Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-31 / 26. szám

2 1990. január 31., szerda (Folytatás az l. oldalról.) damutató együttműködése nyomán a „Nyitott égbolt" a két katonai tömbre is ki­terjedt. A koncepció való­ra váltásába bekapcsolódott a NATO és a VSZ 23 tag­állama. A magyar—kanadai ko­operáció januárban már egy „kézzelfogható" ered­ményt is hozott: a kanadai légierő egy C—130 Herkules típusú óriás repülőgépe — igaz, egyelőre műszerek, fel­derítő berendezések nélkül — közös magyar—kanadai személyzettel sikeres teszt­repülést hajtott végre Ma­gyarország légterében. Az ottawai konferen­cia sikere esetén Buda­pest áprilisban szeretne ott­hont adni a tárgyalások má­sodik szakaszának. Magyar­ország ugyanis a nyíltság, a bizalom elmélyítésének fon­tos eszközeként értékeli a „Nyitott égbolt" kezdemé­nyezést, s tevékenyen részt kíván vállalni annak meg­valósításában, mert a kelet —nyugati együttműködés szimbólumának tekinti. Negyvenötezer kérelem Azok a kii telepitettek, in­ternáltaik, illetve Szovjet­unióba szállított személyek, akik társadalombiztosítási rehabilitációra január 31-éig benyújtották kérelmüket a Belügyminisztérium titkár­ság igazgatási osztályához, 1989. augusztus l-jétől visz­szamenőleg kapják meg a 250-500 forintos nyugdíj­emelést. Tütős Sándor, a BM-tit­kárság igazgatási osztály­vezetője az MTI munkatár­sának elmondta, hogy eddig 45 ezer kérelem érkezett hozzájuk, ezek közül 15 ez­ret az internáltak, kitelepí­tettek küldtek. A többi ké­relem a Szovjetunióba szál­lított személyektől szárma­zik, közülük azonban csak mintegy 6 ezren voltak kényszerű munkán, úgyne­vezett „málenlkij roboton". A többiek katonaként estek hadifogságba. Kérelmüket a Belügyminisztérium eluta­sítja, mivel a hadifogságban (töltött idejük beszámítását •már lehetővé tette egy 1975­ös minisztertanácsi rendelet. Ugyancsak elutasítják azok­nak a kitelepitetteknek, in­ternáltaknak a kérelmét is, akiknél nyugdíjuk megálla­pításakor a sérelmet szen­vedett időszakot figyelembe vették. Az osztályvezető azt 'is elmondta, hogy a mostani rehabilitációs eljárás a volt munkaszolgálatosokra, de­portáltakra és leventékre nem vonatkozik, ezért a Bel­ügyminisztérium kéri, hogy ők ne forduljanak kérelem­mel a tárcához, miként azok sem, akik nem jogosultak nyugdíjra. Tütős Sándor szerint sokan az 1956-os harci cselekményekben el­szenvedett sérelmeik miatt kérnek kártérítést. Az el­múlt évben hozott minisz­tertanácsi rendeletek rájuk sem vonatkoznak, de meg­kezdődtek a szákértői tár­gyalások az egyedi ügyek­ben hozandó kárpótlásról. Tütős Sándor hangsúlyoz­ta, hogy az internáltak és kitelepítették ügyét folya­matosan intézik, ám a nagy mennyiségű kérelem miatt torlódik a munka, s ezért megértést és türelmet kér a minisztérium. Végezetül elmondta, hogy a Belügyminisztérium mél­tányossági elbírálásra tehet javaslatot. Híz azonban nem vonatkozhat valamennyi el­utasított kérelemre. Ezért a tárca nagyszámú kérelem tapasztalata alapján egy olyan megoldás kidolgozását kezdeményezte, amely sze­rint valamennyi, a rehabi­litációban érintett, jogtala­nul sérelmet szenvedett em­ber 500 forint nyugdíjeme­lésben részesülne. Gorbacsov a német egységről A Szovjetunió és az NDK kétoldalú kapcsolatairól, el­sősorban gazdasági kérdé­sekről, valamint európai problémákról folytatott esz­mecserét kedden délelőtt Moszkvában Mihail Gorba­csov és Hans Modrow. