Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-02 / 286. szám

1989. december 2., szombat 3 A jelentkezesi kérelem­ben fel kell tüntetni a vál­lalkozó vállalat. illetve egyén nevét, cimét. adószá­mát, az 1988. évi teljes for­galmát (ebből a Köhém-ljs­ta szerinti termékforgal­mat 1000 forintra kerekít­ve, emellett az adó vissza té­rítés számitógépes személyi, tárgyi feltételeit. A vala­mennyi feltételt kielégítő kereskedelmi vállalat, vál­lalkozó az APEH elnöke ál­tal kiadott engedély alapján értékesítheti általános for­galmi adó visszatérítéssel a jogszabály szerint is vissza­igénylésre jogosított termé­keket. A Tisza Volánnál Menetrendváltozás A közelmúltban végzett vizsgálat alapján, az utazá­si igények átrendeződése folytán december 4-ével a Tisza Volán menetrend­módosítást hajt végre, a kö­vetkező vonalakon: Hódmezővásárhely—Sze­ged, Hódmezővásárhely— Mfndszent—Szentes, Hód­mezővásárhely—.Földeák— Öfö Ideák—-Gencsháti ÁG, Hódmezővásárhely—Bé­késsámson és a Hódmezővá­sárhely városi helyi járato­kon, valamint a Szeged— Deszk—Kiszombor—'Makó útvonalon. Ennek kereté­ben egyes járatok menet­rendi jelzése x-ről @-re módosul. Részletes felvilágosítást a szegedi és hódmezővásár­helyi autóbusz-állomáso­kon kaphat az érdekelt uta­zóközönség. Kirké szigete után. hol társai röpke kilenc éven át röfögtek és túrták a földet, Odüsszeusz, hogy megtudja, mi vár még rá, milyen ka­landokra és veszedelmekre készüljön, mit rejteget a tit­kos, ám a jöyöbelátóktól és a halottak árnyai által ki­fürkészhető jövő, bekopog­tatott Hádész félelmes biro­dalmának ajtaján is. Hogy e kopogtatásra válasz érkez­zen, vér, vér szükségeltetett, még Te i részi ász, a vak thé­bai jós is ezt kérte, mielőtt Vér bölcs szavakkal a jövőről szólt volna. Ver. Milyen súlyos, félel­mes, mégis gyönyörű szó. A megszúrt ujjbegyen ott bi­borlik egyetlen cseppje. Ki ne emlékezne a képre gye­rekkorából, netán épp a tegnapi kenyérszelésből. Vér: gyógyszer, hatalom és szentség. Aztán előfordul, hogy mindezeknél sokkalta pro­fánabb módon kell és hasz­nos szólni róla. A szituáció a következőképpen történt: a hölgy adminisztráció okán kérte gazdájától személyi igazolványát. Jegyezgette el­mélyülten az adatokat, ám egyszerre felkiáltott a meg­lepetéstől. — Magának be van írva a vércsoportja? — De hisz látja. — És ki írta be? — Jómagam. Gondoltam, bár nem kívánom, egyszer még szükség lehet rá. ötlet? Tán több annál. Életet menthet. Dal Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal egyszerű­síteni kívánja a magánerős lakásépítéssel és felújítással foglalkozó állampolgárok számára az építőanyagok áfa-visszaigénylését. 1990. január l-jén vezetik be az új eljárást. Az értéke­sítőhelyeken azoknak a vá­sárlóknak, akiknek az APEH illetékes adófelügye­lősége igazolást adott ki, az értékesített építő­anyagokra felszámított ál­talános forgalmi adót a •helyszínen visszatérítik. Ezeknek az anyagoknak sze­repelniük kell. a Közlekedé­si, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium által közzétett listán. Ki volt Bakó László? Vasárnap délelőtt 10 óra­kor a Kálvin téri református templomban ünnepi isten­tiszteletet tart