Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-11 / 9. szám

2 1990. január 11., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) keretekel, a PHARE-terv vi­szont térítésmentes felaján­lásokat is tartalmaz. A kétoldalú kapcsolatok témájában konkrétan is át­tekintik Japán és a közös­ség kereskedelmének arány­talanságait, amelyre a szi­getország mind nagyobb többlete a jellemző. Ez már 1988-ban is 13,6 százalék­kal nőtt, tavaly pedig az eddigi előzetes jelentések szerint még tovább gyara­podott, és elérhette a 30 milliárd dollárt. Mindez an­nak ellenére történt, hogy tavaly a közösség bizonyos területeken növelte eladá­sait Japánban, így a szeszes italok, a gyógyszerek és a kozmetikumok területén, há­la a japán belső piac fel­lendülésének. Hazatérhetnek... Január 12-ét nemzeti gyásznappá nyilvánította a gyar nemzetiségiek által la­kott helységekben olyano­jes közteherviselés megvaló­sítását tekinti céljának. Mint mondta: az MDF nem veszi át a „hercegségeket", fel­lép bármiféle új kivúltsá­alkotmányt, hogy a népköz vetlenül választhasson köz­társasági elnököt — elmond­ta: az önálló képviselői ja­vaslatot Raffay Ernő nem Nemzeti Megmentési Front kat toboroznak a testületbe, Tanácsa. Ezen a napon az egész országban megemlé­keznek a népi forradalom hőseiről, mártírjairól, akik életüket áldozták a szabad­ságért, a demokráciáért, és küzdöttek a diktatórikus akik beszélik a magyar nyelvet. A belügyminisztérium ál­tal közzétett útlevélrende­letről részletek váltak ismertté. Ennek alapján, gok ellen, a tehetség fórra- egyeztette az MDF elnök­dalmát kívánja elősegite- ségével. Az indítványt a tes­ni. Időszerű belpolitikai kér- túlet nem támogatja, mert désekről szólva, Raffay Er- a Fórum álláspontja szerint nő és Király Zoltán ország- a jelenlegi Országgyűlés már gyűlési képviselők indítva- ne módosítsa az alkotmányt, nyáról — miszerint a jelen- illetőleg ne hozzon sarka­legi parlament módosítsa az latos törvényeket. rendszer ellen. Bukarest és azok a külföldön tartózkodó Horn Gyula kitüntetése Horn Gyula külügyminisz­tert szerda délelőtt Mainz­ban, Rujna-vidék—Pfalz tar­tomány székhelyén a tekin­télyes Stresemann-társaság aranyérmével tüntették ki. A magas megbecsüléssel a Weimari Köztársaság ki­emelkedő- külügyminiszteré­nek, Gustav Stresemann-nak a nevét viselő társaság a magyar államférfinak, kor­mányának és a magyar nép­nek azokat az érdemeit óhajtja méltányolni, ame­lyeket az európai népek kö­zötti szolidaritás elmélyíté­sében szereztek az embe­riesség szellemében. Horn Gyulának személycsen' is lé­nyeges része volt Magyar­ország demokratizálásában és az NDK-menekültek ki­utazásáról létrejött megálla­podásban. A kitüntetést Marie-Elisa­beth Klee, a Stresemann­társaság elnöke nyújtotta át. Előtte Hans-Dietrich Gen­scher alkancellár és külügy­miniszter, a tavalyi kitün­tetett mondott méltató be­szédet. Szintén beszé­det mondott Kari Otmar Freiherr von Aretin pro­fesszor, az Európai Törté­nelmi Intézet igazgatója. Később a magyar politi­kus és a többi vendég tisz­teletére fogadást adott Carl­Ludwig Wagner, Rajna-vi­dék—Pfalz tartományi mi­niszterelnök. Temesvár megkapta a „mártírváros" elnevezést. Bukarestben, a téren, ahol súlyos folytak, és ahol fiatalok százai áldozták életüket. román állampolgárok, akik „különböző okok miatt" Palota már nem rendelkeznek az harcok államhatár átlépéséhez szükséges okmányokkal, a román diplomáciai kiren­// Rendeződés" Pekingben emlékművet állítanak fel, deltségektől és konzuli hi­és a teret a jövőben a For­radalom terének nevezik Ugyancsak emelnek a Romana téren. A rendelet értelmében Temesváron is nagy emlék­vataloktól „utazási okiratot" kapnak, amely a rendelte­emlékmüvet tési helyig terjedő egyetlen fővárosban a utazásra érvényes. