Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

L r­80. évfolyam, 5. szám 1990. január 6., szombat POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj; 101 forint Ara? 5,30 forint Túlélő poloskák Bulgáriában tiltakoznak a jogállam ellen — A Noriega-modell Emelkedő OTP-kamatok Nem nehéz megjósolni, hogy ettől a naptól heteken át a magyar Watergate-ügy újabb és újabb fejleményei so­rolnak a hírösszefoglalók élére. A botrány — hogy fino­man szóljak — nem kicsi. Ha a vádak igazolódnak, lát­ványosan buknak alá a főrendőrök. Ha a jelenlegi följe­lentettek tisztázzák magukat, akkor pedig ezért lesz bel­politikai cécó. Ha nem vettük volna észre, most rádöbbenhetünk: a választási versenyfutáshoz eldördült a startpisztoly. Hazánk kapcsolatainak szélesedését jelzi, hogy rövide­sen aláírják a Suzuki-gyár idetelepítéséről szóló dokumen­tumot, Akinek pedig távoli országra, valarrint levegővál­tozásra van szüksége, immár Dél-Afrikában is vállalhat munkát — közölte Pik Botha. Micsoda idők ... Cikkeink között nem jutott hely néhány fontos infor­mációnak. Ezek: litván kommunisták és ellenzékiek egy­aránt szovjet föderációról nyilatkoznak; Noriega tagad, és politikai fogolynak tartja magát; Petre Román szerint megszűnt a Román Kommunista Párt, de állampolgári jo­gon bárki lehet kommunista Szegedi hír, végezetül: a fővárosban sajtótájékoztatón mutatkozott be a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt, az egyetlen vidéki központú politikai párt. Boross Imre, az egyik vezető bejelentette, hogy rövidesen állásfoglalást fo­galmaznak meg a pornográfia terjedése ellen. Dlusztus Imre Beszélni nehéz, lehallgatni arany lamhatalmi ágak összefonó­dására, a munkahelyi BM­ósszekötök tevékenységére, valamint az MSZMP vezető testületei, illetve ügyosztá­lyai és a politikai rendőrség közötti (kapcsolatokra. 6. Az átszervezés és a ki­vizsgálás idejére az Állam­biztonsági Szolgálatot kor­mánybiztos irányítsa; olyan személy, aki soha nem tar­tozott a Belügyminisztérium állományához, és nem volt tagja az MSZMP-nek. Kí­vánatos. hogy olyasvalakit nevezzenek ki erre a poszt­ra. aki saját bőrén tapasz­talta a politikai rendőrség önkényét lisztéit Miniszterelnök Ür! Rendkívül fontosnak tart­juk, hogy a közvélemény meggyőződhessen róla: sem ön személy szerint fim kormánya nem azonosítható a Belügyminisztérium kebe­leben folyamatosan elkövetett bűncselekményekkel. Ezért arra kérjük, hogy gyorsan és határozottan cselekedjék. Tisztelettel a Fiatal Demokraták Szö­vetsége nevében Fodor Gábor választmányi tag a Szabad Demokraták Szö­vetsége nevében Kis János ügyvivő Hegvan a Suzuki I Tisztelt Miniszterelnök Űr! Miközben az NDK-ban fel­oszlatták az Állambiztonsági Minisztériumot, Csehszlová­kiában a Belügyminiszté­rium egy börtönből szabadult ellenzéki felügyelete alá ke­rült, Bulgáriában menesztet­ték a belügyminisztert, Ma­gyarországon még a politikai rendőrség múltjának nyilvá­nos kivizsgálása is elmaradt. Az Állambiztonsági Szolga­latot a régi titkolózás veszi körül; becsületszóra kell el­hinnünk, hogy ez a szerv im­már nem fenyegeti az állam­polgárok jogait és a demok­ratikus rendet. Sajnos, a té­nyek másra vallanak. Bizonyítékaink vannak rá, hogy az Állambiztonsági Szolgálat úgynevezett belső elhárítási osztálya (BM III/III. osztály) a mai napig információkat gyűjt nem kommunista pártokról és szervezetekről A birtokunk­ban lévő iratok szerint ezek­nek az információknak sem­mi köze az állam biztonságá­hoz; a titkos megfigyelés alatt tartott szervezetek éle­tére, politikai terveire, más szervezetekhez való viszo­nyukra vonatkoznak. Meg­állapítható, hogy ,a híreket postai levéltitok megsértése, informátorok