dr. Kocsis Elemér tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Az istentiszteleten a néhai lelkipásztorra, Bakó Lászlóra emlékezik a presbi­térium és a hivők gyüleke­zete. Bakó Lászlót 1922-ben hív­ta meg lelkipásztorául a sze­gedi református gyülekezet, eredményes szolgálatának köszönhetően három új, ön­álló szegedi egyházközség — az újszegedi, a Honvéd téri és a petőfiteíepi — szervező­dött. A város megbecsült polgáraként tagja volt Sze­ged Szabad Királyi Város közgyűlésének és kisgyűlésé­nek. A háború alatt veszé­lyek közt, megromlott egész­séggel is segítette a rászoru­lókat. 1952-ben megvádolták — ezért lemondott lelkipásztori állásáról. Tabajdon kezdett új életet, s bár 1956 decem­berében a Kálvin téri egy­házközség presbitériuma kez­deményezte rehabilitálását, kétévi huzavona után sem kapott szabad utat a vissza­jövetelre. 1960-ban ment nyugdíjba — nyolc év múlva, Debrecenben temették el Ba­kó Lászlót, akinek tisztele­tére rendezik a vasárnapi ünnepi istentiszteletet. Ideiglenes parancsnok A Szegedi Fegyház és Börtön (és Alföldi Bútor­gyár) parancsnoka (illetve igazgatója) november 30-i hatállyal nyugalomba vo­nult. llovszky Vladimir vb­ezredes búcsúztatására ün­nepi keretek között. volt munkatársai körében került sor, melyen Kun László, a büntetés-vegrehajtás orszá­gos parancsnoka — vezér­őrnagy — is megjelent Helyét december l-jével Türké János őrnagynak kel­lett volna átvennie, de az őt a napokban ért súlyos baleset következtében, fel­gyógyulásáig, Hegyes András őrnagy tölti be e funkciót. hogy soha többé ne legyen háború" Különös szobor áll a rösz­kei templom kertjében Első rápillantásra feszületnek hin­nénk, s ebben már a hely szelleme miatt sem lenne semmi meglepő. Csakhogy nem az. Itt nem jézus ke­resztre feszített alakja emel­kedik fölénk, hanem a szen­vedő, köznapi emberé, aki a bún áldozatává lett. A krisz­tusi mozdulat éppen ezért nem véletlen. A szobor, s az azt körül­fogó emlékhely újabb meg­nyilvánulása annak a törté­nelmi változásnak, amely a második világháborúban meeeyilkolt áldozatok emlé­két emeli föl a múlt méltat­lan homályából. Kartal Jó­zsef röszkei plébános három éve kezdett a háborús halot­tak neveinek gyűjtéséhez. Tanyajarások, házszentelések alkalmával adományokat is kapott — a hozzátartozóktól azonban nem kért támoga­tást. Persze volt, aki ennek ellenére adott pénzt. Még olyan is akadt, aki azért érez­te kötelességének hálája ki­fejezését. mert maga nem ke­rült az áldozatok közé. Az adományozókon kivül a he­lyi tanács és termelőszövet­kezet, a megyei tanács és a Képző- és Iparművészeti Lektorátus segített. Kereken száz név gyűlt össze, s 1988 februárjában megkezdték az emlékhely építését Becker Gábor buda­SomoBvi Kórolyné felvétele pesti mérnök tervei alapján, aki korábban a templom bel­-ső átalakításában is részt vett. ördög Géza és Kispál Ferenc kőművesek és Sutus Antal műkökészitő munkája nyomán áll a templomkert­ben az alacsony háttérfal, rajta fekete márványba vés­ve a száz név — kiegészítés­re is hagytak helyet —, s az emlékezés szavai. Tavaly október 11-én föl is avatták az emlékmüvet. A szobor helyén nyirfakereszt állt — egészen