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy az utóbbi években Romá­niából disszidáltak szaba­Li Peng ikínai miniszter- se értelmében január 11­elnök a pekingi televízió- ét öl megszüntetik Peking­ban elhangzott szerda esti beszédében bejelentette, hogy a Kínai Népköztársa­ság államtanácsának dönté- potot. ben a múlt év május 20-án kihirdetett rendkívüli álla­müvet állítanak a mártír- don visszatérhetnek ottho­város hőseinek tiszteletére naikba. A rendelet arról is A mészárlást Ceausescu rendelte el a kegyelet jeléül. Megerősítik és számbeli­leg növelik a milíciából rendőrséggé vált szerveze­tet. Várható, hogy a ma­intézkedik, hogy a külföldi lakhelyű román állampol­gárok végérvényesen haza­térhetnek, minden megkö­töttség nélkül. A tehetségek forradalmáért Nicolae Ceausescu, a ki­végzett román diktátor sze­mélyesen rendelte el a te­mesvári mészárlást — adta hírül a Romania Libera cí­mű román lap keddi száma. Az Adevarul című újság ügyi, katonai és kormány­szervekkel lefolytatott „te­lefonkonferencia" most nyil­vánosságra hozott jegyző­könyve alapján tette köz­zé. A beszélgetés során Ceau­Karcsúsodik a népfront Mint azt Donáth Miklós ügyvezető titkár elmondta a tegnapi, szerdai népfront elnökségi ülés kapcsán, a népfrontapparátusok csök­kentése, költségvetésük megcsappanása miatt job­ban sikerült annál, mint ahogy az saját önszántuk­ból és a tervezett feladataik végrehajtása alapján indo­kolt lett volna. Ez például a szegedi népfrontvezérkar esetében azt jelenti, hogy a korábbi apparátus két főre zsugorodott: a Vörösmarty utcai székházban az ügyve­zető titkár mellett csak Etelka nénit találni, aki maga sem tudja, hivatalse­géd, vagy takarítónő. Ami­kor munkaköpenyt igényelt volna, hivatalsegédi minő­ségére hivatkozva utasítot­ták el kérelmét, amikor pe­dig hivatalsegédként folya­modott munkaruháért, azt a választ kapta, hogy azzal a beosztással nem jár ... Mindazonáltal a városi elnökségnek van elképzelé­se arról, hogyan változzon meg gyökeresen Szegeden a mozgalom profilja. A jövő­ben kifejezetten csak város­politikai kérdésekkel kíván­nak foglalkozni (környezet­védelem, oktatás, egészség­ügy). nem lesznek mindene­sek, mint régen. Természe­tesen a mozgalom lakóterü­leti szervezetei megtartják a klasszikus mozgalmi célo­kat, amelyekbe sok minden belefér. Most legfontosabb foglalatosságuk a válaszr tásra való készülődés: a Hazafias Választási Koalíció tagjaként Szegeden a füg­getlen képviselőjelölteket támogatják, karöltve az MTESZ-szel, a Németek Magyarországi Szövetségé­vel, az Agrárszövetséggel, a nyugdíjasok egyesületével, valamint a nőszövetséggel. A választási koalíció számít a nemzetiségek szövetségei­re. A szegedi népfrontel­nökség szívesen veszi a la­kosság független képvise­lőkre tett javaslatait is. Minthogy az igazságszol­gáltatás szervei, képviselői nem vehetnek részt pártok­ban, különféle testületek­ben, Fedor Attila, a Csong­rád Megyei Bíróság elnöke lemondott megyei tanács­tagságáról, és a megyei ta­nács igazgatási és jogi bi­zottságában betöltött tiszt­ségéről. A helyére a megyei népfrontelnökség, a