Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-23 / 278. szám

79. évfolyam, 278. szám 1989. november 23., csütörtök POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Az Országgyűlés nemet mondott a kormánynak Á pénzügyminiszter fontos bejelentései — Hegérkezett Dél-Korea első embere Szavazni megy a nép (?) — ötnapos ünnep lesz Jugoszláviában 1989. november 22. Néha nyirkos, olykor csak ősziesen húvos, inaskor fogvacogtató riap. A Tisztelt Ház — talán ez utóbbj miatt — alaposan befutott a Németh-kormánynak, hiszen nem fogadta el az, 1992-ig szóló gazdaságpolitikai előterjesztést. Ma különösen sajátosnak mondható, hogy az a Sarlós István mentette meg a helyzetet, akiről túl sok jót nem lehetett olvasni a legutóbbi, glasznosztyoa-perectortás időszakban. Egyértelműen melengető tény, hogy hazánkba érkezett a fejlett „keletnyugati" (vagy nyugatkeleti) világ vezető politikusa, Ro Te Vu. a Koreai Köztársaság elnöke. Az ázsiai vendég már az első napon találkozott Pozsgay Imrével, amit üzenetként is fölfoghatunk, ha éppen hírmagyarázatra adjuk a fejünket* Itthoni, Szeged belső életét érintő hír — amiről a népfront ülésén tájékozódtunk —, hogy november végén ötnapos ünnep kezdődik Jugoszláviában. Én ugyan nem tartom garázdálkodásnak' a szomszédaink jelenlétét — mint tette testvérlapunk — mert tülekedésükben, délies törteté&ükben igyekszem meglátni azt, ami összeköt bennünket: bajban vagyunk. Tessék tehát arra is gondolni, hogy fel éve a burgenlandi Felsőőrön u gyerekeiket nem engedték el az iskolába a szülők, mert féltek a magyar inváziótól. Ha tehát a tükörbe néztünk, értékeljük a szorongatott kisember szemszögéből u látottakat. Ezzel együtt, nehéz napok várnak ránk. Mellesleg, ezt mondta Békési László is. Dlusztus Imre Hazánk Vendége Ro Te Vu Országos prés Király: „Ez ügyvezető kormány' Szerdán hivatalos látogatásra Budapestre — négy országot érintő európai útjának második állomására — érkezett Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke. A magas rangú politikus először tesz látogatást szocialista országban. Útjára elkiséite felesége, Ro Ok Szuk. Az elnök kíséretében van Cshö Ho Dzsuny külügyminiszter, Han Szuny Szo kereskedelmi és ipar, Ri Szang Hi tudományos és technológiai miniszter, Ho Keun Csüng tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, valamint 27 vezető üzletember, s több mint negyven újságíró. v Az elnöki különrepülőgép 11 órakor landolt a magyar és koreai zászlókkal és feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Ro Te Vu-t és feleségét Szűrös Matyas ideiglenes köztársasági elnök és felesége fogadta. Ro Te Vu tárgyalásokat folytatott Szűrös Mátyással, Nyers Rezsővel és Pozsgay Imrével, majd díszvacsorán vett részt. * A Koreai Köztársaság elnöke 1932. december 4-én Taegúban született, paraszti családban. Középiskolai tanulmányai befejezése után orvosnak készült, de a koreai háború kitörése miatt élete másképp alakult. 1952-től 1955-ig a Koreai Katonai Akadémia hallgatója volt, ezt követően több fontos beosztásban szolgált; 1981-ben vonult nyugállományba négycsillagos tábornokként. 1983-tól 1986ig egyidejűleg a Szöuli Olimpiai Szervező Bizottságnak és a Szöuli Ázsiai Játékok Szervező Bizottságának elnöke volt. 1985-ben lett nemzetgyűlési képviselő, s a kormányzó Demokratikus Igazságpárt elnöke. 1987ben a part őt választotta hivatalos elnökjelöltjeve. Az 1987. december 16-án megtartott választásokon nagy többséggel a Koreai Köztársaság elnökévé választották. 1988. február 25-én iktatták be hivatalába. Szetdán a Minisztertanács 1990—92. közötti gazdaságpolitikai programja feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Elsőként Hellner Karoly (Budapest, 32. vk.), a Merkúr Személygépkocsi Értékesítő Vállalat vezérigazgatója kért szót. Véleménye szerint a piaci lakásgazdálkodási rendszer kialakítása csak távoli cél lehet, mivel a jelenlegi bérek nem tartalmazzák a lakáshoz jutás, a lakásfenntartás költségeit. Tiltakozott az ellen, hogy a kormány január l-jével a lukbérek 50 százalékos emelését tervezi. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Számú Gyermekklinikájának tanársegéde kifogásolta, hogy a mai napig nincs kidolgozva a komplex adórendszer, 1989 „adósságai" között említette, hogy a kormány nem hozta létre a gazdasági csúcsminisztériumot, a költségvetési és kartellhivatalt, nem pótolta „elveszett" államminiszterét, nem fejlesztette kellően a cégbíróságot, nem intézkedett u vállalati szerkezetátalakulásról. A kormány gazdaságpolitikai programját mindezeken túlmenően roszszul időzítettnek, kidolgozatlannak tartatta. Nem gondoskodik például arról a húszezer bányászról és kohászról, akik a közeljövőben kerülnek utcára, jóllehet, helyzetük megoldására éves szinten 6-7 milliárd forintra lenne szükség. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a Csepregi Győzelem Mgtsz elnöke a kormányprogramot elfogadhatatlannak, a benne tükröződő kormányzati felfogást túlzottan magabiztosnak és önkritlkátlannak minősítette. Az előterjesztett program a pénzügyi folyamatok bemutatására szorítkozva alig fordít figyelmet a termelésre és az áruforgalomra — kifogásolta a képviselő. Igy az sem derül ki egyértelműen, hogy a mezőgazdaság az egyetlen ágazat, amelynek devizabevételt aktívuma van, míg az ipar mérhetetlenül nagy dollárpasszívummal zárja az évet, s rejtély, hogy mire fordította valutabevételeit. Adj békét, Uram! Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere üdvözölte Nemeth Miklós keddi parlamenti beszédét, amelyben a miniszterelnök vállalta a múlttal való szembesülést, es végérvényesen leszámolt az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatával. Bevallotta ugyanis a valós, a teljes deviza- és államháztartás-adósságunkat, amelyet kormányaink mindeddig eltitkoltak az ország és a Nemzetközi Valutaalap elöl, s ez utóbbinak teljesíthetetlen Ígéreteket tettek. Ez volt, ez lehetett az oka annak — vélekedett —, hogy a Nyugat tanácstalan volt mindeddig Magyarország megsegítését, ha úgy tetszik, adósságunk finanszírozását illetően. Ebben az új helyzetben viszont, bár kétségtelenül nehezebb körülmények között, ám őszintén és tisztán nézhetünk mind a tárgyalópartnereink szemébe, mind saját jövönkbe. A képviselő u továbbiakban azt juvasolta, hogy a Parlament ne késztesse és ne kötelezze a kormányt olyasmikre, amelyekért már nem ö fogja vállalni a felelősséget. A mai kormány ugyanis — mondotta — az MSZMP széthullásával, az alkotmányos rendszervé lb>zással elveszítette politikai alapjat. és az ügyvezető kormány helyzetébe jutott. Nem vállalhat felelősséget hosszabb távú programokért, helyette egy rövid távú, hat hónapos vagy legfeljebb egyéves időtartamra kell terveznie. Király Zoltán kérte, hogy a Minisztertanács egy ilyen időtartamot felölelő csomagtervet terjesszen be a Parlament decemberi ülésszakára. A pénzügyi helyzet helyes áttekintése érdekében szükségesnek tartotta, hogy a Magyar Nemzeti Bankot helyezzék mar most közvetlenül az Országgyűlés felügyelete alá. Kérte továbbá : az Országgyűlés mondja ki, hogy a lakosság forint- és devizabetétjei érinthetetlenek a kormány által. Haladéktalanul kezdeményezni kell a monopolista külkereskedelmi vállalatok átalakítását, s a magyar és a külföldi beruházók egyenrangúvá tevését, mert a mai szabályozás méltatlanul igazságtalan a magyar befektetővel szemben. A képviselő elodázhatatlannak tartotta a mezögazdasagi tulajdonreform mielőbbi megindítását, valamint a fizetésképtelen vállalatok törvény altal kötelező felszámolását. Az MSZP kérte a bejegyzését Az MSZP elnöksége a múlt héten kezdeményezte a Fővárosi Bíróságnál a Magyar Szocialista Párt bejegyzését, s igy remélhető, hogv hamarosan jogilag is rendeződik a pártkongreszszus után kialakult helyzet — mondotta Vastagh Pál, az MSZP elnökségének tagja, a párt vidéki titkára szerdán Szombathelyen. Vastagh Pál pártja vidéki szervezéséről szólva kifejtette, hogy túljutottak a holtponton, de még mindig sokan állnak az MSZMP befolyása alatt azok közül, akiket az MSZP vár a soraiba. A közelgő népszavazással kapcsolatban. elmondotta: az MSZP elnöksége azért nem kezdeményezett bojkottot, mert nem szeretné a jelenlegi körülmények között politikai passzivitásra buzdítani az ország népét. Nagy Sándor (országos lista), a SZOT főtitkára arra figyelmeztetett, hogy bár hellyel-közzel kialakultak a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokráciába történő békés átmenet politikai és jogi feltételei, ám hiányoznak gazdasági és szociális alapjai. A SZOThoz tartozó szervezetek megfogalmazták azokat u gazdasági, szociális feltételeket, amelyek véleményük szerint feltétlenül szükségesek a békés • átmenethez. Mindenképpen szeretnék megőrizni a társadalmi békét, s ehhez javaslataikat is kialakították. Javasolják például, hogy a Parlament, a kormány, a pártyk, a gazdasági kamara, a szövetkezetek és a szakszervezetek képviselőiből mihamarabb jöjjön létre egy válságmegelőző, válságelhárító bizottság, amely egyúttal konzultációs fórumként működik, s segítséget nyújt a kormányzati, a parlamenti munkához. A SZOT hatarozott állaspontja, hogy gyorsítani kell a