Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-09 / 239. szám

telíiw DÉLMAGYARORSZÁG 79. évfolyam, 239. szám 1989. október 9., hétfő Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Kemény viták a kongresszuson Lapzártakor még bizonytalan volt, alakulnak-e új nutódpártok"? A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap ügyrendi javaslattal kezdte munkáját. Berend T. Iván, az ülés elnöke Gubcsi Lajosnak adott szót, aki több küldött állásfoglalását tolmácsolva a nyílt, demokratikus jelölés érdekében javasolta, hogy a kongresszus ne csak a párt elnökét válassza meg egyéni jelölés alapján, hanem a korábban elfogadott változattal szemben (ez az elnökség további tagjaira zárt listás jelölést rögzít) a tisztségviselőket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelölje és válassza meg. Ezzel biztosítanák azt, hogy a kongresszus küldöttei nem szorulnának ki a választásból, nem pusztán belső egyezkedésük eredményeként, a színfalak mögött születne meg az MSZP vezetősége. Mint mondta, javaslatát a Magyar Néphadsereg, valamint Borsod, Nógrád, Pest, Heves, Szolnok, Győr-Sopron és Komárom megye küldöttei is támogatták. Kovács László, az ügyrendi bizottság elnöke Gubcsi Lajos felvetésére reagálva emlékeztetett arra, hogy e kezdeményezéssel a kongresszus már nagy többséggel meghozott, s a zárt listás jelölés mellett állást foglaló döntését kérdőjelezte meg utólag. Mint mondotta, a Gubcsi Lajos által javasolt módszer az elsó napi szavazáskor a küldöttek mindössze 20 százalékának helyeslésével találkozott. Gubcsi Lajos érvelését, miszerint az egyéni, nyílt jelöléssel lenne demokratikusabb a választás, azzal is cáfolta, hogy a korábbi, hibásnak ítélt politika idején soha nem alkalmaztak zárt listás jelölést a pártkongresszuson, tehát a politika jellege és a jelölési mód nem hozható összefüggésbe. Az indítványhoz hozzászólók egyike szerint Gubcsi Lajos indítványának elfogadásával az elnökségben ismét eltérő nézetek, áramlatok érvényesülnének. 0 maga személy szerint bizalmat szavaz az elnök által és 3 platformok konszenzusa alapján összeállított listának. Mások pedig cáfolták Gubcsi Lajosnak azt a kijelentését, miszerint küldöttcsoportjuk egyöntetűen támogatta volna kezdeményezését. Az elnöklő Berend T. Iván mégis szavazásra tette fel a Több küldöttcsoport — például a Baranya, Somogy és Zala megyei, valamint a budapesti — úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne lemondani e két dokumentum vitájában a felszólalásról, mert a szombati vita és az új párt jellegéről elfogadott dokumentum a programnyilatkozat alapkérdéseiben egyértelmű és nagy többséget élvező álláspontot fogalmazott meg. Ezért elegendőnek tartanák azt a Vidék A leglátványosabban kétségtelenül „a vidék esélyegyenlőségéért" platform jött föl. Csak a kongresszus előtti hetekben alakult, először a dél-magyarországi négy megye, majd a hozzájuk csatlakozó Fejér megye küldötteiből. A kongresszuson szinte óráról órára nőtt a létszáma, tegnap már a (reformszövetség utáni) második legnagyobb platformként kellett számolni vele. Vezetője. Thirring Akos, tömörkényi állatorvos szerint, a vidékplatform meghatározó erő lehetett volna a kongresszuson, ha időben megalakul. A reformszövetség alapvető célkitűzéseivel egyetértenek. Az az érdekük, mondta Thirring Akos, hogy az új szocialista párt a reformszövetség megfogalmazása szerint jöjjön létre. A vidékiség a sztálini struktúra következménye; az esélyegyenlőség, a működő élelmiszer-gazdaság csak az ettől eltérő politikai-gazdasági rendszerben valósulhat meg. Az új párt sem létezhet azonban a vidék nélkül. Mig a platform szerepe a kongresszuson az, hogy ellensúlyozza a pesti reformelitet, az új pártban létrehozandó vidéki, városi, falusi és élelmiszer-gazdasági tagozatra nemcsak az ország gazdasági érdekeire tekintettel lesz szükség. hanem a választási párt vidéki szavazóinak megnyerése céljából is javaslatot, aminek eredményeként a