szege­divel egyetértésben Ábra­hám. László ügyvédet, a megyei népfront elnökét javasolja. Pásztiné Mészáros Eva vöröskeresztes titkár beszá­molt a Romániába küldött vöröskeresztes segélyszállít­mányok sorsáról. Az elnök­ség javasolta a továbbiak­ban a pénzadományok gyűj­tését a helyi Vöröskereszt csekkszámlájára. M. E. A szabadság, a választá- a Magyar Demokrata , Fo­sok esztendeje, valódi víz- rum elnökségi tagja, választó év lesz 1990 Ma- Az MDF politikai straté­gyarországon és a többi ke- giáját körvonalazva kíjelen­let-európai államban — ez- tette: amennyiben a Magyar , . . Demokrata Fórum a válasz­zel a megallapitassal kezd­te az MDF szerdai sajtótá­jékoztatóját Csengey Dénes, ugyanakkor arról számolt sescu beszámolt a Temesvá­be, hogy Ceausescu legki- ron lezajlott eseményekről, sebb, s egyben kedvenc fia, hangsúlyozva, hogy Tőkés Nicu, a saját fennhatósága László kilakoltatásával kap­alá tartozó megyében hűen csolatban hibákat követtek igyekezett eleget tenni apja el: ahelyett, hogy egy-két parancsainak. A Romania óra alatt megoldották volna Libera értesülését a Ceau- a problémát, huzavonára ke­tások után kormányzó párt sescu által december 17-én, rült sor. Világos — muta­lesz, hadüzenetet intéz min- a megyei pártbizottságokkal, tott rá —, hogy mindezt kül den kiváltság ellen, s a tel- valamint a bukaresti bel­Király Károly A kisebbségről és jogvédelemről A kezekre emlékszem leginkább, a határtól Nagyvá­radon, Kolozsváron át, egészen Marosvásárhelyig: V betűt formáló, magasba emelt kezek köszöntötték a magyar rendszámú autót. Király Károlyt, a Nemzeti Megmentési Front Taná­csának alelnökét kerestem, aki Maros megye jelenlegi ve­zetője is. A marosvásárhelyi konzervgyár volt igazgatója ebben a beosztásban úttörő szerepre vállalkozott. Meleg kézfogással fogad, és beszélgetésünk végeztével, amikor búcsúzom, magához ölel. A forradalomról kérdezem, arról, hogy mit tekint a legnagyobb változásnak Marosvásárhe­lyen, a megyében és az országban. Magyar állásfoglalás a romániai sajtóban „Budapest elhatárolja ma­gát egyes magyar állampol­gárok beavatkozásától a ro­mániai közösségek életébe" címmel, feltűnő helyen köz­lik a román központi lapok az MTI-re hivatkozva azt a szombati külügyminisztériu­mi nyilatkozatot, amely rá­mutat: „Román forrásokból származó hírek szerint Er­dély különböző helyiségei­ben magyar állampolgárok közvetlenül beavatkoznak a helyi közösségek politikai életébe, s tevékenységükkel magyarok és románok között viszályt szítanak." A lapok közlik, hogy a román kül­ügyminisztérium elhatárolja magát az ilyen akcióktól. Ismertetik, hogy a magyar külügyminisztérium felhív­ta a magyarországi pártokat, mozgalmakat, szervezeteket, a magyar állampolgárokat: ne avatkozzanak be Romá­nia belügyeibe. Mindenkinek tiszteletben kell tartania az új rendszert és a hatalom új intézménye­it, a megbékélést, a magyar —román kapcsolatok új ala­pokra helyezését, küzdve a romániai magyarok egyéni és kollektív jogainak teljes kivívásáért, A továbbiakban a lapok ismertetik; a magyar kormány megerősíti abbeli szándékát, hogy a jövőben is előmozdítja a jószomszédi kapcsolatokat az új Romá­niával. A Romániai Magyar Szó ezzel kapcsolatban megje­lentette első reagálását. „A magyar kormánynak felhí­vással kellett fordulnia kü­lönböző szervezetekhez, hogy ne avatkozzanak bele a romániai magyarság dolgai­ba, mert csak ellentéteket szítanak románok és magya­rok