Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-07 / 237. szám

4 1989. október 7., szombat Éles nézetkülönbségek a kongresszusi vitában (Folytatás a 3. oldalról.) révén teremthetők meg. Mivel a pártvagyon manapság meglehetősen nagy viták tárgya, ezért a kongresszus döntésének megfelelően az lenne a célszerű, hogy csak az új párt működési feltételeit biztosító vagyontárgyak maradjanak birtokában, de semmiféle olyan kolonc, amely az „abszolutizmus hatalom- és tulajdongyűjtő törekvéseiből származik". Vajon az új párt a munkásosztály pártja lesz-e? Erre a kérdésre Pozsgay Imre elmondotta: mindez nem attól függ, hogy a párt nevében viseli-e a jelzőt vagy sem. A korábbi körülmények között a munkásosztály és a párttagság egyaránt nem vett részt a párt felső szervezeteiben meghozott döntések kialakításában. A munkásosztályra való hivatkozás gyakran csak arra volt jó, hogy eltakarja a diktatórikus szocializmus tényét. Nem a munkásosztály, és nem a dolgozó társadalom ellen irányul az új párt megalakításának terve. Az öncsalás állapotából ki kell lépni. Csak így jöhet létre olyan párt, amely a munkások érdekeit is szolgálja. A platformok képviselőinek véleménye A kongresszus menetében a platformok képviselői is szót kaptak. Agh Attila, a Reformszövetség nevében szólt a küldöttekhez, s elöljáróban leszögezte: a jelenlegi kongresszusnak történelmi lehetősége és egyben komoly történelmi felelőssége egy baloldali szocialista párt megalakítása. Mintegy indoklásképpen fűzte hozzá: az MSZMP válságban van, s ezt a válságot az okozta, hogy a gyors társadalmi, gazdasági reformhoz képest megkésett a párt belső reformja. Éppen ezt a késést keli a kongresszuson megszüntetni a párt szervezetének és vezetőségének mélyreható reformjával — állapította meg. Kijelentette: a pártot az a veszély fenyegeti, hogy kiszorul a döntő politikai tényezők közül. Az MSZMP állampártként már működésképtelen, de új pártként sem tud kilépni a politikai színtérre. Mint mondotta: eljött a választás; az utak elválásának ideje, hiszen az MSZMP a májusi pártértekezlet óta egymással csatázó áramlatokra szakadt szét. E csatározások nyomán az MSZMP centruma is kiüresedett, tehát a megújuláshoz egy reformcentrum keli, azaz a párt centrumába a reformerőknek kell kerülniük. A pártszakadás esélyeit latolgatva Agh Attila rámutatott: a pártban jelenleg nincs egység, amelyet meg lehetne védeni vagy helyre lehetne állítani Hozzátette: új egység szükséges, mégpedig egy olyan egység, amely a platformok elvi egyensúlyán nyugvó akcióegységet jelent. Ügy vélte: a párton belüli politikai csoportosulások közötti törésvonal a demokratikus szocializmus értelmezésénél, illetve az elmúlt négy évtized értékelésénél érhető tetten. Agh Attila végezetül azt hangsúlyozta: egy olyan szervezeteiig is új pártra van szükség, amely felvállalja a demokratikus szocializmust, s ezzel esélye van arra, hogy a jövőben is fontos politikai tényező legyen. Ehhez — mint aláhúzta — személyi garanciák is szükségesek, azaz „a pártnak meg kell válnia a hitelüket vesztett vezetőktől, a politikai múmiáktól, s nem szaönkormányzatok rendelkeznek a tulajdonosi funkciókkal, a fejlődés szocialista útja fenntartható lesz. A platform álláspontja szerint a demokratikus fejlődés garanciája Magyarországon csakis egy erős baloldali tömegpárt lehet. Olyan párt, amely megtisztul, és nem siratja meg a köpönyegforgatókat. Az MSZMP nem lehet többé a káderek és a karrieristák elit pártja. A pártszakadást akkor tartják megelőzhetőnek, ha a tagság saját apparátusát képes ellenőrzése alá vonni. A párt helyzetéről szólva Krausz Tamás rámutatott: a vezetés szétesett, s az álviták által megoszott párt befolyása rohamosan csökkent. Ezért egy teljesen megújított pártelnökségre lenne szükség, amely élén számos vidéki fiatallal képes lenne megfelelően felkészülni a választásokra. Zentai Gábor, a platform az MSZMP-ért képviseletéTe jó ég, jól hallok — miket mond a Pozsgay... had lehetőséget adni a rejtőzködő konzervatívok átmenekítésére sem." A sztálini eredetű struktúrák lebontásában a Népi demokratikus platform szerint a hatalom és az állami tulajdon társadalmasítása a járható út — mondta a tömörülés véleményét ismertető Krausz Tamás. Ebben a folyamatban sem a keleti, sem pedig a nyugati modellek nem másolhatók, vissza kell térni a magyar népi demokratikus hagyományok pozitiv vonásaihoz. A fejlődés során a platform elképzelései szerint fennmaradna a több szektorú vegyes gazdaság, de abban a kapitalizmus, a profitcentrikus gzdálkodás társadalmilag korlátozott és ellenőrzött formában terjedne ki újra. A kibontakozó privatizációt a dolgozói önkormányzatoknak kellene ellenőrizniük. Ha a dolgozói Intranszmas Ez a cég neve, melynek házában a sajtóközpontot berendezték — volna. Ki tudja, miért, a magyar tudósítóknak 1, azaz egy darab telefonvonal „állt rendelkezésére". Emellett még sorba állhattunk a külföudiekkel együtt egy hosszú pult előtt, ahol két hólgy — mint afféle kihelyezett központos — folyamatosan tárcsázott. A bábeli állapot valószínűleg a poros nyomába nem érhet annak, ami az épület nem túl tágas előcsarnokában tegnap délelőtt eluralkodott. A monitorokhoz csatlakozó asztalok mellett, fölött, alatt zsonglőrködő. kollégák a világ minden nye.vén — finom leszek! — nemtetszésüket fejezték ki. A sajtóközpontnak kinevezett örultekháza „ápolói" széttárták a karjukat. Naná. a tervezett ezerhez képest 1500 újságíró folyamatos ostromának voltak kitéve. Az Intranszmasból nagyjából másfél óránként a kongresszusi központba irányított, körülbelül 30-50 fős újságírócsoportokba tegnap csak azok az előrelátók fértek be, akik már tegnapelőtt bejelentkeztek. Délre az a gyanú támadt, hogy a hely valószínűleg alkalmatlan a tervezett sajtókonferenciák megtartására — de azért megtartják... Ha a heringek tudnak beszélni, megszületnek a tudósítások. ben hangoztatta: platformjuk úgy véli, hogy a párt tagsága még nem ürült ki. Hétszázezren várják, hogy a küldöttek értük, felelősen döntsenek. Ezzel összefüggésben kifogásolta, hogy a jórészt értelmiségi küldöttekből összeállt kongresszusi tagság másfél napot időzött eljárási módozatok, ügyrendi kérdések megvitatásával, szerinte ez az egymás iránti bizalmatlanságból fakadt. Ezután arról beszélt: a munkásőrség létét kritizálva, senkinek sem jut eszébe, hogy emberségesen megköszönje több évtizedes munkásságukat, s felhívja a testület tagjainak figyelmét: a történelem most mást kíván. Figyelmeztetett: a küldöttek többségének nincs mandátuma arra, hogy az MSZMP-t — bármilyen néven is működjék, mint utódpárt — megszüntesse, szétszakítsa. „A tanácskozási terem hangulata szülte pillanat ezt a pártot nem oszlathatja fel, az ilyen kísérleteknek az utolsó pillanatig ellent kell állni ..." A kongresszuson a pártnak újjá kell születnie. Abba azonban nem belépni kell, ellenkezőleg: a pártot mindazok hagyják el, akiknek nem tetszik programja. Végezetül fontosnak ítélte, hogy a küldöttek olyan Személyeket jelöljenek a legfontosabb állami és közéleti funkciókba, akik mögött egységesen felsorakozhat a párttagság. Udvarhelyi László az öszszefogás platform nézeteit összefoglalva hangoztatta: az oly sokszor emlegetett reform egy olyan gyökeres, strukturális fordulatot