mostanáig. Tóbiás Klára szegedi mű­vész közel négy méter magas alkotása foglalta el a fake­reszt helyét. A tompán csil­logó bronzszobor fához kö­tözött alakja lassan maga is eggyé válik a* fával, a gyöke­rek átjárják a testét, de a fej, a karok és a lábak sér­tetlenek. Az értelem és az al­kotás szimbólumul a legna­gyobb pusztításban is meg­maradnak. szakrális és világi mondanivaló fonódik egybe megrendítő harmóniában. „Aki olvasod nevüket, imádkozzál értük és azért, hogy soha többé ne legyen háború" — mondja a már­ványba vésett fölirat. Az avatási ünnepség de­cember ll-én, délután három órakor kezdődik, amelyen részt vesz Gyulay Endre me­gyéspüspök is. Nyilas Péter (Folytatás az 1. oldalról.) ideig tartó procedúrához a pácienst lefektetni nincs hová. Az elemzett vizeletet ugyanabba a kagylóba le­het csak önteni, ahol or­vos és asszisztense kezet mos. A városrész, amelynek alaporvosi ellátására hiva­tott e rendelő, 3000 lelket számlál. Rendre épülnek er­refelé az új házak, új ró­kusi polgárokkal. A rendelő marad a rég), negyedszáza­da ideiglenes státusban. A móravárosiaknak pedig a gyógyszertár hiányzik. Ta­valy zárták be az életveszé­lyessé nyilvánított magán­házban az Úttörő téri pa­tikát. E városrész már egy éve gyógyszertár nélküli. Itt még egy ideiglenesre sem futotta, így hát az itt la­kók — köztük igen sok idős ember — bumlizhatnak a belvárosi gyógyszertárakba mindennapi piruláikért. A gyógyszertári központ nem vállalhatja a 10-15 mil­lió forintos beruházási költ­séget igénylő patiku felépí­tését, de a fenntartás költ­ségeitől nem zárkózna el. Fizetné az alkalmazottakat, a rezsit, a bérleti díjat, de hát az egyeztető tárgyalások rendre elmaradnak. A vá­rosi tanács november 2-án megtartott ülésén szerepelt volna napirenden a perem­kerületek ellátottsága, a többi között éppen a mó­ravárosi gyógyszertár ügye. A téma tárgyalására nem került sor és idő, hiszen a tanács ülésein már igen régóta nem a város gond­sal. Az első vizsgálat sze­rint az épület életveszélyes, s ezért lebontása, nem pe­dig felújítása javasolt. A városi tanács tervosztálya ezt azonban nem fogadta el, utasította a kórházat, he­lyezze hatályon kívül ezt a Véleményt, mert a tanácsi szakemberek óhajtják meg­vizsgálni az épületet. E má­sodik szakvélemény nem ta­lálta oly vészesnek a hely­zetet, mint az előbbi, s csu­pán azt tartotta fontosnak, hogy az ékelést erősítsék meg, a dúcolást pedig há­rom hónaponként ellenőriz­zék, és végeztessenek új vizsgálatot. Eme feltételek megteremtése — szerintük — az épület használhatósá­gát biztosítja. Magyarán: a bór- és nemibeteg-gondozó visszaköltözik régi helyére. Ezt az utasítást megtagad­ta mind a főorvosnő, mind a kói ház-rendelöintézet ve­zetése, hiszen a laikus szem számára is észrevehető vál­tozásokat mutatott továbbra is az épület. Ekkor kérték fel a Szegedi Tervező Szö­vetkezetet az újabb — immá­ron harmadik — statikai felmérésre. Végeredmény: is­meretes. Megegyezik az első statikai véleménnyel. mi­szerint az épület lebontan­dó. E néhány felvonásból ál­ló méricskélés 120 ezer fo­rintba került. Ha az első szakvéleményt jóváhagyják, akkor csak 28 ezer forint­tal