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöke a Kreml­ben fogadta az NDK kor­mányfőjét, aki hétfőn este érkezett rövid munkalátoga­tásra Moszkvába, ahol ked­den — tárgyalásait köve­tően, elutazása előtt — nem­zetközi sajtóértekezletet is tart. A tárgyalások kezdetekor az NDK televíziója arról kérdezte Mihail Gorbacso­vot, hogyan viszonyul a Szovjetunió ' Németország egyesítéséhez. A szovjet ve­zető úgy vélekedett, hogy veteló prágai álláspontra, majd ezt írja: — A szovjet csapatok teljes kivonásának felgyorsításáról beszél a ma­gyar kormány is, amikor ki­jelenti, hogy „jelenlétüknek sem katonai, sem politikai Okai nincsenek". — A probléma komoly, s egyformán érint mindenkit, általános következményék­kel jár. Aligha lenne célszerű egyszerűen ta­gadná — ahogy ezt Bu­dapesten teszik —, hogy megvannak a szovjet csapa­tok jelenlétének „katonai okai" — írja a kommentá­tor. Pusztov azzal érvel, hogy Európából nem tűnt el a katonai veszély, a katonai, s ezen belül a támadó lehe­tőségek még nagyok. Emel­lett a NATO vezetése to­vábbra is a nukleáris erő európai fenntartására törek­szik. A NATO katonai aktivitá­sának jellemzésére említi a cikk a most véget ért Cen­turion ShieQd—90 elnevezésű hadgyakorlatot Csehszlo­vákia szomszédságában, valamint a tervezett Refor­ger—90 fedőnevűt. Koszovó Magyarországi Zöld Párt zajos elvben ezt senki sem kér­dőjelezi meg, ugyanakkor a világesemények alakulása, az NDK-ban, a Szovjetunió­ban zajló változások mély­reható értékelést követelnek meg. Az Európa és az egész világ szempontjából jelen­tős kérdést elemző módon kell megközelíteni. Az idő múlása kihat erre a folya­matra, dinamizálni fogja azt. Felelősségteljesen kell cse­lekedni, nem pedig az ut­cán megoldani e fontos kér­dést — jelentette ki Gorba­csov. Két állam létezik, négy állam vállalt kötelezettsége­ket, s az európai folyama­tokat is tekintetbe kell ven­ni. Közös érdekekben kell egyeztetni mindezt, anélkül, hogy bárkinek az érdekeit sértenénk — hangsúlyozta a szovjet vezető. A Krasznaja Zvezda polemizál A szovjet csapatok jelen­létének katonai szükséges­ségét vitató magyar állás­ponttal polemizáló kom­Tüze lőberentlezések hatásfokát, légszennyező anyagok kibocsátását nagy pontossággal mérjük. Vállaljuk gázégők beszabá­lyozását, kötelező légszcny­nyezés-bejelentések elkészí­tését. Szegedi VGV, Kéményseprő i v Tüzeléstechn osztály Szeged. Pacsirta u. I. Telefon: 23-988132. A koszovói városokban és falvakban kedden déltől folytatódtak az albán nem­zetiségű lakosok tiltakozó tüntetései. Podujevo, Ora­hovac és Vitina központjá­ban ezres tömeg gyűlt ösz­sze, másutt nyolcvan-száz fős csoportokban vonultak az utcákon szétoszolva az emberek. A biztonsági ala­kulatok mindenütt nyomban közbelépték és szétverték a demonstrációkat. Az autonóm tartomány gyárainak és üzemeinek nagy részében az albán munkások kedden folytat­ták a sztrájkot. A poduje­vói, djákovicai, urosevaci, prizreni és gnjilanei vállala­tok termelése szinte teljesen megbénult. Nem szálltak le a tárnákba a Sztari Trg-i 'bányászok sem. 