Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

35 199(1. január 6., szombat Start február Újén Ugrásra kész lakbérek Az Országgyűlés karácsonyi ajándékaként az állami lakásokban élők földíszített fenyőfáik alá tehették azt a minisztertanácsi rendeletet is, amely megszabta az új lakbéreket. Hogy az érintett bérlők mit kívántak a lakásgazdálkodási terv megalkotóinak ez időben, azt jobb nem firtatni. Annál is inkább, mert az átlőgpoigár számára nehezen kibogozható, hogy kik és migta felelősek a „helyzetért', amely végül a kényszerintézkedésekhez vezetett. A lakbérek tehát nőni fognak, mégpedig egyes lakástípusoknál igen jelentős mértékben. Hogy mennyire, azt a lakás komfortfokozata dönti el. Az áttekinthetőség kedvéért egy kis táblázatban közöljük a változásokat; bár a Minisztertanács hivatalos rendelete • még nem jelent meg, a lakbéremelésekről már kiadtak egy tervezetet. A havi lakbérek 1990. február 1-jétól várhatóan a következőképpen alakulnak: Komfortfokozat Összkomfortos lakas Komfortos lakás Félkomfortos lakás Komfort nélküli lakás Látható tehát, hogy a lakbéremelés „csak" oz összkomfortos és komfortos lakások bérlőit érinti, igaz, őket alaposan. Talán nem fölösleges tisztázni, mi a különbség a két kategória között, összkomfortos az a lakás, amelyben radiátoros táv-, vagy központi etázsfűtés van — a többi komfortmeghatározó elemet (fürdőszoba Stb.) magától értetődőnek tekintve. Komfortosnak tekinthetők a gáz-, illetve a szilárd fűtőanyagot felhasználó fűtéssel rendelkező lakások — ugyancsak a megfelelő komfortos helyiségekkel. Csökkenthető a lakbér, ha a lakás összkomfortos, és fűtése szilárd tüzelésű etázskazánnal történik, valamint. ha komfortos, de egyedi szilárd-, vagy olajtüzelésű kályhával fűtik. A felemelt lakbérekről február 10-ig értesítik az érintetteket. Ugyancsak a bérlőket terheli a jövőben a lakás, burkolatanak felújítása, cseréje, kivéve, ha arra az épület teljes felújításával, illetőleg a falban levő vezetékek javításával, felújításával összefüggő helyreállítási munkákkal kapcsolatban kerül sor. Azt a lakáskorszerűsítést is a bérlő fizeti ezután, amit 6 kezdeményez, de a lakás komfortfokozatát ezRégi lakbér Új lakbér 15',— Ft mz 22,50 Ft/mZ 12,— Ft'mz 14,40 Ft/mz 7,50 Ft mz 7,50 Ft/mz 4,50 Ft/mz 4,50 Ft/mZ zel nem növeli. Ha viszont elemi csapás éri a lakást, vagy az a bérbeadó mulasztása miatt károsodik, illetve az épület vagy a vezetékhálózat felúj ítása válik szükségessé — mindezt a bérbeadó állja. Ugyanígy a lakásberendezés felújítását vagy cseréjét, ha az a lakásbérleti szerződés megkötésétől számított egy éven belül vált szükségessé. Ugyancsak érdekes lehet, hogy a bérlő a lakás visszaadásakor leszereltetheti és elviheti azokat a lakásberendezéseket, amelyeket 1990. január 1-je előtt saját költségén szereltetett fel, az érvényes jogszabályban, illetve megállapodásban előírt kötelezettségén felül. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről úgy szól a rendelettervezet, hogy a bért a bérbeadó és a bérlő szabad megallapodasa határozza meg. Megjegyzi még, hogy az állami tulajdonban lévő helyiségek bére az 1989. december 31-i állapothoz képest 1990 január 1-jétöl lefeljebb 100 százalékkal emelkedhet. Tájékoztatásul egyelőre ennyit. Mindez természetesen csak vázlatos ismertetése a várható változásoknak. Ami biztos: nem sok örömünk lesz benne. Nyilas Péter Költözik az alkotmánybíróság A kormány csütörtöki ülése sok megvitatandó kérdés nvatt csak a késő esti órákban fejeződött be. A kormányszóvivői tájékoztatón ezért csupán a már megtárgyalt kérdésekről esett szó. A Minisztertanács a továbbiakban az alábbi döntéseket hozta: A kormány állást foglalt az alkotmánybíróság elhelyezéséről. A testület ideiglenesen az egykori MSZMP XIII. kerületi székházába költözik. A kijelölt székhelyen, Esztergomban ugyanis jelenleg nincs beköltözhető állapotban levő, a testülethez méltó épület. A Minisztertanács javasolja az