Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

6 1989. december 4., hétfő SPORT Kiesetta Fradi Szombaton a kupavédő Bp. Honvéd már biztosítot­ta helyét a labdarúgó Ma­gyar Kupa legjobb nyolc csapata között, vasárnap a további hét összecsapásra, pontosabban a visszavágók­ra került sor a nyolcad­döntőben. Az egyetlen fővá­rosi mérkőzésen a kupa tör­tenetének két legtöbbször a fináléba jutott csapata, az MTK-VM és a Ferencváros mérte össze tudását. Érde­kesseg, a nyolc napon belül harmadik alkalommal néz­tek egymással farkasszemet, az MTK-VM csakúgy, mint a bajnoki összecsapáson, ez­úttal is 3-0 arányban dia­dalmaskodott. Mivel a ku­pa erőpróba szerdai első fel­vonása az Ullói úton 0-0-ra végződött, a kék-fehérek 3-Q-ás összesítéssel búcsúz­itatták a folytatástól a leg­utóbbi döntőben részt vett, ezüstérmes Ferencvárost. MTK-VM—FTC 3-0 (0-0). Hungária krt., 4500 néző, v.: Huták. Gólszerzők: Balogh G. (55., (58. p), Talapa (86). Továbbjutott az MTK-VM Vác—Videoton 1-0 (0-0). Vác, 1000 néző, v.: Szabó J. G. Oroszki (90. p). Tj.: Vác. Mohács—Siófok 0-1 (0-0). Mohács, 1800 néző, v.: Bu­zin. G.: Kirchmayer (55. p). Tj.: Siófok. Dunaújváros—DVSC 3-0 (0-0). Dunaújváros, 1200 né­ző, v.: Plosek. G.: László (59., 65. p.K Szabó (60.1. Ki­állítva: Balogh (DVSC, 16.). Tj.: Dunaújváros. I). Kinizsi—Ú. Dózsa 0-0. Debrecen, 500 néző, vt: Vágner. Tj.: Újpest. PMSC—Mádi Bányász 0-0. Pecs, 2000 néző, v.:Stamber. Tj.: Pécs. Baba ETO—Veszprém 1-0 (Ó-ÓK. Győr, 1500 nezö, v : Varga L, G.: Handel (73. p.). Tj.: Raba ETO. Both nem mondott le A Bp. Honvéd labdarúgó­csapatának gyenge őszi sze­replese miatt hetek óiu terjednek a híresztelések, miszerint, változások vár­hatók a szakosztály élén. Elsősorban Both József ve­zető ed/ö esetleges távozá­sáról beszélnek a stadionok kornyékén, s a szakember utódjaként Bicskei Bertalan szövetségi kapitány es Ha ász Sándor nevét említik a leggyakrabban. Vasurnap, az MTK-VM— Ferencváros Magyar Kupa mérkőzésen már • szinte tényként kezelték, hogy Both helyét Haász foglalja el. Mi az igazság? — kér­dezte Kozma Mihály* szak­oszü'Uyveeetötől az MTI munkatársa. — Eddig semmiféle dön­tést nem hoztunk, ezért csak cáfolni tudom a szóbe­szédet — hangzott a válasz. — A szakosztály vezetősége legközelebb hétfőn ül össze, megbeszeljük az ószj ku­darc oka;t. e, ezután don­tünk a jövőről. Tehát nem igaz, hogy Both József már­is lemondott volna. Ameny­nyiben bármiféle személyi változásra sor kerül, azt kedden vagy seerdán hoz­zuk nyilvánosságra. A bajnoki címvédő Bp. Honvéd tabellán a gyenge középcsapatok között várja a tavaszt a 16 forduló után. 19 ponttal. A kispestiek visszaeséséhez nagy mérték­ben hozzájárult, hogy a kö­zelmúltban égy csapatra való honvédos futballista szerződött profi egyesületek­hez Áz ökölvívást soha nem tudják eltörölni Papp Laci kicsit szomorú Vízilabda OB I. Száguldott a „szegedi expressz"! Először 22 évesen, 1948­ban nyert olimpiai bajnok­ságot közép-, majd 1952­ben és 56-ban nagyváltó­súlyban. A profik között 1957-ben 29 mérkőzést