Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

j1990. január 25., csütörtök 3 „Csongrád megye is Magyarország" Kivonultak az egészségügyiek Még a munka és korántsem a tüntetés készülődéséinek lázában találtam kora délután a belgyógyászati osztályon Bényi Jenőné fónövért és két munkatársát, Mityók Ilona és Mészáros Rozália, három műszakban dolgozó ápolónőt. Mielőtt bármit kérdezhettem volna, kézen fogtak és úgymond „hangulatkeltő elemként" megmutatták azt a fürdőt, ahol a női betegek kénytelenek tisztálkodni. Beázott, penész — szürke mennyezet, áporodott, párás Devegő, főlpordült szélű linóleumpadló, amely valamiféle akadályverseny résztvevőit is igen próbára tenné, ha fölbukni nem akarnának. Noha csúszás ellen meg éppen jó szolgálatot tehetnének a fölikunkorodott, szakadozott szélek: lefékeznék az embert esés közben. Csaik hát ide nehezen mozgó, gyönge, beteg, idős emberek totyognak tisztálkodni. Nem volt szerencséje annak a nővérkének, aki a szomszédos kiszolgálóhelyiségbe lépvén ágytállal a kezében úgy elcsúszott, hogy eltört a karja. „Kórház az árok mélyén" — Sajnáljuk szegényt, de magunkat is: helyettesítéséről nekünk kell gondoskodnunk. Pedig így is anynyi a 'túlóránk, hogy alig győzzük. És ezt nem szívességből, önként vállaljuk, itt a túlóra kötelező, amit kemény adóval büntetnek. Bennünket ez jobban sújt, mint más egészsegügyieket, hiszen a mi fizetésünk itt a megyében 30 százalékkal elmarad az országos átlagtól — panaszolta a főnővér. Ilona, aki egyébként jogot végzetten is megszállottja a betegek körüli szolgálatnak, így vélekedik erről: — Jó, ha havonta 7000 Ft van a borítékomban. Ez lakásrezsire, étkezésre, öltözködésre sem elég, nemhogy föltöitődésre, újjászületésre. Pedig de kellene, hogy türelmes, ápolt, a betegekre jó hatást tevő nővérkék dolgozzanak az ágyak körül. Ugyan ki engedheti meg magának, hogy akár egy hétvégére elutazzon pihenni? Az apácák lehettek önfeledtek: lakásuk, ruházatuk, .élelmük adott volt. — Arról ne is beszéljünk, hogy egy „ápoló nőnek" ápoltnak is Illenék lennie — szólt közbe Rozália nővér —, de közérzetjavító fodrászra, kozmetikusra már nem futja, művelődésről, olvasásról ne is beszéljünk. — Holnap reggel májdiopszia, Pötyike — nyitott be egy orvos a főnővér szobájába, s Pötyike „igenis"sél felélt. — Ez egy komoly, szakértelmet igénylő beavatkozás, és természetesen megteszszűk. De utána takarítunk as, ha kell. A koronáríaőrző is sikálja a kórtermet. Mert alig 4 ezerért nem találunk takarítónőt. Nekem 20 éves munka után 10 ezer bruttó a fizetésem. A férjem keresetével együtt, mivel két gyereket nevelünk, nem jön ki fejenként a 4800 forintos létminimum. Hát ezért megyek ki én is az utcára. — És mit várnak a demonstrációtól? — Látványos javulást semmiképpen nem, azonnalit még kevésbé. De el kell mondanunk, hogy kiszolgáltatottak vagyunk, orvosnak, betegnek és az államnak egyaránt. Jó, ha tudják az illetékesek: ha a mi, hivatástudattal beoltott korosztályunk kidől, vagy kiöregszik, nem lesz utánpótlás. A mai fiatalok már nem ilyen önfeláldozók. A megfelelő bérezéssel, a jobb munkakörülményekkel mindez még talán megelőzhető. „Döglődő lovat korbáccsal" Marosi György doktor ottjártamkor az intenzív osztályon vizitelt. Míg várakoztam, az üvegajtón át elnéztem, milyen szorgalmasan fényesítik a csempét a zöld ruhába öltözött lányok. Föltehetően hasznosabb tevékenységre is befogható szakdolgozók. — Ott lesz délután a tüntetésen ? — kérdeztem munkája végeztével az orvost. — Meggyőződésem, hogy meg kell mondanunk, ha fáj a hasunk. És akkor, amikor fáj! Hogy néhány hónap múlva senki ne kérdezhesse, miért nem szóltunk idejében, korábban. Jelezni kell, ha méltánytalanság ér bennünket. Itt például az a talán hihetetlen tény okoz feszültséget, hogy van örvös, akinek alacsonyabb a fizetése, mint egy ápolónőé ... Hallgatni erről nem szabad. 