Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 3. szám

80. évfolyam, 3. szám. 1990. január 4., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint A húsunkat akarják A magyar külpolitika újabb szenzációja: Botha Budapesten Király megint javasol — Szöknek az árak a bérek elől . Amikor még messze nem mentek ilyen jól dolgaink a nagy politikában, már akkor föltűnhetett, hogy a Várkonyi—Horn külügyi kettős milyen sikeresen lavíroz a nemzetkőzi érdekek gyakorta viharos tengerén. Azt akkor is tudtuk, hogy lavírozni necesse est. azaz, szükséges, de két esztendeje csupán csalfa és vak remény lett volna bízni a berlini fal lebontásában — gyakorlatban és jelképesen egyaránt. Márpedig ott volt és munkált a magyar kéz, s e kar erejét bizonyítja, hogy tegnap — óriási szenzációt szol. gáltatva — hazánkba érkezett a Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztere. Annak az országnak a vezető diplomatája. amellyel nem állunk hivatalos kapcsolatban, de képviselőjével tárgyalunk, mert a párbeszéd hívei lettünk. Botha úr egyébiránt a dél-afrikai peresztrojka embere, vagyis az apartheid lebontásáért küzd. A távoli köztársaság külügyminisztériumában nemrég hozták létre az önálló kelet-európai osztályt, ami azt jelenti, hogy súlyunkat már a földteke másik oldalán is érzékelik. A jó hír után egy rossz. Vártuk, és nyolcadikán be. következik a húsáremelés. Magyarázat van bőven, pénz egyre kevésbé. Az iszonyú árakat lajstromozva, csak csekély vigaszunk, hogy a magyar—román határszakaszon megszüntették a megerősített szolgálatot, azaz normalizálódik a helyzet. Ulusztus Imre Dél-Afrika külügyminisztere Magyarországon hogy Dél-Afrikában 10-15 most első ízben keres fel ezer magyar származású ál- egy. a Varsói Szerződéshez lampolgár él. tartozó államot Egyben ez. Pik Botha látogatásának volt az első magas szintű különös érdekessége, hogy a magyar—dél-afrikai találdél-afrikai külügyminiszter kozó. A romániai segélyszállítmányok nem veszélyeztetik a belső ellátást Tegnap, dél-afrikai kezdeményezőire. rövid látogatásra hazánkba érkezett Roelof Frederik (Pik) Botha, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztere * Az előzetes tervek szerint a dél-afrikai diplomácia irányítója mindössze kétnapoN villámlátogatásra érkezett Magyarországra, elsősorban azzal a céllal, hogy magyar vendéglátójával, Horn Gyula külügyminiszterrel találkozzék. Külügyminisztériumi információk szerint Pik Botha a magyar ellenzék, mindenekelőtt a Szabad Demokraták Szövetsége es a Magyar Demokrata Fórum prominens képviselőivel is megbeszélést folytat A magyar és a dél-afrikai külügyminiszter várhatóan csütörtökön ül tárgyalóasztalhoz. A magyar Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Horn Gyula és Pik Botha elsősorban a kelet-európai régió, illetve a del-afrikai térség legújabb fejleményeit tekinti át. Az előre be nem jelentett villámlátogatás kapcsán magyar diplomáciai források határozottan leszögezik, hogy a mostani megbeszélésen nem esik szó a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvételéről. Ezt egyébként magyar részről csak egy hosszabb közeledési folyamat eredményeként tartják elképzelhetőnek. A kapcsolatépítés első lépéseinek magyar megítélés szerint mindenekelőtt a humanitárius kontaktusok és a gazdasági együttműködés elmélyítését kell szolgálniuk. A kapcsolattartás államközi kereteinek kiépítése viszont a várakozások szerint lendületet adhat az üzleti élet aktivitásának. A tárgyalásokon várhatóan szó esik a két ország közötti