ví­vott, ebből 27-et megnyert, kettő pedig döntetlenül végződött. A hivatásosak között 1962-ben Európa Bajnok lett. Papp László ökölvívót a felszabadulás utáni három évtized leg­jobb magyar sportolójának választották. Pályafutása után kisebb megszakítások­kal a magyar ökölvívó vá­logatott szövetségi kapitá­nya. A Nemzetközi Olim­piai Bizottság Érdemrend­jének ezüst fokozatával 1982-ben tüntették ki. Ö, az embereknek csak „Papp Laci", aki mindenkivel szó­ba áll... — Laci batyam, hogy szol­gál az egészsége? — Most már megvagyok, három hétig azt sem tudtam fiú vagyok vagy lány. A sok hülyeségtől felment a pumpa, magas volt a vérnyomásom, kórházban feküdtem, az or­vosok azt javasolták, hogy kerüljem a szorítók környé­két. De nem lehet ezt sokáig birni. Újra járom az orszá­got, figyelem a fiatalokat. Ezért vagyok ma itt ezen az NB ll-es meccsen is Szege­den — Jó a színvonal? — Latja, nem vették fel fordítva a kesztyűt... Nem világbajnoki, NB ll-es. Két közel azonos tudású csapat mérkőzik, ezért izgalmasak a partik. Láttam néhány ügyes gyereket... — Név szerint? — Neveket nem monda­nék, mert még elbízzák ma­gukat. — Mi a vélemenye a sze­gedi Elekes Tamásról? — Ü&yes fiú, dolgozott már velünk a válogatott ed­zőtáborában, csak kérdés: lesz-e akaratereje a további munkához? — Ma az ökölvívásnak mekkora a bázisa? — Az ökölvívást sohasem tudják eltörölni. Mindig lesznek olyan srácok, akik élnek-halnak a bunyóért, ér­zékük is van hozzá, csak eze­ket össze kell gyűjteni, fog­lalkozni kell velük. — Mi a legnagyobb hiá­nyosságuk a magyar ököl­vívóknak? — Hát, sajnos egy baj van: nagyon nehéz az ököl­vívásban az ütéskombináció­kat megtanulni. Ehhez na­gyon nagy akaraterő kell, mert marha unalmas dolog: homokzsák elé állni, egy­egy akciót órákig gyakorol­ni ... Ha ezt meg tudják csinálni, akkor semmi prob­léma nem lesz. De ha ha­mar megunják, otthagyják, akkor... — Nehezen lehet a sráco­kat munkára fogni? — Ugy érzem, igen. Min­den más előbbre való ne­kik. És a másik, mindent Hatalmas kudarc A dániai nöi kézilabda­világbajnoki selejtező tor­nán a B csoportban felbo­rult a papírforma, így az ország hatodik legnagyobb városában, Randersban le­játszott Magyarország—NDK mérkőzésnek az előzetes vá­rakozással ellentétben nem az elsó hely megszerzése, hanem a kiesés elkerülése volt a tétje! A korábbi évek világver­senyein többször is döntet­lenre (17-17 — 1982, A vb. 14-14 — 1986, A vb, 19-19 — 1987, B vb) mérkőzött a két válogatott, ám a mérleg nyelve mégis a keletneme­tek felé billent, hiszen a négy évvel ezelőtti selejtező, akkor még B vb-döntőjében 25-18-ra győztek. A vasárnapi találkozón csak az első félidőben éltek a magyar remények, utána az NDK különösebb meg­erőltetés nélkül biztosan nyert. A magyar válogatott csoportjában csak ndgyedik lett, nem jutott be a legjobb 12 közé, s ezzel minden idők eddigi legnagyobb kudarcát kénytelen elkönyvelni. Vélemények a mérkőzés után: Szabó István szövetségi kapitány: — A játékosok igyekeze­tére megint nem lehet pana­szom, de úgy