Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

2 1990. január 25., csütörtök (Folytatás az j. oldalról.) vallásukat ne csak egyénileg, hanem együttesen is szabadon gyakorolhassák. A miniszter itt hivatkozott a katonai intézmények sajátos belső rendjére, amely olyan kényszerítő magatartásszabályokat is tartalmaz, amelyek bizonyos értelemben valóban akadályozhatják az alkotmányban is rögzített jogokat. Ez azonban nem minősíthető alkotmányellenesnek, mert a katonai szolgálat teljesítése is alkotmányból következő kötelezettség, s természetszerűleg magával hoz a polgári életben nem jelentkező korlátozásokat. A bizottság a kormánnyal együtt nem javasolja elfogadni Tamás Gáspár Miklósnak azt a szövegszerű módosítását, hogy a vallásszabadság gyakorlásának törvényességi feltételeinél gendő csak a büntető törÁsok, bések De messze még a március — gondoltuk, sokan a sajtópáholyban, s néhányan jellegzetes kézmozdulattal eltakarták a szemüket. Történt ugyanis. hoCy ez a még működő testület eljutott soron következő szavazási cirkuszához. „A különleges titkosszolgálati eszközök ós módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról" szóló törvényjavaslat valamely változatának elfogadásához ugyanis kétharmados többrjigre lett volna szükség, Ráadásul nem a teremben Hagyományszaggató nyilatkozat Mitterrand meglepetést okozott — a románoknak A román külügyminisztérium szerda este a Rompres hírügynökség útján nyilatkozatot tett közzé, amelyben közölte, hogy Romániában „meglepetéssel és aggodalommal" fogadták Mitterrand francia elnök nyilatkozatát, miszerint „a két világháború során Magyarország területének kétharmadát elveszítette". Mitterrand kijelentése — áll a nyilatkozatban —, amelyet a francia elnök 70 évvel a versailles-i békeszerződés, valamint több mint 40 évvel a párizsi békeszerződés után tett. ismét felveti az európai államok közötti határok kérdését, valamint vitatja a békeszerződéseket. A nyilatkozat szerint Mitterrand kijelentése ugyanakkor ellentmond a helsinki értekezleten részt vevő államok közötti kapcsolatok alapvető elveinek, miszerint ezek az államok vállalták, hogy tiszsze- bíróság helyettes elnöke, Ta- ügyész, illetve egy ország- teletben tartják a határok sérthetetlenségét, területi in(Buda- gyűlési biztos engedélyez- tegritását, és tartózkodnak mindennemű támadástól. Az levők, hanem a megválasztottak kétharmadát) kellett figyelembe venni. Mekkora különbség ... Értékelhető eredmény azonban több próbálkozás után sem alakult ki. „Hívjunk be mindenkit a folyosóról!" — hangzott az első forradalmi javaslat. S jött a korszakalkotó: „A bések álljanak át!" Nos., ekkor sóhajtottuk többen a bevezető mondatban idézetteket. Amúgy nem kisebb dologban hivatott rendelkezni a törvényjavaslat A és B (lásd: „bések"!) változata, mint hogy a legfőbb ügyész, vagy egy választott országgyűlési biztos engedélyezhesse a magánlevelek titkos felbontását. Látható tehát: „bagatell" dologról van szó. Legalábbis a képviselők némelyike szerint. Már nem csodálkozom, hogy leszavazták ugyanezen emberek azt a korábbi javaslatot: az állam legyen ideológiailag semleges. Hisz a semlegesség is egy álláspont: Szilárd álláspont. S akkor ezután hogy állnának át a „bések" az „ásokhoz", vagy bármilyenesekhez — ha valamely (pillanatnyi) érdek úgy kívánja? (balogh) szolgálja. A miniszter rint erről szó sincs, A tanács más Gáspár Miklós ele- semmiféle külső jogosultság- pest, 14. vk.), Hámori Csa- heti.) Miután egyik gal nem rendelkezik, viszont ba (országos lista), Roszik zat sem kapta