Országgyűlésnek az Állami díj megszüntetését, és a Kossuth-dij rangjának, hitelének visszaállítását. A Kossuth-díjat a jövőben minden év március 15-én a kivételesen magas színvonalú alkotásokért adományozzák, A díjazottak jelölésében illetékes bizottság elnöke a kormányfő. A testület meghallgatta Szinetár Miklós kormánybiztos előterjesztését az új Nemzeti Színház létrehozá sáról, és szakmai programjáról. Szükségesnek tartja hogy 1990-ben részletes be ruházási programtanulmány készüljön. A kormány javasolja a Parlamentnek, hogy magas szintű jogszabályban rögzítse az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetését. A törvény elfogadása esetén egészségügyi szerv rendelheti el az alkoholisták munkaterápiás intézetben történő gyógykezelését. A Minisztertanács áttekintette a munkásőrség ingatlanjainak folyamatban levő hasznosítását. Ügy rendelkezett, hogy néhány ingatlan esetében az e célból kiírt pályázatot meg kell ismételni. A kormány döntött a soron kívüli személygépkocsiértékesítés fokozatos megszüntetéséről. Átmeneti intézkedésként 1990-ben a felére csökkentette az így kiutalható gépkocsik számát. Megvitatta a kormány a fejlődő szocialista országoknak nyújtható gazdasági segítség irányelveit. Tágul a világ Csongrád megye is Európában van Hír: Francois Lac/iul ur Jura Kanton és Köztársaság elnöke, az Európai Régiók Tanácsanak pénzügyi elnökhelyettese a minap kelt levelében örömmel értesítette Lehmann Istvánt, Csongrád megye tanácselnökét abból az alkalomból, hogy Csongrád felvételt nyert további nyolc hazai megyével egyetemben az Európai Régiók Tanacsaba. Elözmenyek: Strasbourg (1985) és Brüsszel (1987) után Bécsben (1989 november 27—28.) tartották az Európai Régiók harmadik általános konferenciáját, amely a kontinens regionális szintű kormányzatainak ismerkedését, párbeszédét, két-és többoldalú együttműködéseinek előmozdítását szolgálta. A Hofburg konferenciatermében jelen volt Lehmann István is. igaz. csak megfigyelői minőségben, úgyhogy a zárt ülésekre nem juthatott be. De már az is nagy szó volt, hogy az Európa Tanács és az EKG országaihoz tartozó régiók első alkalommal hívtak Közép- és Kelet-Európa nemzetei közül képviselőket. Következmény: hoígy a Csongrád megyei önkormányzat felvételt nyert, és ott van ezentúl a 150 tag között, azzal számunkra kitágult a világ. Gazdasági, kulturális, művészeti téren egyaránt. lehetővé válik a közvetlen kapcsolatok kiépítése tudományos intezetek, bankok, színházak, idegenforgalmi hivatalok, gyárak, vállalatok között. Egyszer még, kérem, megérjük, hogy a szegedi Pick szalámiért, most még elpazarolt hőforrásainkért, pusztuló kastélyainkért itt versengenek majd spanyolok és skótok, a mi természeti tájainkban, az emberkezek munkáiban itt gyönyörködnek majd olaszok és svédek. Még tán azt is, hogy Szeged és Csongrád megyp létezése egy olasz gyereknek éppoly evidencia lesz. mint a magyarnak — remélhetőleg — Velence és tartománya. Az Európai Régiók Tanácsába elnyert tagság fölér nekünk egy lottóötössel, csupán az a kérdés, hogyan sikerül befektetni ezt a reményt. A megyének persze volt főhatóságok és a párt által engedélyezett afféle „népi diplomáciai" kapcsolata korábban is: Odesszával, Lódzzal. a jugoszláviai Vajdasággal és Temes megyevei Most ezek is fölüjitásra várnak Különösen a romaniai A megyei tanács elnöke levelet írt Temes megyei kollégájának, biztosította együttműködési készségéről, Ugyanakkor néhány hete vendégeskedett Odeszszában, ahol sikerrel tárgyaltak a testvéri kapcsolatok protokollmentes folytatásáról. M. E. Egy temesvári üzenet margójára Legfontosabb, hogy szeressetek Pásztiné Mészáros Évával, a Magyar Vöröskereszt szegedi titkárával beszélgettem a minap, aki a nehéz napok és éjszakák emlékei között egy jegyzetpapírra rögtönzött. a temesvári kórház pecsétjével hitelesített levélkét, mint történelmi értékű üzenetet őriz. A lendületes kézírással lejegyzett sorok a következők: „Boldogok