Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám

1990. január 3., szerda 07 tervez... S jót alig ígér 1990-re Kritikus szinten a tűrőképesség Az egyensúly romlása már kritikus mértékű: 1989-ben is jelentősen növelte az adósságállományt a konvertibilis fizetési mérleg hiánya. Felduzzadt a rubel aktívum, nőtt a költségvetési deficit. A bankszférát fizetésképtelen vállalatok bénítják, nagy az inflációs nyomás. A tlársadalom tűrőképessége kritikus szintre süllyedt, egyre szélesedő rétegekben erősödik a helyzetük stabilizálására, javítására irányuló igény. Az erőfeszítéseket a következő fő területekre szükséges összpontosítani; — Csak akkor érhető el a nemzetgazdaság teljesítményének javulása, ha a termelésben és az értékesítésben megerősödik a világgazdasági folyamatokhoz való szerkezeti alkalmazkodás. Ezt döntően a piaci nyomás tudatos erősítése, a versenyképes vállalkozások segítése viheti előre. Hosszabb távon ez vezethet az egyensúlyi viszonyok javulásához és az inflációs nyomás enyhüléséhez is. — Meg kell őrizni az ország nemzetközi fizetőképességét. Ehhez konvertibilis viszonylatban a fizetési mérleg hiányát, rubel elszámolásban pedig aktívumát lényegesen mérsékelni kell. Az egyensúlyi követelmények rövid távon rendkívül erős korlátai gyarapodásunknak. — A szűkös erőfórrások mellett is kiemelt gondot kell fordítani a humánszférára. Az oktatás, a tudomány, az egészségügy fejlesztése, az emberi környezet megóvására irányuló erőfeszítések segíthetnek ahhoz, hogy nemzetközileg versenyképes tudású, teljesítőképes szakemberekkel, menedzserekkel rendelkezzünk. A gazdasági szerkezetváltás gyorsulásával a jövedelmi és életviszonyokban szükségszerűen erősödnek a különbségek, de ez nem okozhat elviselhetetlen élethelyzeteket. Alapvető előrelépés történik a vállalkozások feltételeinek javításában Élénkítésük, programszerű finanszírozására Vállalkozási Alapítvány jön létre, és befektetési társaságok, külön hitelek is segítik a tőkéhez jutást A vállalkozások mozgásterét bővíti az árak, az import további liberalizálása. a felesleges jogszabályt kötöttségek kiiktatása. Tervezett passzívumok A rubel viszonylatú fizetési mérleg egyensúlya a közeljövőben csak az áruforgalom szűkülése és a piacváltás kényszere mellett biztositható, amit a kormányzat szigorú pénzügyi szabályozással, kereskedelmi intézkedésekkel, a stratégiai váltásra képes vállalatok központi segítésével támaszt alá. A konvertibilis behozatal jelentős hányada szabadon lesz importálható. A piaci viszonyok fejlődését számos, még hiányzó intézmény létrehozása is segíti (tőzsde, értékpapírtörvény, versenytörvény stb.) A belső versenyt erősíti a szabadárak körének bővülése, az ártámogatások jelentós csökkenése is. Az állam kezdeményezi a veszteséges, fizetésképtelen vállalatok felszámolását, támogatja a kereskedelmi bankok ilyen irányú intézkedéseit. Mindezt szigorú pénzpolitika támasztja alá. A kiadások nagyarányú csökkentése mellett mérséklődik az állami költségvetés hiánya (legfeljebb 10 milliárd forint). A vállalati és lakossági megtakarítások hatékony ösztönzésével (pozitív A decemberi ülésszakán a Parlament jóváhagyta az ország 1990. évi gazdaságpolitikai programját, s felhatalmazta a kormányt a — megbízatásának időszakára összeállított — gazdasági feladatterv végrehajtására. Az Országos Tervhivatal szesint az indulási alap nem túl biztató: a magyar gazdaság egyre mélyülő strukturális válsággal küzd, teljesítménye hosszú idő óta alig növekszik. Elavult technikák és