Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

80. évfolyam, 19. szám 1990. január 23., kedd Pártok - nagyüzemben MSZP, Fidesz, MDF, Agrárszövetség: választások előtt — Készül a négy főbűnös vádirata — Iskolások tűzharcban — A bankok bírálják a kormányt Úgy tűnik, visszavonhatatlanul beindult a választási hadjárat. Az ember alig tud eligazodni a különböző pártok, illetve képviselőket jelölő szervezetek programjai között. A dzsungellé váló információtömkeleg egyre többeket inkább bosszant, semmint megnyer. Ennek ellenére azt tanácsoljuk olvasóinknak: próbáljanak lépést tartani az eseményekkel, s kísérjék figyelemmel a pártok elképzeléseit Hisz csakis igy dönthetnek valóban megalapozottan azon a bizonyos szabad választáson. Az viszont, hogy ez az ország milyen helyzetben lesz a választások idején, egyelőre bizonytalan. Sokan, szakemberek, azt mondják, messze nem olyan tragikus Magyarország gazdasági helyzete, mint amilyenre sokan festik. Ez föltehetően így is van. De gondjaink messze nagyobbak annál, hogysem legyinthetnénk rájuk. Ezt leginkább a kukákban kényszerűen turkáló kisnyugdíjasok tudhatják, no meg' a bankok, amelyek élesen bírálják a kormány pénzügy; politikáját. Ahogyan itthonról nem, máshonnan sem szolgálhatunk jó hírekkel. A Szovjetunió déli köztársaságaiban továbbra is ellentmondásos a helyzet. Szávay István Magyar Demokrata Fórum „Áz Európába vezető út" MSZP Á beteg társadalom gyógyításra szorul A Magyar Szocialista Párt tegnap délután a szegedi Komócsin téri székházában tartott sajtótájékoztatón mutatta be a párt képviselőjelöltjeit. Csongrád megye mindegyik egyéni választókerületében önálló jelöltet indítanak, a választások első fordulója előtt tehát ök sem kívánnak egyetlen más szervezettel sem koalícióra vagy választási szövetségre lépni. Az 1. számú választókerület jelöltje Novákné Halász Anna (39 éves), aki a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán végzett, majd ott tanított; később az ifjúsági mozgalomban, majd — rövid ideig — a párt apparátusában dolgozott. Elsősorban a családok, a gyermekek az idősek érdekeit szeretné képviselni; s mint elmondotta, úgy érzi, hogy nőként és anyaként érzékenyebben, több érzelemmel tudja átélni mindannyiunk feszitő gondjait, A 2. számú — szintén szegedi — körzetben az MSZP Szabó Mihály gyermeksebészt (48 éves), indítja, aki 1969 óta dolgozik a SZOTE Gyermekgyógyászati Klinikáján. Meggyőződése, hogy az orvos munkája nem állhat meg a műtő ajtajában, vagy a kórházi kapuban. Orvosolni kell a társadalom bajait is, hiszen amit eddig szocializmusnak véltünk, az beteg társadalom. Családi indíttatása (orosházi földműves családból származik) és orvosi hivatásának gyakorlása alapján kialakult jelszava: „Egészséges falu, egészséges nép, egészséges társadalom". A 3. számú választókerület képviselőjelöltje Annus József (49 éves), a Tiszatáj főszerkesztője. A 60-as években falun tanított, majd újságíróként dolgozott; 1970-ben került a Tisza tájhoz. 