Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-11 / 241. szám

2 1989. október 12., csütörtök Egység a többplatformos pártban Nagygyűlés Budapesten — A rendezvény szónoka: Nyers Rezső „Üt a jövőbe a demokra­tikus szocializmus!" jelszó alatt nagygyűlést tartottak kedden délután a Magyar Szocialista Párt Villányi úti választási központjában. A rendezvény szónoka Nyers Rezső volt. A párt újonnan megválasztott elnöke a tör­ténelmi jelentőségű párt­kongresszus másnapján, most első alkalommal ta­lálkozott a -párt tagságával, hogy tájékoztatást adjon a legfelsőbb pártfórum mun­kájáról, a kongresszus ha­tározatairól, az új párt tö­rekvéseiről, politikai kur­zusáról. A pártelnök be­számolóját nagy érdeklődés előzte meg — több mint fél­ezren gyűltek össze a köz­ponti. auditóriumában —, amit. jórészt az magyaráz, hogy a párt életében gyö­keres fordulatot hozó kong­resszus után számos nyi­tott kérdés maradt jövő­beni tevékenységével, cél­jaival kapcsolatban a tagság széles rétegeiben. „Keserédes" hangulatban Nyers Rezső éppen e bi­zonytalanságra, e kettősség­re utalt, amikor úgy kezdte felszólalását, hogy a párt­tagság hangulata ma „ke­serédes". Keserűségét az okozza, hogy bár a pártszer­vezetek széles hálózata, a tagság széles köre nem volt felelős az MSZMP válsá­gáért, a következményeket mégis neki kell viselnie. Ez­zel együtt is bizakodásra ad okot, hogy a kongresszus minden nehézkessége elle­nére nyílt, demokratikus légkörben tanácskozott. Ahogy a pártelnök meg­fogalmazta: hasonló jelle­gű. magas szintű tanácsko­záson ilyen eleven, gondo­latgazdag vita. szabad vé­leménynyilvánítás 1948 óta mindössze egyszer volt, az .1957-es pártértekczleten. A kongresszus pezsgése, élénk szellemisége a két munkás­párt egyesülése előtti idő­ket idézi fel. A legfelsőbb pártfórum tanácskozását megelőzően sokan az MSZMP összeom­lását jósolták. A tanácsko­zás azonban bebizonyította, hogy a pártdemokráciu élet­képes, s a heves viták el­lenére sem következett be földcsuszamlás. Az új párt jelenleg a demokratikus át­alakulásnak, érésnek az ál­lapotában van. Vitaszabadság A kongresszus egyik fon­tos vonása volt, hogy sza­bad teret engedett a külön­féle áramlatok kifejeződé­sének. A különböző plat­formok formájában felszín­re kerülhettek a párton be­lül már huzamosabb ide­je meglevő áramlatok, s ha ez nem történt volna meg, a párt nem maradhatott volna együtt. Ez ismét csak a párton belüli demokrati­kus működési formák je­lentőségét emeli ki, hiszen éppen a szabad vita, az ön­kifejeződés lehetősége ve­zette rá az áramlatokat, hogy érvényesülésük érde­\ felvételt Nagy László a kongresszuson készítette. kében nem kell feltétlenül szétszakítaniuk a pártot. A platformok pozitív szerepére utal az is, hogy a tanács­kozás során több olyan „vál­ságos" pillanat volt, ame­lyen éppen segítségükkel, kompromisszumkészségük­kel jutott túl a kongresz­szus — nem pedig a párt­vezetés jóvoltából. A ta­nácskozást végső soron egy­fajta kompromisszumos egy­ség jellemezte, amelynek ki­munkálása nyílt vitában történt. Ugyanakkor a párt­elnök azt sem tagadta, hogy a színfalak mögött zajló, fé­lig rejtett vitáknak, egyez­kedéseknek is jelentős sze­repe volt. A kongresszuson kialakult egység a további­akban