Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-24 / 279. szám

I 1989. november 24., péntek (Folytatás az 1. oldalról.) csökkentése a teljesítmények gyors ütemű növelésével képes pótolni a költségvetésből kieső bevételeket, fellendíteni a gazdaságot. Ezt a koncepciót sokan képviselik: á legszélsőségesebben a Vállalkozók Országos Szövetsége, de hasonló véleményen van a gazdasági kamara, a SZOT és más érdekképviseleti szervek is. Az adószintet csökkentő országok gyakorlata azonban kivétel nélkül azt bizonyítja, hogy néhány évig az adócsökkentés törvényszerűen apasztotta az államháztartás bevételeit. A magyar gazdaság, benne a költségvetés nem rendelkezik rövid távon mozgósítható tartalékokkal. Növekvő költségvetési hiányt sem a megtakarítások növekedése, sem a külföldi adósság növelése nem finanszírozhat. Félreértés ne essék, nem vitatom az adómértékek csökkentésének szükségességét — mondotta a miniszter —, csupán a mértékekről, az ütemezésről, a realitásokról, van vita a kormány és a nagyobb mértékű adócsökkentést sürgető nézetek képviselői között. A második nagy kérdéskör: maradjon-e minden változatlanul 1990-re, s csak akkor kerüljön sor az adótörvények módosítására, ha a javasoltnál nagyobb lépések tehetők meg. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyenesen azt javasolta, hogy a kormány vonja viszsza az adótörvényeket. Kinek használna, ha minden maradna változatlanul? A költségvetés pozíciói nem romlanának, sőt még javulnának is azzal, ha az 1989es adórendszer tovább élne 1990-ben is. De nem javulna a gazdálkodó szféra, mindenekelőtt a kis- és középvállalatok, az egyéni vállalkozók helyzete, a béremelésekkel együtt progresszíven nőnének a lakosság adóterhei. Nem jutna kifejezésre az adórendszeren belül a vállalkozások ösztönzése, a műszaki fejlesztés, a befektetések és megtakarítások preferálása, nem lenne mód a működő adórendszer már ismert kisebb-nagyobb ellentmondásainak megszüntetésére, az eltérő tulajdonformák és az áruforgalom egves területei között ma még meglevő eltérő adózási feltételek különbségeinek csökkentésére, a sokat emlegetett versenysemlegesség megteremtésére. Üjabb egy évet veszítenénk, ami a gazdaság, az ország veszteségeit növelné. Ez a magyarázata annak, hogy a kormány nem vonja vissza előterjesztéseit, hanem a Parlament színe elé terjeszti azokat. Végezetül arról szólt, hogy a ma még meglevő bérnövekményadó megszüntetésével más kötöttség vagy gazdasági teher már nem állja útját a piaci szférában a bérek növelésének. Elvileg a kormány is eevetért a teljes bérliberalizálással. Eredetileg tervezték a bérnövekményadó megszüntetését, azonban 1990-re mégsem szüntethetik meg. Békési László befejezésül hangsúlyozta: ebben a kiélezett politikai és gazdasági Az Országos Választási Bizottság közleménye „Tisztelt Választópolgárok! 1989. november 26-án, vasárnap népszavazás lesz, amely 6 órától 18 óráig tart. A választójog gyakorlása a választópolgárok szabad elhatározásán alapul. Mindazok a választópolgárok, akik a választói nyilvántartásba történő felvételről nem kaptak értesítést, személyi igazolványuk bemutatásával a lakóhelyük szerinti szavazóhelyiségben szavazhatnak. E joguk gyakorlásának segítése valamennyi érintett helyi választási szerv kötelessége. Kérünk minden választópolgárt, a választási szerveket, a pártokat és a társadalmi szervezeteket, hogy maradéktalanul tartsák be a törvényi előírásokat. Valamennyiünk közös érdeke, hogy. a népszavazás méltóságteljesen, kiemelkedő jelentőségének megfelelő körülmények között történjék." SPD-küldöttség Szegeden A közös ház kulcsa helyzetben elemi érdekünk, hogy az adótörvények módosítására vonatkozó döntések ezen az ülésszakon megszülessenek, lezáruljanak az áldatlan viták, megalapozottan