Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-24 / 279. szám

1989. november 30., csütörtök 71 Kommentár 0 kormány és a Valikán tárgyalásához es a A napokban tárgyalásokba kezdett a Vatikan magyar kormány. A tárgyalások, legfőbb pontjai a követ­kezők: az 1945-ben egyoldalúan megszüntetett diplomá­ciai kapcsolatok újraí el vétele; a katolikus egyház ma­gyarországi működési feltételeinek bemutatása: különös tekintettel a püspökkinevezések menetére, valamint való­Kzinúsíthetóen II. János Pál magyarországi látogatásának közvetlenebb diplomáciai vonatkozású előkészítése. Bizottságunk a tárgyalások tartalmával és politikai jelentőségével kapcsolatban a következőket kívánja le­szögezni: 1. A tárgyalások megkezdése önmagában örvendetes. Am egy olyan kérdésben, amelynek mély rétegeit az egy­ház hátrányos helyzete miatt eleddig feltárni nem lehe­tett, a nagy jelentőségű tárgyalások időpontját karainak tartjuk. , / 2. Az egyházon belüli öntisztulási folyamat még a tár­sadalmiénál is lassúbb: Az egyház és az állam viszonyát szabályozni kívánó rendelkezések társadalmi vitája és tor­vényerőre emelése előtt a kétes legitimitásé és illetékessé­gű, egyházról intézkedő Országos Vallásügyi Tanács elnö­ke, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes vezeti a tár­gyalásokat magyar részről. Ezért ezeket paternalistának kell bélyegeznünk, hiszen kizárják annak lehetőségét, hogy az érintettek saját állásfoglalást tehessenek, s azt meg­bízhatóan képviseltethessék. 3. Országunk Európa felé való törekvési szándékának tisztaságát nem akarjuk elvitatni a kormánytól, tiltako­zunk azonban az ellen, hogy a magyar egyházi viszonyok megnyugtató rendezése elótt diplomáciai sakkhúzásra használják fel az inkompetenciájáról számtalanszor tanú­ságot tett Magyar Katolikus Püspöki kart és a kelet-euró­pai politikájában szintén megújulás előtt álló Vatikánt. Az egyházak ilyen eszközzé alacsonyítása az éppen elhagyni szándékozott korszak egyházpolitikájára jellemző, a tár­sadalom és az egyház tagjaival szemben pedig a hatalom­mal való visszaélés látszatát kelti. Mindezek miatt javasoljuk, hogy a tárgyalások csak későbbiek előkészítését szolgálják, és ne hozzanak ideje­korán döntéseket. Szorgalmazzuk, továbbá annak a vitának társadalmi méretű beindítását, amely az 1964-es. úgyneve­zett részleges megállapodás 25. évfordulója kapcsán, a megtett utat dicsérő szólamokban merült ki. Szeged, 1989. november 22. Egyházfórum közéleti bizottsága Pedagógus közszolgálatban! Bérekről a szakszervezet A városi szakszervezeti bizottság meghívására ér­kezett tegnap, ezen az újra hidegre fordult, késő őszi napon, városunkba Zachár Láfflló, a pedagógus-szak­s/.ervezet országos titkára, hogy Szeged alsó- és közép­fokú iskolái szakszervezeti bizalmijai előtt kifejtse az országos álláspontot. A ta­zettségű és megközelítőleg azonos idő óta a pályán dol­?ozó pedagógusokat. Ha a nelyi tanács mégis olyan plusz pénzekkel rendelkezne — ami egyébként országos szinten rendkívül ritka do­lognak számítana —, ame­lyekkel megemelhetné taná­rai fizetését, akkor azt a kötött bérrendszertől függet nácskozás színhelye az lenül, ne állandó