1986-ban — az emlékezetes „Tiszatáj-ügy" kapcsán — a szerkesztőket (őt is) leváltották a hatalom akkori birtokosai. Tavaly nyáron történt meg a rehabilitációjuk; Annus József azóta főszerkesztője a folyóiratnak. Eddig hét önálló kötete jelent meg; legtöbb írása egyszerű falusi emberekről, vagy a közülük kiemelkedett értelmiségiekről szól. „Magyar író — akár megválasztják parlamenti képviselőnek, akár nem —, mindig népképviselő marad" — mondotta. A 4. számú választókerület jelöltje Juhász László (43 éves), kereskedelmi üzemgazdász és élelmiszer-ipari üzemmérnök, aki 1986 óta a Csongrád és vidéke Afész elnöke. Az 5- számú körzetben az MSZP Demeter Attilát (39 éves), Szentesen élő üzemmérnök-jogászt; a 6. számú választókerületben Harmat László közgazdászt, a hódmezővásárhelyi Delta Kereskedelmi Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesét; a 7. számú körzetben pedig Wéber Mátyás (45 éves) földeáki tanácselnököt jelöli. Kérdésünkre Juhász Gábor, az MSZP megyei kampányfőnöke elmondotta, hogy már megkezdték a jelöléshez szükséges ajánló cédulák összegyűjtését, véleményük szerint nem elsősorban nagygyűléseken lehetséges a pártnak új híveket, szavazókat szerezni; sokkal eredményesebb módszer, ha a jelöltek minden lehetőséget megragadnak a választókkal való találkozásra a mindennapi életben. A jelöltek mellett egy kisebb, néhány főből álló stáb dolgozik majd a kampány során. Kampányunk a tisztességen, a törvényességen alapul, hiszen nem ér annyit egy vitatható módon megszerzett mandátum, mint az ebből származó erkölcsi kár — hangsúlyozta Juhász Gábor. S. I. Tes"áry Gábor, a Magyar Demokrata Fórum megyei választási kampányának vezetője mutatta be néhány mondatban a képviselőjelölteket tegnap délután, Római körúti székházukban. Ezt követően az említettek beszéltek önmagukról, munkájukról, elképzelésükről. Dr. Bratinka József (3. számú választókerület) felvidéki család sarja,* magyar —francia szakos tanár, egyetemi adjunktus. Szegeden 1970 óta él, tanulmányait a JATE-n végezte. Az MDF az első párttagsága, legfontosabb célja: szélsőségek nélkül, magyarként, vissza Európába! Dr. Grezsa Ferenc (6. számú választókerület) pszichiáter, Szegeden végzett 1981-ben. Elsőként szervezett drogambulanciát az országban. A magyarságtudatot Kalóz Zoltántól, a vásárhelyiség fogalmát Németh Lászlótól tanulta. „Tehetség, szorgalom, erkölcs, ez a magyar út, amely Európába vezet." Harmath Istvánné (4. számú választókerület) három gyermek anyja, történelem —földrajz szakos tanár Kisteleken. Előtte 26 éven keresztül tanyasi iskolában tanított. Eddig csak történelemóráin politizált, ma a kisteleki MDF-szervezet vezetője. Széchenyit idézi: „Messze jövendővel komolyan vess össze jelenkort". Céljai között szerepel az elszegényedés, a népességcsökkenés megállítása, a nemzeti jövedelem igazságos újraelosztása. Dr. Mihály Zoltán (7. számú választókörzet) Makón él, a vásárhelyi állattenyésztési főiskolán tanít. Debrecenben lett agrármérFidesz nök, Gödöllőn szakmérnök, disszertációjában a kisüzemi állattenyésztéssel foglalkozott. Több Makó környéki gazdaságban is dolgozott, egykori tanárai hívták oktatni. Jelenlegi kutatási területei a földkérdés és a farmergazdaságok. Dr. Papp Lehel György (5. számú választókörzet) tősgyökeres szentesi, az orvosegyetemet 1972-ben fejezte be Szegeden. Négy szakvizsgája van; általános, baleseti, ortopéd- és plasztikai sebész. A szentesi kórház igazgatói kinevezésének várományosa, a dolgozók is mellette állnak. Elképzelései és az MDF programja sokban hasonlítanak, ezért vállalta a