között. (Értesüléseinkre alapozva hozzátehetjük; ma­gyarok és magyarok között is). Már csak ez hiányzott! Egyáltalán, mit keresnek most itt olyan elemek, akik nem tudják kettős vegyér­tékkel használni a magyar nyelvet' AZ első felindulás­ból lecsi1 lapod va; megnyug­tató a magyar kormány ál­lásfoglalása. De az csak a hátország. A fronton nekünk kell küzdenünk" — írja a lap — Románia első nagy, igazi forradalma zajlott le — mondtaj — Sem az 1848­as, sem az az előtti, sem az 1848-ast követő nem volt az, Mindegyik inkább csak mondva csinált forradalom volt. kis megmozdulásokkal, amelyek be is fejeződtek a proklamációkkal. A nagy farradalom: ez a mostani. Tudtam, hagy előbb-utóbb be fog következni ez. a föld­indulás. azt azonban nem voltam képes elgondolni, hogyan lehet egy ilyen tün­tetést a rezsim ellen levezet­ni, éppen azért, mert nem lehetett a munkásokat meg­szervezni. A mi forradal­munknak egyik tanulsága, hogy ha nincs vezetője a tömegnek, akikor maga is el tudja önmagát vezetni. Adott esetben azután a helyszínen, nőnek ki azok, akik végig­viszik a forradalmat. Csodá­latos volt, és tragikus is, ami itt történt. — Király Károly Buka­restben a magyarságot is képviseli? — Ez így van. — Románia első, igazi forradalma — ahogyan ezt ön mondta — mit hozhat, mit igér annak a több mint 2 millió embernek, aki itt, Erdélyben él, és magyarnak vallja magát? — Meggyőződésem, hogy a magyarok legalább annyira kivették a részüket ebből a forradalomból, mint a ro­mánok. Ezt lehet látni a se­besültek, a halottak névso­rából. Ez a közös harc ösz­szeforrasztotta a magyaro­kat nemcsak a magyarokkal, hanem a románokkal is. Szent meggyőződésem — igaz, nem könnyen, mert sok mindent kell leküzdeni — megvalósul az is, hogy a magyarság nem tűri el töb­bé. hogy alsóbb rendűnek, másodrangúnak tekintsék. Ebben a forradalomban fel­találta magát minden nem­zet. harcolni fog tehát jo­gaiért. azért, hogy érvénye­süljön. Azt is hiszem, hogy nem lesz erkölcsi alapja egyetlen erőnek sem, hogy valamilyen ürüggyel megta­gadja ezeket a jogokat. Ma még ahhoz vagyunk szokva, hogy a kisebbség aláveti magát a többségnek. Nem szabad elfogadni ezt a gon­dolatot. meg kell változtat­ni. És meg kell változtatni mások gondolatát is. Er­délyben három egyenlő nemzet volt a történelem folyamán, már sok száz év­vel ezelőtt is. Az más kér­dés. hogy nincs székely ós magyar, mert a székely és a magyar egy nemzetet ké­pez, hanem van román, ma­gyar és német. Én úgy lá­tom, hogy a kisebbségi jog­védelem a szervezeti bizto­sítékát elsősorban akkor ta­lálja meg, ha nem különbö­ző fórumokat hoznak létre a nemzetiségek, hanem önálló pártokat alapítanak, mert a pártnak nagyobb az ereje, a tekintélye, az átfogóképes­sége és a jogvédelmi lehe­tősége. Az már részletkér­dés, hogy miként nevezzük ezt a magyar pártot. A jo­gokat meg lehet szerezni, de szerintem megvédeni ne­hezebb, — A különböző nemzetek egyenlőségének politikai deklarációja megtörtént, ön szerint milyen intézmények­re van szükség ahhoz, hogy ez valósággá is váljon? Er­dély kultúrája része a ma­gyar kultúrának. Erdély sok kiválóságot adott a magyar kulturális és tudományos életnek. Az utóbbi évtizedek­ben viszont azt tapasztaltuk, hogy sorvadnak az erdélyi kultúra bölcsői, visszaszorul­nak az erdélyi magyar egye­temek, s a magyar nyelvű oktatás pedig meg is szűnt. — Alapkérdés, hogy Er­délyben három egyenlő nemzet él és három egyen­lő nyelv van. Legyen