látszik, csak ennyit tudnak, s ez ehhez a szinthez már kevés. Ugy ér­zem, döntő volt, hogy átlö­vésből szinte alig értünk el gólt, egyáltalán: átlövöerő­ben nagyon elmaradunk az élcsapatok mögött. A,néme­tek magasabbak, fizikailag erősebbek, s azt is el kell ismerni, hogy jobb játék­erőt képviselnek, megerde­melten nyertek. Szilágyi Katalin, aki már játszott a világválogatottban is: — Sokkal nehezebb lett volna ezt a mérkőzést meg­nyerni, mint az előző ket­tőt. Esélyeinket korábban, Svédország és Hollandia el­len játszottuk el. Szerintem ez egy lelkes, hajtás társa­ság, de nincs meg az igazi összhang közöttünk. A ku­darchoz az is hozzájárult, hogy sokaknak ez volt az első világversenyük, többe­ken kiütközött a rutintalan­ság. Erdős Eva, aki 16-13-as állásnál nem vállalta el a büntető értékesítését: — Nem szeretem lőni azo­kat a heteseket, amelyeket én harcolok ki. Általában ezeket nem szoktam belőni, ezért nem álltam oda most sem. Borzasztó nagy volt a tét, hiszen a magyar nöi ké­zilabdázás egész jövőjéért játszottunk. A feladatot nem tudtuk megoldani, de koráb­bi rossz szereplésünkkel sa­ját helyzetünket nehezítet­tük meg. hamarabb kapnak meg, még mielőtt kiérdemelnék. — Így volt ez akkor is, amikor Laci batyam meg öklözött? — A nagy fenét! Utólag kaptunk valamit, ha úgy gondolták a vezetőink, hogy megdolgoztunk érte. Nagy­részt azonban szeretetből sportoltunk. » Én például egyik vasárnap futballoz­tam, a következőn pedig bu­nyóztam. Hétközben pedig felváltva edzettem. — Hát bizony változnak az idők. Mennyire „ütötte meg" az új idő szele Papp Lacit? — Tudja, megtanultam a pofonokat a ringben elvisel­ni. Mostanában saját bő­römön nem éreztem, hiszen nem voltak olyan kéréseim, ami rázós lenne. — ön melyik pártnak a tagja? — Egyiknek sem! — Nem is volt? — Nem én . . . — Az ökölvívó-szövetsé­gen belül viszont régóta folynak a „pártharcok". Ma sincs ez másképp. hiszen elnökválasztás előtt áll a szövetség. Ki lesz az új el­nök? — Mindenki elnök akar lenni, pedig csak egy vala­ki lehet az. Nem is figye­lek oda, mert még vissza­kerülök a fehér köpenyesek közé. — Mi az, amin Papp La­ci töri most a fejét? — Már a barcelóniai EB­re gondolok. Remélem, hogy össze tudunk szedni három­négy olyan gyereket, akit elvihetünk. — Csak hármat-négyet? — Igen, sajnos elég szo­morú . . . Cs. Gát László Szerencsét* Soha rosszabb befejézést! — sóhajtottak föl elégedet­ten a Szeged SC pólósai az őszi idény utolsó mérkőzése után, amit a BVSC-vel vív­tak. Hétközben másról sém, mint a hétvégi, fővárosban játszandó találkozóról esett csak szó az újszegedi Sportuszodában, hiszen egy­általán nem volt mindegy, lendületben marad-e a csa­pat, sikerül-e folytatni a győzelmi sorozatot? Fontos volt ez az összecsapás azért is, mert egy esetleges vere­séggel akár a 7. helyre is visszacsúszhatott volna a szegedi garda. Ennek elkerüléstért gyors­vonati sebességgel kezdtek a vendégek, és a 19. másod­percben Cseri 4 méteresből eltart találatával nyitották meg a gólok sorát, amik a továbbiakban felváltva