technológiák pazarolnak az anyaggal, az energiával, a munkaerővel, magas a gazdaságtalan tevékenységek aránya. reálkamatok biztosítása), valamint a fizetésképtelen vállalatok kiszűrésével fejlődhet a vállalkozókészség. Az ország nemzetközi fizető- és hitelképessége megőrzésének feltétele, hogy a konvertibilis fizetési mérleg hianya lényegesen csökkenjen, ne haladja meg az 550 millió dollárt. Ezen belül az idegenforgalomban fórdulatot, körülbelül 200 millió dolláros aktívumot kell elérni, amit a lakossági devizaellátásra és magánimportra bevezetett szigorú intézkedések, s az idegenforgalmi fogadókészség fejlesztése biztosíthatnak. A rubel számolású fizetési mérlegben nem áll érdekünkben számottevő, máshol vagy később levásárolhatatlan követelés, aktívum keletkezése. Mivel a nálunk szükséges és keresett importcikkek beszerzési lehetősége a partnerek piacán korlátozott — sőt a jövőben valószínűleg tovább romlik — az egyensúly a kivitel nagyarányú (körülbelül 20 százalékos) csökkentését követeli meg. Megrendülő iparágak A termelés szerkezetének változása az iparban több területet érint, A szénbányászatban csak a helyettesítő energiabehozatal költségeivel versenyképes termelés tartható fenn. A gép- és könnyűipari vállalatok számottevő körét alapvetően rendíti meg a rubelexport lehetőségének (egyes ágazatokban 30-40 százalékos) visszaesése. A feldolgozóipar átalakulásának húzóereje a gazdaságos konvertibilis export lehet, A tartósan fizetésképtelen, illetve életképes, stratégiával nem rendelkező tevékenységek és vállalatok felszámolása elkerülhetetlen. Az élelmiszer-gazdaság mindenekelőtt a támogatások nagyarányú csökkenése és a szabad árforma uralkodóvá tétele miatt kényszerül a piachoz igazodó szerkezetátalakításra. A belföldi kereslet korlátozott, a fajlagos exporttámogatás mérséklődik. A várhatóan erőteljes differenciálódás mellett a nemzeti termelés összességében nem nő, a mezőgazdaság összproduktuma stagrúzl, az iparban csökkenés is bekövetkezhet. A gazdaságtalan termelés felváltásából adódó veszteségek azonban ma már más módon nem kezelhetők. A gazdasági infrastruktúra területén előrelépésre a távközlésben, a kutatás és fejlesztés infrastruktúrájában van lehetőség. Más területeken csak fékezhetók a kedvezőtlen tendenciák. A közlekedésben folytatódik a Budapest—Gyór—Hegyeshalóm villamosított vasútvonal rekonstrukciója, az M0 és Ml autópályák, egyes városi elkerülő utak építése. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciós fejlesztésének forrásait a díjemelések mellett külföldi hitelek is bővítik. A távbeszélő fő- és mellékállomások száma jövőre a korábbinál gyorsabban, 80 ezerrel gyarapodik. Csökkenő fogyasztás A közösségi fogyasztást 1990-ben jelentősen tovább kell mérsékelni, ami legnaKőkemény szívek gyobb mértékben a védelmi kiadásokat érinti. A lakosság reáljövedelme és nemzeti fogyasztása 1990-ben az előző évinél kevesebb lehet. A fogyasztóiár-színvonal — döntően a termelői árak növekedése miatt — az 1989. évit meghaladóan (a számítások szerint 19-20 százalékkal) emelkedik. Az alapvető javak körében az átlagosnál nagyobb áremelkedés lesz, a lakás, közüzemi és egyes postai szol gél tatásók, a személyszállítás, az alapvető élelmiszerek és — a fűtési szezont követően"— a háztartási energiahordozók körében. Egyes nem közszükségleti (például élvezeti) cikkek árai is emelkednek az év elején. A nomináIkeresetek öszszességében átlagosan körülbelül 17 százalékkal emelkedhetnek. Ezen belül jelentős közpönti bérintézkedésre