vízumszabályok enyhítéséről is, amit a gördülékenyebb kapcsolatépítés mellett az is indokol. A belső árualapok pontos ismeretéhez a Kereskedelmi Minisztérium szükségesnek tartja, hogy mielőbb regisztrálják, mennyi és milyen áru került, illetve kerül ki az országból Romániába. Ezért december 29én arra kérték a vállalatokat, a pártokat és szervezeteket, hogy a minisztérium ügyeletén január 2-áig közöljék szállítmányaik összetételét, értékét. Bár az összesítés még nem történt meg, a jelentének meglehetősen hiányosak, a tapasztalatok alapján mégis úgy tűnik, hogy a romániai segélyszállítmányok nem veszélyeztetik a belső ellátást — válaszolta Szórádi Sándor, a Kereskedelmi Minisztérium főcsoportfőnöke az MTI kérdésére. Elmondotta, hogy az eddigi szállítmányok jó része a múlt évi külkereskedelmi kötések alapján indult útnak, így például 310 tonna vágott baromfi, valamint 400 ezer rubel értékű gyógyszer. A naplókban útnak induló szállítmányokat az ez évi egész éves — igaz, sok esetben még konkrétan meg nem kötött — kereskedelmi szerződések terhére küldik a vállalatok. Előrehoznak több olyan tételt, amelyekre Romániának a talpraálláshoz feltétlenül szüksége van. Szó van arról például, hogy az egész évre lekötött 4 millió rubel értékű gyógyszert a lehetőségekhez képiest még az első negyedévben szállítják, s ugyancsak útnak indítanak 1,3 millió rubel értékű gyermek tápiszert. Már megkezdődtek a tárgyalások arról is, hogy a magyar vállalatok sertéshúst, húskészítményeket és további baromfiszállítmányokat exportálnak, ám ez attól függ, hogy az árban sikerül-e megállapiodni. Mindezek a szállítmányok a külkereskedelmi forgalom részét képiezik, az ezen felüli küldemények segélyként indulnak útnak a vállalatoktól, oártoktól. Ez utóbbiak értékét, összetételét ma még nem tudják, azt sem, hogy a lakosság saját tartalékaiból — a korábban felvásárolt élelmiszerkészletekből — menynyit szánt Románia megsegítésére. Az összesítésen most dolgoznak. Január 8'tól, hétfőtől Január 8-ától átlagosan 32 százalékkal drágulnak a húsipari termékek — közölte az MTI érdeklődésére Mi ke Imre, a Húsipari Egyesülés igazgatója. Elmondta, hogy a húsipari vállalatok lényegében szabadon határozhatják meg áraikat. Az ágazat esfrtében az tortént hogy több héten át árbizottság elemezte az állattenyésztés és a húsfeldolgozás költségeit; es szerény jövedelem „beépítésével" alakította ki ajánlatát a fogyasztói árakra, amelyeket a Húsipari Egyesülés ajánlottként iesz közzé. (Ettől a kereskedelem eltérhet.) Eszerint a rövidkaraj szűzpecsenyével 250, a sertéscomb 250. a lapocka 210. az oldalas 130 forintba kerül majd. A marhahúsok közül a Stefánia 220. a lábszár 180, a szegy, az oldalas, a csontos leveshúsok ajánlott ára 110 forint. A felvágottak közül a párizsi kilója 130. az olasz 170, a Zala felvágott 190, a gépsonka 360, a Pick szalámi pedig várhatóan 460 forintba kerül maid. A füstölt kenyérszalonna ajánlott ára 60, a disznósajtó 80, a füstölt kolozsvári szalonnáé fjedig 160 forint. Az igazgató elmondta, hogy az év során már csak kisebb mértékű árnövekedés várható, ha a termelók áremelést hajtanak végre. Jelenleg a sertés felvásárlási ára kilónként 66 forint, szemben az elmúlt évj átlag 56-tal, ám a termelők már most 70 forintot szeretnének kapni. Több helyen visszatartják az árut. hogy ily módon érjék el a felvásárlási ár további emelését Ezért nem zárható ki a későbbiekben egy újabb, mintegy 5 százalékos fogyasztói áremelés. , Szabadáras élelmiszerek // Mindannyian egyenlők