meg az vénykönyv megfelelő szaka- olyan demokratikus szerve- Gábor (Pest megye, 4. vk.), kotmányerejű törvény szára utalni az alkotmány zet, amely megfelelőképpen Dauda Sándor (Budapest, fogadásához szükséges mihelyett. Mint Kulcsár Kál- segítheti a kormány munká- 45. vk.), Raffay Ernő nősített többséget, 252 igenmán megjegyezte; a képvise- ját. (Csongrád megye, 1. vk.), lő szavazatot, az Kulcsár Kálmán meghall- Debreczeni József lőnek elviekben igaza van, de a törvény sajátos arcula- gatása után a elnök megnyilatkozását ..súlyosnak és érthetetlennek" nevezi a bukaresti állásfoglalás, „mivel ezek Franciaországtól származnak, attól az országtól, amely jelentősen hozzájárult a két világháború utáni béke megteremtéséhez, azoknak a békeszerződéseknek a kidolgozásához és megelnöklő kötéséhez, amelyeknek alapvető célkitűzése volt az álváltoalelta, stílusa miatt furcsán hal- egyenként szavaztak a beterna a vallás- és lelkiismereti jesztett módosító inditvá(Bács- Horváth Lajos a két illetékes bizottság hatáskörébe utalta megvitatásra. A biálképviselők Kiskun megye, 3. vk.) ia a vauas- es lem.smereu jeszieit moaos.io maiivá- törvéLyfav^"at ^itójábL el- zottságok úgy foglaltak szabadsaggnl asszeíuggesben nyokrol, amelyeket tete esen " és/revételekre Ke- lást, hogy a döntéshozatalra a bűncselek meny fogalmat megvitatott elozo napi ülesen * (Haidú-Bihar csütörtökön reggel kerül emlegetni. a jogi, .gazgatási es igazság- ^'T vk) a i0Ei ieaz- " ' A miniszter nem javasolta ügy! bizottság. A 20 modositó * ™ > a jogi, igaz a témával összefüggésben kü- mdítvány többségét az Or- gatasl es valón is meghatározni az állam szággyűlés elfogadta. Hatáés intézményei ideológiai rozathozatal előtt még Tóth semlegességét, mert az alkot- Károly (országos lista) reforlamint a honvédelmi bizottság véleményét terjesztette elő. sor: Horváth Lajos a törvényjavaslat tárgyalását elnapolta. Az ülésszak ezután az állami vállalatokra bízott vamány és a törvény következetes végrehajtásával ez a mátus püspök szólt, majd Bölcsey György, a jogi biEzután határozathozatal gyon védelméről szóló, ilkövetkezett. Az Országgyű- letve az Állami Vagyonkitétel üressé válik Nem ér- zottság elnöke 'ismertette a Tamás Gáspár Miklós ügynökségről és a hozzá tárté tt eg ye t azzal aj a vas 1 a 11 a 1 bizottság véleményét. Ezután nundke javaslatai elvetet- tozo vagyon kezeléséről es Sy j határozathozaUl következett: te- Ezt kővetően kellett hasznositasarol sem, hogy helyezzék hatályon kivül a Vallásügyi Taaz Országgyűlés a már elfő- voIna dönteni a 3. paragranácsról szóló jogszabályt, gadott módosító indítva- tusról, ugyanis a törvényjaa nyokkal együtt 304 szavazat- vaslat „A" es „B" valtozatal elfogadta a törvényjavas- tot tartalmazott. (Eszerintaz kön, a két törvényjavaslat tanácskozásának befejez latot; egy ellenvélemény egyes különleges eszközök vitájával folytatja munká- lével — ülést tartott. •I " mf alkalmazását a legfőbb ját. mert azzal megszüntetnék Minisztertanács egyik tanácsadó szervét. Kétségtelen, szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. Az Országgyűlés csütörtölamhatárok megvonása, a népek törvényes jogainak megfelelően". Mitterrand kijelentése — folytatódik a nyilatkozat — figyelmen kívül hagyja azt, hogy Magyarország nem „elvesztett" egy vagy más területet, hanem a volt Osztrák—Magyar Monarchia népe; érvényre juttatták: önrendelkezési jogukat, és felszabadultak, megdöntve ezzel a századok óta fennálló igazságtalanságot. Ami azokat a románokat illeti, akik ez alatt az elnyomás alatt