Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-11 / 241. szám

Befejezte munkáját az MSZP kongresszusa Nagygyűlés Budapesten BESZÁMOLÓNK \ 2. OLDALON Elmúlt éjjel egy óra (ked­den). amikor Nyers Rezső pártelnök befejezettnek nyil­vánította a Magyar Szocia­lista Párt kongresszusát. A tanácskozás záróakkordja­ként a küldöttek közösen el­énekelték a Szózatot és az lnternacionalét. A késő éj­szakai órákban több fontos beterjesztésről is tárgyaltak a küldöttek. Lapzártánk miatt ezekről már nem tud­tunk beszámolni olvasóink­nak, ezért a határozatokat most ismertetjük. A pártvagyonról A szavazatok összeszám­láiúsát követően este 11 óra után a plenáris ülesen beje­lentették: a küldöttek az Országos Egyeztető Bizott­ság elnökévé Balogh Sán­dort. a Párttörténeti Inté­zet igazgatóját választották. A Központi Pénzügyi Ellen­őrző Bizottság elnöke Szán­tai Sárközi Ambrus kisipa­ros lett. Ezután időszerű politikai kérdések tárgyalásával folytatták a tanácskozást. Kovács Imre, aki a küldött­csoportok pártvagyonnul foglalkozó képviselőinek munkáját koordinálta, el­mondotta: az MSZMP va­gyonának értéke 10,."J milli­árd forint. Ennek háromne­• gyvde ingatlan, amely álla­mi tulajdonban van. A párt kezelői jogot gyakorol, ami azt jelenti, hogy ezeket az ingatlanokat nem értékesít­heti, A pártvagyonról a küldöt­tek részletes tájékoztatót kaptak. • Kovács Imre azt ajánlotta a küldötteknek, hogy a kongresszus mind­azon ingatlanok kezelői jo­gáról mondjon le közcélok­ra, amelyek meghaladják a politikai, a mozgalmi tevé­kenységhez szükséges mér­téket. Ennek módjával kap­csolatban két változat kö­zül választhattak a kül­'döttek. Az első lehetőség szerint szakértői csoport mérje fel, mire van szüksé­ge az új pártnak, s ezután döntsenek arról, mit tarta­nak meg, s mit nem. A má­sodik változat az Ország­gyűlés ellenőrzése alá he­lyezte volna a vagyontár­gyakat, a Parlamentre bíz­va ezzel teljes egészében a döntést. A küldöttek rövid vita után az első változatot fogadtak el, s döntöttek ar­ról. hogy valamennyi va­gyontárgyról lemondanak, arrri nem szükséges az új párt működéséhez. A Magyar Szocialista Párt felhívása Elvtarsak! A baloldali magyar progresszió egyik meghatá­rozó örököseként október "-én megalakult a Magyar Szocialista Párt, a demokratikus szocializmus elköte­lezettje. Közreadja programnyilatkozatát, alapszabályát és rsatlakozásra hívja mindazokat, akik elveivel és tö­rekvéseivel egyetértve kívánnak hozzájárulni a nem­zet felemelkedéséhez. Számítunk arra. hogy az új párt politikai prog­ramját és demokratikus működési elveit egyetértés­sel fogadja az eddigi MSZMP tagságának nagy több­sége. A Magyar Szocialista Párt természetes forrásá­nak tekinti mindazokat, akik becsülettel, őszinte meg­győződéssel vettek részt az MSZMP tevékenységében. Itivjuk azokat az elvtársakat, akik tiszta lelkiis­merettel vállalják elhatározásainkat, és készek cse­lekvően részt venni valóra váltásukban. Várjuk a szocialista értékek iránt elkötelezett honfitársainkat! A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT KONGRESSZUSA jövőben azonban a munkás­őrség felett a kormány, il­letve az Országgyűlés ren­delkezzék. A küldöttek által elfogadott dokumentum hangoztatja: elfogadhatat­lan és a demokratikus jog­államba való békés átme­nettel összeegyeztethetet­len, ha a testület egészét, vagy annak tagjait eddigi tevékenységük miatt bármi­lyen politikai vagy egyéb támadus eri. Az MSZP szá­mít arra, hogy a munkásőr­ség párttagjai megerősítik tagsági viszonyukat a Ma­gyar Szocialista Pártban. A Iküidötték támogatták a kor­mány azon elgondolását, amely a honvedelm integ­rált rendszerében a polgári vedelem és a katasztrófa­elhárítás igényeit és köve­telményeit