es­tek. A folytatásban is nagy­szerűen játszottak a szege­diek, az történt a meden­cében, amit ök akartak, a BVSC képtelen volt ellen­állni rohamaiknak. A Hajós Alfréd-uszo­dában ezen a délutánon, mondhatiji, száguldott a ,.szegedi expressz", a csapat lendületesén, nagy akarás­sal játszott, valamennyi pó­lósa jól oldotta meg felada­tát. Az idény kezdeti botla­dozások után mindinkább belelendült a társaság, ösz­szerázódott az együttes, aminek nem maradt el az eredménye: a 3. helyen várhatja a tavaszi folyta­tást! Szeged SC—BVSC 11-4 (3-2, 3-0, 2-1, 3-1) Budapest, Hajós Alfréd­uszoda, 100 néző. Vi: Mar­jai, Juhász. Szeged SC: MILLER — Csapó, Juhász, DONGÖ 3, CSERI 3, Bele­on, Tóth 2, DR. TÖRÖK B. 2 .Lengyel, Török T., Sza­bó, Rigó, Megyeri 1. Edző: Pozsgay Zsolt. BVSC: Liebmann — Krnács, Németh Zs. 1, Be­senyei 1, Miliők, Kovács, Szabó, Vegh, Varga, SPROK 2. Edző: Györe Lajos. Gól — emberelőnyből: 4/4, ill. 5/2. Négyméteresből: 1/1, ill. 0. A bajnokság állása: 1. KTC 8 2 1 130- 88 18 2. ti. Dózsa 5 4 2 105- 91 14 3. Szeged 0 2 3 92- 95 14 4. Vasas 3 3 3 105- 94 13 5. Szolnok 0 1 4 99- 96 13 0. Bp. spart. 4 4 3 112- 98 12 1. Tungsram 5 1 5 108-107 11 8. Szentes 4 3 4 111-Ul 11 9. Eger 3 3 5 95-103 9 10. OSC 2 2 7 100-113 0 11. BVSC 3 - 8 85-105 6 12. Tatabánya 2 1 8 80-120 5 Teke NB I. Postás-siker és pályacsúcs a rangadón lenség Vasárnap délben robba­nás történt és tüz ütött ki egy lövészklubban Brüsszel Jette nevü északi elővárosá­ban. Tizenkét ember meg­halt, két személyt súlyos égé­si sebekkel szállítottak kór­házba. A robbanás pillanatá­ban, amelyet az első, megle­hetősen ellentmondásos je­lentések szerint egy eltévedt golyó okozott, negyven sze­mély tartózkodott a Club 109 lőpályáján. A golyó a tűzol­tóság szerint feltehetőleg lángra lobbantotta a hangszi­getelő falat és a földre szóró­dott löpormaradványokat, „tüzgömbhatást" váltva ki. Totóeredmények A totó 48, heti szelvényén szereplő mérkőzések ered­ményei: 1. VfB Stuttgart—1. TC Köln 3-1 1 2. Düsseldorf—Bremen 2-1 1 3. WaUenscheid—Stutlgarter Kickcrs 3-0 1 4. Freiburg—Blau-Weiss 90 0-1 2 5. Cesena—Internazionale 2-3 2 6. Cremonese—Juventus 2-2 x 7. Fiorcntina— Róma 1-2 2 8. Lazio— Bari 2-2 x 9. Barletta—Avellino 0-2 2 10. Como—Reggiana 0-0 x 11. Padova— Messina 1-0 1 12. Pescara—Cagliari 0-0 x 13. Cosenza—Pisa 1-4 2 plusz 1: 14. Lecce—S&mpdoria 0-0 x A sors, pontosabban a sor­solás szeszélye folytán a női teke NB I. őszi, utolsó fordulójában játszották u Szegedi Postás—Szegedi Építők örökrangadót. A ta­lálkozó előtt Tót Zsolt, az Építők vezető edzője azt hajtogatta, mennyire fontos számukra a győzelem, mert csupán egy ponttal vezetik a táblázatot, riválisaik vi­szont viszonylag könnyű mérkőzéseken szaporíthatják pontjaikat. Kenderla István, a postások szakvezetője azt fejtegette, nekik is életbe­vágó az összecsapás, mert hu nyernek, az élbolyban maradnak. Telt ház fogadta a pályára lépő tekéző­ket, akik Lőrinczné— Vecseri, Fodor—Huszkané és Kórász—Sáfrányné párosí­tásban kezdtek. Az első 50 dobás