Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-11 / 9. szám

•w tv r 1990. január 11., csütörtök Holló a hollónak... Válik a posta — Mt volt a szétválás oka? — kérdettük Gyimesiné Etsedy Saroltát, a Magyar Posta szegedi igazgatóját. — A hírközlési hálózat európai mércével mérve rendkívül elmaradott hazánkban, a rangsorban Magyarország az utolsó előtti helyen áll. A telefonhálózat fejlesztéséhez pedig pénz, tőke kell. A hitelekhez és a működőtöké bevonásához pedig pénzügyi tisztánlátás. Ezért választották szét a három ágazatot. így most — átmenetileg _ három államigazgatási irányítású nagyvállalatra bomlott fel a posta. — Ujabb változás is várható? — Júliustól a műsorszórás kivételével részvénytársasággá alakulnak a vállalatok. Eddig ugyanis „házon belül" finanszírozták egymást a kevéssé nyereséges és a többet hozó ágazatok. • Természetesen a költségek sem egyformák a hagyományos postai fejlesztéseknél és az egyre nagyobb tőkét igénylő távközlésnél. Eddig átcsoTöbb évtizedes házasság végződött „válással" az elmúlt napokban. A Magyar Postából ugyanis január l-jétől három, önálló vállalatot alakítottak: a Magyar Posta Vállalatot, a Magyar Távközlési Vállalatot és a Magyar Műsorszóró Vállalatot. portosíthatók voltak a forintok. Hogy mi lesz ezután? — A levél-, távirat-, csomagkézbesítés és a pénzforgalom mellett újabb vállalkozásokba is bele kell vágnunk. A fejlesztéseknél pedig óhatatlanul állami támogatásra fog szorulni a hagyományos postai ágazat. Egyelőre nem sokkal több egyszerű „bűvészmutatványnál" a formaváltás. Eddig cégen belül, ezután egy szinttel feljebb lesznek kénytelenek átforgatni a pénzt. Egyelőre a posta monopolhelyzete sem szűnik meg. Mind ez ideig az 1964ben hozott postatörvény a „legfrissebb". Legfeljebb módosították, toldozták-foltozták az elmúlt huszonöt esztendőben. — Ezek szerint . továbbra is „hatóság" marad a posta? — Erről szó sincs a gyakorlatban. Egyrészt mar készül az új törvény, másrészt gyökeresen változik az üzletpolitikánk is. szolgáltató jellegű szervezet kívánunk lenni, rugalmas tarifapolitikával. — Ami legtöbbször azonos az áremeléssel.. • — Nem biztos. De a mi költségeink is alaposan megugrottak most. Az áremelést legfeljebb csak továbbadjuk. Egyelőre a szétvált vállalatok egy fedél alatt dolgoznak. A költözést a nyár elejére tervezik. — Egy a fontos, hogy a lakosság ne érezze meg az átszervezést. Kívülről ugyanolyan olajozottnak kell tűnnie a postai gépezetnek, mintha mi sem történt volna. Igaz, a jövőben is szoros kapcsolatban marad a három önálló cég. Remélhetőleg békességben, jó együttműködésben. Ahogyan a közmondás is tartja; Holló a hollónak ... R. G. Energiafelhasználás Csak a fele hazai Mennyi energiát fogyasztottunk tavaly, milyenek a ikilátások erre az esztendőre, s van-e lehetőség további energiatakarékosságra? — erről érdeklődött az MTI munkatársa az Ipari Minisztérium illetékeseinél. Az elmúlt évben az ország összes energiafelhasználása — becsült adatok szerint — 1 százalékkal mérséklődött az előző évihez viszonyítva, s ez a csökkenés 300 ezer tonna kőolajjal egyenértékű mennyiségnek felel meg — mondotta Horváth J. Ferenc, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője. A csökkenés részben annak tudható be, hogy két százalókkal mérséklődött az ipari termelés, továbbá az elmúlt fűtési időszakban az átlagos középhömérsékiet jóval magasabb volt a megszokottnál. Ennek ellenére a lakossági fogyasztás kis mórtékben növekedett, az összes felhasználáson belül inkább a termelő szféra mérsékelte a felhasználást. összességében tehát szerkezeti elmozdulás tapasztalható: csak motorbenzinből 10 százalékkal többet