Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

80. évfolyam, 21. szám 1990. január 25., csütörtök POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint A törvény az államot korlátozza A lelkiismereti és vallásszabadságról a Parlamentben — Módosítások tucatszám — Raffay higgadtságra int Nagy László felvételei: Két „kezes" és egy „kezes" Sok-sok módosító javaslat és vita után. alkotmányerejű torvényt alkotott a Parlament a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról. Ez — néhányak szerint — az egyik „legdemokratikusabb" törvényünk, amely az államot — az alkotmányban foglaltakat újabb biztosítékokkal megerősítve — korlátozza az állampolgárok javára Átmenetileg szabályozta a Parlament a titkosszolgálati módszerek es eszközök használatának engedélyezését. Az eles. sok szempontból már a választásokra kacsintgató vitaban Raffay Ernő szegedi képviselő igyekezett nyugalomra inteni a fölhevült Házat. Szávay István Kérdőjelek egy törvényhez Szerdán reggel a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat vitája során elhangzott javaslatokra, módosító indítványokra adott igazságügy-miniszteri válasszal folytatódott az Országgyűlés januári ülésszaka. Kulcsár Kálmán elöljáróban utalt arra, hogy a módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden este megtárgyalta, jelentését elkészítette. Kulcsár Kálmán elsőként azokra a felvetésekre reagált, amelyek megkérdőjelezték annak szükségességét, hogy az alkotmányban deklarált alapvető emberi jogokat kell-e még külön, részletes jogszabályokban is rögzíteni. A miniszter szerint a külön törvényi szabályozást szükségessé teszi az is, hogy hazánk egy olyan időszakot tudhat maga mögött, amelyben az alkotmányban deklarált jogok távolról sem voltak maguktól értetődően végrehajthatók, s amikor gyakorlatilag külön előírások jelentek meg szabályozásukra, pontosabban akadályozásukra A továbbiakban arról szólt, hogy változás történt az emberi jogok és az állam viszonyában, s a törvény a korábbiakkal ellentétben valójában az államhatalom korlátait jelöli ki, s az állam számára olyan feladatokat határoz meg, amelyek nem adódnak közvetlenül az alkotmány megfelélő szakaszának értelmezéséből, A miniszter hangsúlyozta; a törvényre szükség van, s nem átmeneti jelleggel. Ez a törvény nagyon is történelmi jelentőségű a magyar fejlődést tekintve, s hatása is az lesz — mondta Kulcsár Kálmán. Kitért azokru a felszólalásokra is, amelyek a módosító javaslatok sokasága miatt megkérdőjelezték az előzetes egyeztető tárgyalások alaposságát. Ezzel kapcsolatban megjegyezte; a törvény vitája egy-másfél évvel ezelőtt megkezdődött, s annak során mind az egyhazakkal, mind pedig a politikai pártokkal egyeztették elgondolásaikat. A miniszter ezt követően azokra a módosító indítványokra reagált, amelyeket sem a jogi bizottság, sem pedig a kormány nem tud elfogadni. Így nem jött létre megegyezés Roszik Gábornak arról a javaslatáról, hogy a gyerekek vallásos nevelése ügyében a szülő és a gyám mellett a tényleges gondviselőnek is joga legyen dönteni, mert a magyar jogrendszer nem ismeri a tényleges gondviselő fogalmát. Ugyancsak nem értettek egyet több képviselőnek azzal az indítványával, hogy a katonai létesítményekben a katonai szolgálatot teljesitők (Folytatas a 2. oldalon.) Király Zoltán Ausztráliába készül Király Zoltán Ausztráliába készül. Ennyi a tömör hír — Kinek a meghívására? — kérdezem az egyik szünetben a képviselőt. — Az ausztrál külügyminiszter levele alapján, kormányuk meghívására utazom el. — Szokatlannak nevezhető egy ilyen invitálás. Minek köszönhető? — A Parlamentben magyar—ausztrál baráti tagozatot hoztam létre, nyilván ezzel öeszefüggésben jutott nekerri ez a