figyelembe vé­ve kidolgozza egy új, nem fegyveres, önkéntes es párt­semleges testület felállítá­sának alapelveit és az át­alakulás módját. Az MSZP szükségesnek tartja, hogy az uj testület működését tör­vény szabályozza. A tör­vénynek a többi között ki •kell mondania, hogy a szer­vezetet nem lehet belső 'karhatalmi feladatokra fel­használni. A munkásőrségről Éjféí is elmúlt már. ami- amellett, hogy az MSZP­kor. a küldöttek kinyilváni- kongresszusa "köszönetet lották véleményüket a mond a munkásőrségnek az munkásőrségről. Elsöprő elmúlt három évtizedben ki ­többséggel foglaltak állást fejtett tevékenységéért, a Október 23-a megünnepléséről 195C-ról es a nemzeti meg­békélésről három állásfog­lalás-tervezet közül a Bara­nya megyeiek tervezetét fo­gadta el a kongresszus, csak­nem 70 százalékos szavazati aránnyal. Az elfogadott állásfoglalá­sában a kongresszus leszöge­zi: az MSZP minden törek­vése arra irányul, hogy a demokratikus szocializmus irányába mutató fordulat bé­kés keretek között menjen végbe hazánkban. Javasol­ják: „Ne a múlt azonos ér­tékeléseben akarjunk nem­zeti megbékélésre jutni, amit tragikus eredetű, szubjektív ítéletek nehezítenek. A jövő legfontosabb céljaiban, az új Magyarország formálásában értsünk egyet." A nemzeti megbekeles esz­méjéből kiindulva javasolja a kongreszus, hogy október 2.'i-a legyen nemzeti emlek nap, mely mementóként em­lékeztet arra, hogyan tudj eltorzítani a tarsadalmat e állampolgárait minden dik tatűra, annak személyisége nyomorító politikai rendsze re, törvénytelenségei, ember­telen módszerei. Ez a nap ar ra figyelmeztessen, hogy a; erőszak bármely formájánál alkalmazása a politikai tö rekvések érvényesítésén vagy elfojtására nem alkal mas másra, mint a gyűlölet szítására. Az MSZP ellenz az államok belügyeibe a kül­ső beavatkozás minden for­máját, a szuverenitás korlá tozásut. Az MSZP kongresszusa ja­vasolja a párt országgyűlési csoportjának, hogy kezdemé­(Folytatás a 3. oldalon.) Nagy László felvétele Koszorúzások Szegeden Szeged városban 45 évvel ezelőtt, 1944. október 11-én értek véget a II. világháború fegyveres harcai. Az évfordulón a rendező állami, a politikai és a tár­sadalmi szervek koszorúzási ünnepséget rendeznek az értelmetlen világégésben meghalt hősökre, áldoza­tokra, mártírokra emlékezve. A koszorúzási ünnep­ségre október 11-én 14 órakor kerül sor a Belvárosi, majd 15 urakor a Dugonics temetőben. Előzetes dátumok múlt időben A köztársasági elnökválasztástól a népszámlálásig Milyen alapelvek szerint osztják fel a Csongrád Me­gyei Tanács sporttámogatás­ra szánt keretét? Hány mil­lióért lesz a közeljövőben közvetlen összekötő út Rú­zsáról Pusztamérgesre? Meg­Jelelök-e a köz- és település­tisztasági szolgáltatások a megyéoen? Betölti-e a terü­leti gondozási központok há­lózata a feladatát? Egyebek közt ezekre a kérdésekre kaptak feleletet a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának tagjai tegnapi ülésü­kön. Tudósításunkban most további három. egymással összefüggésben lévő tájékoz­tató, előterjesztés közérdekű információit adjuk közre. A községi, városi, megyei tanácsok apparatusaiban dolgozókat az elkövetkezen­dő hónapokban valószínűleg nem irigylik majd a kívül­állók. Elég, ha csak arra uta­lunk: még döntése előtt áll a Parlament, de nekik mar — í lelteteleket megteremtendő — készülniük kell — a hírek ;zerint — november 25-ei népszavazásra, amikor lehet, logy nem is csak köztársasa­li elnököt választunk, ha­lem — megint csak a kép­Hselök igenje, nemje szerint — az országzászlóról, s a ci­lerröl is voksolunk. Az idő ürgetésében minden nap zámít — az előzetes „forga­ókönyv-tervezetben" tehát nár elmúlt dátumok is ben­.e vannak. A tanácsok vb itkárai