Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-11 / 241. szám

lí)89. október 11., szerda 3 Befejezte munkáját az MSZP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) nyezze a Parlamentben a nemzeti megbékélés szelle­mét kifejező nyilatkozat megtételét, és október 23-a nemzeti emléknappá nyilvá­nítását. Kezdeményezi továb­bá, hogy a Minisztertanács a íefolytatott rehabilitációs el­járásokkal kapcsolatban a jogi és erkölcsi rehabilitálá­son túl az alaptalanul elítél­tek méltányos, és a társada­lom altal elviselhető anyagi jóvátételéről is intézkedjen. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a törvény szol­gáltasson igazságot minden, ártatlanul elitélt és meghur­colt embernek. Megalakult az MSZP baloldali tagozata A napirend szerinti témák megtárgyalása után Szabó Zoltán budapesti küldött kért szót, aki — mint mon­dotta — a küldöttek 10 szá­zalékának aláírását össze­gyűjtötte, hogy a pártok munkahelyi működésére vo­natkozóan a Reformszövet­ség javaslata a plénum elé kerüljön. A kongresszus el­vetette ezt a javaslatot. Ezt követően a küldöttek elfogadták a Magyar Szo­cialista Párt felhívását, amely csatlakozásra szólítja fel mindazokat. a volt MSZMP-tagokat, akik az új párt politikai programjá­val és elveivel egyetertenek. A kongresszus zárása előtt Hoch Róbert bejelentette, hogy megalakították az MSZP baloldali szocialista tagozatát. Elmúlt éjjel 1 őr?, ami­kor Nyers Rezső befejezett­nek nyilvánította a Magyar Szocialista Párt kongresz­szusát. A küldöttek közö­sen elénekelték a Szózatot, majd az Internacionálét. Uz elnök Platóntól beszélt... Ha délután össztitkári értekezlet — Áz apparátus dolgozik Tegnap hajnali öt órakor érkeztek haza a szegedi kül­döttek. Közülük Révész Mi­halynak reggel nyolctól órá­ja volt az egyetemen. „Pla­tánról és Szokratészröl volt szó" — mondta délelőtt 10­kor már a Tisza-parti párt­házban, ahol — mivel meg­szólítási gondjaim is támad­tak — először arról kérdez­tem: miként nevezzük most már a párt testületeit — ha egyáltalán megvannak és dolgoznak még? — Természetesen ideigle­nesen, de tovább működik minden testület. Délután mar összeül a végrehajtó bi­zottság. — Mi lesz az apparátussal? r— Az apparatus — össze­sen tíz munkatársam — szin­tén tovább dolgozik. A ka*, vetkező napokban rengeteg szervezési teendőjük lesz, A jövő hétfői vb:ülésen pedig eldöntjük, hogy milyen for­mában és névvel, de bizo­nyos, hogy amolyan szervező, ügyvezető iroda — feladat­körben tevékenykednek to­vább a függetlenített munka­társak. — Munkamenetük a kö­vetkező hetekben? — Ma délután 3-ra össze­hívtuk valamennyi alapszer­vezet titkárát a Komócsin téri székházba. Tájékoztat­juk őket a kongresszusról, és a soron következő teendők­ről. Október 20-áig minden­nap szervezünk olyan fóru­mokat, amelyen a küldöttek válaszolnak az érdeklődök — nemcsak a párttagok — kér­déseire. Ahhoz, hogy ki-ki meghozhassa személyes dön­tését MSZP-tagsagáról, el­engedhetetlen a tájékozottság a kongresszuson történtekről. — Veteménye szerint Sze- — Végül hadd . kérdezzem, geden hogyan alakul az meg: önt hogyan szólitha­MSZP-tagok száma? t0m? . ,.crrn „ , M — Az MSZP Szeged városi — Nem vallalkozom a jós- einöke vagyok, ideiglenesen, lásra. S. E. A még MSZMP-testület­ként megválasztott városi végrehajtó