'Baradnay Gyula prófeszszor, igazgatóhelyettes így vélekedik a petícióról, és magáról a megmozdulásról: — Az elégedetlenség régi keletű, s messzire, egy régi baloldali csoporthoz nyúlik vissza a tiltakozás megszervezése is. Az egészségügyet is sújtó megterhelések miatt általánossá vált az elke.seredes az itt dolgózók körében. így érthető, hógy tisztességes szándékkal csatlakoztak hozzájuk nagyon sokan. Követeléseik 90 százalékával egyetértek. A tüntetéssel azonban igazán nem szimpatizálok, ebben a gazdasági és politikai szituációban nem lehet sikere. Támogatandó a kérések többsége, ám nem most. Szerintem döglődő lovat korbáccsal ütni értelmetlen és kegyetlen dolőg ... Színjáték nélkül is A rendelőintézet dolgozói vacilláltak, amikor hírül vették: a szakszervezet demonstrációt szervez Egy hete közös megbeszélésük alapján még úgy határoztak, hogy területileg nem vesznek részt a tüntetésen. Azóta nézőpontjuk megváltozott: ki-ki maga döntötte el, a fölvonulókkal tart vagy sem. Hampel György szájsebész főorvos nem állt be a sorba, kitartott eredeti véleménye mellett. — A szegedi kórház-rendelóintézet nővéreinek, orvosainak, asszisztenseinek — néhány kiváltságost leszámítva — olyan felháborítóan alacsony a fizetésük más megyékbeiiekhez képest, hogy a törvény által engedett legdrasztikusabb megmozdulás is indokolt lenne. A közvéleménnyel valóban közölni kell: ezért a rossz hatásfokkal, alacsony színvonalon működő, hálapénzzel lezüllesztett egészségügyért nem mi 'vagyunk a felelősek! S hogy miért nem állok — és állunk még sokan — a tüntetés élére? Mert t'öTháborítónak tartjuk, hogy olyan szervezet vezesse a tiltakozók seregét, amely , eddigi tevékenységével, a hatalom feltétlen kiszolgálásával személy szerint is felelős a mara Kialakult állapotokért. Az a szakszervezet, amely eredményt nem képes fölmutatni, kihasználva a dolgozók végső elkeseredését, önigazolásképpen egy kockázatmentes alibi megmozdulást szervez EnélküJ a színjáték nélkül is követeljük a törvényhozás révén annak a lemaradásnak, a 30 százaléknak a megadását, melyet* más megyék egészségügyi dolgozói már megkaptak. Chikán Ágnes Nyugatnémet és izraeli tőkével Szálloda Kisteleken Mint a környék egyik legnagyobb munkaadója. közel 500 embert foglalkoztat az áfész, de tagjainak száma ennek több mint tízszerese. A célrészjegyekre mostanában csak 9—12 százalékot tudnak fizetni, a közeljövőben azonban ezt — jelentős szervezeti átalakulás eredményeként — emelni szeretnék. A mélyreható változtatásokra annál is inkább szükség van, mert a jelenlegi éves átlagkereset a 90 ezer forintot sem éri el. Igaz, falun — bocsánat, ebben a városban — nemcsak a fizetésből élnek az emberek, s üzletekről lévén szó, mellékes is akad itt-ott. Januárban mindenesetre az áfész végrehajtott egy általános, 10 százalékos béremelést, s az érdekeltségi rendszer átalakítása is rejt még további tartalékot. A több lábon álló fogyasztási szövetkezet 27 vendéglátó-ipari és kétszer ennyi kereskedelmi egységet üzemeltet, jelentős felvásárlási tevékenység mellett. Nemcsak vesz, termeltet is. Többek között két mezőgazdasági szakcsoportján keresztül évi 8 ezer darab sertést. Saját vágóhídjuk is volt az elmúlt év közepéig, ez ma már kft. formájában működik. A négymilliós törzstőke 70 százalékát adta az áfész, a többi