folytatódhasson a jövő év előkészítése. A vita véget ért Az adótörvények feletti vitában felszólaltak: Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.): Tollár József (Zala m., 6. vk.); Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.); Szabó Miklós (Békés m., 5. vk.); Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk); Búzás Józsefné (Szolnok m., 14. vk.); Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Hellner Károly (Budapest, 32. vk.); Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.); Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8. vk.); Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m.. 4. vk.) ; Kállai Ferenc (országos lista); Vass Józsefné (Békés m., 15. vk). Ezzel zárult a személyi jövedelemadó törvénytervezetének általános vitája, s következett a részletes vita. •Ebben felszólalt: Gyórffy László (Vas nv. 7. vk); Bodőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk), a Taurus Gumigyár energetikusa kifejtette: egyetért az adókedvezmény minden gyermekre történő kiterjesztésével. Ugyanakkor meggondolandónak tartotta, hogy az e célra rendelkezésre álló 6 milliárd forintot nem inkább a családi pótlékok emelésére kellene-e fordítani. Ezért kérte képviselőtársait, hogy olyan döntést hozzanak e témában, amely garantáltan a gyermekek érdekét szolgálja. Márton János (országos lista); Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.); Sasvárj József (Komárom m., 8. vk.) kért még szót. Az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik munkanapja — amelyen Fodor István, Jakab Róbertné és Horváth István felváltva elnökölt — ezzel véget ért. A képviselők pénteken az általános forgalmi adó törvényjavaslata feletti vitával folytatják a munkát. Könnyelműségről a Nyilvánosság Klubban Vétkes könnyelműség a nemzeti tájékoztatási eszközöket több párt felügyelete alá helyezni. Ez a felügyeleti rendszer kiszolgáltatja a civil társadalmat a politikai manőverezésnek. Ezért tiltakozunk a Minisztertanács 1989. november 20-i döntése ellen, amely a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót egy 15 fős testület felügyelete alá vonta — egyebek mellett ezt tartalmazza a Nyilvánosság Klubnak az az állásfoglalása, amelyet a november 25-i közgyűlésük előtt tartott, csütörtöki sajtótájékoztatójukon ismertettek az újságírókkal. Az MSZP Csongrád megyei szervezete meghívására Szegedre látogatott a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) Hessen tartományi küldöttsége. Tegnap délben a vendégek sajtótájékoztatót tartottak. Vastagh Pál, az MSZP vidéki titkára elmondta, hogy megbeszélésükön a küldöttség tagjait tájékoztatták a hazánkban zajló, politikai változásokról, a szocialista párt szervezésének nehézségeiről. Átnyújtottak egy dokumentumot, amely a gazdasági együttműködés kialakftását szorgalmazza konkrét ötletekkel. A delegáció vezetője Heidemarie Wieczoreck-Zeul, utazásuk indítékairól szólt. Magyarországhoz régi jó kapcsolat fűzi Hessen tartományt. Maguk is látnak fantáziát a gazdasági együttműködés kialakításában. Személyes tapasztalatokat kivántak szerezni azokról a megragadó változásokról, amelyek az utóbbi időben Magyarországon történtek, történnek. Köszönetét fejezte ki az egész nemzetnek azért, hogy segftette a kitelepülni szándékozó NDK-s állampolgárok ügyét. Ezzel is ösztönözve azt, hogy a szocialista országokban drasztikus változások kezdődhessenek. örvendetesnek tartotta a demokratizálódási reformfolyamatot, amely jelenleg Magyarorr szágon tapasztalható. A továbbiakban a JATE társadalomelméleti tanszékén az SPD Európa-politikájáról tartott előadást a küldöttség vezetője. A nap folyamán találkoztak, s eszmecserét folytattak az SZDP és az MDF szegedi vezetőivel is. Bush Magyarország semlegességéről Magyarország