bizottság tegnap délután megtartotta ilyen minőségben utolsó megbeszé­lését. Tagjai úgy döntöttek, hogy közülük azok részvéte­lével, akik az MSZP-ben Négy nap kongresszus = négy év illegalitásban Géczi József egyike azok­nak az „új arcoknak", akik hitelt teremthetnek, lendüle­tet adhatnak az újonnan ala­kult Magyar Szocialista Pártnak. A József Attila Tu­dományegyetem docense hétfő este óta tagja az MSZP elnökségének, tegnap dél­után dorozsmai lakásán be­szélgettünk vele. — Teljesültek-e azok a minimális elvárásai, ame­lyekkel indult a pártalapító kongresszusra? — Az elnökség összetéte­lében igen, viszont az új párt létrejöttének körülményei­ben nem. — Ez utóbbiban mi hiány­zott? — Szerintem elsietetten került sor az MSZP megala­kulásának kimondására már a második napon. Sokkal szerencsésebb lett volna, ha ezt a tisztázó viták befejezé­se után történt volna meg. A második és harmadik napon lapossá vált a csatározás. — Azért, hogy ez így le­gyén, bizonyos körök min­dent meg is tettek. — Igen. Nagy ebben a bu­dapesti pártelit felelőssége. A rossz helyzetértékelések miatt a reformvezetők is sorra hibáztak. Nem volt igazi technikája a kongresz­szuson a reformerek politi­kai harcának. A küldötteink politikai szereplése és a bel­ső egyeztetések között nem volt harmónia. Viszont — ha nagyon vegyes érzelmeket kiváltva is — egy új párt létrehozásának feltételei azért teremtődtek. — A külföld megszólítása a kongresszus által sokkal jobban sikerült, mint az üze­net a magyar társadalomhoz. — Valószínűleg nem érzi a magyar közvélemény, s válsághangulatban nem is értékelheti, hogy milyen gyötrelmes birkózás az ál­lampárt szétbontása. A re­formerek heroikus küzdel­met vívtak. Ennek összefüg­ennek hatasa a kongresszu­son is érződött. — Valóban. A társadalom hisztériás állapota a tanács­kozásra is átragadt. Sőt, még a végeredmény megítélésébe is bele kell kalkulálni a kör­nyezeti viszonyokat. Sokan beszélnek ma arról, hogy a reformerek az előzetesen el­vártnál kisebb szerephez juthattak a nagy megméret­tetésen, de ne feledjük el, hogy a konzervatívok vere­ségként élik meg ennek az elnökségnek az összetételét. Ma még reménykednek ab­ban, hogy mégis elbújhat­nak. A káderjellegú párt szétzúzását nem a program­nyilatkozat, s az elnökség megszavazása jelentette. Hónapokon belül a vagyoni privilégiumok elvesztése, azok társadalmasítása miatt indulhat meg a földcsuszam­lás. — Csongrád megyében a reformok előbbre tartanak, mint az országban általaban. Például mig Szegeden egyet­len egy függetlenített párt­titkár sem dolgozik az üze­mekben. addig ennek az in­tézménynek a szerepe Bor­sodban, Győr-Sopronban még alig változott. — Kétségkívül ez is csa­lódást jelentett küldöttcso­portunk nágy része számára. A küldöttek választásából sokkal többet vezényelt az apparátus más területeken, mint azt mi előre>gondoltuk. A szegedi demokratikus pártszavazásból indultunk ki, hiszen mi a konzervatí­vok ellen tavaly ösz óta na­gyon sok mindent elértünk. Most már kétségtelen, hogy az igazán politikai párttá váláshoz elengedhetetlen a köztársasági elnöki, ország­gyűlési képviselői választá­sokban való megmérkőzés és a jogállam intézményrend­szerének teljes kiépülése. — ön eddig elsősorban politikaelmélettel foglalko­zott. Most gyakorlati dönté­sekkel