garantált­szmt Eszperantó utcai szék­háza volt, melynek ajtaján felirat hirdette, miszerint a büfében banán kapható ... Zachár László beszédéből egyértelműen az derült ki, hogy a pedagógus-szakszer­vezetnek kétféle feladatkört l.ell tisztáznia. Egyrészt ki kell alakítania a jelenlegi politikai helyzethez a poli­tikai csoportosulásokhoz va­ló viszonyát, másrészt újra kell definiálnia sajat felada­tait. Zachár László elitélte azt az önmarcangoló, a pe­dagógus-szakszervezetet úgymond belülről felórló bűntudatot, miszerint a szervezet éppen sztálinista múltja miatt nem lenne ké­pes megfelelni az új társa­dalmi viszonyoknak. Arról beszélt, hogy mostanság ki­kezdik azokat az embereket, akiknek múltjuk van, ellen­ben szinte csak azok juthat­nak nyerő pozíciókba, akik­nek nincsen múltjuk. Nem mindegy azonban, hogy va­laki kiszolgálta, vagy szol­gálta a rendszert. A pedagógustársadalmat valószínűleg az országos pe­dagógus-szakszervezet bé­rekkel kapcsolatos állásfog­lalása érdekli a leginkább. A koncepció a következő: először is el kell ismertetni a társadalommal, a kor­mányzati szervekkel, a he­lyi tanácsi szervekkel, hogy a pedagógus közszolgalatot lát el. Ez azt jelenti, hogy juttatásait kötött bérrend­szer keretében kapja kéz­hez, nem pedig a helyi ta­nácstól függően. A pedagó­gusok bérezését garantált előmeneteli rendszer alap­ján szabályoznák. Budapes­len. Szabolcsban vagy Csongrád megyében egyfor­mán fizetnék az azonos kép­sággal tegye. Vagy pedig javítsa a tanárok életkörül­ményeit szolgálati lakások­kal, könnyebb lakáshoz ju tóssal stb., stb ... Zachár László elmondta, hogy tisz­tában vannak a kötött bér­rendszer konzervatív és megtámadható voltával, ám a jelen helyzetben ez a megoldás látszik a legbiz­tonságosabbnak. Dal. Tisztelgés a nagyapa előtt Szent-Györgyi unokája Szent-Györgyi Albert üno­kaja, Dávid Szent-Györgyi Pollitt vezényli hétfőn este fél 8 órakor a Szegedi Szim­fonikus Zenekart. A műso­ron Rossini, Mozart, Men­delssohn művei szerepelnek. Az Amerikából „hazalátoga­tó" karmester nemcsak tur­néra érkezett hozzánk. A beszélgetés a tegnapi sajtó­tájékoztatón készült. — Ügy tudom, először járt Magyarországon. Melyek voltak az első benyomások? — Igen, valóban először járok Magyarországon, és boldog vagyok, hogy meg­ismerkedhetem családom származási helyével. Az em­berek nagy szeretettel fo­gadtak és a melegség, amely belőlük árad, nagyon jól­esett. Én is nyomon köve­tem a magyarországi vál­tozásokat, és látom, hogy valóban átalakulóban van mind a szellemi, mind a politikai élet. Egyébként odakint mindenki kíváncsi­an várja az itteni fejlemé­nyeket. — A szülők, nagyszülők meséltek-e ezelőtt Magyar­országról? — Főleg nagyapámtól hal­lottam sokat, de ö is első­sorban a szegedi élményeit mondta el, és úgy láttam, nagyon kötődik ehhez a vá­roshoz. — Hogyan emlékszik visz­szn a nagyapjára? — Nagyapámmal nagyon közeli kapcsolatban álltunk. Nyitottak voltunk egymás felé, és kölcsönösen tisztel­tük egymást. Én mindig is nagyra becsültem, nem csak mint embert, hanem a tu­dományban elért eredmé­nyei miatt is. 0 is szerette a zenét, s így talán nem véletlen a közeli kapcsola­tunk. Mindig