jelenlevő 1271 küldött 823 ellenszavazattal és 55 tartózkodással elvetette az indítványt. A kongresszusnak az eredetileg elfogadott ügyrend szerint a „Történelmi utunk tanulságai", valamint a párt tervezett programnyilatkozatának dokumentumai feletti vitával kellett volna folytatnia munkáját. Ezzel kapcsolatban azonban Berend T. Iván újabb ügyrendi javaslatot jelentett be. megoldást, hogy a programnyilatkozat részleteivel kapcsolatos észrevételeiket a küldöttek juttassák el a szerkesztőbizottsághoz, s az újonnan megválasztott elnökség véglegesítse majd annak szövegét Egy Pest megyei küldött viszont azzal egyetértve, hogy a részletekbe menő vita helyett a küldöttek írásban tegyék meg észrevételeiket — rámutatott : a programnyilatkozat szövegét a kongresszusnak kell jóváhagynia. Ezt a javaslatot mások is támogatták. A szavazás eredményeként a küldöttek abszolút „többséggel úgy foglaltak állást, hogy a programnyilatkozat tervezetéhez mindenki írásban tegye meg javaslatát, de az ily módon átdolgozott szöveget terjesszék a kongresszus elé. 1 Ezután áttértek az alapszabály-tervezet vitájára. Elsőként a platformok képviselői kaptak szót. Gulyás András, a Reformszüvetség véleményét kifejtve fontosnak tartotta, hogy a kongresszus szellemével összhangban az MSZP a tagság pártja legyen, érvényesítse a teljesítményelvet céljaiban, működésében, gazdálkodásában. A reformszövetség képviselője egyetértett azzal, hogy a fegyveres testületekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos megszorításokat ne tartalmazzon az alapszabály, azt a párttörvény rendezze. Szükségesnek tartotta azt is, hogy mielőbb elkészüljenek a kiegészítő mellékletek — a fegyelmi, etikai szabályozás —, nehogy felmerülhessen a titkos záradékok eshetősége. A Népi demokratikus platform szóvivője hangoztatta : az alapszabály-tervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy az új párt önmaga demokratizálása révén, öszszefogva más demokratikus erőkkel, a siker reményében birkózzon meg a társadalmi válsággal. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője kiegészítésként javasolta: az alapszabály rögzítse a tagozatok létrehozásának lehetőségét, és jelezte, hogy a vidék tagozatot be kívánják jegyeztetni. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a kongresszus döntése — amely nem ad módot hozzászólásokra a programnyilatkozat tervezethez — „hermetikusan" elzárja az új arcok megjelenésének, a bemutatkozásnak a lehetőségét. Tolmácsolta küldött-társai kérését: még a személyi kérdések eldöntése előtt a listán szereplőket ismerhesse meg a kongreszszus. Hoch Róbert kifejtette: az összefogás platform alapvetően egyetért az alapszabály-tervezettel, csupán azt kéri, hogy a pártsajtó felsorolásánál vegyék figyelembe az Üj Fórum cimü hetilapot is. Bejelentette, hogy az összefogás platform feloszlik, mivel elérték céljukat. Kőhalmi Ferenc a Reformszövetség képviseletében emlékeztetett arra, hogy az- elmúlt évtizedekben — jóllehet, az alapszabály ezt kimondta — mégsem a kongresszus volt a párt legfelső szerve, hiszen a két kongresszus között a Központi Bizottság helyettesítette e plénumot. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte, (Folytatás a 2. oldalon.) Tüntetés Berlinben Mintegy ötezer fiatal tüntetett szombaton délután és este Berlin belvárosában. Ezzel Lipcse, Magdeburg és Drezda után az NDK fővárosára is átterjedt a fennálló állapotokkal szembeni nyílt elégedetlenség hulláma. Délután az Alexanderplatzon mintegy nyolcvanfős szavalókórus jelentette a megmozdulás kezdetét. A fiatalok a hatóságok által nem engedélyezett Űj Fórum nevű alternatív szervezetet éltették, szabadságot és demokráciát követeltek. A skandált jelszavak között többször is elhangzott: Gorbi, Gorbi! A kezdeti mag a bámészkodók tömeges csatlakozása révén egy órán belül több száz fősre duzzadt, majd a Spree partján ájló Köztársasági Palotához próbáltak vonulni, ahol ez idő tájt kezdődött az állami