tulajdonreform végrehajtását, ami azonban nem jelentheti a nemzeti vagyon érték alatti esztelen kiárusítását. A szakszervezetek kezdeményezik, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül az átalakulási törvény és a földtörvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik a nemzeti vagyon személyes érdekeket szolgáló, u társadalmi kontrollt nélkülöző kiárusítását. A kormány 199U-re szóló programjával kapcsolatban Nagy Sándor leszögezte: ez összességében nem előremutató, az évek óta követett restrikciós szemlélet jellemzi, s nem ad választ a mára kialakult súlyos problémák megoldására. A szakszervezetek szerint számot kell adni az ország helyzetéről, és a felelősöket is meg kell jelölni. Vége a posta monopóliumának Hegölték Hoavadot 'Pokolgépes merénylet áldozata lett szerdán a nemrégiben megválasztott René Moavad libanoni elnök. Moavad, akinek megválasztását hevesen ellenezte Michel Aun tábornok és a vezetése alatt álló keresztény kormány, kora délután a bejrúti elnöki palotából páncélozott gépkocsin távozott katonai kísérettel és a konvoj útjában hatalmas erejű pokolgép robbant. A merényletnek számos halálos és sebesült áldozata van Hattyúdal Keddi történet: Király Zoltán képviselő u Házi ülése előtt bejelentette, bizalmatlansági indítványt jelent be Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter ellen. Az ülésszak előtti este kiderült, a miniszter is bejelentette: lemond. — Politikai okok késztettek erre a lépésre! — emelkedett szólásra a miniszter. — Nincs a kormány mögött meghatározó politikai erő. Vannak emberek, akiknek köpönyegből egész ruhatáruk van... A hattyúdal igencsak jóra sikerült, hiszen a honatyáknak alig fele szavazott úgy, hogy mondjon le a miniszter. Utána hosszas jogi procedúra a végeredmény, a lemondás, érvényes, mert nem kéli a Parlament jóváhagyása. A miniszter pedig nem is szólt a vízlépcsőről, Bős—Nagymarosról, kártérítési perekről, sutytyomban hozott, vitatható gazdasági döntésekről. Lehet. hogy mindez, valóban nem is politika? A vitában elhangzott, az infrastruktúra helyzetét ért kritikákra Udvardi László közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár reagált. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar társadalom és gazdaság mind jobban kiéleződő íeszültsegei, a leszűkült mozgástér mögött egy sajátos növekedési modell általános válsága rejlik. Ez az immár négy évtizede érvényesülő növekedési modell mesterségesen megbontotta u fejlődés szerves folyamatát, a piaci kategóriák eltorzításával, kiiktatásával. Az Infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások ezért csak olyan mértékben és olyan szerkezetben fejlődhettek, amilyen mértékben a szűken értelmezett termelőkapacitások azt feltétlenül megkövetelték, illetve amennyire az időről időre kiéleződő szolgáltatási válsághelyzetek nyomása azt kikényszerítette. Ennek következményeként maradt fenn mindmáig a termelőkapacitások kiépülését passzívan követő, utólagos infrastruktúra-fejlesztési gyakorlat, amely csupán a feszültséggócok elhárítására tudott összpontosítani belső átcsoportosításokkal, az arányos fejlesztés rovására. E gazdaságpolitikát gyakorlat vezetett oda, hogy mára az intfrastruktúra a társadalmi és gazdasági haladás fékjévé vált. Az ellentmondásos helyzetből fakad, hogy a piacgazdasuggá történő átalakulás jelenlegi idöszakaban éppen azokon a területeken csökken az állami szerepvállalás, ahol arra a korszerű piacgazdaságnak szüksége lenne. Az államtitkár a továbbiakban szólt arról, hogy ez év decemberében a tárca az Országgyűlés elé terjeszti a postatörvény módosítását, amely lebontja a posta monopóliumát. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, 1990. január l-jétől a Magyar Posta három vállalkozássá alakul, s még a jövő évben részvénytársasággá alakul a távközlési vállalat. A szünetben : kormán/ülés Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a felvetésekre. Elmondotta, hogy a szünetben ülést tartott a kormány, és állást foglalt a képviselők által megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatban. Ezeknek a javaslatoknak a többfélét beépítik a kormányprogramba. Elismerte, hogy a programban fellelhető számos bizonytalanság, kérdőjel, kockázat A legnagyobb bizonytalanság a szocialista együttműködési lehetőségek alakulásában van, elsősorban azért, mert a szovjet gazdaság alapvető gondokkal küszködik. A válságjelenségek súlyosbodása Igen hátrányosan érintené Magyarországot is. Hasonló kockázatok rejlenek az ország külső finanszírozásának biztosításában is. (Folytatás a 3 oldalon )