — hangjából a tu­dósító az aggodalmat és a féltést érzi kicsen­dülni. Miben látják a bizottság tagjai a hazai politikai problémát? Magyarországon szerintük valamiféle új fé­lelem korszaka van kialakulóban. Volt félelem korábban is, volt félelem nemrég', főként a „visszarendeződés" veszélyétől, s most az „ör­dögűzők" keltenek félelmet türelmetlenségük­kel, meggondolatlanságukkal, végig nem gon­dolt elképzeléseikkel, időnként kifejezett gyű­lölködést szító kinyilatkoztatásaikkal. „Nem hisszük hogy a politikai áramlatok közötti türelmetlenségnek az lenne az oika, hogy a magyar nép nem tanult demokráciát: mi hisszük, hogy képes a demokráciára. Sokkalta inkább az idegességből származik mindez, s ab­ból is. hogy a társadalom igazi problémáinak megoldásához még nem kezdtek hozzá. A bűn­bakkeresés, a vádaskodás, a lejáratás mindig is könnyebb volt ennél — de ha ez lesz az ural­kodó irányzat, ekkor a magyar demokráciának vége lehet, még mielőtt kialakult volna" — mondja Szakáll Imre. aki szerint a politikai türelem igénye is az emberi jogokhoz tartozik. Ditrói Akos szerint abban, hogy a dolgok idáig mérgesültek, azok a felelősek, akik húzták-ha­lasztották az érdemj döntést, a választás meg­tartását. A mostani döntés a választások ki­írásáról már nyilván közelebb hozza a szüksé­ges megoldást, de ehhez: mindenkinek el kell fogadnia a játékszabályokat, s tisztességesen kell megtartania azokat Milyen „játékszabályokat" tartanak fontosnak egy demokratikus államban élő. de „hazai fej­jel" gondolkodó magyarok az eljövendő válasz­tás számára? Nézeteik legalábbis figyelemre ér­demesek, s bér ezeket Magyarországon is sokan fogalmazzák meg hasonlóan, mások pedig vi­tatkoznak az ilyen elképzelésekkel, nem érdek­telen meghallgatni azokat. A legfontosabbnak azt tartják, hogy a vá­lasztás szabadsága valóban alkotmányos kere­tek között és a szabályok messzemenő megtar­tásával valósulhasson meg. Ok például erkölcs­telennek, a demokrácia ellenségének tekintik a politikai reklámot — ezt Franciaországban egyébként szigorú szabályok korlátozzák —, nem tartják megengedhetőnek a pártok kül­földről történő finanszírozását, viszont szüksé­gesnek tartják, hogy minden párt hozzáférjen — egyenlő esélyekkel — a tájékoztatás eszkö­zeihez. Ügy vélik, ez is az emberi jogok kö­rébe tartozik. „Egy magyar politikus ma még aligha politi­zálhat úgy. mint egy francia, vagy angol kollé­gája — nincs mögötte meg a kellő háttér, a politikai választás ismerete — összegezik vé­leményüket. — De arra kell törekedni, hogy a. demokrácia megszületése ne elriasztó, elret­tentő, az állampolgárokat visszataszító, hanem példamutató körülmények között történjék meg."

Next

/
Thumbnails
Contents