is szembenéz majd. Lehet-e talpon maradni ezen az ingoványos területen? — A reformerők az elnök­ségbe való bekerüléssel nagy kockázatot vállaltak. A Kósa Ferenc típusú, igazán tiszta emberek sem számithatnak a következő hónapokban túlságosan nagy dicséretek­re. A Népszabadság úgy fogalmazott, hogy szemé­lyemben „a Boka" került be a pártvezetésbe. Talán segíthetek az új párt arcula­tának kialakításában, dol­gozhatok azért, hogy az MSZP-böl kiszoruljanak azok, akiknek legnagyobb gondja, hogy mi lesz a \je­nin-képpel, akik a múlt tel­jes letagadásával elrejtőzné­nek az arcnélküli pártban, és még hisznek abban, hogy így is lehet választási eredményt elérni. A vidékiek bekerülé­se az elnökségbe a legfelsőbb vezetés figyelmét a társada­lom égető gyakorlati gondjai felé fordíthatja. A jelen hi­hetetlenül nehéz helyzetében ris — meggyőződésem — konkrét gyakorlati lépéseket is kell tenni. (Harminchat órával meg­választása utan az MSZP új elnöksége ma tartja első ülé­sét.) Bole István való regisztrálásukról már döntöttek, ideiglenes szerve­zőbizottságot hoz létre. A to­vábbiakban a városi pártbi­zottságot is összehívja saját helyzetének áttekintésére és a szervezőbizottság hasonló értelmű kiegészítésére. Áz HSZP szegedi ideiglenes szervező bizottságának felhívása Felhívással fordul a város és a városkörnyéki közsé­gek • -pártszerve i h ez, trtti psze rvezétefhez; -pártcsöpört jái hóz; munkahelyi és intézményi kollektívákhoz, '"egyesületekhez, csoportokhoz, hogy közvetlenül a kongresszus • után.'.—•; 1989. október 10—20-a közötti időszakban — rendezzenek fórumot újjáalakult pártunk történelmi jelentőségű kong­resszusáról. A lakossági kezdeményezéseknek, felkérések­nek is örömmel tesznek eleget a legmagasabb pártfóru­mon részt vett küldötteink. • Rendkívül felgyorsult változások korát éljük. A kö­vetkező időszakban a hiteles, gyurs es pontos, tájékozódás elengedhetetlen előfeltétel sürgető döntéseink felelősség­teljes meghozatalához, teendőink azonnali megkezdasé­hez. A fórumok szervezésével, ehhez nyújtsunk segítseget minden felelősen gondolkodó ember számára. Javasoljuk, hogy a rendezvények nyitottak legyenek, minden érdek­lődő állampolgár részt vehessen azokon. Kérjük, hogy a fórumok tervezett időpontjáról, he­lyéről, a fórumna meghívni kívánt szegedi küldötl(ek) ne­véről (az esetleges ütközések elkerülése végett legalább három nevet jelöljenek meg) az ideiglenes szervezőbizott­ságot személyesen, telefonon (14-411), vagy levélben szí­veskedjenek tájékoztatni. Ennek alapján a küldöttek fel­kéréséről gondoskodni fogunk. Tájékoztatásul közöljük, hogy az MSZP székházában (Szeged. Komócsin tér í.) 1989. október 10—20-a közötti időszakban munkanapokon 17 órától szombaton és vasár­nap délelőtt 10 órától egy-egy küldött részvételével vá­rosi fórumot szervezünk. Minden érdeklődőt várunk. gései kívülről ma talán nem látszanak, de értékük egy­szer biztosan kiderül. Itt az idegek játéka is folyt, ami­be hárman még bele is hal­tak. Ennek a négy napnak az idegfeszültsége számomra négy év illegális politizálásá­nak pszichikai terheivel ér fel. — Az ön bázisa elsősorban a reformkorok alapítóiból áll. Nem tart attól, hogy azok, akikkel együtt kezdte az állampárt radikális bon­tását, most eltávolodnak az MSZP-töl? — Bízom