vagyunk, de..." Az én célom az, hogy az erdélyi magyarság érdekeit szolgáljam, nem pedig, hogy karriert csináljak. Ha ezeket az érdekeket nem tudom érvényesíteni, ellenKépviselői indítván/ Mindig a nép válasszon köztársasági elnököt Még a jelenlegi Országgyűlés módosítsa az alkotmányt. úgy, hogy mindig a nép válasszon közvetlenül köztársasági elnököt. Sőt, szeptemberre tűzze is ki az elnökválasztás időpontját, mert ily módon — még kétfordulós választás esetén is — október 23-án, a köztársaság kikiáltásának napján beiktathatják hivatalába a Magyar Köztársaság elnökét. Ezt indítványozza Király Zoltán és Raffay Ernő, Csongrád megye két képviselője. Király Zoltán az MTI munkatársának elmondta: önálló képviselői indítványuk a társadalom jelentős részének egyetértésével találkozik. Már a tavaly novemberi népszavazás. de főként az azt követő viták, nyilvánvalóvá tették, hogy az állampolgárok sokasága közvetlenül kíván köztársasági elnököt választani. Ez a személyes tapasztalatuk is. Azóta jó néhány párt is erre az álláspontra helyezkedett, annak ellenere, hogy a politikai egyeztető tárgyalások megállapodasa más kompromisszumot tartalmazott. Ismeretes, hogy ez a megállapodás úgy szólt: első alkalommal, kivételesen a nép közvetlenül választ köztársasági elnököt, az új Parlament megalakulását követően, viszont ez az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Az új Parlament természetesen saját belátása szerint dönt majd ebben a kérdésben. De — hangsúlyozta Király Zoltán — nem biztos, hogy az elnökválasztás nem fullad szűk pártérdekeken alapuló, ádáz, és kevéssé érdemi vitákba. Ez esetben tehát a nép bölcsessége többet jelenthetne. S ha a jelenlegi Parlament szeptemberre kitűzné az elnökválasztás időpontját, ez nem sértené az új Országgyűlés jogosultságát, viszont elegendő idő állna rendelkezésre a kiválasztódásra és kiválasztásra. Király Zoltán vélemenye szerint, attól sem kell félni, hogy a nép diktatúrára hajlamos elnököt választ majd, hiszen már a többpártrendszerű Parlament, és az általa választott kormány erős kontrollja nem adna diktatúrateremtő alkalmat a köztársasági elnöknek. zékbe vonulok. Egész életemben ellenzékben voltam, még az államtanács tagjaként 1972-ig is. Ezt hangsúlyozta a Die Welt című napilapban szerdán megjelent nyilatkozatában Király Karoly, a román Nemzeti Megmentési Front tanácsának egyik alelnöke A tekintélyes nyugatnémet napilap az alelnököt úgy mutatta be, mint 1,5 millió romániai magyar reménységét, olyan személyiséget, aki 1972-ben kegyvesztett lett a Ceausescu-rendszerben, tegnap még Ceausescu fogdmegjei fenyegették, most pedig a legbefolyásosabb magyar Romániában, Ion Iliescu helyettese. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az új Romániát veszélyezteti k-e nemzetiségi konfliktusok, Király Károly megállapította: véleményem szerint Romániát nem veszélyeztetik. de konfliktusok lesznek, mert Ceausescu politikája román nacionalizmuson alapult, s e nacionalizmus mélyen gyökerezik a román népben. Már most megmutatkoznak a nacionalizmus jelei mindkét oldalon. A kormánynak e kérdésben óvatosan és megértően kell eljárni, hogy szavatolhassa minden nemzetiség egyenjogúságát. A jelen pillanatban ugyanis mind(Folytatás a 2• oldalon.) 