a dolgozók „jegyzése". Ez utóbbi Kisteleknek már nagyközség „korában" is számottevő vonzásköre volt Csengéié. Pusztaszer, Baks, Ópusztaszer és Balástya kötődött, illetve kötődik ma is az újdonsült városhoz. A cím még nemigen ragadt meg a kistelekiekben, s ha vendéget igazítanak útba, jobbára ma is a falu szélét — főutcáját — emlegetik. A helyi áfész „fennhatósága" a városon túl az említett öt községre is kiterjed: a körzet kereskedelmi forgalmának 85 százalékát vallhalja magának a fogyasztási szövetkezet. hány százalék is elfogadható. Az életszínvonal látványos csökkenésével Kisteleken is rossz idők járnak a vendéglátásra. (A gyorsétkezdében sikerült úgy megebédelnem háromnegyed 12 és 12 között, hogy senki sem nyitotta „ránk" az ajtót, pedig a legközelebbi étterem zárva is volt.) A konfekció, a ruházati kereskedelem alakulása is elszomorító; a forgalom az elmúlt négy év alatt majdnem a felére csökkent. Az élelmiszerboltosok néhány százalékos árrését idén könnyen felemészti a egyben megfelelő garancia is várható forgalomcsökkenés, az érdekeltségre. A 30 ezer Volumenben 3-5 százalékos sertés feldolgozására alkalmas üzem csak tőkehúsig bont, féléves árbevételük meghaladta a 80 millió forintot. Egyik legeredményesebb profiljuk a vegyiüzem, amely színezőpasztát, fagyállót, ioncserélt vizet állít elő. A 15 milliós árbevételt mindössze héten termelik meg, s ebből 2,5 millió a nyereség. A kereskedelemben ekkora árbevétel-arányos nyereség természetesen elképzelhetetlen, Ott már né— Kinek van erre most néhány tízmilliója? — Mar tárgyalunk izraeli és nyugatnémet cégekkel, akik a világkiállítás közeledtével mind nagyobb érdeklődést mutatnak, és tőkével is beszállnának a vállalkozásba. — Vegyes vállalat, kft.? — Ebben még nem döntöttünk, a befejezés végső határideje mindenesetre adott. A hatvan férőhelyes — 20 szobás, plusz két apartmanos — háromcsillagos szállodát az E5-ös út mellé tervezzük. — És ha az autópálya másfelé kerül? — A végleges nyomvonalat mi sem ismerjük még, s valószínű, hogy a szálloda készül el hamarabb. A közel ezer négyzetméteres beépítés a mai árakon számolva 30 millióba kerül, ami azonban a 20 százalék feletti áremelkedés mellett havonta növekszik. — Milyen megtérülési idővel kalkulálnak? — Első megközelítésben 8-9 évvel számolunk, s ez a partnereknek is megfelelő. — Az úfészek szervezeti felépítése még illeszkedett a korábbi gazdaságirányítási elképzelésekbe, de hogyan tovább? — A kulcsszó mindenképpen az érdekeltség, ez hiányzott leginkább az elmúlt évtizedekben. Itt vagyunk egy nagy, bürokratikus apparátussal, amelyet a szorosvisszaesésre számítanak. Eb- elszámolású, szerződéses stb. ben az ágazatban — különös tekintettel a tanyasi boltokra — nem is kell konkurenciával számolnia a szövetkezetnek. Bischof József elnököt a jövőre vonatkozó elképzelésekről, a várható változásokról is faggattam. — Az elkövetkező évek legnagyobb jelentőségű vállalkozása minden bizonnyal a szállodaépítkezés lesz. Ez a szolgáltatás ma már nagyon hiányzik a városnak. formában üzemeltetett egységek tartanak el. — Tehát önmaga, illetve közvetlen munkatársai ellen beszél? — Miért ne! Azt is el tudom képzelni, hogy nincs rüggetlen elnök, és Csak 4-5 fó kezeli a szövetkezeti vagyont. Azt nem mondom, hogy már holnap így lesz, de júliustól mindenképpen mélyreható szervezeti változások kezdődnek el nálunk. Kovács András Hazafias Választási Koalíció A jelöltek függetlenek Tegnapi, szerdai lapunkban a Hazafias Választási Koalíció három szegedi jelöltjét mutattuk be, a maiban adunk ismertetést a vidék színeiben induló