is jellemzője lesz az új, „többplatformos" párt­nnk. Nyers Rezső vélemé­nye szerint a Magyar Szo­cialista Pártban többfajta nézet is megfér egymás mel­lett a szociáldemokrata gon­dolkodásmód és a reform­kommunizmus két pólusa között. A kongresszus egyik fon­tos vitapontja volt, miként alakuljon az MSZMP és MSZP egymáshoz való vi­szonya. A radikális nézetet képviselők azt javasolták, hogy oszlasság fel az MSZMP-t, alakítsanak tel­jesen új pártot, teljesen új tagsági viszonnyal. Ez a nézet végül kisebbségben maradt. A másik póluson a teljes folyamatosság hívei helyezkedtek el, akik új párt alakítása helyett a megújulást hirdették. Éles vita alakult ki ab­ban is, vajon a kongresszus meddig mehet el, mire ter­jed ki felhatalmazása a tag­ság véleményének kikérése nélkül. Ujabb pártvita meg­rendezésére azonban már nem volt mód, hiszen ezt a mai feszült belpolitikai vi­szonyok nem teszik lehető­vé. Most a legfontosabb ten­nivaló. hogy a határozatokat minél szélesebb körben is­mertessék meg a tagsággal, és segítsék azok helyes ér­telmezését. Az MSZMP és az MSZP viszonyában a hang­súlyt az önkéntességre he­lyezik; aki vállalja az új párt politikai céljait, mű­ködési elvét, az átléphet az MSZP-be. Erre meglehető­sen szűk határidőt szabott a kongresszus, de ezt indo­kolja, hogy nem szabad meghosszabbítani a bizony­talansággal járó átmenetet. Az új párt szervezőmun­kája során nagy figyelmet kell szentelni az újonnan formálódó tagozatoknak, így például a munkásság és a vidék érdekeinek képvise­letére szerveződött csopor­toknak. Életre hívásuk azt jelzi, hogy a hagyományos szervezési keretek mellett speciális, az egyes társa­dalmi rétegek életéhez kö­zelebb vivő szerveződési formákra is szükség van. Ami a szocialista orszá­gokat illeti, a Szovjetunió pozitívan fogadta az MSZP megalakulásának hírét. Gor­bacsov főtitkár Nyers Re­zsőhöz küldött távirata a ro­konszenv hangján íródott. Jugoszláviában és Lengyel­országban nagyon pozitív visszhangot váltott ki a kongresszus. Bulgária, az el­ső benyomások alapján, a pozitív várakozás állás­pontjára helyezkedett. Ro­mániában és az NDK-ban lényegében nem vesznek tu­domást a kongresszusról. Többnyire kis hírekben szá­moltak be az MSZP tanács­kozásáról. Csehszlovákiában bővebb kommentárok jelen­tek meg, amelyek kritikai észrevételeket is megfogal­maztak. Nyitáskényszer A nemzetközi visszhang alapján a pártelnök hang­súlyozta: az MSZP-nek tö­rekednie kell arra, hogy Ma­gyarország szomszédai, part­nerei pontosan értsék az or­szágban végbemenő válto­zásokat, még ha nem is ro­konszenveznek azokkal. Mindenképpen el kell ke­rülni azt, hogy kialakuljon valamifajta „politikai légi­híd" a magyar törekvések­kel szemben; ennek rend­kívül káros következménye­it hazánk már jól isme­ri. A magyar demokratizáló­dási folyamatok szempont­jából nagyon fontos, hogy a gorbacsovi politika jóin­dulattal viseltetik a ma­gyarországi törekvések irá­nyában. Magyarország azon­ban nem építheti reform­jait, gazdaságpolitikáját egy­szerűen erre a jóindulatra. Magyarországnak akkor is meg kell állnia a lábán, ha nehezebbé válik a Szovjet­unión belül a gorbacsovi vezetés helyzete. Magyaror­szág már megtanulta, hogy cselekvési terének önkén­tes