fogadás a negyvenedik évforduló külföldi és hazai vendégeinek tiszteletére. A tüntető menet, amely közben már ötezer fősre duzzadt, megpróbált ismét visszatérni az Alexanderplatzra, ám a biztonsági erők ezt megakadályozták. Több száz fős rendőri és munkásőr-alakulatok a tüntetőket fokozatosan kiszorították a belvárosból. A Mollstrassén át a belváros felé visszatérni próbáló tömeg az ADN hírügynökség székháza előtt kórusban kiabált: Hazudozók! További jelszavak voltak: Sajtószabadságot!, Erőszakmentességet! és Mi itt maradunk! A tömegbe vegyült civil ruhás állambiztonságiak több személyt kirángattak a tüntetők közül, az ellenszegülőket ütlegelték, majd erőszakkal elvonszolták. A tömeg kórusban üvöltötte: Kit akartok ti védeni, engedjétek őket szabadon! A tömeg útközben többször is elénekelte az Internacionálét, valamint a Fel vörösök, proletárok! című indulót. A Beimler és a Mollstrasse sarkán két sorban felsorakozott rendőrök a járműforgalom elől is lezárták a belvárost, s amikor a kereszteződésben egy fiatalember megpróbálta saját testével útját állni egy rendőrségi rohamautónak, az egyenruhás és civil rendfenntartó erők a földre teperték és gumibottal ütlegelték, majd őt is elvonszolták. Este nyolc óra tájban a tüntetők — látva a hatalmas rendőri készültséget — a Greifswalder Strassén a külváros felé vették útjukat. Drezdában heves összecsapás robbant ki főként fiatalok csoportjaiból álló tüntetők és az NDK biztonsági alakulatai között. Szemtanúk közlése szerint rendőrök és katonák botokkal léptek fel mintegy 2000 tüntetővel szemben a város főpályaudvarának közelében, az utóbbi napok sorozatos zavargásainak színterén — jelentette szombat este érkezett értesülésekre hivatkozva a Deutschlandfunk rádióállomás. A szemtanúk tudni vélték, hogy többen megsebesültek. A rádió hasonlóképpen beszámolt lipcsei tüntetésről is, amelynek több tucat résztvevőjét állítólag ideiglenesen őrizetbe vették. Egyházi körök tudomása szerint Magdeburgban is voltak őrizetbe vételek. Ezekre amiatt került sor, mert csütörtök este ötszáz fős tömeg vonult végig a városon csendes tiltakozó menetben. Ez alkalommal az Üj Fórum nevú reformszövetség két, elözö nap pedig Halléban öt tagját vették ideiglenesen őrizetbe. Utóbbiakat többórás kihallgatás után szabadlábra helyezték. Az NDK-beli feszült helyzetre való tekintettel Werner Leich thüringiai püspök, az NDK-beli evangélikus egyházvezetői konferencia elnöke megfontoltságra és türelemre intette az ország népét. Oszi tárlat Vásárhelyen Bensőséges keretek között nyitották meg tegnap délben a 36. öszi Tárlatot a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban. Az idei seregszemlén Borvendég Béla, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke mondott meleg hangú megnyitót. Majd átadták az idei díjakat és munkajutalmakat. Tornyai-plakettel jutalmazták Kiss György szobrászművész Domborművek a gyulai kálváriához című remek alkotását. A városi tanács díját Csikós András festőművész és Rékassy Eszter grafikusművész vehette át, a megyei tanács díját Kiss Tibor grafikusművésznek ítélték oda, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus diját. Szabó Tamás szobrászművész kapta. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját Vecsési Sándor festőművész. A Művelődési Minisztérium díjával jutalmazták Németh-József festőművészt, míg Kurucz D. Istvánt a Külügyminisztérium tüntette ki díjával. Munkajutalomban tizenhárom alkotó részesült: V. Bazsonyi Arany, Fülöp Erzsébet, Kárpáti Tamas, póth Ernő, König Róbert, Csikai Márk, Gáti Gábor, jászai Zsolt, Návai Sándor, Szathmáry Gyöngyi, Varga Géza, Balogh Gyula, Tenk László. A művészeket az alábbi intézmények támogatták: Alföldi Porcelángyár, Fémtechnikai Vállalat, Állategészségügyi Főiskola, Autójavító Vállalat, Tangazdaság, Gabonaforgalmi Vállalat, Alumíniumszerkezetek Gyára, Hódgép, Delta, Gorzsai Állami Gazdaság, Elektrofém, Vörös Csillag, Rákóczi Termelőszövetkezet.