1/ i mondja meg januártól ^ a hús árát? — kérdezte egy, a termelők és feldolgozók érdekeit egyeztető tanácskozáson a húsipar képviselője. A résztvevők türelemmel igyekeztek elmagyarázni a szabad árak működési mechanizmusát, ám a környéken jó hírnek örvendő szakember egy számot, a hús árát várta. Szinte érthetetlen ez az értetlenség, ugyanakkor a szokásos magyar gyakorlatot is jelzi. Vészhelyzetbe került a mezőgazdaság, s ennek egyik következményeként az élelmiszer-ellátás. Ugyanis a gazdaságok százai mentek és mennek tönkre, a természeti adottságairól ismert, teljesítményeiről elismert magyar mezőgazdaság egyre hátrább került a nemzetközi mezőnyben. A pénzügyi kizsákmányolásra alapozott agrárpolitika hozta lehetetlen helyzetbe a tsz-ek és állami gazdaságok jelentős részét. A feladat most nem kisebb, mint az agrártermelés jövedelmezőségének, a termelés becsületének helyreállítása, következésképpen az eddigi, elfogadható élelmiszer-ellátás megőrzése. Ennek egyik — de csak egyik — lehetséges módszere a szabad árréndszer bevezetése és következetes érvényesítése. Ám a szabad árérvényesítés a termelés hatékonyságának javítása nélkül, hasonlóan szélső és kezelhetetlen állapotokat, elszabaduló inflációt idézhet elő. Ami nem kisebb baj, mint a felülről nyomott, munkásérdekekre hivatkozó, s az élelmiszertermelés csökkenését okozó árrendszer. Érzik, tudják ezt a termelők is, készülnek hosszabb távú érdekeik következetes megőrzésére. A szabad árak bevezetésével együtt 20-40 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedésre kell a lakosságnak számítani. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árai 20-25 százalékkal növekednek, s ez elégségesnek látszik a termelés jövedelmezőségének, és várhatóan a kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátásnak a megteremtéséhez. Ezt az alapvető élelmiszereknél is bekövetkezett árváltozást azonban a lakosságnak kell elviselnie. Ebből következik, hogy már nemcsak luxusnak minősített igényeit kell visszafognia, hanem alapvető szükségleteihez tartozó áruk vásárlásánál is takarékosabban kell bánnia a pénzével. Ez pedig előrevetíti az élelmiszerek vásárlásának mérséklődését, a minőségi, szavatossági igények betartásának a lejárt szavatosságú cikkek árcsökkentésének kötelező és megvalósuló erősödését. A diktált helyzetből felszabadulván, a szabad áraktól mintegy megrészegülten lehetne egyes termékek árait a csillagokhoz közelíteni, de ez látványosan ellentmondana a mezőgazdálkodás hosszabb távú érdekeinek. hiszen az élelmiszerek iránti igények megcsappanásával és a termelés fékeződésével járnak együtt. Ügy tűnik, ezt felismerték a termelök és a dolgozók egyaránt. A MEM szakemberei egyeztették velük elképzeléseiket, s eszerint a közelmúltban meghirdetett árváltozások tarthatók. Ennek persze feltétele, hogy a termelőktől független közgazdasági elképzelések, szabályok se változzanak, illetőleg a kereskedelem se akarjon látványosan gazdagodni. A MÉM árhatósági teendőit kidolgozta, melynek iésze. hogy a búza és a tej hatósági áras marad; a kukorica, a sertés- és marhahús garantált áras lesz, vagyis az alsó árát az állam szavatolja, s ettől csak felfelé lehet eltérni. Tervezik az intervenció bevezetését is, melynek forrása a költségvetés és a termelői önkéntes befizetés lenne. Változik az export támogatásának és engedélyezésének rendszere is a hazai elelmiszer-ellátás védelmére. A z bizonyos, az élelmiszerek szabad arai feszültségét okoznak mind a termelők, mind a fogyasztók körében. Az érdekek közelítésének azonban meg lehet — és meg kell — találni azit a legkisebb feszültségekkel telített metszéspontot, amely ébren tartja a termelői és vásárlói kedvet, mert nyereséggel előállítható, de megfizethető árú élelmiszereket. produkál. V. Farkas .József »