voltak, az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nemzetgyűlés kiáltványa elhatározásukat tükrözi, hogy egyesüljenek azi országgal, az 1919-es trianoni szerződés pedig nem tett egyebet, mint hogy szentesítette ezt az elhatározásukat — fejeződik be a román külügyminisztérium nyilatkozata. Á Minisztertanács ülése A Minisztertanács szerdán az Országgyűlés elé. A meg— az Országgyűlés aznapi az Országos Vallásügyi Ta- volt, 11-en tartózkodtak. Eznácsot az emberek általában után az állam és az egyhazak A kormány elfogadta a változott .körülményeik között a büntetőjogi szabályozás célja ma már nem a gazdaságirányítás adott a korábbi szervezetek tevékenysége alapján ítélik meg. s úgy vélik, hogy az az Állami Egyházügyi Hivatal teközötti megállapodás felülvizsgálatáról szóló határozattervezetről szavaztak a képviselők, és nagy többséggel vékenységének átmentését elfogadták azt. Botrány után — az állambiztonságról Gál Zoltán belügyminisz- előírásaival ezek a normák tériumi államtitkár tájékoz- ellentétbe kerültek, tatta a Tisztelt Házat a Du- A törvényes alapok tiszna-gate néven ismertté vált tázásában nagy lepes volt, lehallgatási botrány néhány hogy a Minisztertanács vatapasztalatáról, illetve elő- sárnapi ülésén az említett terjesztette a különleges tit- kormányzati normákat hatakosszolgálati eszközök és lyon kivül helyezte, s módszerek engedélyezésének ugyanígy jart el a belügyátmeneti szabályozásáról miniszter az ezekre epulo szóló törvénytervezetet. Em- belső szabályokkal. Az állékeztetett arra, hogy az talános, illetve részletes viegész állambiztonság, ezen tában felszólalt: Szíjártó belül a belső biztonsági szol- Károly, a Magyar Koztargalat tevékenységét olyan saság legfőbb ugyesze, Sótitkos rendelkezések szab- lyom László, az Alkotmany// Ne ordítsanak... \" Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) a helyenként indulatos felszólalásokra utalva, annak a véleményének adott hangot, hogy a Tisztelt Ház falain belül megindult a választási propaganda. A vita hangnemevei — sem- az SZDSZ, sem az MSZP részéről — nem tudott egyetérteni, mert érzékelhető volt, hogy egyesi személyek lejáratására, sárba tiprására törekedtek a képviselők. Ezzel összefüggésben leszögezte: olyan Országgyűlésnek nem kíván tagja lenni, ahol ilyesmi előfordulhat. A tisztességes parlamentarizmushoz az is hozzátartozik, hogy a képviselők fegyelmezetten végighallgassák egymást, ne „ordítsanak", ha nem értenek egyet egyes megfogalmazásokkal. A képviselő elmondta: a Magyar Demokrata Fórum nem törekszik az államapparátus szétverésére, csupán másikat, jobbat akar állítani. Békés körülmények között. Az MDF egyébiránt fenntartja azt a javaslatát, hogy a lehallgatási botrány kivizsgálására parlamenti bizottság jöjjön létre, s e bizottság a Parlamentben képviselt pártok egy-egy képviselőjéből alakuljon meg. Végezetül arról tudakozódott, hogy a belső elhárítás milyen kapcsolatban áll a szovjet belügyi szervekkel. családi pótlék teljes körűvé rendszerének védelme, hatételéről szóló törvényjavaslatot. A családi pótlék alanyi jogon járó juttatás, tehát mindazokra vonatkozik, akik Magyarország területén háztartásukban nem a gazdaság zavartalan működésének a biztosítása. Az átmeneti időszakban nincs lehetőség a gazdasági büntetőjog teljes reformjára, a felesleges rnegkögyermeket nevelnek. Az töttségek megszüntetése vi1990. április l-jével életbe szont időszerű. lépő törvény hatálya teihát azokra is kiterjed, akik nem A kormány újraszabályozta a haditechnikai eszmagyar állampolgárok, de