kerül sor az egészségügyi és oktatási dolgozóknál. A vállalati szférában átlagosan 16 százalékos bérnövekedés látszik lehetségesnek. A béres árváltozások hatására — az egyensúlyi követeimé nyekkel összhangban — a reálbérek további 2-2,5 százalékos csökkenésével kell számolni. Szerény szociálpolitika A gazdasági szerkezetváltás, a piacgazdaság viszónyai között elkerülhetetlen a jövedelmek differenciálódása. Szociálpolitikai intézkedésekre az Országgyűlés az előző évinél lényegesen nagyobb összeget hagyott jóvá. Ez nagyobbrészt az áremelések, a lakással kapcsolatos kiadások növekedésének részbeni kompenzálását szolgálja, de lehetőséget teremt a családipótlék-rendszer teljes körűvé tételére is. A nyugdíjak növelése átlagosan az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának 90 százalékát ellentételezi, A családi pótléknál megközelítőleg a reálérték fenntartását eredményezi az emelés. Kiegészül a gyermekgondozási segély, emelik a gyermekgondozási díj legkisebb összegét is. A lakosság életkörülményeit és a gazdasági fejlődést befolyásolja a humán infrastruktúra helyzete is. Mintegy 600 tanterem átadásával mérséklődik az általános és a középiskolák zsúfoltsága. Az iskolák működtetésében a jelenleginél nagyobb mértékben vesznek részt az egyházak, és lehetőség nyílik magániskolák létesítésére is. A felsőoktatásban a felvettek létszáma jelentősen (20 százalékkal) emelkedik. Az oktatás anyagi feltételeit javítja a pártás társadalmi szervezetektől átveendő nagyszámú épület. Az Országgyűlés döntése nyomián 1990-ben megkezdődik a lakásgazdálkodás reformja. A lakbérek átlagosan 35 százalékos emelése és a differenciált kamatadó bevezetése a költségvetés helyzetének enyhítésé mellett alapot ad arra is, hogy az első lakáshoz jutó fiatalok esetében külön támogatást lehessen nyújtani. K, A. I

smerősöm meséli, nemrég egy berlini sörözőben, amikor megtudták az crrvberek, hogy magyar, odamentek hozzá, és elkezdték szorongatni a kezét. Gratuláltak neki: Magyarország, az igen, karakán módon viselkedett az NDK-beli menekültekkel. A történet akár már ócskának is nevezhető, mert ebben, a középeurópai viharban órákkal korábbi ese. menyek, gondolatok is rég túlhaladottnak tűnhetnek egy pillanat alatt. Bocsássa meg az olvasó, ha soraimat némileg patetikusnak érezné, de én újabban nem tudok úgy híreket hallgatni, hogy leglágyabb érzelmeimmel ne küszködnék. S ami történik körülöttünk, próbálom fölfogni, mit jelent számunkra a gyakorlatban. A legnehezebb elképzelni, hogy szorongás nélkül kelhetünk át a magyar—román határon. Hogy szabadon bejárhatjuk Erdélyt, hogy félelem nélkül megszállhatunk rokonainknál, ismerőseinknél. Aki csak kicsit is ismeri Erdélyt, azt képzelheti: Svájcot hozta közelebb a robbanás. Azaz, dehogyis. így tán csak egy új-zélandi turista gondolkodhatna. Akinek a szívébe innen nem vezetnek történelmi gyökerek . .. S aztán Szlovákiára gondolok. Megint a határ. Csak a speciális, valaha szocialistának nevezett tábor lakói érezhetik, mit jelent ez: nem kell, hogy görcsbe ránduljon a gyomrom, ha hozok egy pár negyvenkoronás tornacipót odaátról. S nem félek megállni egy kassaj autóparkolóban. mert nem fogják teleköpködni '68-as bűneinkért az ablakomat S tán kiszolgálnak a boltban akkor is, ha magyarul beszélek. Továbbgondolom a távlatokat A nyolcvanas évek elején sokat tett a propaganda azért, hogy megromoljon a kapcsolatunk azzal az egyetlen néppel is, amellyel jö volt a viszony. S bár teljesen nem tudtak elhidegíteni bennünket a