Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-24 / 279. szám

79. évfolyam, 279. szám 1989. november 24., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint n kormány nem enged az adóból Ro Te Vu a Parlamentben — Genscher Magyarországon — Prágából ellentmondásos hírek érkeznek —• „Gazdasági öngyilkosság lenne" 1989. november 23. Lassanként immár a legbizonyosabb a bizonytalan. Lapzárta környékén még mindig nem voltak „igazi", azaz biztos, és úgy-ahogy, teljesnek mondható híreink a csehszlovákiai fejleményekről, bár annyi bizonyosnak tűnik, hogy a feszültség nem csökken. Sót. Mindinkább előtérbe nyomulnak viszont a hazai események. Ro Te Vu — más megbeszélései közepette — ellátogatott a Parlamentbe, ahol nagy hatású beszédet mondott Genscher is megkezdte magyarországi megbeszéléseit Szegedre pedig az NSZK-ból érkezett pártküldöttség. Bush elnök is nyilatkozott a közelgő csúcstalálkozó kapcsán. Az esetleges magyar semlegességről szólva ennyit mondott: ez a magyar nép ügye. A Parlamentben folytatódik a huzavona. A kormány nem volt hajlandó levenni a napirendről az adókérdést, s a javaslatot Bé^cesi László korrekten indokolta. De a társadalom helyzetének elnehezülésével egyenes arányban látszik nőni a Parlament bizalmatlansága a kormánnyal szemben, amely viszont a nemzet sorsa iránt érzett felelősséggel próbálná átvezetni az ország hajóját e nagyon is viharos vizeken. Csakhogy mintha túlságosan is mély lenne a bizalmatlanság tengere a kormányzat „kapitányi minősítéséhez" ... Szávay István Csehszlovákia Kimerült" milicisták // A munkások körében is terjedni kezd a csehszlovák diákok és művészek tiltakozó mozgalma és a CSKP sorain belül is aktivizálódnak — főleg alapszervezeti szinten — azok, akik gyökeres és gyors változásokat és kádercseréket követelnek. A csehszlovák sajtóban megjelent olyan felszólítás is, hogy hívják össze a Kommunista Párt rendkívüli kongresszusát Más lapok mellett a CSKP lapja is utalt arra, hogy a pártvezetés szerdán a fővárosba vont össze vidéki népi milicista egységeket, amelyeket végül is nem vetettek be. A Rudé Právo olvasói kérdésre válaszolva ismerte el, hogy vidéki milíciaalakulatokat vontak öszsze Prágában, és annak főparancsnokságára hivatkozva közölte: azt tervezték, hogy esetleg felhasználják a rend és a nyugalom biztosítására, mivel a hosszú szolgálat miatt a rendőrség már nagyon kimerült. A Lidová Demokracie élesen bírálta a milicisták szerdai prágai jelenlétét és magyarázatot kért a lépésre. Mire az újság megjegyezte, kizárt, hogy a milíciát egyszerű rendfenntartásra akarták volna felhasználni. Moszkva nem avatkozik be A Szovjetunió nem avatkozik csehszlovák belügyekbe — jelentette ki csütörtökön Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Cáfolta azt a híresztelést, amely szerint a szovjet vezetés üzenetet küldött Milos Jakes csehszlovák pártvezetőnek, hogy bánjék kesztyűs kézzel a megújulást követelő tömegmozgalommal. Megítélése szerint a szomszédos szocialista országokból Csehszlovákiába irányuló turistaforgalom korlátozásának nincs semmi köze a csehszlovákiai belső forrongáshoz. Egy kérdésre válaszolva elutasította azt a feltevést, hogy a csehszlovák kormányrendeletnek politikai háttere is lehet. Az ilyen döntés meghozatala egyébként kizárólag a csehszlovák fél illetékességi körébe tartozik — mondta. Hozzáfűzte: a szovjet hatóságok a maguk részéről mindent megtesznek, hogy a Csehszlovákiába utazó, illetve onnan visszatérő szovjet állampolgárok ne sérthessék meg a vámszabályokat. (A csehszlovák kormány arra hivatkozva hozta meg intézkedését, hogy a magyar, a lengyel, a jugoszláv és a szovjet bevásárlóturizmus gondokat okoz a fogyasztási cikkek belső piacán.) Az MSZP és a kormány Az MSZP elnöksége csütörtöki üléséről közleményt juttatott el 'az MTI-hez: A Magyar Szocialista Párt elnöksége csütörtöki ülésén kialakította állásfoglalását a kormányhoz való viszonyáról. A Magyar Szocialista Párt a jogállamiság kritériumának, a pártállam lebontása szükségszerű következményének tekinti, hogy a kormány az Országgyűlésnek felelős. A párt és az állam szétválasztásának, a közvetlen pártirányítás felszámolásának, a parlamentáris elveknek megfelelően, az MSZP politikai befolyásának a kormányzatra a párt parlamenti frakcióján, a párthoz tartozó, illetőleg annak céljait vállaló országgyűlési képviselőkön keresztül kell érvényesülnie. A Magyar Szocialista Párt a Köztársaság kormányát elsősorban a