'A szarajevói Qslobodenije című napilap jelentése sze­rint a koszovói zavargások során eddig nem 8, hanem 12 tüntető veszítette életét. Elena tűzparancsa Kedden tanúk kihallgatá­sával folytatódott a Ceau­sescu-diktatúra fővádlottai­nak pere Bukarestben. A 7 tanú közül 5 terhelő vallo­másokat tett a „négyek ban­dájának" két tagjára: Tu­dor Postelnicura és Ion Din­cára. Postelnicu volt belügymi­niszter, a Securitate főnöke ezúttal is megismételte, hogy a temesvári tűzparan­csot Elena Ceausescu szor­galmazta, és ő adott neki utasításokat. Arról is val­lott, hogy a diktátor ke­gyetlen felesége rendelte el az első napokban meghalt, elesett áldozatok eltünteté­sét. Elena utasítására az 57 halottból 40-et Bukarestbe szállítottak, és elégették őket. Postelnicu tagadta, hogy december 21-én a nagygyűlést követő zavaros helyzetben ő személyesen bántalmazott volna tüntető­ket. A tanúk viszont állí­tották: Postelnicu rugdal­ta, ütlegelte a tüntetőket, és letartóztatási parancsokat osztogatott. A tanúk azok a személyek voltak, akik mint milicisták és karhatal­mi alakulatok tagjai védték a pártközpont épületét. Ezek a tanúk Ion Dinca volt első miniszterelnök-helyettesre is terhelő vallomásokat tet­tek. Fény derült a tárgyalá­son Milea nemzetvédelmi miniszter öngyilkosságának körülményeire is. Corneliu Pircalabescu ezredes, vezér­kari főnök elmondta: de­cember 22-én, délelőtt 10 óra és 10 óra 30 perc kö­zött következett be Milea öngyilkossága. Utoljára őt hívatta be a miniszter, s közölte vele: Ceausescu ar­ra kötelezi, hogy lövessen a népbe, de ő ezt nem teszi. A vezérkar főnökét megkér­te, hogy ezeket közölje csa­ládjával, majd kiküldte Pir­calabescut arra hivatkozva, hogy fontos telefonbeszélge­tést kíván folytatni. A mi­niszter szobájában nem volt senki. „Amikor elhagytam a szobát, és a folyosón men­tem, hallottam a lövést. Visszasiettünk. A miniszter egy kanapén feküdt, szív­lövéssel, holtan" — mond­ta. Mint később kiderült, Milea előzőleg a folyosón őrt álló katonától kérte el a pisztolyát, és azzal vég­zett önmagával. Kihallgatták Aron Pavel volt közlekedésügyi minisz­tert is, aki elmondta: de­cember 17-e után olyan uta­sítást kapott Ion Dincától, hogy gondoskodjék több mint húszezer katona vas­úton Temesvárra való szál­lításáról. Szállítási problé­mák miatt csak jóval keve­sebb személyt tudtak a tér­ségbe irányítani. Mint a ro­mán sajtó korábban meg­írta: üzemi dolgozókból to­boroztak hazafias gárda­tagokat, akiket fegyverrel elláttak, s azt mondták ne­kik: a magyarok és a szer­bek elfoglalták Temesvárt. A Magyarországi Zöld Párt dél-alföldi szervezeté­nek tegnap este megtartott sajtótájékoztatóján Ilcxsvay György. az országos vá­lasztmány tagja tájékoztatta a résztvevőket a párt prog­ramjáról, majd sorban be­mutatkoztak a megyeben in­duló képviselőjelölteJc Szemenyei Sarolta Hódme­zővásárhely jelöltje. A deb­receni egyetemen szerzett pedagógusdiplamát, s jelen­leg a tanácsnál dolgozik, népművelőként. Fő célja nevelóként, hogy gyerekeket, felnőtteket ráébresszen a természet óvásának, a he­lyes életmódnak a fontossá­gára Célja, hogy a ma sze­metes vásárhelyi parkerdő egyszer eredeti állapotában szolgálja ismét az ott lakó­kat Molnár Gyula biológus és zenész. A szegedi l-es vá­lasztókörzet képviselőjelölt­jeként azért küzd. hogy mi­előbb szűnjön meg ez a párt, mert ez azt jelentené, hogy az ország összes lakója magáévá tette a zöldeszmét. Addig azonban mindent el kell követniük, hogy az: em­ber a civilizáció ártalmaitól megmeneküljön. Újszeged kertváros jellegét szeretné megvédeni, s Tarjánt is zöl­debbnek szeretné látni. Dózsa József erdőmérnök, tanszékvezető főiskolai ta­nár. a 2-es választókörzet jelöltje. A vidéki nagyszü­lőknél vált ..Az erdők fiá"­vá. ez. az élmény késztette arra. hogy a mezőgazdasági technikumban tanuljon, majd külföldi ösztöndíjasként Brassóban szerezzen erdő­mérnoki oklevelet. Később kandidátusi fokozatot szer­zett Jelenleg a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola bio­lógiai tanszékét vezeti, s ok­tatóként is szívügye a kör­nyezet- és természetvédelmi ismeretek továbbadása, A szegedi 3-ais körzet je­löltje ifjú Lele József, akit pártonkívüliként kértek föl. induljon, a zöldek színeiben a választásokon. A múzeum néprajzi osztályának munka­társa, a tápéi nyugdíjasklub vezetője. Nem politikus al­kat: a pártok munkájából az érdekli, milyen szerepet kap programjukban azi élet és az ember. Busa Tamás makói kán­tor-karnagy szintén szimpa­tizáns. Zenésznek készült, oboa szakon végzett a kon­zervatóriumban, a főiskolát jövőre fejezi be, magán ének szakon. Amellett, hogy a biológiatanár feleségével szakmai téren is teljes az egyetértés, a zöldek prog­ramját támogatja, mert élet­igenlő, mert erőszakmentes, békére és szeretetre törek­szik. Bod Péter nyugdíjas orvos és ornitológus Szentesen pá­lyázik a képviselöjelölésre, a zöldek színeiben. A termé­szet és az ember iránt; sze­retete családi hagyomál­nyokra épült: a széHily nagyapa híres vadászi ró volt, s szülőhelye, a Fehér­tó környéke is mély nyomo­kat hagyott benne. Budapes>­ten fejezte be orvosegyetemi tanulmányait. A szentesi kórházban helyezkedett el, s onnan ment nviicdíiba. SÍ intézet vezetőjeként. A zöl­dek programját teljesen ma­gáénak érzi, hiszen a ter­mészet- és az egészségvéde­lem elválaszthatatlan. az egészséges életmódra törek­vésük közös az orvosévaLi Ch. A. Az MSZMP megyei képviselőjelöltjei Néhány nappal ezelőtt még csak a három szegedi egyéni országgyűlési válasz­tókerületben indítandó MSZMP-jelöltek nevét volt módunkban lapunkban köz­zétenni. A koordinációs bi­zottság most rendelkezé­sünkre bocsátotta a megye további négy kerületének jelöltlistáját is. Eszerint a 4. számú (csong­rádi) választókörzetben je­lölt Pataki Zsuzsanna (mun­kás származású) sándorfal­vai lakos. 22 éves, munkás­művelődési előadó. Szentes és környékének (5. számú vá­lasztókerület) MSZMP-je­löltje Bertus Pál, 63 éves, szentesi születésű fábiánse­bestyéni lakos, a Kinizsi Tsz nyugdíjas elnöke. A 6. szá­mú választókörzetben (Hód­mezővásárhely) a jelölt Hav­ránek Ferenc munkás szár­mazású vásárhelyi születésű technikus, 45 éves, üzemve­zető a Hódgépnél. A 7. szá­mú, makói választókerület jelöltje Szilágyi Gyula mun­kás származású 37 éves munkás, műszakvezető, a Taurus makói gyárában. mentárt közölt keddi szá­mában a Krasznaja Zvezda. A szovjet honvédelmi mi­nisztérium lapja ,;KeüJ-e a sietség?" című cikke a Szovjetunió és varsói szer­ződésbeli partnerei egyolda­lú csapatcsökkentési intéz­kedéseinek hatásairól szól. Az eddig megtett, illetve bejelentett kelet-európai csökkentések rövid összege­zése után a szerző, Vaszilij Pusztov emlékeztet arra, 'hogy éppen a VSZ-tagálla­imok kezdeményezésére ült össze Bécsben az európai haderő és hagyományos fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalás. Ezen — írja Pusztov — a tárgyalások menetének tanúsága szerint jók az esélyek a megállapo­dás idei aláírására. •yen környezet fölvázo­lása után emlékeztet a kom­mentár egyfelől a szovjet csapiatok idei kivonását kö­REFLEX Ennyi szép malacot, anyakocát, kis bocit és jó arcú gazdaembert legfel­jebb az ötvenes években láttam a televízióban, új­ságban. Emlékszem, gye­rekfejjel otthon, a falusi piacon bőcörögtem, mikor egy amolyan újságíróféle fülöncsípett és megkért, merevedjek ilyen-olyan pózba, hogy a fotós meg­örökíthessen. Nemcsak en­gem kapacitált erre, hanem Pista bácsit is a krumplijá­val, Mariska nénit is a fris­sen