fogyasztottak az autósok, mint 1 évvel korábban. Az energiafelhasználáson belül a villamosenergia-fogyasztás csekély mértékben — mintegy 0,3 százalékkal — növekedett az előző évi 40,2 Twh értékhez képest. Ezen belül az ipar villamosenergia-felhasználása, _ mintegy 2 százalékkal mérséklődött, a lakosságé pedig csaknem 4 százalékkal nőtt. A felhasznált energiának, mintegy 48 százalékát itthon termelték meg, 52 százaléka származott importból. A 20 millió tonna körüli széntermelés, a 2 millió tonnát megközelítő kőolaj és a 6 milliárd köbmétert meghaladó földgáztermelés, valamint a 13,9 milliárd kilowattóra körüli atomerőművi villamosenergia-termelés, továbbá az energiahordozó-import egész évben, összességében biztonságos és kiegyensúlyozott energiaellátást tettek lehetővé. Csupán a vegyipari benzinnél adódtak ellátási problémák, ezek azonban idén várhatóan megoldódnak, hiszen ez évtől kezdődően erre a termékre is vonatkozik az importli berali zálás. Az év végén meglevő készletek mennyisége, ezek szerkezete — átlagos téli hőmérsékleti viszonyok között — megfelelő biztonságot nyújt az (idei első negyedévi energiaellátáshoz, feltételezve természetesen a folyamatos termelést és az import beérkezését. A minisztérium arra számít, hogy az idén is mérsékelten növekszik az energiafogyasztás. Az - energiaszükséglet felét importból fedezik; ennek nagyobb részét 1990-ben még államközi szerződések biztosítják, ám valószínűleg kiegészítő behozatalra is szükség desz, részben konvertibilis relációból. A minisztériumi főosztályvezető szerint arra van szükség, hogy mind több magasan feldolgozott terméket állítson elő a hazai ipar, így csökkenthető lenne a fajlagos energiaráfordítás. Az ipari technológiáknál is lehetőség van néhány százalékos energiamegtakarításra, alapvetően azonban akkor válik olcsóbbá az energia, ha — egyebek között — az alumíniumipar, a műanyagfeldolgozó ipar nem/ az alapanyagokat és félkész termékeket, hanem a jó minőségű, magasan feldolgozott késztermékeket exportálja. A minisztérium pályázatokkal igyekszik serkenteni a vállalatokat az energiafogyasztás csökkentésére. Személyi, illetve kollektív jutalmakat tűz ki azoknak, akik korszerű módszereket, technológiákat javasolnak. Egészségügy Kérdőjelek a béremelés körül Tegnap az egészségügy területén dolgozók közül többen érdeklődtek, igaz-e, hogy már februárban megemelik 16 százalékkal a fizetésüket. Mint a tegnapi tudósításunkból kiderült, a béremelés üteme a helyi tanácsokon és a konkrét intézményeken múlik. Felhívtam hát telefonon Csergő Tibort, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetőjét. Kérésemre elmondta, nem utasíthatja az egészségügyi intézmények igazgatóit, amíg üres a persely. Az osztályon ugyanis még nem tudják, mennyi bértömeg áll a város rendelkezésére. Ugyanis az egészségügynek van olyan területe is, melynek nem a tanács, hanem a társadalombiztosítási igazgatóság adja a bérfejlesztést. Felhívtam hát a társadalombiztosítás szegedi képviselőit, akik felvilágosítottak: a béremelés, bérfejlesztés főigazgatási jogkör. Ha igaz, holnap érkeznek majd Budapestről a társadalombiztosítási főigazgatóság szakemberei, akik megkötik majd a megfelelő szerződéseket a városi tanács egészségügyi osztályával. Kajári Irén, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője szerint a bértömeg az intézményeknek már rendelkezésükre áll. A keretszámokat a kormányzat és a megyei tanács már biztosította. A béremelés 1990. január 1jével hatályos, természetesen intézménye válogatja, mikorra tudja ezt adminisztratíve lerendezni. Ha csak áprilisra, akkor viszszamenőleg január 1-jéig ki kell fizessék a különbözetet a