szegényedett volna a kór­ház. A történet persze itt meg­nyugtató véget nem ér, mert ki tudja, hogy elfogadják-e a tanácsiak a legutóbbi le­bontási javaslatot. No és kérdés, hogy az ideiglenes­nek tekintett SZTK-beli el­helyezést követi-e végleges, megnyugtató megoldás. Az­az: hol kap helyet aza bőr-, nemibeteg-gondozó, mely megyei feladatokat ellátó intézmény évi 70-80 ezres betegforgalommal, s amely pillanatnyilag kénytelen a SZAOTE bőrklinikájának se­gítségére támaszkodni a gyógyítómunkában, s amely­nek — a szabályoknak meg­felelően — különálló épü­letben kell helyet biztosíta­ni? Helyet, terel, légköbméte­reket mieiöbb mindegyik rendelőnek, mert az ideig­lenesség elviselhetőségi ha­tára elérkezett. Kalocsai Katalin jajnak megoldási lehetősé­geiről folyik a szó Így hát egyelőre még remény sincs az áldatlan helyzet megvál­toztatására. A 22 ajtó csapdája — Én csak a múltbeli tör­ténésekről tudom tájékoz­tatni, de arfól, hogy mi lesz velünk, mi az épület sorsa, fogalmam sincs — mondja még telefonbejelent­kezésem alkalmával Biró Aranka, a bőr-nemibeteg­gondozó intézet vezető fő­orvosa. Am másnap délelőtt már azzal fogad: — Ma elkészül az utolsó szakvélemény, s ennek tar­talmával a kórház-rendelő­intézet gazdasági igazgatója perceken belül megismertet bennünket. Míg várakozunk, a min­dent eldöntő szakvélemény hírnökére, a főorvosnő dió­héjban elmeséli, miért is, hogy csak mi ketten ülünk a Honvéd téri gondozó tá­gas épületében. — Októberben múlt egy éve, amikor egy napon a rendelő 22 ajtaja egyszerre mondta fel a szolgálatot. Egyiket sem lehetett be­csukni. Műszaki szakértelem nélkül is tudtuk, itt bizony nem az ajtókkal, hanem az épülettel van baj. A vizs­gálat — amit azonnal kér­tem — kiderítette, hogy a pincefödémnél — pontosan a betegváró alatt — levő vasbeton gerenda szinte tel­jesen szétmállott. Még a műszaki szemle napján élet­veszélyessé nyilvánították az épületet. A felnőttgondozó Mozog a rozoga épület átköltözött a közvetlen mel­lettünk levő gyermekbőr­gondozóba, ők pedig a régi SZTK-ban kaptak helyet. Két vagy három hét után visszaköltöztünk, mert meg­erősítették a pincefödémet. Nem telt el fél év, és is­mét észrevettünk épület­mozgásra utaló jeleket. Új­ra vizsgálat és kiköltözte­tés. — Ekkor liol kaptak he­lyet? — A régi SZTK első eme­letén helyeztük el a női. a másodikon a férfirendelőt. Helyet úgy szorítottak szá­munkra, hogy a rendelőinté­zet igazgatója átadta szo­báját a fónővéreknek, s az ö helyüket kaptuk meg a női rendelőnek. A gyermekbőr­gondozó még itt maradt, mert az ó rendelőjük a ro­gyadozó főépülethez csak kapcsolódik, s így itt nincs életveszély. Konzílium százhúszezerért A Szegedi Tervező Szö­vetkezet szakvéleményével érkezik Tamás Gáborné, a kórház-rendelőintézet gaz­dasági igazgatója. Ez már a sokadik szakmai leírás, amelyben a végső szó: az épület halálra ítéltetik. Eme döntés megszületése persze nem volt ily egyszerű. Történt ugyanis, hogy a gondozó áprilisi kiköltözte­tését követően a kórház­rendelőintézet — mint a kezelői joggal bíró intéz­mény — megvizsgáltatta az épületet egy magánstatikus­Natgy Lászltó fejvétele

Next

/
Thumbnails
Contents