elismeréssel beszélt művészi teljesítmé­nyemről; először akkor, amikor hegedűn játszottam, majd később is, amikor el­indult karmesteri pályám. — Lesz-e ideje végigláto­gatni az emlékhelyeket? — Már érkezésem nap­ján bepillantottam azokon a Dóm téri ablakokon, melyek mögött nagyapám dolgo­zott, ma viszont belülről is megnézem, állítólag már po­rolják a bútorokat. Szeren­csére nagyon jó a zenekar, így a gyakorlás mellett elég sok szabadidőm marad. Ha nem is jutok el minden helyre, ahová szeretnék, azt hiszem, akkor is szívesen emlékszem majd ezekre a napokra. P. Sz. Önjelöltek a Feszty-körkép körül Kalandorok kíméljenek! Kedves ismerősöm a napokban egy országos szakmai fórumon összetalálkozott egyik — a vidéket oly nagy elő­szeretettel megörökítő, ám régen a fővárosban élö — ko­szorús festőnkkel. A mester egy levelet lobogtatott, s an­nak tartalma igen érdekes a szegediek és a környékbeliek számára. Nem más áll benne, minthogy a Feszty-körkép helyett egti újat, vagyis arrnak a hiteles másolatát kelle­ne megfesteni, az eredetit pedig Budapesten, a világkiállí­táson kellene bemutatni. A nagy magyar tanyafestő, gon­dolom, örömmel vette, hogy a levél írója a másolómunkát illetően rá is gondolt, hiszen úgy jó tíz évvel ezelőtt már ajánlkozott a szegedi múzeumigazgatónak: szívesen fes­tene körképet Pusztaszerre. Igaz. akkor képe témájául a „második honfoglalást" jelölte meg. Vagyishát. a '45 utáni földosztásnak kívánt akkoriban monumentális művével emléket állítani. Okleveles szponzor De a történet nem az em­lített festőről szól, sokkal illik. Restauráláskor a szak­emberek mérgező és túzve­fontosabb szereplő most egy szélyes anyagokat használ­budapesti okleveles restaurátor művész, Gábor László, aki nemrég szponzornak ajánlkozott a Feszty-körkép munkálataihoz festő- nak, tehát nem lehet a nagy­Nagy közönséget a munkálatok ideje alatt az épületbe been­gedni. Másrészt, mint tudjuk, restaurálási a nagy haszon nem a képzö­a Csongrád művészeti alkotások látoga­azt a körképet tartják most olyan — fővárost reprezen­tálóan fontosnak —, melyet 1944-tól 1970-ig hagytak pin­cékben és raktárakban ro­hadni. Addig, míg az Erdei Ferenc vezette országos em­lékbizottság el nem határoz­ta, hogy a körképet a honfog­lalás jeles emlékhelyén, az „elsó országgyűlés" színhe­lyén kell felállítani, s ami­hez már az épület kész. A festmény egyébként a ma­gyar állam, a nemzet tulaj­dona, így elég furcsának tart­juk, hogy annak helyéről egy magát vállalkozónak tekintő restaurátor szeretne tárgyal­ni a fővárosi tanáccsal. Sokba került a kísérletezgetés A múzeumnak már vannak szomorú tapasztalatai arra vonatkozóan is, mennyibe Megyei Tanács művelődési tottságának bevételeiből szo- kerülnek a „kísérletezgető" osztályának Együttműködést nyezett, azt állította, 200 mii lió forint alaptőkével rendel vezetőjénél, kott származni mifelénk, kezdemé- Még akkor sem, ha a műal­kotás nemzeti érzelmeket keltő és a maga nemében dései, kezó kft.