lengyelektől, a korábbi évek „dva bratanki" viszonyát tönkretették. Most újból keblünkre ölelhetjük egymást, netán nemcsak azt nézve, mi ölcsóbb ott a Pevexben . .. Átlépek még egy határt a képzeletbeli utazás során Lengyelországból, nyugatra És könnyedén. Enyhülnek majd a német egyenruhások is, mert enyhülni, sőt fölszabadulni kell a Honecker-görcsnek, s utunk sarán harminchárommal kevesebb paDÍrt kell kitölteni, előzetes megrendelés nélkül is kaphatunk szállást, az utak mellől eltűnnek a transzparensek, a „mindencsodálatosaszocializmusban" hangulatú táblák, s egyáltalán: lekerekítettnek látom a kockaformákat. Eltűnnek az idiótábbnál idiótább vámszabályok is. Mert nem lesz érdemes Lengyelországból cipelni a nagy kabátot, vagy ha igen, az üzlet nem hátrányos a lengyel államnak, és nem rossz a ma. gyarnak sem. Mert piaci viszonyok vannak. De ez másodlagos. A lényeg: a gyakorlat, miszerint odafönn cuppogtak a nyelves puszik, odalenn pedig gyűlölték: egymást a népek, vagy azért, mert „azoknak kicsivel több méz jut a madzagra", vagy másért, szóval, ez — megszűnőben. S amit jóval nyugatabbra megcsodált aa ember: svéd és angol, belga és portugál, dán és spanyol barátságát, netán szerelmét — ez a szívbéli melegség keleti kebleket is elönt. Tán- az orosz nyelvvel szembeni nagy utálat is enyhül, mert miután sehol sem lesz kötelező tanulni, rájönnek az emberek. hogy mégiscsak kommunikációs lehetőség ez is. Tán lengyelek sem szégyellnek majd megszólalni ezen a nyelven, főként ha litvánok, lettek, észtek sem gyűlölik ezért őket, mert a történelem visszafoghatatlan vihara oda is elviszi az autonómiát, helyrehozva negyvenéves vétkeket És eközben — ahogy ezt egy sportbarát javasolta — Temesváron Magyarország— Románia focimeccs zajlik. A csókos fegyverbarátságot hirdető kormányok által szított gyűlöletet levetkőzve. Közép-Európa történelme során először a közönség az ellenfél játékosainak szép megoldásait is megtapsolja, ahogy az, mondjuk, Hollandiában természetes. Bálintot vagy Bölönit, a román, csapat ászait sem hívják többé koszos szőrös talpúnak a lelkes magyar szurkolók, s képesek elismerni azt is, ha jobb volt a másik. K

özép- és Kelet-Európa tehát visszavonhatatlanul Európa részévé válik. A távlatok beláthatatlanok. A szeretet ünnepe szeretetet hintett kőkemény táborbeli szívek millióiba. Ha ily gyorsasággal fejlődünk, tán még az is bekövetkezik: magyar magyarnak nem vájja ki a szemét. Bár soha nem arról voltunk híresek, hogy tanulunk a történelemből, az a légkör, ami most körülvesz bennünket, reményt adhat. Hogy szeretetteljes egységben vívjuk meg saját forradalmunkat is — a válságból kivezető úton. Balogh Tamás Szünidei mozaikok Otthon az otthontalanságban Munkacímem pedig ez völt: Kallódó gyerekek. A téma apropója megint csak a téli szünet, e mindenkori probléma: hová legyen, mit csináljon nap közben a gyerek e néhány, gyorsan elröppenő napon, míg a szülő dolgozik. Nem kell fölöttébb céltudatosnak lenni, néhány nap alatt apró kis utcai történetek sokasága kínálja magát, elég pár percet várakozni egy buszmegállóban, végigsétálni egy lakótelep tömbjei között. Spontán városnézés. másfél méteres gyerekemberekre koncentrálva. Kallódás az, ha nincs otthon. Még ha úgy tűnik is: van. Valóban? * Ott. ahol a Kisteleki utca benyílójában megáll a 90es busz, nyakában kislányával édesapa közelit a zebra felé. Délután 5 óra van. a körút most a legforgalmasabb, teherautók, kamionok robognak el, le sem lassítva a gyalogátkelőhely előtt. A férfi egy