semlegességének lehetőségéről is beszélt George Bush abban az interjúban, amelyet a Le Figaro című francia lapnak adott. Az amerikai elnök főként Mihail Gorbacsovval sorra kerülő találkozójáról és a NATO kérdéséről nyilatkozott. A kelet-európai változásokról szólva kijelentette, azok olyan gyorsak, hogy „türelmetlenül várja a lehetőséget ezek áttekintésére Mihail Gorbacsovval". — Minden országnak megvannak a maga szuverén jogai, jogában áll meghatároznia saját jövőjét. Ez az elv vezet bennünket — jelentette ki Bush. Nagy László Mvétetei A tét 700 millió Egyikkel ad, másikkal elvesz Kicsit dohogtam magamban, amikor a szakszervezeti tagdíj adómentessége olyan nagy hangsúlyt kapott az elmúlt hét végi országos szakszervezeti gyűlésen. Durva számítással, egy főre átlagosan havi 15-20 forintról lehet ozó csupán. Olyan érzésem volt. mintha szándékosan vesznének el a részletekben. Erről a „részletről" és a személyi jövedelemadó módosításáról beszélgettem Nagy Sándor elnökkel. Ha a szakszervezet "ezután a nettó fizetés egy százalékát kapná tagdíjként — emelésről náluk szó sem lehet —, bevétele 700 millió forinttal csökkenne. Ekkorára dagadna a négymillió feletti tagság „aprópénze", s ez a hiány már működésüket is veszélyeztetné Túl sóik a táv, és erősen progresszív a jelenlegi adótábla. Ez Okozza a rendszer teljesítmény-visszatartó hatását Az tény, hogy fele ennyi sáv esetén kisebb az esély fizetésemeléskor a sav ugrásra, ugyanakkor azonban erőteljesen csökkenne a jövedelemérzékenység. Ez utóbbit minden adórendszer céljai közt szerepelteti. Adott a jelenlegi szisztéma, és van egy régi óhaj, a családi jövedelemadó. A kettő között temérdek fokozat létezik. A pénzügyi kormányzat számításaiban, azt bizonygatja, hogy a lakosság összes adóterhe növekedne a családi jövedelemadó bevezetésével. Ez természetesen elképzelhető. Ugyanakkor egyedülálló, hogy egy adórendszer ilyen érzéketlen legyen az eltartottak számára, mint a mienk. Valahol itt lehetne megfogalmazni a szakszervezet — tágabb értelemben az egész lakosság — ós a pénzügyi kormányzat feloldhatatlannak tűnő ellentétét is. Egy adórendszer akkor használható, ha egyszerű. A kivételek ezt gyengítik, a ha túl sok van belőlük, meg is ölhetik. Nem lehet vitatkozni a szakszervezettel, amikor az egészségtelen munka és az éj. szakai műszak elismertetéséről beszól. A munkaerő újratermelésének költségei is nagyon különbözőek. Mindennél fontosabb azonban az, hogy amit az állam az egyik rétegnek — többgyermekesek, nyugdíjasok. szellemi foglalkozásúak atb. — odaad, uzt egy másiktól veszi el. A költségvetés bevételi oldalán a tervezett adótömeg ugyanis túlságosan masszív tétel, a terítést, a teher igazságos elosztását csak javítgatni lehet, megoldani nemigen. (kovács) Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó évei Csongrádban 9. A párttagság és a legfelső megyei pártvezetés között — területenkent eltérő tartalmú és intenzitású — mély bizalmi válság és vezetőellenesseg alakult ki. Közr vólemónyünkben járványszerúen terjednek nyíltan nem Cáfolt történetek és esetek megyei vezetők visszaélésedről... Legfelső megyei vezetőink nem az elvárt etikai normák alapjáa a szükségesnél kevesebb érzékenységgel és szigorral kezelik a megye közéletének tisztaságát szeny. nyezó ügyeket, egy részük pedig kompromittálódott ezekben..: Nem tagadjuk, hoev a megyei pártértekezlet összehívását éppen a radikális személyi megújulás érdekében látjuk elengedhetetlennek. Megyei vezető testületeink demokratikus megmérettetése elemi igénnyel fogalmazódik meg:" A pártértekezlet „elodázása bénít mert a szükséges cselekvés helyett fenntartja a bizalmatlanságot és tartósítja az ezekről a kérdésekről folyó vitákat". Ebből a fellépésből a régi politikai mechanizmusban egy