beépítése és le­hallgatás útján szerzik. A belső elhárítási osztály e tevékenysége nyilvánvalóan alkotmányellenes; fenyegeti a Magyar Köztársaság, mint demokratikus jogállam rend­jét. sérti a megfigyelés alá vont szervezetek politikai jogait, valamint tagjaik sze­mélyiségi és állampolgári jogait. Tájékoztatjuk a Minisz­terelnök Urat, hogy szerve­zeteink a mai napön felje­lentést tesznek a Fővárosi Főügyészségen a BM belső elhárító osztályának vezető­je, Horváth József, valamint az Állambiztonsági Szolgá­lat főnöke, Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettes és társaik ellen. A Főügyész­ségnek átnyújtott bizonyíté­kainkat a Miniszterelnök Űrnak is rendelkezésére bo­csátjuk Egyszersmind felhívjuk a Miniszterelnök Urat az aláb­biakra. 1 Kormánya nevében kés­lekedés nélkül határolja el magát az Állambiztonsági Szolgálat törvénysértő tevé­kenységétől; állapítsa meg és közölje a nyilvánossággal, hogy mely szervek, illetve személyek kaptak bizalmas tájékoztatást a belső elhárí­tási osztály által törvényel­lenesen gyűjtött információk alapján. 2. Azonnali hatállyal ren­delje el a belső elhárítási osztály teljes iratanyagának zárolását. 3. Haladéktalanul mentse fel tisztségéből Horváth Jó­zsef belügyi osztályvezetőt, Pallagi Ferenc belügyminisz­ter-helyettest, valamint kez­deményezze Horváth István belügyminiszter lemondását. Felhívjuk figyelmét arra. hogy Horváth István úr nemcsak az általunk feltáit törvénysértésekért felelős, hanem a politikai rendőrség múltjának egy részéért is, mivel csaknem tíz éven át különböző posztokon közvet­lenül felügyelte e testület működését. 4. A legsürgősebben át kell szervezni az Állambiz­tonsági Szolgálatot. A belső elhárítási osztály szűnjön meg. tagjai kerüljenek, ki a Belügyminisztérium kötelé­kéből és az államigazgatás­ból. Számolják fel az, ope­ratív osztály (BM III/IV. osztály) postai cenzúrával és telefonlehallgatással foglal­kozó részlegét 5. Az átszervezéssel egy időben vizsgálják ki a poli­tikai rendőrség múltbeli te­vékenységét. Nyilvánosan számot kell adni a volt po­litikai foglyok folyamatos megfigyeléséről és zaklatá­sáról. a politikai célzatú rendőrhatósági kényszerin­tézkedésekről, a békés tün­tetőkkel szemben alkalma­zott erőszak és megtorlás eseteiről, a politikai ellen­zék üldözéséről A vizsgálat­nak ki kell terjednie a po­litikai rendőrség és más ál­A Suzuki és a magyar kormány között megszületett a megállapodás a japán kis­kocsi magyarországi gyár­tásáról, jelentette pénteken a Kyodo hírügynökség, a Su­zuki cégtől származó infor­mációkra hivatkozva. A tervezett japán—ma­gyar járműipari együttmű­ködés az egyik legnagyobb szabású vállalkozás lesz, ami valaha is létrejött a tá­Az ideiglenesség vége vol-keleti ország és egy ke­let-európai ország között. Tokiói magyar hivatalos körök megerősítették azt az információt, hogy január 11­én újabb japán küldöttség utazik Budapestre, hogy már másnap — közvetlenül Kai­fu Tosiki kormányfő ma­gyarországi. látogatása előtt — aláírják az erről szóló alapegyezményt. Lépést yálts! Az Országgyűlés felha­talmazza a Minisztertaná­csot, hogy a szovjet kor­mánnyal folytatott tárgyalá­sokon — a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokkal összefüggésben — szorgal­mazza a Magyarországon ál­lomásozó szovjet csapatok mielőbbi kivonását, lehető­ség szerint már 1990. de­cember 31-ig. A teljes csa­patkivonásról folyó tárgya­lásokról a kormány — a diplomáciai normák meg­tartásával — tájékoztassa a közvéleményt! Az Ország­gyűlés külügyi és honvédel­mi bizottsága pénteki együt­tes ülésén nagy szavazat­többséggel így öntötte vég­ső formába Sebők János Veszprém megyei képviselő