dolgozóknak. A megyei osztályvezető tájékoztatása szerint a városi tanácshoz tartozó egészségügyi intézmények bértömege összesen 31 millió 746 ezer forint. Ezt az összeget lehet differenciáltan az intézmények között elosztani. S ebből tudja az intézmény a dolgozóinak bérét emelni. A szentesi kórház például a napókban már leosztotta a ráeső összeget, náluk a dolgozók februárban megkapják a béremelést.. Több intézmény döntött úgy — mondta Kajári Irén —, hogy az infláció ellensúlyozása miatt egységesen mindenkinek 16 százalékkal emeli a fizetését. Néhány hónapon belül ugyanis újabb, rendkívüli 14 százalékos béremelés várható az egészségügyben, amit majd differenciáltan fognak felosztani. - pacsika Vonatok „leszálló ágban"? Ha elérjük a csatlakozást... „Az én rózsám vasutas, és ha nem sok az utas, mindjárt megölel!" — így szólt a régi sláger, talán valamikor a harmincas években. És a mai vasutasnak vajon van-e ideje ölelgetni a rózsáját? (Bár a szolgálati szabályzat, «p valószínűleg, tiltja az ilyen t|| kilengéseket.) Az utasok számától biztosan . .. Amint megtudtam, a kocsik kihasználtsági foka — átlagosan — mindössze 33 százalék. És a vasúti jegyek most még drágábbak leszL nek. Milyen év elé néz a vasút? Erről beszélgettem Lovász Lázár vasútigazgatóval. — Hogyan jellemezné a vasút jelenlegi általános helyzetét? — Sajnos, az a hosszú éveik óta tartó fullyamat, amelyben a vasúti pályák, kocsik és mozdonyok állapota, sőt az egész ide tartozó infrastruktúra érzékelhető romlásnak indult, még mindig tart. és természetesen ebben az évben is folytatódni fogj Ennek egyik oka az. hogy a vasút hátrányos helyzetben van például a közúti közlekedéssel szemben, hiszen ott állami feladat az utak karbantartása, éoítése, nálunk viszont nem. Ugyancsak nem segíti a fejlődésünket, hogy idén közel 1 milliárd forinttal kapunk kevesebb támogatást. mint tavaly, összehasonlításul talán elég megemlíteni, hogy egységnyi vonalhosszra — vagv teljesítményre, ahogy tetszik — például az NSZK-ban tízszer több állami támogatás jut! — Nehezedő helyzetükben fenntartható-e a szolgáltar tások színvonala? — Ez egyre nagyobb próbatétel elé állít bennünket. Sajnos, még az is lehetséges, hogy bizonyos vonalakon sebességkorlátozást vezetünk be, a vasúti pályák romló állapota miatt. A szolgáltatások színvonalának megőrzéséhez olyan fenntartási-beruházási keretekre volna szükség, amelyek jelenleg hiányoznak! A kényszer olyan takarékossági intézkedésekre szorít minket, amelyekkel el kell érnünk, hogv a vasúti forgalom a mostaninál kevesebb költséggel járjon. Ilyen eszköz a sebességkorlátozás mellett például a kocsiszámcsökken. tés ami a szakaszos utazási szokások miatt nehéz. — Ez utóbbi megoldás nem vezetne zsúfoltsághoz, kényelmetlenségekhez? — Elég nehéz zsúfoltságról beszélni, legalábbis általában, hiszen a személyszállítás átlagosan 33 százalékos ikihasználtsági fokkal működik. Természetesen vannak 90-100. de ugyanígy alig 10 százalékig telitett vonatok. — A 'színvonal tehát alig tartható, vagy inkább csökken, a vasúti tarifák mégis emelkednek. — Ennek oka az állami támogatások csökkenése, ebből a vasútnak nem lesz többlete, sőt hátrányosan érint bennünket hiszen várhatóan kevesebben utaznak majd. — Mennyivel drágulnak a jegyek? — Még csak előzetes információim vannak. Ezek szerint az utazási távolságtól függ majd az áremelés mértéke. Aki rövidebb távra utazik — a határ talán 30 kilométer lesz —, annak 35 százalékkal kell többet fizetnie. Aki messzebbre vonatozik, 20 százalékkal drágábban váltja meg a jegyét, mint eddig. De hangsúlyozom: a központi intézkedéseket még nem kaptuk meg. Somogyi Káró]ynó íelvétóío A „gördülő országút" — Nem tervezik a „fapados" kocsik visszaállítását, ahol esetleg az első és második osztálynál lényegesen olcsóbban lehetne utazni? — Erről először annyit, hogy a vasút nem gazdája saját tarifájának! Ez köz^ ponti döntés eredménye. Az utasok számának csökkenését pedig inkább kedvezményekkel próbáljuk megakadályozni, jelenleg — ha jól tudom — 28-féle üzletpolitikai kedvezményt adunk. Sajnos, a szociálpolitikai kedvezmények ellenértékét nem kapjuk meg az államttól. Tavaly például csak a 70 éven felüliek utazási kedvezménye 200 milliós bevételkiesést jelentett. De más elképzeléseink is vannak az utasok megnyerésére. Az egyik ilyen terv, bekapcsolódni a Budapest—Debrecen —Nyíregyháza „intercity" hálózatba, ütemes menetrendben, akár kétóránként! járatokkal biztosítva gyorsvonati közlekedést az említett vonalon. Még az is lehetséges, hogy az ilyen gyorsvonatok tarifája megegyezne a távolsági személyvonatokéval, tehát olcsóbb lenne a szokásosnál. Mindehhez természetesen nem nélkülözhetők a szükséges anyagi-technikai feltételek. Ugyancsak készülünk arra, hogy az üzleti utazások szaporodásával megnő azoknak az utasoknak a száma, akik igénylik a gyorsaságot és kényelmet, vagy az utazási idő alatti — itthon újnak számító — szolgáltatásokat. — Es milyen helyzetben van a teherfuvarozás? — Ismert, hogy január 8ától 30 százalékkal drágábban szállítunk. Ez nyilvánvalócin további takarékosságra ösztönzi a megrendelőket. De ezen fölül az utóbbi időszak általános tapasztalata a szállítási igényeik csökkenése, bár a vasút részesedése nem változott. Ennek egyik oka a racionalizálás, az átgondoltabb szállításszervezés, a másik pedig a csökkenő népgazdasági termelés. Tavaly 600 ezer tonnával szállítottunk kevesebbet a tervezéttnél. De csökken a tranzit- és az importszállítás is. És — a tendenciákból ítélve — az igények további csökkenésével számolunk. — A vasút tehát leszálló ágban van, ha megengedhető itt ez a képzavar. Vannak-e terveik a bajokból való kilábalásra? — Egy távlati kibontakor:: zási terven dolgozunk, ehhez segítségül hívunk egy külföldi céget, amely „átvilágítja" az egész szervezetet, azaz elemzi jelenlegi helyzetét. és megoldási módszereket javasol. Véleményem szerint elsődleges teendő lenne az állam és a vasút viszonyának rendezése, amelyet megrendelő-teljesítő kapcsolatként tudnék elképzelni.1 Az államnak vállalnia kellene a vasúti pályák fenntartását — még az sem lenne lehetetlen, hogy mi használati díjat fizetnénk ezért. A vasútnak piacorientált gazdálkodó szervezetként kellene működnie. Az; idő sürget, hiszen ahhoz, hogy Európa jelenlegi szintjéhez felzárkózzunk, és bekapcsolódjunk a hálózatba, óriási összegű állami hozzájárulásra lenne szükség, és ez a munka legalább tíz évig eltartana. — Vannak-e már kezdeményei ennek a folyamatnak? — Ausztriával közösen dolgozunk a „gördülő országút" hálózatának magyarországi kiterjesztésén. Ez a módszer azt jelenti, hogy a kamionok pótkocsiját vasútra emeljük, és elvisszük egészen addig, ahol ismét a teherautó veszi át a szállítást. A fuvarozásnak ez a módja igen jelentős környezetkímélő hatású — bár az ilyen szempontok egyelőre inkább csak tőlünk nyugatra játszanak) komolyabb szerepet. Ez a rendszer részben már működik) isi A másik — az előbbihez hasonló — kezdeményezés. hogy az egész kamion fölkerül egy speciá. lis. fcis kerekű vasúti kocsira, ám ez utóbbiak egyelőre hiányoznak, és a kamionsofőrök sem örülnek a tervnek, számukra ez keresetkiesést Okozna. Azért bízunk benne, hogy a szükséged tennivalók fölmérése és vég. hezvitele után egyszer mégiscsak elérjük a csatlakozást „az európai vonathoz" Nyilas Péter 4 4