vagyunk, hogy magyar testvéreink segítenek rajtunk. Iga-zán szívből hálásak vagyunk. Rajtunk minden segít, de legfontosabb, hogy szeressetek és tudjatok rólunk. dr. Bárányi Ferenc medte primar A. T. /." — Már ezért a levélért is érdemes volt — lelkesedik1 Pásztiné, és sodró lendülettel meséli, milyen erőfeszítéseket tettek a vöröskeresztesek a romániai események idején. Hogy milyen találékonysággal oldottak meg égből jött, váratlan helyzeteket. Hogy a háromtagú városi, s a két embert foglalkoztató megyei apparátus, hogyan vállalta a kihívást, s hogy az éjjei-nappal tartó készenlétet milyen szívesen 'átták el nemcsak ők, az alkalmazottak. de az önkéntes írsadalmi erők is. — Fél Európa segítő szánJéka lépett el bennünket órák, napok alatt. Ide érkezett, itt állt meg minden egészségügyi, vagy más segélyszállítmány. A hollandok. franciák azt hitték, mi vagyunk a Magyar Vöröskereszt országos centrumaÜgy kellett hát viselkednünk, mintha tenyleg mi lennénk az agytröszt, hiszen nem volt idó a magyarázkodásra. Pillanatok alatt kellett döntenünk, akkor élethalál kérdésnek tűnő dolgokban. — Ezek szerint, teljesen egyedül hagyta Önöket a budapesti főnökség? — Egyszer lejött a főtitkár és a helyettese szétnézni, de semmi érdemleges segítséget nem adtak. S úgy érzem, a megye és a város tanácsi vezetése sem érezte magáénak ezt az ügyet. — A társadalmi szervezetek sem kooperáltak a szegedi Vöröskereszttel? — De igen. Az MDF-fel van szorosabb kapcsolatunk, de más pártok, s főleg az egyházak mozdultak meg pillanatok alatt a drámai helyzetben. Mindenki különkülön is csinálta a maga akcióit. De azt itt nem érzékeltük. hogy ezt a gondot az ország, vagy a város hivatalos vezetése igazán fel akarta volna vállalni. — Nem gondolja, hogy egyszerűen csak kiderült, a hivatal vészhelyzetben alkalmatlan a cselekvésre? — Ez is igaz lehet, de énnél kicsit bonyolultabb a helyzet. A társadalmi intézmények vezetői a Vöröskeresztet nem tartják partnernek. S hogy ennek a szervezetnek nincsen rangja, annak oka van. Mi eddig az MSZMP-nek amolyan tagszervezete voltunk, ami eleve nonszensz állapot, hiszen a nemzetközi alapszabályban lefektetett kritériumok egyike éppen a pártatlanság, a semlegesség. — A Magyar Vöröskereszt alapszabályában viszont többek között ilyenek olvashatók: „Tevékenységével támogatja a fejlett szocialista társadalom építését", valamint a demokratikus centralizmus alapján működő tömegizervezet.". — Ez a gyakorlatban negyven évig azt jelentette, hogy a vöröskeresztes titkárt időnként a városi párt-végrehajtóbizottsága beszámoltatta, és az eredményekkel kapcsolatban különböző kifogást tett. 1987-ben az általunk megszervezett 21-tagú városi Vöröskereszt vezetőségi névsorát nem találták megfelelőnek. Többek között kifogásolták, hogy a testületben túl sok az egészségügyi dolgozó, s túl kevés a fizikai munkás. Igaz, azt is elvárták tőlünk, a szervezetben ne legyen több 30 százaléknál az MSZMP-tagok létszáma. Ülésterveket, munkaterveket kellett körmölnünk. Nem is olyan rég bevezették a kettős testületet, vagyis máig sem szüntették meg e struktúrát, miszerint van külön egy úgynevezett elvi irányító és egy vegrehajtó apparátus. Kérdem én. egy ilyen rendkívüli helyzetben hogyan funkcionálna egy ilyen merev, adminisztratív szervezet? — Van-e valamilyen forgatókönyvük vészhelyzetre? — Valahol biztos van, mi itt nem tudunk róla. — Tudnak-e egy nagyobb csatarláncba gyorsan valahol bekapcsolódni? A Zalka laktanyaban például nem tudták. miért pont őket hivta segítségül a Vöröskereszt. — Valahol, valamelyik központban elzarva, biztos van ilyen elképzelés, hogy a különböző, segélyszolgálatra alkalmas szervezetek, intézmények hogyan kapcsolódjanak össze vészhelyzetben. Mi nem érzékeltünk semmiféle koncepciót. Ösztönösen cselekedtünk, miután minden ránk szakadt itt a végeken. , — A tanulsagokat levonva, ön szerint milyen Vöröskeresztre lenne szükség? Hogyan lehetne vis.fzaadni e nagyon fontos szervezet társadalmi presztízsét? — Talán, most ebben a rendkívüli helyzetben kiderült, hogy mennyire szükség van ránk. és az is nyilvánvalóvá vált,, hogy kik azok a személyek, egyes emberek, aktivisták, akik alkalmasak a segítő munkára. 