abban, hogy a reformküldöttek egy részé­nek morális megrendülése nem jár azzal, hogy teljesen hátat fordítanak a politiká­nak. A csapat égy része talán párttag marad, a többiek pe­dig mint pártonkívüliek tá­mogatják egy igazi magyar baloldali pártnak a megte­remtését. — Pszichésen nincs rend­ben a magyar társadalom, s Változatok jakobinusokra H a volt valami, amit az egykor volt MSZMP szemére lehetett vetni, az leginkább az a kommunista-jako­biwus hagyomány, amely az eszme jegyé­ben és érdékeben törvényesítette az erö­szakot. Minden másság fizikai es szeiiemi elnyomását és irtását, a diktatúra ilyen vagy olyan eszközeivel. Egy osztály vagy a nep érdekeire hivatkozva, az osztály vagy a nép egészséges és természetes tö­rekvéseivel szemben is. Most. az. MSZP (Magyar Szocialista Párt) megalakulásával elsősorban ezzel a hagyománnyal fordult s/embe a kong­resszus meghatározó többsége. Hogy e idördés' mennyiben nyeri-el a párttagság bizalmát, az • még a jövő titka. Az azon­ban már vasárnap este pontosan érzé­kelhető volt: jó néhányan sokalltak, má­sok kevesellték e „kompromisszumos'' megoldást. Elterjedt megnevezésük sze­rint a ..fundamentalisták'' es a „szélsősé­ges" vagy „ultrareformerek". Magam tartózkodnék barmiféle jelző használatá­tól. levén, hogy a.címkék ragasztasa ép­pen az. „ortodox" kommunista-jakobinus voru.l megszokott eszköze volt. Hiszen a megcímkézeUekre dördülhettek el lövé­sek, őket fogadhatták a megsemmisítő tá­borok. rájuk várt a nyaktiló vagy a jég­csákany, az immár „törvényesített" erö­sza k mega n ny i eszköze. Az erőszakos oda-vissza el- és megítél­tetés a helyzet alapvető félreértéséből fa­kad. A bármilyen irányú „boszorkányül­dözés" vagy az össztűz, ha a jobb-, ha a balszárnyra, ha a mai-új centrumra nyit­ják, meg mindig mintha abból a szenve­délyes szemléletből táplálkozna, hogy egy párt (vagy a part) kongresszusán hozott döntések az ország sorsát döntik el erre vagy amarra. Pedig hát egy már a mai bizonytalanságban is bizonyosnak tűnik; az. ország sorsát a jövőben immár aligha fogja egyetlen párt eldönteni. Akkor viszont minek e heves és szen­vedélyes, birkózó viták sorozata? — kér­dezhetné az ember. Hisz józan ésszel úgy hihetné, ha a párt már nem kínál, nem kínálhat korlátlan hatalmat, meggazda­godást, majd úgyis színt vall mindenki, s a program és az alapszabály ismereté­ben eldönti, tagja kiván-e lenni az MSZP-nek. Hisz az egyszerű párttagság egy civil(iz.ált) társadalomban, amennyi­ben ahhoz közéleti-államvezetői tisztség nem társül, végül is meglehetősen formá­lis kérdés. Mégis, e leendő tagsagotmár­is a kölcsönös gyanakvás visszfénye öve­zi. Jobbról é» balról egyaránt, amúgy igazi kommunista-jakobinus módra. Magam óhatatlanul Pozsgay Imrével értek egyet, aki annyit kérdezett: mi lett volna a reformegyházakból, ha Luther annak idején kijelenti, ö nem hajlandó egykori katolikusokkal közösséget vál­lalni?! De hát e huzavonák előbb-utóbb vár­hatóan elcsitulnak, legföljebb megalakul egy-két, vagy még több leninista-bolsevik típusú párt. Ám a szélsőségek ily erősza­kos megjelenése mégis intő jel. mert jel­zi a magyar társadalom megosztottságát, a kompromisszumkészség és tolerancia hiányát. Azt. hogv jó kelet-európai ha­gyományainkhoz híven hogvan zárhatjuk magunkat a szavak csapdájába. Márpedig