pillanatra megakad, majd úgy indul újra, hogy a gyerek keljfeljancsí módjára billen hátra, hogy aztán visszaboruljón apja fejére. Mert a férfi teljesen részeg. Léptei fel-felgyorsulnak, láthatóan egyensúlyzavarral küszködik A gyerek pedig ott imbolyog a nyakában, még a zebránál várakozva sem veszi le. Bármelyik pillanatban egy autó elé zuhanhatnának. De nem. Isten — mondják — vigyáz a részegekre. Ha most ezt teszi — gondolom —, a kislányért teszi, mert a férfi nem érdemli meg. így nem. Talán ezért érnek át szerencsésen, az ember meg a szíve fölé teszi a kezét, a dobogást csillapítandó, és csak annyit konstatál: most elmaradt a tragédia De nem nyugszik meg. Ne mozduljunk el. Ez a megálló újabb történetet kínál: a téli szünet első napján négy gyerek, 12 évesnél nem idősebbek, várakoznak velünk együtt. Egyikük szivarozik, majd amikor az elfogy, cigarettára gyújt. Közben körbe-körbe pislog, vajon látjuk-e? Tekintete nem félelemről, de kihívásról szól. „Van valami problémátok?" A gyerek rosszul öltözött, fiatal vonásai máris durvulóban. A másik három nagyokat vihog Jön a busz. megrohanják. A szőkének nem jut hely, a többiek nyomban kikezdik, a „szivaros" vezérletével. A nem szűnő vihogás&al tarkított csúfolódás vége egy ütés. A szivaros herén vágja a szőkét. A gyerek meggörnyed, elfehéredik, fogja a hasát, visszaütni fél, tehetetlen. Együtt szállnak le. A szőke lelép, s még azzal a lendülettel fordul vissza a busz felé, egy férfi felé, aki a kisfiával ül az ablak mellett. A szőke kivár, s amikor a férfival egy vonalba kerül, hatalmasat köp kívülről a busz ablakára. A bosszú megtörtént, a köpet vastag csíkja elindul lefelé az üvegen. A gyerek döbbenten nézi falfehéren remegő apját, akinek a kezei lassan ökölbe szorulnak ... * Az egyik lakótelepi kocsma előtt édesapa ötéves korú kisfiával játszik — karatésat. Kapja a gyerek a szelíd, okító jellegű pofonokat, legyen csak minél dühösebb, ingerültebb. Rugdossa is az apját ügyesen, szorgalmasan jó ideig, de aztán ráun a játékra. Csakhogy az apja nem hagyja, mert keménynek kell lenni. Kitartás. S amikor végleg nem bír a gyerekkel, mint könynyű zsákocskát, a nyakába kapja, hogy elnyelje őket a kocsma füstös, örökké szomjas torka. * Hogyan lehet szeretni egy várost? Ha egy kicsit hasonlít ránk is. Az életnek szüksége van a személyességre; szépapánk sétált egykor itt, ennél a saroknál adott először randevút nagyanyánk nagyapánknak, itt lakott albérletben az apám — mutatná a mozdulat. Mutatná, hogy minden hely különös, önmagára vonatkozik, miközben a mi múltunk is, mely nélkül nincs jelen. De nem. Mert a várost egyre vastagabb karéjban öleli lakótelepi rendszere. Ez az, ami hasonlít ránk? Első, második ... tizedik emelet. A tömbök vaksi ablakai ugyanazokat a sorsokat kacsingatják egymásra. Ezek a házak a semmire épültek. Ha itt élsz, nincs múltad. A jelennek, csak a pillanatnak szolgálsz. S itt tenyészik ki lassan már a második nemzedék. A gyerek otthontalansága az otthonban A múlt idegen, a jelen nemkülönben. * Visszaérkezünk a megállóba. Szemközt, a túloldalon, az egyik épület tövében kicsi élelmiszerüzlet, este van, záráshoz készülődnek éppen. Az ajtóban eladónő áll, be már nem lehet jutni. Csoportnyi gyerek, köztük már nagyobbak is, azért még megpróbálják. „Hadd menjünk má be!" „Hét óra elmúlt!" — hangzik a tömör, megfellebbezhetetlen válasz. A kölyök dühbe gurul, s nagyot csap a bolt kirakatát óvó bádoglemezre. A hatalmas csattanásra még ő is megijed. Szitkozódva vonulnak el. Darvsai László 6