szocialista parlamenti "frakcióra támaszkodó, de egyúttal nemzeti felelősséget is viselő kormánynak tekinti. Az MSZP támogatja a kormánynak a fizetőképesség fenntartására, a piacgazdaság kiépítésére, a szerkezetváltás felgyorsítására irányuló erőfeszítéseit. Ugyanakkor baloldali, szocialista elkötelezettsége, a pártprogram, valamint a saját munkájukból élők alapvető érdekei alapján konstruktív kritikával viszonyul minden olyan kormányzati, parlamenti döntéshez, amely a — szükséges — pénzügyi egyensúlyteremtés érdekében felad egyes alapvető gazdaságpolitikai célokat, mint a reálbérek védelme, vagy a munkanélküliség megfelelő társadalompolitikai kezelése. A párt vezető testülete állást foglalt a párt kezelésében levő egyes ingatlanokkal kapcsolatban. Ezek szerint az Országos Iroda az illetékes állami szerveknek további hasznosításra átadója a kezelésében levő balatonaligai, balatonföldvári, balatonarácsi, dobogókői, római-parti pártüdülőket, továbbá a megyei pártszervek által üzemeltetett vendégházakat. Mint ismeretes, a kongresszus úgy döntött, hogy az MSZP a pártvagyonból csak annyit tart meg, amennyi a működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a többinek a kezelőj ogat pedig átadja az önkormányzatoknak, illetve kormányzati célokra. A Parlament személyi kérdésekről Genscher Magyarországon Horn Gyula külügyminiszter meghívására csütörtök délután hivatalos látogatásra 'Budapestre érkezett HLans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. Az NSZK-külügyminiszter soros látogatásán Genscher és magyar vendéglátója ezúttal minden eddiginél szívélyesebben alakuló kapcsolatrendszert tekinthet át. A hagyományosan problémamentes, széles körű magyar —nyugatnémet kontaktusok az elmúlt hetek fejleménye nyomán még elmélyültebbé váltak. Érzékelhető ebben a magyar reformok iránt megnyilvánuló rokonszenv, de a Magyarország iránt tanúsított szimpátia az NDK-menekültek helyzetének humánus rendezése után érte el teljes hőfokát. Az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik napján, csütörtökön a képviselők az eredeti napirendtől eltérően, személyi kérdések megvitatásával folytatták a munkát. Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmet arra a korábbi állásfoglalásra, hogy még ezen ülésszakon döntésre kell jutni az előző plénumon meg nem választott alkotmánybírák, illetve az Állami Számvevőszék betöltetlenül hagyott elnökhelyettesi tisztsége ügyében. Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság elnöke ismertette a testületi tagságra ajánlott személyek névsorát. Eszerint Ádám Antalt, Kilényi Gézát, Solt Pált, Sólyom Lászlót és Zlinszky Jánost javasolta a bizottság jelöltként elfogadni. Ezután Bánffy György (Budapest, 4. vk.) hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a jelenlegi ülésszakon valami okból nem választják meg az Alkotmánybíróság tagjáit, akkor a testület 1990. január l-jével nem tudná megkezdeni munkáját. Az ország jelenlegi helyzetében ez káros következményekkel járna, s. ennek felelősségét minden képviselőnek számításba kell vennie a szavazáskor. Az Állami Számvevőszék előző ülésszakon betöltetlenül maradt elnökhelyettesi posztjára javasolt személyre a javaslatot Horváth Lajos, az e célra alakult jelölőbizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az eredetileg számításba vett hét személy közül Nyikos Lászlóra esett a bizottság választása, s őt ajánlják jelöltként a Parlamentnek is. Az Országgyűlés a javaslatok elhangzása után különkülön szavazott a jelöltekről: mind az Alkotmánybíróság tagjainak, mind az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének ajánlottakat döntő többséggel elfogadta. A listára került jelölteket az ülésszak későbbi periódusában titkos szavazással választják meg. Budapesten tárgyal Ro Te Yu A kormány vonja vissza rr Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke csütörtökön, hivatalos látogatásának második napján folytatta tárgyalásait a magyar politikusokkal Budapesten. Délelőtt száftáshelyén kereste fel az elnököt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen kölcsönösen méltatták a mostani látogatás jelentőségét. ' Németh Miklós emlékeztetett arra, hogy nem is olyan régen, sokan még rosszallással figyelték, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság fejleszti kapcsolatait. Az elnök elismeréssel szólt a magyar kormány erőfeszítéseiről, kezdeményezéseiről, s Németh Miklós személyes szerepéről a reformfolyamat