jelöltséget. Király Zoltán (2. számú választókerület) televíziós szerkesztő-riporter. Folyamatosságot ígér a választópolgároknak. A politikai rendszerváltás után a gazdaságit szeretné sürgetni. Változatlanul ügyvivője kíván lenni az emberi, állampolgári jogoknak. A parlamentarizmus továbbfejlesztése mellett egy korábbi magánindítványát is fenntartja; 1995-re egyetlen európai országban se állomásozzon idegen katona! Raffay Ernő (1. számú választókerület) történész, az MDF választmányának tagja. Időközi választási jelszava volt: „Független, demokratikus jóléti Magyarországot." Tagja a Parlament honvédelmi bizottságának. Az MDF programjában a nemzeti és demokratikus vonások megfelelő arányát tartja példaértékűnek. Lapunkkal elégedetlen, úgy érzi, hogy az szabotálja képviselői munkájának ismertetését. (Kovács) Hitf bizalom, őszinteség A Fiatal Demokraták Szö- egyetem klubjában sajtótávetségének szegedi regionális jékoztatón mutatott be a szervezete három egyéni vá- szervezet választási kamlasztókerületben ajánlott pányfőnöke, Lippai Pál képviselőjelölteket, akiket, egyetemi hallgató, tegnap délután a tudomány- (Folytatás a 2. oldalon.) A szelvénnyel jelölünk, ha akarunk Tudnivalók a kopogtatócédulákról A megyei tanács felelős osztályaitok munkatarsai hetek óta éjt nappallá téve dolgoznak, hogy eleget tegyenek a márciusi választásokkal kapcsolatos kötelezettségeiknek. Most. a napokban, az úgynevezett kopogta tócédulak elkészítésén fáradoznak, hogy azokat január 25-én éjfélig, a megadott határidőig minden választópolgár kézhez kapja. Mit kell tudnunk erről az értesítőről? Mi dolgunk vele? A kérdésekre választ kapunk a cédulák hátoldalán olvasható tájékoztatóból, de biztos, ami biztos, Gábor Erzsébettől, a megyei választási bizottság titkárától külön ismertetési kértünk, hogy ezzel is segítsük az eligazodást. — 'Mi a teendőnk a kopogtatócédulákkal? — Két részből állnak. Az értesítővel tudjuk választáskor igazolni, hogy nevünk szerepel a nyilvántartásban. Ezért nagyon kell rá vigyázni. Megtudható róla, hová tartozunk, hányas szavazókörbe, továbbá szerepel rajta a szavazókör címe, a szavazás napja. Természetesen a tulajdonos neve, lakcíme, személyi száma is rajta van. Található egy sorszám is, ez az ábécé-rendbe szedett választói névjegyzékben elfoglalt helyünket jelenti. — Mi történik, ha valaki elveszíti? — Az állandó lakhely szerinti tanácsot keresheti meg, ott kérhet tájékoztatást. — Az értesítés alatt található az ajánlási szelvény. Azzal mi dolgunk? — Ezzel a szelvénnyel tulajdonképpen jelölünk. A kiválasztott független jelölt vagy párt nevét kell a kipontozott részre beírni. Az a párt vagy egyéni független jelölt, amely/aki ilyen 750 darab ajánló szelvényt összegyűjt, az tekinthető jelöltnek. — Hol jelölhetünk? — Mindenki csak a saját választókerületében jelölhet, és mindenkinek csak egy jelöltje lehet. — Szegeden sok a diák, rájuk milyen szabály vonatkozik? — Az állandó lakhelyük szerinti választókerületben jelölhetnek ők is. — Az értesítő az ajánlószelvénnyel együtt elveszhet, megsemmisülhet. Mit tehet ekkor a tulajdonos? — Jelentkezhet az állandó lakhelye szerinti tanácsnál, ahonnan értesítést pótlólag adhatnak, de ajánlási szelvényt ilyen esetben sem szabad adni. Abból mindenkinek csak egy