köpült vajával. A figu­rák biztosan jól mutattak a másnapi újság hasábjain, amit a megyeszékhelyen szerkesztettek és nyomtak. Egy gond volt csupán ezek­kel az életképekkel. Neve­zetesen, hogy akik ezeket festették, nem nagyon érez­ték, érezhették át, mi zajlik a modellek, a parasztembe­rek lelkében, fejében, A vá­rosi sajtó úgy közvetített a népről a népnek, hogy igen keveset tudott róla. Tudom, akkoriban azért más volt a helyzet. Az opti­mizmust, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének hibátlanságát kellett lép­ten-nyomon demonstrálni. A hangnemet már előre el­döntötték magasabb régi­ók. Ma is nyilván oka van Népieschen annak, hogy a Híradó és a Hét műsorai néhány hete ilyen erőltetett „vidékies­séggel" fogalmaznak. Igaz, itt az emberek panaszkod­nak, keseregnek, siratják az elveszett, tönkretett érté­keket, s nem látják a jövőt sem. A riporterek ettől nem jönnek zavarba, hisz már jóelőre eldöntötték, a mű­sor erről fog szólni. Egy­szerű a dolguk, csupán a riportalany szájába kell adniuk az első szót, a többi már dől belőle, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Előtte, utána pedig: no comment. A vidék amo­lyan hétköznapi gondjai úgy lebegnek a levegőben mint valami neorealista filmben, melynek nincs be­fejezése, lecsengetése, meg­oldása. Az a dolga csupán, hogy nyakon öntsön ben­nünket azzal, amiben egyébként is nyakig ülünk. A Magyar Televízió két legfontosabb műsora unal­mas, szürke és szájbarágós lett. S ne tessék azt gondol­ni, hogy csupán attól, mert a vidéket, az egyszerű em­bert mutogatja. Inkább at­tól, mert az egyszerű em­bert nem juttatja igazi, fontos információkhoz. Nem derül ki számára sem­mi új a bajok mozgató ru­góiról, a dolgok okairól. S a hogyan továbbhoz sem ad­nak semmiféle támpontot neki. Pedig a vidéki gazda nem arra kíváncsi, mekko­ra baj van, azt tudja ő na­gyon jól. A nemzeti magyar média amolyan panaszládá­vá degradálódott néhány hét alatt. (De az is lehet, hogy az elsüllyesztett régi munkatársak lelőhelyévé). Mely megengedheti magá­nak, hogy mint valami kö­zépszerű vidéki lap, lema­radjon az ország legfonto­sabb, legfrissebb esemé­nyeiről, s hogy ezek helyett szomorú zsánerképeket, il­lusztrációkat mutasson. A vidéki emberbe pedig sok­kal nagyobb tartás, sokkal több kíváncsiság, tenni­akarás szorult, minthogy beérje azzal, hogy önma­gát nézegesse a tévében. Hónapok óta hangoztat­juk: ne legyen a sajtó a pártok harcának színtere. Hogy mégis az, úgy látszik a dolgok természetéből fa­kad. Elkerülhetetlen. Hiá­ba nézem én — legalábbis igyekszem — a televíziót úgy, mintha nem érdekel­ne; mi munkál a háttérben; nem firtatom, kik, kiktől vették át ott a vezetést, a szemléletváltásból minden kiderül. A tévé bizony min­den áron. egyik napról a másikra népnemzeti akar lenni európai helyett. De — a jelek szerint — szakmai színvonalat is áldoz, s így szinte „észrevétlen'1 lesz népiesch. Nyilván azt is meg kell tanulni, hogy az egy, azaz ORV darab televíziót hogyan lehet használni, ha egymás­sal versengő hatalmi erők léteznek. Addig is; szóljon az a műsor, a fejkendős né­niről, csak ne gügyögje a fülébe így a kérdést, a Hét riportere: „Ugye jólesik már egy kicsit kibeszélni magunkat?" Neki biztos jólesik, de a néni, gyaní­tom, jobban szeretné, ha nem kezelnék le a pesti té­vések. Bármilyen fura idő­ket élünk, talán nem kell megszakadni az igyekezet­től, hogy olyannak látszód­junk, amilyennek éppen megéri. Pacsika Emília

Next

/
Thumbnails
Contents