28 ezer tagunk van, nem kell enynyi. Legyen négyezer, de az mind használható ember. Nem kellenek alapszervezetek, konkrét személyekben kell gondolkodni. Nem kell tagkönyv, ahova 20 forintos bélyegeket ragasztunk, legyenek pártoló tagok, szponzorok, akik bárhol, bármekkora értékű bélyeget megvehetnek. S végre profilt kellene adni ennek a szervezetnek. Nem kellene ötvenféle dologba belekanalazni, a legfontosabb munkánk a prevenció kellene legyen. Ez éppúgy vonatkozhat az állampolgárok egészségére, mint a szociális helyzetére, A tűzoltást, a lyukak tömködését költségvetés nélkül nem tudjuk vállalni. Es még egy: elég volt az adminisztrációból, a kimutatások gyártásából. Még el sem csitult a helyzet Románia körül,- s a minisztériumo c maris kérik a statisztikákat ilyen vagy olyan bontásban. Könyörgöm, várjanak legalább addig, míg egy kicsit kifújjuk magunkat! • Tegnap szerkesztőségünkben járt egy kedves hölgy, aki december 26-án a Vöröskeresztnél önként teljesített szolgálatot, s aki emlékezett arra a csalódott idős úrra, akinek csomagját nem tudták akkor a vészhelyzetben Brassóba küldeni. Megígérte, személyesen keresi fel az adományozót, és továbbítja csomagját. Most már ugyanis lehetséges. Pacsika Emília A Magyar Vöröskereszt Csongrád megyei cs Szeged városi vezetősége ezúton mond köszönetet mindazon magánszemélyeknek, vállalatoknak, intézményeknek. akik felajánlásaikkal, adományaikkal és munkájukkal 1989. december 22. óta a Vöröskereszt szervezetén keresztül segítették és támogatták a román állampolgárokat és a román nemzetet. Ezzel hozzájárultak a magyar állam és a Magyar Vöröskereszt megbecsüléséhez, elismeréséhez. Szeged, 199(1. január 5. Pádár Lászióné dr. Pásztiné Mészáros Eva megyei titkár városi titkár felhívása A Csongrád Megyei,Rendőr-fökapitányság közrendvédelmi és közlekedési állománya lapunk nyilvánosságát kérte — felhívásuk címzettjei nem csupán katonák és rendörök ... „Bizakodva hallgattuk azokat a híreket, amelyeket a romén nép szabadsagvágyának első megnyilvánulásait hozták. Megdöbbentünk és segítettünk, amikor megtudtuk, hogy ártatlanok ezreinek életét kioltva, a legelemibb emberi jogokat bemocskolva, barbár módon akar talpon maradni az a hatalom, amely a nép nevében, de ellenében létezett. Vérrel és szenvedéssel kikövezett az az út, amelyiken az elnyomottak félelmüket legyőzve elindultak Európa fele. Bebizonyították, hogy a szabadság eszméje testvérré tehet románt és magyart, civilt és katonát, faji és vallási hovatartozásra tekintet nélkül. Csodálattal és a legnagyobb tisztelettel gondoljunk azokra a katonákra, rendőrökre, akik a kritikus időben tudták. hol van a helyük. Hivatásukat a nép szolgálatának és nem a hatalom kiszolgálójának tekintették. Életüket adták egy szebb, igazságosabb és boldogabb jövőért. Mi, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi és közlekedési állománya erkölcsi kötelességünknek érezzük azoknak az árváknak a megsegítését, akiknek szülei a román fegyveres erők és testületek tagjaiként. a forradalom gyózelmeert harcolva haltak meg. Kifejezésre kívánjuk juttatni azt a meggyőződésünket is. hogy nem ismerünk olyan erőt, amely megparancsolhatja. hogy fegyvereinket bármely ideológia zászlaja alatt saját népünk ellen fordítsuk. Felhívjuk a fegyveres erők és testületek tagjait, egységeit, csatlakozzanak felhívásunkhoz. Azok, akik együttéreznek és segíteni szeretnének, az Országos Takarékpénztár fiókjainál, a Csongrád megyei igazgatóságnál (MNB 289—98 008) vezetett 33 331—3 számú ÁRVÁK közérdekű felajánlás a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi és közlekedesi osztály kezeléseben elnevezesü csekkszámla javára fizethetik be felajánlásaikat."