jár, a visszaélések elkerülése érdekében. Egyébként külön szabályok vonatkoznak az ajánlószelvények összegyűjtésére is. Nem szabad gyűjteni munkaidőben, fegyveres erőknél, testületeknél, szolgálati helyen, szolgálatteljesítés közben, tömegközlekedési eszközökön és egészségügyi intézmények betegellátó részlegeiben. — Az is elképzelhető, hogy valaki rosszul tölti ki a szelvényt. Az ilyennel mi történik? — Nehéz eltéveszteni, ha mégis hibás a jelölőszelvény, akkor érvénytelen. A pontos kitöltésben a pártok érdekeltek leginkább, így akár kampányfeladatuknak is tekinthető. — Költözködhet is valaki az ország egyik végéből a másikba. Ez esetben hogyan jut kopogtatócédulához? — Ügy, ha jelentkezik a már esetleg kikézbesített, de még ki nem töltött szelvénnyel annál u tanácsnál, ahonnan elköltözik, hogy kihúzassa nevét a listáról, és leadja a szelvényt. Erről igazolást kap, amelyet bemutat az új lakhelye szerinti tanácson. Ott az igazolás ellenében kap újat. Hu a régi lakhelyén már jelölt, akkor az új lakhelyére szóló értesítő jár neki csak. — Eljut-e mindenkihez a kopogtatócédula január 25ig? — Az ideiglenes lakcímmel rendelkező állampolgárok biztosan nem kapjak meg határidőre, néhány nap csúszással a kezükbe kerül. — Kötelességünk-e jelöltet ajanlani? — Nem, erre senki sem kötelezheti az állampolgárokat. S a kötelezettséggel kapcsolatban még egy fontos tudnivaló: a jelölés nem végleges elkötelezettség, az állampolgárok másra is szavazhatnak jelöltjük helyett. M. E. Túlfeszített program az Országgyűlésnek Az előzetes elképzelésekikel ellentétben, túlfeszített program vár az Országgyűlésre a kedden kezdődő ülésszakon. A Parlament a kormány, a pártok és az érdekképviseleti. szervek között megtartott, december elejei tárgyalásokon ugyanis az az általános vélemény fogalmazódott meg. hogy a jelenlegi plán untnak már csak 8-10 törvényt kellene megalkotnia. Azokat a törvényeket, amelyek feltétlenül szükségesek az ország kormányozhatóságának, az átmenet békés jellegének megőrzéséhez. Azóta az élet sorra-rendre rácáfol erre a megállapodásra, s szükségszerűséggé vált jó néháav olyan törvény megalkotása, illetve módosítása, amelyeket későbbre tervezett, vagy már az új Parlament számára örökségül hagyni szándékozott a jelenlegi Országgyűlés. Ennek köszönhetően, a kedden kezdődő és négynaposra tervezett ülésszakon 24 tarvénytervezet, torvénymódosítási. határozati és személyi javaslat szerepel a plénum tervezett programjában. Emellett az Országgyűlés tagjainak dönteniük kell 11 önálló képviselői indítvány sorsáról, pontosabban arról: tárgyalják-e ezeket az indítványokat, avagy leveszik napirendről. Ugyancsak határozniuk kell arról; mi legyen a decemberi ülésszakról elhalasztott — s azóta 40-re szaporodott — interpellációkkal és kérdésekkel. Óhatatlanul felvetődik a kérdés: képes-e elvégezni ezt a hatalmas mennyiségű munkát az Országgyűlés a tervezett négy nap alatt anélkül, hogy ismét rásütnék a .szavazógép" bélyegét. A torvénytervezetek közül többet sürgősségi tárgyalást kérve nyújtott be a kormány. Ilyen például a nemzetbiztonsági kérdésekkel összefüggő átmeneti szabályozást célzó törvényjavaslat, a vallási és lelkiismereti szabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény. vagy a sajtótörvény módosítása.