-t alapított, mely szenzáció. A világon egyet- pen elég kiadásba sodorták vállalni tudná a restaurálás len körkép sem hozott még már a múzeumot és a me­költségeit, valamint a kör- hasznot, s valljuk be, nem is restaurátor szeszélyei. Kiste­renyei Ervin, az előző vállal­kozó különböző ötletei, téve­később kifogásai ép­kép széles körű látogatottsá- arra való. A beszélgetés leg­gához szükséges propaganda elején egyébként megkérdez­kiadásait. S miután manap­ság a jövőt a magánvállalko­zásban illik látni, a szegediek fogadták a jótevő mecénást. A tárgyaláson megjelent Trogmayer Ottó . múzeum­igazgató, aki az üggyel kap­csolatban a mondja: — Nagy Gábor László el képzelése szerint a restaurá­tük a vállalkozót, mennyi tő­kéje van? Bevallotta, egy fillérje sincs, most szándéko­zik fölvenni valamely bank­gyét. (Nagy Gábor László elképzelései egyébként kísér­tetiesen hasonlítanak Kiste­renyeiéhez, akinek, mint tud­juk, „beletört a bicskája" a Feszty-körképbe.) Mondhat­nánk persze, nem csoda, hisz tói egymillió forint kölcsönt. nem mindennapos munka Kiderült, az említett kft. sem körképet restaurálni. Egy biztos, azok a vállalkozók, akikkel a múzeum most tár­gyalásokat folytat, és megál­lapodást tervez, már maguk mögött tudhatnak egy ehhez létezik, még ezután fogják következőket létrehozni. No ezek után láttuk, komolytalan ígérge­tővel van dolgunk, megkö­szöntük jelentkezését és kö­lás munkálatait „nyilvános- zöltük, nem tartunk igényt a hasonló zsánerű munkát. A sá" kellene tenni. Vagyis szé- szolgálataira. Elköszöntünk a lengyel restaurátorokból álló les körű propagandával a lila ábrándokat kergető ál- stab néhány évvel ezelőtt fe­restaurálás színhelyére kelle- mecénástól, aki egyébként jezte be sikeresen a Racla­ne csalogatni a közönséget, a potenciális megrendelő wicej Körkép helyreállítását. A bevételekből származó ha- legfőbb kérdésére azért nem szakmai kompetenciájuk szonból később Csongrád megyei, de akár más vidéki műemlékeket is rendbe le­hajlandó válaszolni, mert, ezért vitathatatlan. Araján­mint mondta; nem árulhatja el marketing fogásait, az ő hetne hozatni. Az ötlet, úgy tőkéje a szakmai titokban gondoltuk, agyrémnek is be- rejlik. A levelező mecénás A titkolózó mecénás azon- litett piktor is ezek közé tar­latuk pedig kedvezőbb min­den eddiginél. Az országos emlékbizott­ság, mely a körkép fölött 1970 óta diszponál, a közeljövő­ben esedékes ülésén fogja el­dönteni, hogy ki, kik végez­.. _ zék a restaurálást. S hogy az ban nem törődött bele a ku- tozik, azért kapott levelet az erre szánt költségeket ho­darcba, levelet irt Szűrös elképzelésről. Mátyasnak, Beck Tamásnak, De levelet kapott Trogma­Pozsgay Imrének, melyben ^yer Ottó is, méghozzá a fő­vázolta a Feszty-körképpel városi tanácstól, melyben ar­kapcsolatos elképzeléseit. Sőt, ra kérik, adjon szakvéle­a Magyar Hírlap munkatár- ményt a Feszty-körkép Nagy sának is nyilatkozott ez ügy- Gábor László által elképzelt ben két nappal ezelőtt. Ki- helyreállítási munkálatainak vizítuma fölött, melynek el­fejtette, hogy a körképet a koordinátáiról. Gondolom készülte, 1894 óta már úgyis világkiállítás idejére Buda- azért van erre szükségük, pestre... és a többi ... és a hogy eldönthessék, érdemes-e másolatot az „alapvető meg- elorozni pusztaszerről a kör­élhetési gondokkal küszködő" képet vagy sem, az