ugyanis már megis­nerkedtek a menetrenddel: •któber 20-áig kialakítják a zavazókörök határait, tíz :ap múltával elkeszul az Al­ami Népességnyilvántartó livatal névjegyzéke, novem­jcr elsején pedig kezdődik az 1 iá írásgyűjtés. Állampolgári kezdeményezésre 50 ezer hi­-úes, támogató aláírással is lehet ugyanis köztársasági Inöknek jelölni bárkit. (A jártok is állíthatnak jelöltet, ía az ugyancsak ezután Par­ament elé kerülő pártör­'ényben meghatározott tár­adalmi szervezetekként mű­tödnek.) Uj valasztási szerveket kell alakítani — helyi szava­atszámlaló és területi (me­gyei) választási bizottságo­:at. (Tisztségviselőikre a jártok is tehetnek javaslatot — november 2-án rendkívüli anácsülésen kapják megbí­zatásukat —, de érdekesseg, íogy annak a pártnak a tag­jai nem lehetnek, amelyik­íek lesz köztársasági elnök­jelöltje!) S ha még tudja kö­vetni a menetrendet az ol­vasó, elmondjuk: ezen köz­ben jogi és számítástechnikai csoport munkálkodik majd a megyeházán, s országosan 3gységes ajánlóíveket nyom­tatnak, melyeken az aláírá­sok regisztrálhatók. Az ive­ket közszemlére teszik, s arra is adnak időt, hogy bárki ki­fogással élhessen a jelöltek­kel kapcsolatban. S ha már a számítástechnika szoba ke­rült, ide kívánkozik: ahol hiányoznak a megfelelő gé­pek, 50 százalékos központi támogatással megvásárolhat­ják azokat. Ennek anyagi ki­hatása Csongrád megyeben 3,29 millió forint — kilenc IBM 386 AT típusú gép se­gíti majd a városokban és a megyeházán a szavazatszám­lálást. (E gépeket a nép­számlálástól a képviselő- és tanácstagválasztáson át a helyi lakcímnyilvántartásig számos módon lehet majd használni.) Amit még a köztársasági elnökválasztásról,— a terve­zet szerintiről — érdemes tudni: az állampolgárok két­harmadának kell szavaznia az első lordulóban ahhoz, hogy valamelyik jelolt győz­hessen az érvényes szavaza­tok több mint felének meg­szerzésével. A — nagy való­színűséggel bekövetkező — második forduloban az indul­hat, aki (A-variáció:) az elsó fordulóban a legtöbbet, a másodikban pedig a szava­zasra jogosultak egyharma­dától a voksok több mint fe­lét kapja, (B-változat:), aki az első fordulóban legalább 15 százalékot kapott, s a másodikban pedig — egy­harmados szavazási részvé­tellel — 50 százalékot plusz egyet. S ha akkor sem lesz eredmény, új választást ír ki az Országgyűlés .. . És ezzel meg nincs vege, mármint a közigazgatásban foglalkoztatottak erőpróbájá­nak, ugyanis következik a népszámlálás, amelyre nem­zetközi kötelezettségek is rászorítanak bennünket, meg aztán jó néhány tervezési •alapdokumentum sem nélkü­lözheti adatainkat. (Melyek közül — mint hírük — sem a személyi számot, sem jö­vedelmi-vagyoni helyzetün­ket nem firtatják majd a kérdezőbiztosok.) A nép­számlálási menetrend egy ré­sze már lefutott: államigaz­gatási kérdőívek, térképek, utca-, házszám- és lakás­jegyzékek készültek, s már megrajzolták a terkepeken a számlálókörzetek határait is. Feszített munka volt — hal­lottuk a tegnapi vb-ülésen —, s a számlálóbiztosok ok­tatasa, ellátusa nyomtatvá­nyokkal novemberben-de­cemberben esedékes. Mar tudniillik, ha találnak még embert hozzá, díjazásuk ugyanis „nem túl vonzó". (Pontosabban siralmas. Ke­vesebb most bruttóban — amikor adóköteles és társa­dalombiztosítási járulék is csökkenti —, mint 198U-bun nettó értékben. Négyezer fo­rint!) Nehezíti a feladatot, hogy 1990 januárjában már a parlamenti képviselővá­lasztásokat kell előkészíteni, s mindkét feladat ugyanazt a tanácsi gárdát terheli ... A megyei tanács ezert nyugdí­jasait, s pedagógusokat t.s szeretne foglalkoztatni. 79. évfolyam, 241. s/.ám 1989. október 11., szerda Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint

Next

/
Thumbnails
Contents