á szavak és jelzők eszkalációjánál na­gyobb veszély csak égy lehet: a polgár­háború. Ilog.y miért meditálok mindezen? Mert néha az. az érzésem, hasonlókat mondunk. jövőnkkel kapcsolatban, mely hasonlósá­gok minden valamire való országban mó­dot és lehetőséget adnak tisztes eszmecse­rékre. egészseges kompromisszumokra. Azaz annak végre teljes íolmeresére, hogy a különböző, immár pattokba szerveződ­ni látszó irányzatok miben értenek (ért­hetnek) egyet, s mi az. amiben nézetkü­lönbségeik nem hozhatok közös nevezőre. Hisz. azt kell látnunk, hogy minden civi­lizált társadalomban ilyesfajta modell működik, amelyben az egymással vetélke­dő pártok és társadalmi erók óhatatlanul egyetértenek bizonyos elemi értekekben ás elemi nemzeti érdekekben, míg prog­ramjuk különbözőségei, olykor jelentős" eltérései inkább csak szemléletbeli külön­bözőségekként jelennek rr.eg'. Az adott társadalmi-gazdasági modell működteté­sének különböző alternatív lehetőségeit adják. Minálunk viszont — ugy tűnik — a ke­meny, a tagadásra épülő szembenállás dominál. E szembenállás nyilván tükvuz. egy folyamatot, illetve annak bizonyos állomásait. Mert az MS'/.MP-n belül va­lóban kemény harc ment végbe, amely­nek eredményeként a mostani kongresz­szuson többségbe kerültek azok az, erők, az „MSZMP reformszárnyu (és centru­ma?), amelyek a Magyar Szocialista Patt létrehozása mellett voksoltak. S hogy többek közt miket is mondtak és miket is fogadtattak el ezek az erők korábban? Például a vegyes tulajdonra épülő piacgazdaság szükségességét, a plu­ralizmus. a többpártrendszerű parlamenti demokrácia elkerülhetetlenségét... A sort még lehetne folytatni, de fölösleges. Mert máris látszódik, mi az. amiben az ösz­szes párt egye tort hot (parlamentáris de­mokrácia, a tulajdon szentsége), s mi az, amiben legalább nagy vonalakban kon­szenzus .lőhet létre minden politikai cso­portosulás között (piacgazdaság). Jó. a képet nyilván lehet és keli is. ár­nyalni. Mert például a piacgazdaság ke­reteiben lehet vita az állami tulajdon részarányáról, privatizálásáról. Vagy ar­ról. hogy szabályozni kell-e a piacot (bár ezen Keynes óla nemigen vitatkoznak, legföllcbb a szabályozás eszközein — lásd monetarista koncepció!). Lehet gon­dolkodni és vitatkozni egy ..harmadik utas" koncepción is, ami azonban még sehol nem jött be. De egyet aligha leheti meg bármely politikai erő. Azt, hogy az alapelveket (parlamentáris demokrácia és piacgazdaság) elfogadó pártok bármelyi­két is ellenségként kezelje. Az ugyanis nem visz — sehová! A Magyar Szocialista Párt — minden remény megvan ra — valóban tisztes és elfogadható partnerré lehet minden párt szamara. Amibe beleférhet, hogy mond­juk például a gazdaságpolitikában az SZDSZ-szel. a társadalompolitika egyes szféráiban pedig az MDF egyik szárnyá­val léphet föl közösen, ha a .kölcsönös gyanakvás elmúlik. T örténelmi időket élünk — mondot­ta valaki —. hozzátéve, hogy a történelem októberben többs/.ör is hozott sorsfordító napokat Magyarország­nak.- Magam — azt hiszem, sokakkal együtt — abban reménykedem, ez a kis nép sokadszor is példát tud mutatni. Mondjuk abban, hogy a bevett szokástól eltérve, nem a vér hitelesiti majd az utódoknak hogv ezek az idők igenis — történelmiek voltak. Szávay István I

Next

/
Thumbnails
Contents