határozattervezetét. Ugyancsak nagy szavazat­aránnyal hagyta jóvá a két testület Sebők Jánosnak azt a tervezetét, amely kimond­ja: az Országgyűlés a Var­sói Szerződés politikai ta­nácskozó testületébe a Ma­gyar Köztársaság meghatal­mazottjaként kijelöli a köz­társaság elnökét, helyettesé­nek pedig a Minisztertanács elnökét. (Folytatás a 2. oldalon.) Tőkés László, mint miniszter? Király Zoltán, Raffay Ernő és Morvái László or­szággyűlési képviselők csütörtökön és pénteken félhivatalos parlamenti de­legáció tagjaiként Buka­restben jártak. Tárgyaláso­kat folytattak Dumitru Maziluval és Király Ká­rollyal, a Nemzeti Meg­mentési Front Tanácsa al­elnökeivel, Domokos Gézá­val, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnö­kével, és más közéleti sze­mélyiségekkel. A három képviselő egyébként egy katonai segélyszállítmányt vivő repülőgépen utazott a román fővárosba; tegnap délután érkeztek vissza, s onnan egyenesen a Parla­mentbe siettek, ahol sajtó­tájékoztatót tartottak. Elmondották, hogy első­sorban a Magyar Parla­ment Romániával kapcso­latos korábbi határozatai­val kívánták megismertet­ni tárgyalópartnereiket, s személyesen tájékozódtak a legújabb politikai fejle­ményekről. Elhangzott, hogy a jelenlegi román ve­zetésben nagy számban je­len vannak a volt állam­apparátus tagjai. (Szemé­lyesen is találkoztak közü­lük Constantin Oancea külügyminiszter-helyettes­sel, aki ltí éve áll ezen a poszton.) Király Zoltán szerint, a hirtelen forrada­lom még nem teremtett alkalmat arra, hogy nagy­számú személycsere történ­hessen ; ám a következő hónapokban minden bi­zonnyal megindul ez a tisztulási folyamat, amely természetesen a szabad vá­lasztások után teljesedhet ki. Jelenleg egy olyan or­szágos szervezet létezik, amely a romániai magya­rokat tömöríti, ez az RMDSZ, ugyancsak jelen­tős befolyással bír a MA­DISZ — ez politikai ifjú­sági szervezet —, melynek soraiba csak Kolozsváron az elmúlt két hét alatt 4 ezer fiatal lépett be. Egy kérdésre válaszolva, Raffay Ernő úgy fogalma­zott, hogy a helsinki záró­okmány szerint, az európai határok megváltoztatha­tók, amennyiben a Kát érintett ország ilyen értel­mű megállapodást köt. Ugyanakkor, ma a magya­roknak alapvető érdekük, hogy az államhatárok kér­dését ne vessük föl. Ha a romániai magyarok meg­kapják az őket megillető politikai és nemzetiségi jo­gokat, ez esetben Magyar­országnak garantálnia kell Románia nyugati határait. A tárgyalások során hangsúlyos kérdés volt a politikai. közigazgatási autonómia biztosítása; ez persze, nemcsak a magya­rokat érinti. Azon terüle­teken, ahol az illető nem­zetiség többségben van, a tervek szerint, alkotmány és nemzetiségi törvény ga­rantálja majd az autonó­miát. A Székelyföldre ez egyértelműen vonatkoz­hat, a szórvány magyarság autonómiája pedig a szám­arányuknak megfelelő képviseletben képzelhető el. Tőkés László tiszteletes neve — nemcsak az új ma­gyar szervezetekben, ha­nem a román vezetésben is — konkrétan felmerült a később létrehozandó nemzetiségi minisztérium vezetőjeként, 0 maga még — a sajtótájékoztató idő­pontjáig — nem nyilatko­zott arról, hogy hajlandó volna-e e posztot elvállal­ni. A képviselők tájékoztat­tak arról, hogy mindkét oldalon történtek atrocitá­sok, halálos kimenetelűek is. (Magyar részről például Székelyudvarhelyen.) A képviselők a román rádió­ban beolvasott nyilatkoza­tuk értelmében arra szólí­tották fel mindkét felet, hogy békés és törvényes úton rendezzék konfliktu­saikat. Meghívták Magyar­országra Ion Iliescut, az NMFT elnökét, Mazilu al­elnököt, és Domokos Gé­zát. a Magyar Parlament legközelebbi ülésszakára, akik a meghívást elfogad­ták. S. L NAGY LÁSZLÓ FELVÉTELE «

Next

/
Thumbnails
Contents