leszűkítésével nem old­hatja meg problémáit. Nyers Rezső végezetül azt a meggyőződését hangoztat­ta, hogy az új part tagsá­ga által létezik. Ha elsza­kadások lesznek is, remélhe­tően új találkozások szület­nek, s akkor a mostani bi­zonytalan helyzetben is meg­találja az MSZP a helyes módszereket, célokat — eb­ben a párttagság lesz a ve­zetés bírája. Előadása után Nyers Re­zső a nagygyűlés résztve­vőinek gyűrűjében válaszolt a kérdésekre, észrevételek­éi eurokommunisták üdvözlete Hiheti) és lehetséges az európai közös ház megteremtése Roma (MTI) Üdvözölte a Magyar Szocialista Part megalakulását az Európai Parlament úgynevezett eurokommunista csoportja. (A csoportot a strasbourgi közösségi par­lamentbe megválasztott olasz kommunis­ta. dán és spanyol baloldali képviselők alkotják, nem tagjai viszont a francia ikomm.unista képviselők.) Luigi Colajanni. a csoport vezetője az Országgyűlés elnökéhez intézett üzeneté­ben' hangoztatta: „Az. ami Magyarorszá­gon történik, új korszakot nyit az együtt­működés és a kölcsönös függés jellemez­te világunkban, és hihetővé, lehetségessé teszi az európai közös ház megteremté­sét. A keleti és nyugati baloldal erői kö­zött immár új viszony és új együttműkö­dési formák alakíthatók iki " Ügy látja, hogy Magyarországon az állam új. de­mokratikus és pluralista felfogása tör utat magának, azzal együtt pedig a szo­cializmus olyan új eszméje és felfogása, amely haladó európaj és humanista érté­keken alapul. Milyen úton jutott 11 reformista az elnökségbe ? • Mi tűnhet zseniális cselnek? • Ki legyen a tényleges elnök? • Ki mikor szenvedett vereséget? Kulisszatitkok a mindentudó külföldi sajtóból 0 Moszkva (MTI) A kongresszus a magyar baloldali mozgalom határkö­veként vonul be a történe­lembe — vélekedett a Kom­szomolszkaja Pravda buda­pesti tudósítója. Hangsúlyoz­ta azt a benyomását, hogy a baloldali erők végleges át­csoportosulása még nem ért véget. Csak a következő he­tek mutatják meg, hogy az. új párt új vezetése képes lesz-e maga köré tömöríteni a többséget, és a Magyar Szocialista Párt Magyaror­szág megújításáért új körül­mények között harcolni kész elvbarátok igazi szövetségé­vé válik-e. 0 Washington (MTI) „A reformerek sz.erz.ik meg a vezetést" cim alatt számolt be kedden a The Washington Post az MSZP kongresszusának befejezésé­ről. A lap szerint a 24 tagú elnökségben legalább 14 „ra­dikális reformer" van, akik Pozsgay Imre szövetségesé­nek tekinthetők. Az. egyéb­ként javarészt fiatalokból ál­ló testületnek csak egy tagja — Hámori Csaba, a korábbi KISZ-vezető — „kompro­mittáló" a reformerek sze­rint. Ugyanakkor még nem világos, hogy az új párt el­nevezése a szavazók meg­nyerését célzó fogás-e, vagy pedig őszinte változás. A ré­gi gárda konz.ervativjai kö­zül sokan, olyanok, akiknek kezeihez, amint pozsgay utalt rá, vér tapad, lehetősé­get kaptak az új párthoz va­ló csatlakozásra — irta a lap. A The New York Times budapesti tudósítója szerint a munkahelyi pártszerveze­tekről folyt heves vitában Nyers Rezső a középutas többséggel azonosult. E vita következményeként nem lett a párt alelnöke Pozsgay Imre és Németh Miklós, amint ter­vezték, de a kialakult komp­romisszum — a két utóbbit is beleértve — 11 reformis­tát juttatott az. elnökségbe. A többiek „középutas szocia­listák", akik szombatig kom­munisták voltak. Az átala­kulás fő áldozata Grósz Ká­roly, aki nem kapott párt­funkciót, de kijelentette, hogy jelen kíván maradni a politikai életben. 