kiteljesítésében. A tárgyaláson részt vett a két külügyminiszter, Horn Gyula és Cshö Ho Dzsung, valamint Etre Sándor és Han Tak Cse nagykövetek. A megbeszélést követően Ro Te Vu és felesége az Országházba hajtatott. Az elnök rövid megbeszélést folytatott Fodor Istvánnal, az Országgyűlés megbízott elnökével, majd nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott a Parlament novemberi ülésszakán. n Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy az adótörvényekkel kapcsolatban a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság úgy foglalt állást: a három törvényjavaslat nem alkalmas a tárgyalásra. Ezért a testület azt javasolta á kormánynak: vonja vissza a törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés reform-, valamint terv- és költségvetési bizottsága együttes ülésén viszont olyan határozatot hozott, hogy javasolja az Országgyűlésnek: a törvényjavaslatokat tárgyalják meg. A két bizottság kialakította álláspontját a száznál több módosító indítványról is. Jakab Róbertné elmondotta: a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokat — a Házszabályok szerint — az Országgyűlés köteles megtárgyalni. Az általános vita lezárása után az elnök javaslatára az Országgyűlés szavazással dönti majd el, hogy a törvényjavaslatokat részletes vitára bocsátja-e vagy elutasítja, illetve átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Mivel a kormány a törvényjavaslatokat nem vonta vissza, a képviselők megkezdték azok tárgyalását. A törvényjavaslatokkal kapcsolatban Békési László pénzügyminiszter mondta el expozéját. Az Európa Parlament határozata Közép- és Kelet-Európa fejlődése az Európai Közösség gyors válaszát követeli, nevezetesen olyan együttműködési és támogatási terv haladéktalan kidolgozását, amely megfelelő időpontban lehetővé teszi majd , az intézményesített kapcsolatok létrehozását minden olyan (térségbeli) országgal, amely ilyen társulásra törekszik (a közösséggel) — hangoztatja az Európa Parlament Közép- és Kelet-Európáról szóló határozata, amelyet csütörtök délután fogadtak el a 12 közösségi, országban választott képviselők. A szavazásban részt vevők elsöprő többsége voksolt igennel a legnagyobb •parlamenti csoportok által közösen benyújtott határozati javaslatra: 255 igen és 2 nem szavazat mellett 32 tartózkodást jegyeztek fel. Az európai képviselők állást foglalnak a határozatban a reform útjára lépő valamennyi közép- és kelet-európai ország támogatása mellett, és leszögezik, hogy a Magyarországnak, Lengyelországnak és az NDK-nak nyújtandó gyorssegélyt be kell ágyazni a hosszú távú pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi együttműködés kereteibe. Érdekés véleménykülönbségek Körkép-zelgés — Elorozzák a Fcszty-körképet? — Egy ál-kft. vállalkozna? — Óriási haszon a közönség előtti helyreállításból? (A Feszty-körkép korüli bonyodalmakrol a 3) oldalon közöljük munkatársunk írását.) Békési László beszámolt arról, hogy a törvényjavaslatok előkészítése során, a szakmai és bizottsági vitákon — miként az várható volt — jelentős érdek- és véleménykülönbségek kerültek felszínre, amelyek szenvedélyes vitákhoz, néha szélsőséges megnyilatkozásokhoz is vezettek. A kiélezett viták első nagy témakörének lényege: vajon dinamizálható-e a gazdaság rövid távon és gyors ütemben, s az adók radikális csökkentése képes-e kiváltani és megalapozni egy nagymérvű gazdasági növekedést. A jelenlegi körülmények között azonban a mostani elavult gazdaság gyors ütemű és általános dinamizálása, az eladósodásunkat katasztrofálisan növelő 1985ös gazdaságpolitika megismétlése. a katasztrofális örökséget okozó gazdasági voluntarizmus folytatása több mint felelőtlenség, gaz dasági öngyilkosság lenne. Nincs esély tehát arra, hogy a jövő esztendőben a reálisan megalapozható 1 százalékos gazdasági növekedés helyett közel 10 százalékos GDP-növekmény valósuljon meg, ami ahhoz kellene, hogy a Parlament modernizációs képviselőcsoportjának és néhány érdekképviseleti szervnek a konkrét adócsökkentési javaslatai végrehajthatók legyenek. Ekkora gazdasági növekedés hiányáhan e javaslatok érvényesítése vagy 25-30 százalék eladósodással fedezett, hatalmas költségvetési hiánnyal járna. A meglevő és megszerezhető piac, valamint a rendelkezésünkre álló gazdasági struktúra kemény korlátot állít a gazdasági növekedés elé. 'Hamis tehát az az illúzió, amit nagyon sokan táplálnak, hogy az adóterhek nagymértékű (Folytatás a 2 oldalon.) I