meg hát mindegyiknek a rádiója, a televíziója a sajtója és helye az iskolahálózatban, feL egészen az egyetemi fa­kultásokig. Tapasztalom, hogy az iga alól felszaba­dult magyarság most alulról szervezkedik, építi ki nem­zettudatát és erősíti szerve­zeteit. Mindenki tori a fe­jét, hogy miként volna jobb, és véleményt formál arról is. hogy mit tart fontosabb­nak a különböző programok­ban. — A régi közigazgatást sok bírálat érte. Miként képzeli el az újat? — A közigazgatás ma is a régi. de vannak már javas­latok! az újra. Hozzám a minap egy szókelyudvarhe­lyi delegáció érkezett, és felkért, segítsem, hogy Ud­varhely újra megyeszékhely legyen. Es engedtessék meg nekik az is, hogy újra lé­tezzen a régj Udvarhely megye. Én egyetértek ezzel, hiszen hagyománya van, és tudom, hogy másutt is le­hetnek, lesznek is ilyen kö­vetelések. Egy igazi demok­ratikus kormány ezeket fi­gyelembe is veszi. — Tudom, hogy most, éj­szaka, Bukarestbe utazik, el­mondaná, hogy az ön útja miképpen tükrözi a válto­zást? — Vonaton megyek Buka­restbe. és biztonsági őrség kísér. Ezúttal nyílt őrségem lesz, 12 éve már, hogy tu­dom: „vigyáznak rám". A minap átadták azt a kazeü­tát is, amelyiken a decem­ber 21 -i szóváltásomat örö­kítették meg „mikroelektro­nikai eszközökkel" az iro­dámban. S tudora azt isi, hogy lehallgatták a telefon­beszélgetéseimet. és lefény. képezték azokat, akik be­léptek a kapumon. Nem be­szélve arról, hogy sokszor a munkahelyemről hazáig há­rom gépkocsi — vagyis há­rom csoport — kísért. Szó­val, most tudom, hogy ki­sérnek. de csak addig, amíg lecsillapodnak a kedélvek. Kercza Imre földi ügynökségek és szo­cialistaellenes román körök készítették elő. Közölte, hogy szükségállapotot hirdetett, és kiadta a tűzparancsot. „Egy órán belül legyen rend Te­mesváron" — mondta. Majd közölte, hogy „a belügymi­nisztérium egységei, a biz­tonsági erők csapatai és a határőrök mától megkapják harci fegyvereiket, és hoz­zá a lőszert". lipikus női jelleg A magyar és a szovjet tudományos akadémia szak­embereinek Moszkvában el­végzett vizsgálatai egyelőre nem igazolják a Megamorv Petőfi-bizottságnak azt a tavaly július 23-án tett be­jelentését, amely szerint a burját Barguzin falu teme­tőjében megtalálták Petőfi Sándor maradványait. A vizsgálat részeredményei­ről szerdán tájékoztatta az MTI moszkvai irodáját Odze György, az MTA saj­tótitkára. Elmondta, hogy a magyar és szovjet tudósok a leleten sok tipikus női jelleget találtak. Ilyen pél­dául a koponya kis súlya és mérete. A teljes bizonyos­sághoz azonban további la­boratóriumi vizsgálatok szükségesek. Alekszejev akadémikus, az SZTA régé­szeti intézetének igazgató­ja szerint egy bizonyára felnőtt, fiatalon elhunyt, valamilyen betegségben szenvedett nő maradványai­ról van szó. A további vizs­gálatokat a közeljövőben Magyarországon és a Szov­jetunióban folytatni fogják. Odze György hozzátette, hogy a megvizsgált régésze­ti szempontok sem támaszt­ják alá egyértelműen, hogy a feltárt sírban Petőfi Sán­dort temették el. Az MTI tudósítójának kérdésére a sajtótitkár elmondta, hogy a Megamorv-bizottság az előzetes vizsgálati eredmé­nyeket nem fogadja el, s újabb szakemberek bevoná­sára tett javaslatot. Közületek cs magánszemélyek részére MEGVÉTELRE AJÁNLUNK Mcrkur-áron. 1 db, újszerű állapotú Volga 2410 típ. személygépkocsit Tájékoztatás: Ruházati Szövetkezet Szeged, Kcmes u. 6. 6723. Telefon: 25-013. 14-623.

Next

/
Thumbnails
Contents