0 Brüsszel (MTI) Az. emberi arcú szocializ­mus valósággá válik Ma­gyarországon — ezzel a cím­mel számolt be kedden a bu­dapesti változásokról a belga nagytőke lapja, a L'Echo de la Bourse. Nincs többé kom­munista párt Magyarorszá­gon, hanem egy új szocialis­ta párt létezik. Ez zseniális cselnek tűnhet, ám a keleti változások olyan összefüggé­sében helyezkedik el, és a látványos reformok olyan sorozatával párosul, hogy a változás valódi — írja a lap, amely szerint a reformer kommunisták végül sokkal továbbmentek, mint azt vár­ni lehetett. A párt átalakulá­sa, s az, hogy Grósz Károly, aki a reformok kevéssé lel­kes végrehajtójaként több­ször is váratlanul változta­tott magatartásán, Nyers Re­zsőnek adja át a helyét, a lap szerint a többpártrend­szer bejelentésével együtt szavahihetővé teszi a jövő év tavaszára várt szabad választásokat. A Le Soir, a legtekintélye­sebb belga polgári lap „Az MSZP kérdőjelei" címmel már a kongresszus utáni problémákkal foglalkozik. A reformisták Edouard Van Veltheim, a cikk szerzője szerint, kettős sikert értek el, mivel egy „bizánci" kompromisszum révén meg­újították a struktúrákat, és ugyanakkor megőrizték a part látszólagos egységét, el­kerülve azt, hogy egyszerűen vállalniuk kelljen egy párt­szakadásért a felelősséget. Ez azonban, amint kihuny­tak a lámpák, mindenkit elé­gedetlenséggel tölthet el. ALÁÍRÁSOK CEAUSESCU ELLEN A Liberation című párizsi lap keddi jelentése szerint román ellenzéki körök alá­írásgyűjtési kampányt indí­tottak az RKP XIV. kong­resszusa előtt, hogy kifeje­zésre juttassák tiltakozásu­kat Nicolae Ceausescu poli­tikájával szemben. A tilta­kozó petíciót aláirta már Doina Cörnea asszony és Dan Petrescu, ismert ellen­zéki személyiség. A lap úgy tudja, hogy a tiltakozást el­sősorban pártonkivüliek kö­zött terjesztik. TÖMEGMISE II. János Pál pápa ked­den Indonéziában 150 ezres tömegnek celebrált misét. Szentbeszédénék az volt a témája, hogy tisztelni kell a kultúrát, és hogy egység van a különbözőségben. Ez a mottója Indonéziának, amelynek rendkívül válto­zatos a kultúrája. Előző na­pon a pápa találkozott Su­harto elnökkel, és bizalmas megbeszéléseket folytatott vele. OLVASÓI LEVELEK Az NSZEP központi lap­jában kedden megjelent ol­vasói levelek szerzői felhá­borodásuknak adnak hangot a hétvégi, országos méretű tüntetések kapcsán. Az. írá­sokból az is kiderül, hogy a már említett Lipcsén, Drez­dám, Berlinen, Jénán, Karl­Marx-Stadton, Plauenen és Potsdamon kívül még leg­alább három vidéki város­ban (Magdeburg, Ilmenau, Arnstadt) voltak demonst­rációk október 7-én. ( Rádiótelex KOKAIN-CSÚCS Peruban kedden kokain­csúcsértekezlet kezdődik a kábítószertermelő dél­amerikai háromszöghöz tartozó kolumbiai, perui és bolíviai államfő részvétélé­vel. Az Ica városi tanácsko­záson első ízben egyeztetik stratégiájukat a narkókeres­kedelem elleni katonai, po­litikai és gazdasági fellépés­ről. SZÁNDÉK­NYILATKOZAT Szöul jövőre újabb szo­cialista országokkal is dip­lomáciai kapcsolatokat kí­ván létesíteni, és fokozni kí­vánja erőfeszítéseit a 0 Becs (MTI) A magyar pártkongresszus az osztrák sajtó témái között kedden is fontos helyet ka­pott. A bécsi lupók a tanács­kozás vasárnap esti és hét­fői fejleményeit ismertetve és értékelve főként a ve/.etö­ségválasztással, a személyi döntéseket megelőző vltok­kal, az MSZP elfogadott programjával és a kongres/.