megtiszteltetés. — Hogyan jutottak eszedbe éppzn az ausztrálok? — 198U tavaszán, egy felszólalásom után megkeresett az ausztrál nagykövet. Elmondta, hogy akkor vett részt először a magyar Parlament ülésén, és nagyon tetszett neki a hozzászólásom, a stílusom. Meghivotj a nagykovetsegre. később a nemzeti napjuk megünneplésere JS. és a személyes, jó kontaktuson túl. Kiváló munkakapcsolat alakult ki köztünk. Ezután vetettem fol — tudván, hogy^ van magyar-angol, magyarfrancia baráti társaság —, hogy legyen magyarausztrál tagozat is. Arra gondoltam, a két ország részben hasonló profilja — élelmiszeripar, mezőgazdaság — szellemi és gazdasági együttműködést is lehetővé tenne, — Megalakult tehát a tagozat. — Azért eltartott egy ideig, míg a bürokrácián keresztül tudtam verni, de aztán tavaly csak megalakult. Ezután, amikor Magyarországra parlamenti delegáció, vagy szenátorok érkeztek. Szegedet is megismertettem velük, több helyre elvittem őket, így a várost is megszerették, s egyúttal sok személyes szál kötődött Ausztrália és köztem. Aztán tavaly nyáron, amikor újból itt volt egy delegáció, s ók is — már elődeik javaslatára — Szegedet akarták látni, akkor vetődött fol az utazásom gondolata Az ausztrál kormány minden évben vagy 50 országból hív gazdasági. kulturális, tudományos szakembereket, politikai személyiségeket, es programot szervez nekik. így most nekem is. — Mikor indulst? — Január 29-én. — Mit tudsz a programodról? — Találkozom a külügyminiszterrel, a szenátus elnökével és tudtommal a miniszterelnökkel is. Szeretnék persze kapcsolatot teremteni a magyar közösségekkel és a tömegkommunikációval is. Ismerkedni fogok a magyar rádió- és televízióadások készítőivel, a magyar újságok szerkesztőivel. — Mennyi ideig maradsz? — Bő két hétig. — Személyes élményekan túi mtt vársz a látogatásodtól? — Nem akarom túlbecsülni ennek az útnak a jelentőségét, de úgy erzem. nem elsősorban irántam, hanem Magyarország iránt igen komoly erdeklödes van ebben a távoli országban. Remelem. tudok még nagyobb szimpátiát kelteni Magyarország iránt, s ez talán — hosszú távon, többszörös áttétellel — hasznunkra lehet, — A mostani, politikailag forrongó időszakban két hét is hosszú időnek számít. Nem félsz, hogy valami fontosból maradsz ki itthon? — Egy dologból maradok ki; az ajénlócédulák összegyűjtéséből. Ezt azért bánom, mert ugyan sűrűn találkozom a választóimmal, de eddig ők jöttek hozzám, most én is mehetnék hozzá.iuk, most én kérhetnék tőlük valamit- De ebből a szempontból is jó, hogy az MDF mögöttem van, ők tudnak helyettesíteni ebben a munkában — Továbbra sem vagy tagja az MDF-nek7 — Független, de MDF-szimpatizáns képviselő vagyok. Balogh Tamás „Csongrád megye is Magyarország" Kivonultak az egészségügyiek Nálunk eddig még szokatlan látvány részesei voltak tegnap, szerdán délután a szegediek. Mintegy ezer ember — valamennyien egészségügyi dolgozók — vonultak a Kossuth Lajos sugárúton, a kórháztól a megyei tanács épülete elé, ahol fölolvasták a tegnapi számunkban közölt követeléseiket, majd átadták a petíciót a megyei tanácselnöknek. Lehmann Istvánnak; az egészségügyi osztály vezetőjének, Kajáry Irénnek; a megbízott városi tanácselnöknek, Müller Józsefnénak. valamint a Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjének, Nagy Máténak. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének tagjai eközben ilyen és ehhez hasonló feliratokat tartottak a magasba: „Betegellátás - beteg ellátás", „Kórház az árok mélyén." „Fizetést az államtól, ne borravalót a betegtói!" S hogy mi késztette az utcára az. elégedetlen orvosokat, ápolónőkét, asszisztenseket, s mi tartott távol egyeseket a megmozdulástól? Arra is kerestük a választ (Riportunk a 3. oldalon.) Megbeszélések Király Károllyal Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke szerdán parlamenti dolgozószobájában fogadta a Budapesten tartózkodó Király Károlyt, a román Nemzeti Megmentesi Front Tanácsának alelnökét. A megbeszélésen jelep volt Szokai Imre külügyminiszter-helyettes. Király Károly, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa nevében köszönetet mondott azért az anyagi, politikai és erkölcsi segítségért, amelyet a Magyar Köztársaság nyújtott a romániai forradalomnak. Ez jelentős hozzájárulás a magyar—román viszony új alapokon történő fejlesztéséhez — hangsúlyozta. Átadta Szűrös Mátyásnak Ion Iliescu, az NMFT elnökének üdvözletét, és romániai hivatalos látogatásra szóló meghívását. A megbeszélésen részletesen megvitatták a magyar— román kapcsolatokat. Egyetertettek abban, hogy a ket ország viszonyát új alapokon, a kölcsönös előnyök és a nyíltság jegyében kell fejleszteni. Magyar részről komoly aggodalommal állapították meg, hogy Romániában a régi reflexek! és struktúrák működnek, amelyek akadályozzák a történelmi lehetőség kihasználását, mialöbbi konkrét eredmények elérését. Ügy tűnik, hogy a román fél nem kész a román diktatúra által megszüntetett. illetve nem engedélyezett olyan intézmények működésének újraindítására, mint például a kolozsvári magyar főkonzulátus. a bukaresti Magyar Kultúra Háza. Megvitatták az elmúlt 70 évben Romániából elüldözött magyarok sorsát. Azonosan ítélték meg, hogy Románia számára létfontosságú visszatelepülésük. amelyhez azonban anyagi, erkölcsi és jogi rehabilitálásukra van, szükség. Leszögezték: a menekültek magyarországi anyagi kötelezettsége nem lehet akadálya a hazatelepülésnek. Királv Károlv egyetértett azzal a magyar felvetéssel, hogy a hazatérés meggyorsítása érdekében a két orsttógnak egyidejűleg fel kell mondania a kettős állampolgárság kizárására vonatkozó egyezményt. és új megállapodást kell készítenie. Pozsgay Imre államminiszter ugyancsak szerdán fogadta a hazánkban gyógykezelésen tartózkodó Király Károlyt, a romániai Nemzeti Megmentési Front Tanacsánuk alelnökét. Király Károly targyalt Antall Józseffel, a Magyar Demokrata Fórum elnökével, valamint Tabajdi Csaba nemzetiségi miniszterhelyettessel. Király Károly az NMFT nevében köszönetet mondott azért az anyagi, erkölcsi és politikai támogatásérti amelyet Magyarország nyújtott Románia népeinek. A romániai magyar politikus kifejtette, hogy az ország népei közötti tényleges egyenjogúság megteremtése megköveteli az önrendelkezesi jog maradéktalan tiszteletben tartását, a társadalmi, politikai és kulturális önszerveződés. az autonómia felteteleinek biztosítását. A találkozón az állam miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány felelősséget érez a romániai magyarság sorsának alakulásáért. Rámutatott azonban arra: a kormány még a látszatát is kerülni kívánja a határon túli magyarság fölötti gyámkodásnak. Komoly aggodalmának adott hangot, hogy bizonyot régi eszmék 67.ívós továbbélése megnehezítheti Románia népeinek együttélését. az ország javát szolgáló demokrácia kialakítását. Antall József kifejtette: a magyar—román viszony kölcsönösen előnyös rendezese a békésen együttműködő, a nemzeteik szövetségén alapuló, egységes Európa megteremtésének fontos feltétele. Az MDF elnöke hangsúlyozta a két ország demokratikus erői együttműködésének; jelentőségét. Király Károly Tabajdi Csabával konkrét kérdéseket tekintett át. Egyetértettek! abban, kölcsönösen biztosítani kell a határ menti területek közvetlen együttműködésének, közös gazdusági vállalkozások létrehozásának feltételeit Tybu.jdi Csaba hangsúlyozta. hogy sürgős rendezésre vár a magyarorszagi menekültek ugye