bizalmasan kezelt, belső ügy lett volna. A májusi fordulat. illetve Pozsgay Imre júniusi — a sajtóügyekért is felelős — államminiszteri kinevezése óta kiteljesedő sajtószabadság körülményéi között azonban már nem volt lehetőség a nyilvánosság kizárására. Augusztus 18-án reggel a szegedi rádió híradása, s ugyanaznap a Népszabadság terjedelmes cikke is beszámolt a kezdeményezés körülményeiről. Másnap a megyei első titkár beszélgetésre hívta meg a huszonöt aláírót. Szabó Sándor és Horváth Károlyné megyei titkár elsősorban a levelet megfogalmazó Anderle Ádám és a többiek szétválasztására, szem bei orditására törekedtek — sikertelenül. Ezt követően a huszonötök ígéretet "kaptak a levélnek a partbizottsági tagokhoz történő eljuttatására — amire két hét késéssel került csak sor. Úttörő jellegű volt ez a fellépés: a huszonötök kezdeményezése volt az első horizontális szervezkedés az MSZMP történetében. Először fordult elö. hogy egy központi döntéssel egyet nem értők azzal szemben álló, külön platformot alakítottak ki az adott kérdésben. A szervezkedik jól számítottak: a velük szemben alkalmazott bürokratikus nyomás mór nem lehetett erósebb, mint a tagság támogatása. A huszonötök levelének teljes szövege megjelent a Juss címú hódmezővásárhelyi folyóirat szeptemberi számában, az aláírók neveit azonban ez a kiadvány sem közölte. A levelet aláíró huszonöt pártbizottsági titkár: Anderle Adám (JATE), Antal Lajos (Volán), Bárdos Károlyné (alapfokú okt.), Bujdosné Lengyel Eszter (egészségügyi), Faragó Mihály (Szatymaz községi). Farkas Zoltár. (Dégáz), Galgóczi László (JGYTF). Gorcsa Attila (kábelgyár), Kása Péter (SZOTE), KeVevári József (ipaxi szövetkezetek), Kulcsár Péter (kommunális, üzemek), Laczkó György (Délép), Lehegyi Gyuláné (Szentes, egészségügyi), Lung Milán (kereskedelmi), Majtényiné Túri Katalin (Szentes, oktatási). Mára Péter (posta), Papdi József (tanacsi ipari), Papp Guörgy 'olajipán) Peterdi László (Makó, Lenin Tsz), Pintye János (Makó, kórház), Sellei Ferenc (gabonakutató), Soós József (MTA biológiai kutató). Szabó István (Metripond), Szabó Gyuláné (Hódmezővásárhely, kórház). Vadas József (kőolajkutató). Augusztusban több országos púrtvezetö is megszólalt a Csongrád megyei pártértekezlet ügyében. így például a más ügyben Szegeden járt Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára, aki egyébkent politikai mentalitását tekintve a májusban bukott vezetőkhöz állott közel. O azonban nem adta meg a megyei vezetők által kért segítséget, sőt kijelentette. hogy „a szükséges szemelyi változásokat végre kell hajtani". Petrovszki István, a Központi Bízottság párt- és lömegszervezeti osztályának vezetője pedig csupán a tényeket közölte, igaz. hogy azt viszont a rádió egyik legjobban hallgatott. .,168 óra" cimű műiaraban: „Csongrád megyéből sokan Írnak levelet a Központi Bizottsághoz, hogy a megyei pártbizottság változtasson álláspontján: vagyis elemi erővel itt fogalmazódik meg az, hogy legyen megyei pártértekezlet." Augusztus 28-án, az aradi magyar—román csúcstalálkozóról hazatérőben Grósz Károly főtitkár és miniszterelnök Szegeden nyilatkozott az újságíróknak, akik a megyei politikai helyzetre vonatkozó kérdéseket is tettek fel neki. ö a Magyar Rádió szegedi stúdiójának kérdésére válaszolva, többek között ezeket mondta: „ ... a megyei pártbizottságnak ki kell mondania, hogy akar-e pártértekezJelet vagy nem akar. Erre most — ha jól tudom szeptember 2-án — fog sor kerülni. Ha ott úgy döntenek, hogy nem akarnak pártértekezletet, akkor egyetlen lehetőség van, hogy a Központi Bizottság', vagy a Politikai Bizottság elrendeli a pártértekezletet Más lehetőség nincs. ... én azt szeretném, ha a mozgalom forrná ki a választ..." (Az interjút szeptember 3-án sugároztak ) (Folytatjuk.)