­szuson alulmaradt erők tő­morúlési kilátásaival foglal­koztak. A Der Strandard cí­mű független napilap elsöol­dalas jelentése kiemeli, hogy Nyers Rezsőt a szavazatok csaknem 80 százalékával vá­lasztották meg az új párt el­nökévé, az MSZP 25 tagú el­nökségébe túlnyomórészt re­formerek kerültek, a testü­letben a dogmatikus balol­dal nincs képviselve, s hogy Pozsgay imre lett a párt je­löltje a köztársasági elnök tisztségére. A Die Presse riportban tá­jékoztat az elnökválasztás előtti személyi vitákról és ellentétekről. A lap tudósí­tóinak értesülése szerint az MSZP radikális reformerei­nek vezetői — köztük Né­meth Miklós — Nyers Rezsőt a párt tiszteletbeli elnökéül javasolták, s azt kívánták, hogy a tényleges elnök pozs­gay Imre legyen, A Der Standard úgy tudja: a Nyers Rezső elnökké választását le­hetővé tévő megegyezés az­zal a feltétellel jött létre, hogy Pozsgay Imre és Né­meth Miklós nem lesz az el­nök helyettese. Több osztrák újság fel­hívja a figyelmet, hogy Nyers Rezső, a kongresszu­son a munkahelyi pártalap­szervezetek fennmaradása mellett foglalt állást, s az erről folytatott vitában Pozs­gay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula vereséget szen­vedett. KNDK-hoz fűződő viszo­nyának normalizálására — mutatott rá Ro Te Vu dél­koreai államfő keddi politi­kai szándéknyilatkozatá­ban. FESZÜLTSÉG A KAUKAZUSBAN Nem enyhül a feszültség a két szomszédos kaukázusi szovjet köztársaság. Azer­bajdzsán és Örményország viszonyában, lövöldözések vannak, s akadozik a közle­kedés. Karabahban válto­zatlanul csak katonai segít­séggel lehet enyhíteni a blo­kád okozta súlyos helyzeten. Így összegezhetők azok az információk, amelyeket kedd este a TASZSZ a szov­jet belügyminisztérium saj­tóközpontjából szerzett. ízlésesen csomagolt politikai csínytevés ft Prága (MTI) Szinte hihetetlenül hangzik, de Václav Havel dráma­írót, a Charta '77 csehszlovák ellenzéki csoport vezető személyiségét köszöntötték az CSKP lapjának, a Hűdé Právónak a hétvégi mellékletében. A „Haló Sobuta" Tár­sasági Krónika című rovatában minden kétséget kizáróan a drámaíró néz szembe az olvasóval. Fényképe, születési dátuma azonos, csupán neve helyett szerepel egy másik név: mégpedig Ferdinánd Vanek. Minden bizonnyal az ellenzék politikai csínytevéséről van szó. Csehszlovákiá­ban (és a világ más részein) nagyon is .sokan tudják, hogy Feroinand Vanek nem más, rr.int Václav Havel „Audien­cia", „Vcrnisszáís" ás „A tiltakozás" című drámatrilógiá­jának önéletrajzi ihletésű hőse. így már igazán is sokat mond a rendhagyó szü.etesnapi köszöntő szövege: „1989. október 5-ikén ünnepelte születésnapját Ferdinánd Vanek Maly Hradekból. Áldozatos munkájáért, amit eddig éle­tében végzett és végez, köszönetet mondanak, az elkövet­kező években pedig jó egészséget és további munkasike­reket kívánnak neki munkatársai és barátai."

Next

/
Thumbnails
Contents