négy jelöltről. A 4. számú választókerület (Csongrád es Kistelek) független képviselőjelöltje Simady Béla szakmérnök, az Atikövizig igazgatója. Csongrádi születésű, a földmunkásókhoz, a mezőgazdasági dolgozókhoz és a műszaki értelmiséghez való kötődését hangsúlyozza. Az 5. számú választókerületben (Szentes) Horváth György, a helyi vetőmagtermeltető és -értékesítő vállalat osztályvezetője indul a jelöltségért. A mezőgazdaság, a falusi, a kisvárosi emberek érdekképviseletét tartja fontosnak a gyógyszerész, szőlész, borász diplomával rendelkező jelölt. A 8 számú választókerüEz is módszer Tegnap már reggel jött a telefon. Márta Erzsébet (Komócsin Zoltán tér 3.) elképedve reklamált: idős édesanyjához — aki egyedül volt a lakásban — becsöngetett egy fiatalember. Csak annyit mondott, választások ügyében jött. és elkérte a mama és lánya kopogtalócéduláinak ajánlószelvényét. Ügy, hogy mindkettőt aláíratta a mamával. Aki — nem tudván, miről vanszó—átisadta az. aláírt, ám biankó ajánlószelvényeket. A fiatalember azt sem mondta, melyik pártnak gyűjti az ajánlásokat. Olvasónk — utólag, hazaérkeztekór — kővé meredt a hírre. Nem mondta ugyan, kire adta vólna ajánlását, de adni szerette volna — valakire. Most már nem teheti. Még megadta adatait, miszerint az 1. választókerület 5. szavazókör 394-es és 305-os nyilvántartási számú ajánlólapjait szerezte meg' ily módon valaki. Hátha érvénytelenítik. A módszer mindenesetre arra vall: a tisztességet még tanulnunk kell! Sz. I. letben ketten vállalják a megmérettetést. L ehmann István mérnök, a megyei tanács elnöke a vásárhelyi és a megyei szakszervezeti szóKülföldi hitelek a mezőgazdaságnak Az EGK mellett működő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kilátásba helyezett hitel és segély felhasználásáról, illetve fogadásáról tárgyaltak szerdán a MÉM-ben pártok, érdekképviseleti szervezetek, bankok és főhatóságok képviselői. Az érdekelteket az QECD-segítség felhasználását koordináló tárcaközi bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari albizottsága hívta össze. Mint ismeretes; a huszonnégy iparilag legfejlettebb állam hazánknak és Lengyelországnak együttvéve (a közös piaci pénznemben százett összeg nagyságát nem tudják pontosan, és azt sem, hogy a pénzt a két Ország között miként osztják fel. így természetesen még az sern ismert, hogy mennyit haszmolva) 2,5-3 milliárd ECU-s nálhatnak, igényelhetnek abhitelt, illetvé segélyt szánt a gazdasági és a szociális területek fejlesztésére. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár elmondotta; a szervezet részéről kilátásba helyeból a különböző ágazatok, Mindössze az látszik biztosnak, hogy az OECD előnyben részesiti a magánszektorbeli, a környezetvédelmi, valamint az oktatási területek fejlesztését. Václav Havel Magyarországra látogat Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására január 25-én, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Václav Havel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. vétség támogatását élvezi. Nézete szerint méltatlanul kevés szó esik a munkásokról, így azok és a műszaki értelmiség felemelkedéséért küzdene megválasztása esetén. Baloldali elkötelezettségűnek vallja magát, á szélsőségektől mentes poitizálás híve. Pálinkó János jogtanácsos a Mindszenti Lenin Tszben, mint a vidék jó ismerője az ott élők sorsát, boldogulását tartja fontosnak. A 7. számú választókerületben (Makó és környéke) szlóvák nemzetiségű a koalíció jelöltje. Tóth István történész muzeológus a térség nemzetiségi lakosságának, valamint a falvak érdekképviseletét vállalja. 4