egyéb­festók festhetnék meg. Gon- ként is kérdéses vilagkialli­dolom. az írásom elején em- tás ürügyén. Megjegyzem. gyan kell ütemezni. Ügy hír­lik, az állam alapítványt tesz, s minden bizonnyal vannak, lesznek, akik áldoznak majd erre a vállalkozásra. így az önjelöltek nem huzakodhat­nak a nemzet történelmi rek­annyi hányattatásban volt része. (Az alapítvány jeligé­jét illetően az ötletem; Ka­landorok kíméljenek!) Pacsika Emília Vélemények, javaslatok, állásfoglalások Válasz a „négyek" levelére Mivel az MDF demokra­tikus szervezet, kissé értet­lenül állunk a négy párt (FKGP, Fidesz, SZDSZ, MSZDP) nyílt levélben (DM nov. 18.) közzétett fel­szólítása előtt, miszerint „ha vélemenyetek elter az Or­szágos Elnökség vélemé­nyétől, azt bátran megfo­galmazzátok a nyilvánosság előtt is." Ügy gondoltuk, legalább Önök, mint ellen­zéki pártok eleve nem ké­telkednek abban, hogy ná­lunk a tagok — mint talán Önöknél is — a saját lelki­ismeretük szerint döntenek. Ettől függetlenül a Szegedi Elnökség és a Választmány véleménye az, hogy az Or­szágos Elnökség ebben a kérdésben (ha kissé késve is), de jól döntött. Ami pe­dig az emlegetett bátorsá­got illeti, az MDF a nem­zet jövője erdekeben vállal­ja a demagógiával való szembeszállás hálátlannak tűnő szerepét. MDF Szegedi Elnökség és Választmány Felhívás tapasztalatcserére A Kereszténydemokrata Néppárt Ifjúsági Tagozata felhívással fordul a szegedi fiatalokhoz, hogy jelentkez­zenek azok, akik szeretné­nek megismerkedni a nyu­gat-európai keresztényde­mokrácia eszméjével és vál­lalják. hogy belföldi é^ kül­földi tapasztalatcsere for­mában részt vesznek annak magyarországi kifejleszté­sében. Az ifjúsági tagozat alapelve: a keresztényde­mokrácia elveinek követ­kezetes megvalósítása, sa­ját személyük és életük ke­resztényivé alakítása által. Célja: a szakmai és politi­kai közéletből kirekesztett generáció jövőképének ki­alakítása, valamint szembe­sítése és felkészítése a jö­vő hatalmas feladataira A tagozatot igyekeznek minden megyében úgy meg­szervezni, hogy azok tük­rözzék a megye vallási, szo­ciális és kulturális kereszt­metszetét. Csongrád megyé­ben a városokban kívánják megkezdeni a fiatalok je­lentkezésének beindítását, de természetesen a falusi fiatalok jelentkezésére is számítanak. Az európai ifjúsági szer­vezetek közül a myugatné­met, holland, osztrák egye­sülések kívánják támogatni a magyar testvérpórt ifjúsá­gi mozgalmát. Földrajzi közelségük, gazdag erkölcsi es anyagi lehetőségeik ga­ranciát nyújtanak, hogy if­júsági vonalon is felzárkóz­zunk az európai • keresz­ténydemokráciákhoz. Jelentkezéseket a helyi vallásfelekezetek irodái­ban fogadnak el, ahonnan továbbítani fogják a Ke­reszténydemokrata Néppárt Csongrád megyei szerveze­tének (6701 Szeged, posta­fiók 592.). Az 1990-91. évi programok összeállítását, a helyi igények figyelembe­vételével január hónapban •megkezd ik. „Körmagyaros" csábítás Naev László felvétele Ma este 7 órakor mutatják be a Kisszínházban Komis Mihály Körmagyar című darabjat. Sándor János rende­zésében. Képünkön: a Takarítónő (Olasz Agncs) cs a Fia­tal elvtárs (Szervét Tibor) csábítási jelenete

Next

/
Thumbnails
Contents