után az építősök mi­nimális, 6 fás előnnyel vár­hatták a folytatást. Miután a második 50 gurítással is végeztek, gyorsan kiderült, Sáfrányné és Vecseri jobb volt ellenfelénél, így a ven­dégek 41 fás vezetéshez ju­tottak. A hangulat arénai volt, zúgott-zengett a biz­tatás egy-egy sikeres gurí­tás utáh a lelkes nézők — mintha valamelyik labda­játék mérkőzésén lettünk volna — dicsérő jelzők so­kaságával illették kedven­ceiket! A második körben ugyan­csak neves párok verseng­tek, úgymint a világbajnok Török Marianna és az örök­ifjú Tompáné, Ohátné Cson­ka Zsuzsával, Pocsainé pe­dig az ugyancsak világbaj­nok Vidácsnéval mérte össze felkészültségét. A legna­gyobb figyelem a Tompáné —Török párviadal felé irá­nyult, mert már az első gurítások után látszott, nem mindennapi csatának lehe­tünk tanúi. A rendkívül szoros mérkőzések első 50 dobása után a házigazdák 28 fára csökkentették hátrá­nyukat. A folytatásban, ha lehet, még magabiztosabbak­ká váltak, különösen Tom­páné volt elemében, való­sággal „elsült" a keze, szin­te sorozatban tarolt, ami valósággal bénitólag hatott Török Mariannára Hogy mily nagy formában volt Tompáné, mi sem bizonyítja jobban* megdöntötte saját, 1988. szeptember 12-én fel­állított 462 fás pályacsúcsát; az új rekord 469 fa! Ami azt is jelentette, a postá­sok nyerték a rangadót, te­gyük hozza — megérdemel­ten! — Ö, még meg sem tud­tam nézni, tényleg csúcsot gurítottam-e — fogadta-a gratulációkat remek teljesít­ményéért, a csapat győzel­méért Tompáné Berta Anna, miközben unokáját ölelgette. — Nem is tudom ... felmen­tem a pályára és játszottam, itt ez a dolgom... A kon.­zervgyárban pedig, ahol 32 éve dolgozom, az, hogy na­pi nyolc órában fizikai munkít végezzek, utána já­rok le tekézni, ha jól szá­molom, már 22 éve ... Most akarom abbahagyni! Elfá­radtam ... A kislányom, aki az ifiben játszik, majd foly­tatja. Szeretném, ha leg­alabb ötven százalékot örö­kölne. tőlem. Na nem tudás­ban, hanem akaratban! Fél siker, ha valaki tudását ké­pes akarással kiegészíteni, hogy 50 évesen, kétszeres nagymamaként még ma is csinálom, kizárólag akara­tomnak köszönhetem! A nem mindennapi izgal­makkal szolgáló mérkőzés után így látták az edzők. Kenderla István: — A pillaruitnyi forma döntött a javunkra, fóleg az idősebb, rutinos tekézőink jóvoltából Ök hozták á kimagasló ered­ményeket, s ez döntő volt. Tót Zsolt: — Gratulalok c. Postásnak, nagyon szép teljesítményt nyújtottak, most ók voltak a jobbak! Nálunk többen szerény ered­ményt produkáltak, ettől függetlenül bizakodva var­juk a tavaszt. Sz. Postás—Szegedi Épi tök SE 5:3 (2587:2574). Noi mérkőzés. Postás-pálya, 200 nézó. Pontszerzők: Tompáné 469 (új pályacsúcs!), Pocsai­né 442. Fodor 436, ill. Sáf­rányné 444, Vecseri 434, Vi­dácsné 434. Ifjúságiak: Sz. Építők— Sz. Postás 3:1 (777:775). Pontszerzők: Lonkai 396, ill. Horváth 397. - gye ­* A Szegedi Postás ifjúsági fiú tekecsapata az FTC-pá lyán is csoportelső lett. A szegediek ezzel megerősítet­ték az NB I-ben a második helyüket.

Next

/
Thumbnails
Contents