közök és szolgáltatások kinemzetközi egyezmény sze- vitelét és behozatalát. A rint jogosultak családi pót- megváltozott kül- és belpolékra, vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi litikai környezet e téren tó a normatív és nyilvános igazolvánnyal rendelkez- rendelkezések mellett szól. nek. Az előirányzott családi pótlék javasolt összege havonként egy gyermek után 1770 forint, két gyermek után gyermekenként 2070 forint, három és minden toA szabályozás lényege, hogy a fegyverek kivitelének és behozatalának összhangban kell állnia a Magyar Köztársaság külpolitikai és védelmi érdékeivel A fegyvábbi gyermek után fejen- verügyletekről az érintett ként 2200 forint. tárcák jelölése alapján létA Minisztertanács előter- rejött bizottság dönt, és tejesztést fogadott el a büntető jogszabályok módosításé- gyűlés ról, és ezzel kapcsolatban gainak vékenységéről az Országmegfelelő biaottsátartozik számadástörvényjavaslatot terjeszt sal. ták meg, amelyek összhangban voltak Magyarország akkori politikai, gazdasági berendezkedésével, az uralkodo ideológiai felfogással. A többpártrendszerre épülő társadalmi berendezkedésre áttérve a helyzet alapvetően megváltozott; a szolgálat tevékenységének módosítása a pártállam lebontásának első lépéseivel együtt megkezdődött. Gál Zoltán értékelése szerint a szolgálat tevékenységének iránya alapvetően megváltozott, az alacsonyabb szinteken azonban olyan információgyűjtés is fennmaradt, ami nem felelt meg az új direktíváknak. Ennek az volt az oka. hogy a szolgálat munkáját meghatározó jogszabályok, előírások nem változtak. A problémát bonyolította, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek körére és alkalmazására vonatkozó szabályokat államtitoknak minősített kormányhatározatok, illetve azokra épülő miniszterei nök-helyettesi utasítás szabályozta. Az állambiztonsági szervek ilyen titkosított normák tucatjait szem előtt tartva hajtották végre feladataikat. Különösen tarthatatlanná tette a helyzetet az, hogy időközben megszületett az új alkotmány, amelynek Csúri Ákos Aradi helyzetképek A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének aradi szervezetében Tokay György ügy— Ami megtörténik nagyban, ugyanaz történik meg kicsiben is. Persze, a nemzetiségi szempontból tiszta vidékeken kevesebb probléma van annyiban, hogy itt felmerülnek a nemzetiségi jogok azonnali érvényesítésének igényei. — Önök nemzetiségnek, vagy nemzeti kisebbségnek tekintik magukat? — Ez óriási vitát váltott ki, de pragmatikus okokból megmaradunk a nemzeti kisebbség fogalmánál. Ugyanis, ha hivatkozni akarunk, a helsinki, bécsi utótalálkozó. a strasbourgi Euróvéd, alelnök fogad, ö egyébként tagja a Nem. pa. Parlament nemzeti kisebbségekre vonatkozó zeti Megmentési Front helyi szervének, is. Két legyet egy csapásra. A zajos, hideg helyiségben állandóan folyik a beiratkozás. Öröm nézni a 6ok fiatal jelentkezőt. De mi változott? — Nem egészen egy hónappal vagyunk a fordalom után. Ez a földindulás kizökkentette az egész állami és társadalmi rendet abből a fagyott állapotból, melyben leiedzett. A párt, mint egy szaunába tévedt hóember — elolvadt. Létrejötték az új állami szervek, a helyi frontok, de megmaradtak az államigazgatási és állami struktúrák. Ily módon az egész úgy tetszik, mint egy párt nélküli pártállam. — Ez miként jelentkezik a mindennapi életben? — Kapkodás, tájékozatlanság, a legitimáció hiánya. Hisz a Nemzeti Megmentési Front a forradalomban legitimálta magát, de ez állán jogszabályaira — nem- marad más. Az RMDSZ Arad megyei szervezete a forradalom, negyedik napján alakult meg, és tagsága eléri a négy és fél ezret. Ez nem fedi az arányokat, de mivel főleg fiatalok léptek be, optimizmusra sarkall! Olyan szervezeti előnnyel rendelkezünk, hogy jelen pillanatban a legerősebb párt vagyunk. — Mik a céljaik? — Legfontosabb cél. hogy az óvodától az egyetemig, a magyar oktatást megpróbáljuk helyrehozni. Kértük, hogy a két líceumot állítsák helyre. A későbbiekben természetesen elmegyünk a maximumig: — Hogyan viszonyulnak a választásokhoz? — Az alapvető kérdés a mi szempontunkból nem is az, hogy áprilisban, vagy később tartják-e meg, hanem hogy milyen választási torvény fogja szabályozni az első szabad romániai 1U1IUWIIU1IIWDII IV^IWIIIUIIM I I lu^d f U\> I- í, OllOJl * ' L — dóan magában hordja a törvényi legitimáció választásokat. Ha kerületenként és személyi jehiányát. De a probléma nemcsak ez. Az a káosz, amit az az illető — hagy ne mocskoljam be a magnetofonszalagot a nevével — hagyott. Nem tudom, hogy ez a 23 milliós nemzet mit evett volna a télen hiszen 60 millió tonna gabona betakarításáról beszélt, mikor csak 17 millió van. na van. El kellett intézni, hogy a vasúti közlekedés működjön, legyen villany, de ez magában hordja a technokraták megtartását. — Beszéljünk egy kicsit a magyar kisebbség jelenlegi és várható helyzetéről. lölés alapján, akkor abba a helyzetbe kerülünk, hogy a szórványvidékeken az országos népképviselet elve egyszerűen nem tartható be. Javaslatunk tehát a listás választás, ahol megyei szinten a szavazatok összeadásra kerülnek, ebben az esetben a kisebbség számára is lehetőség nyílik arra, hogy létszámarányos képviselet jöjjön létre. — Félnek az emberek a visszarendeződéstől? — Nem. Itt annyi vér folyt, hogy ez képtelenség lenne Valóban képteienség. Az utcán ugyan jelentős sorok kígyóznak a boltok előtt, de most legalább van miért. És van benzin is, olcsóbban, mint nálunk. Az utca népe közül senki sem tartotta elhamarkodottnak a gyilkos diktátor házaspárra kimondott halálos ítéletet. Bár egy „kicsit" mindenki megkínozta volna őket. Az emberek bíznak, hisznek a forradalomban, de tudják, hogy a csődből nem a Kánaánon át van a kiút. Vannak visszaélések, hisz a nyugdíjasok és a délutáni, vagy esti műszakban dolgozók felvásárolnak mindent. De a rend, remélhetően, hamar kialakul. Az emberek szemében a gyász mellett is az öröm sugárzik. Négy évig nem volt fűtés, nem volt adás a tévében, rádióban. Most van. Nem használhatták az anyanyelvüket. Most igen.- Már akit nem sikerült elrománositani. Egy katona elmeséli, hogy a repülőtér védelmében teljesített szolgálatot. Nem féltek odaadni akár az életüket sem a forradalom győzelméért. Elmeséli, hogy reformok vannak a seregen belül, és mennyi tervvel várja az új civil életet. Hogy szinte kötelező olvasmány volt számukra a „nagy történés*" Ilié Ceausescu magyarellenes, uszító könyve, 4e ő szereti a magyarokat. Itt valami ténylegesen is megváltozott. A szemlélet. Bár ez nem igazán könnyű, hisz a hazugságokkal telemocskolt sajtó és irodalom is csak most keresi arculatát. Sokszor visszatérő vita tárgya volt és lesz is a statáriális bíróság döntése. Elítélik, helyeslik — ki-ki pártállása szerint Jómagam csak egy rövid történettel szeretném érzékeltetni a románok. magyarok, szerbek, szászok, székelyek és a többi nép véleménynyilvánítását. Egy fiatal magyar asszony mesélte a hároméves fiáról: A kisgyermek a tévében látja a lelőtt Ceausescu házaspárt, és kifakad: — Még meghalni se tud rendesen! A szemét is nyitva hagyta ... (Folytatjuk.)