eredményező folyamat, cselekvési program, amely képes mozgásba hozni az emberek kollektív akaratát. Ebből a felfogásból következik, hogy a kongresszus egyik fontos feladata annak eldöntése, modern baloldali tömegpártot kíván-e formálni az MSZMP-ből, vagy valamilyen ettől eltérő politikai alakulatot. A küldötteknek azt sem szabad szem elől téveszteniük, hogy a strukturális fordulatot a pártnak olyan körülmények között kell végrehajtania, amikor nagyon erős egy jobboldali polgári restaurációs folyamat elmélyülésének veszélye, s amikor bizonyos szociális feszültségek esetleg kezelhetetlenné teszik a társadalmi folyamatokat. Ebben a helyzetben a pártnak a struktúra megújítása mellett számos konkrét feladattal is meg kell birkóznia. A legfontosabb napi tennivaló az ország, illetve a párt működőképességének a megőrzése. A platform elképzelése szerint e feladatoknak egy széles bázisú politikai tömegpárt képes megfelelni. A pártnak ezért a már meglevő tömegbázisát kell megtartania, illetve kiszélesítenie, s ezzel a választásokon is a siker reményében indulhat. A tömegbázis megtartása érdekében a kongresszusnak nem szabad olyan szélsőségekbe belemennie, amelyeket az emberek nem értenek meg, amelyeket nem tudnak követni. Az ifjúsági platform képviseletében felszólaló Nagy Imre, a Demisz elnöke hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik szerint a magyar történelemben lezárult egy korszak, s az MSZMP története is véget ért. Nem megtagadni kell, hanem befejezni, értékeit mentve újat, mást kezdeni. A továbbiakban azt elemezve, hogy mitől lesz új, más a párt, úgy fogalmazott: új program, új szabályzat, új vezetés szükséges, de ezektől még nem lesz más a párt. Valóban új párt csak akkor lesz, ha az előzőekhez újjáépített tagA legsikeresebb... Az első nap legsikeresebb felszólalása Keserű Imre (szentesi reformkör) nevéhez fűződik. Szenvedélyesen beszélt arról a felelőtlen pártelitröl, amelynek szónokaként Grósz Károly azt mondta a Sportcsarnokban: „Az utca a miénk!" Ezzel felbátorította azokat, akik itt egy proletárdiktatúra visszaállításában reménykednek. Ettől a párt — szerinte — azóta sem határolta el magát. A proletárdiktatúrában reménykedők nevében viszont sietve lefrakciózta a reformkorokat. E pártelitnek azóta is az MSZMP még hiteles vezetőinek lejáratása a célja. A Marxista Egységplatform a többség nevében azokat igyekszik ellehetetleníteni. akik az új szocialista pártot még sikerre vezethetnék. Keserű sorolta: itt ül a teremben az az Annus József, akinek a folyóiratát betiltották: és az is, aki betiltotta. Itt ülnek, akik a vagyonátmentő kft.-ket megalakították, és azok is, akik egy balatoni hajóról talán láttak valaha pártüdülőt. A társadalom szemében nem lesz többé hiteles a párt, ha ezen a kongresszuson nem történik meg az elhatárolódás. Es abban az esetben a baloldali gondolkodásnak hosszá időn át befellegzett Magyarországon — zárta beszédét Keserű Imre. amit többször vastapssal húzott alá a hallgatóság. S. E. ság, szervezetek, új apparátus és új struktúra párorul. Rámutatott: a párt igazi megmérettetése a választásokon lesz, hosszabb távon pedig abban, hogyan tudja elfogadtatni magát az új és még újabb generációkkal. Hozzátette: az új párt megalapítása még nem választási siker, csak belépőjegy, nélküle nem lesz szabad választás, csak vértelen leszámolás. Nap mint nap tapasztalható fájdalmas valóság, hogy a magyar ifjúság többsége leírta az MSZMP-t, amely kétszeresen becsapta az ifjúságot: a múlttal — az igazság eltitkolásával — és a jövővel, az&d, hogy a ma oltárán sorozatosan feláldozta a holnapot. Ezt a helyzetet meg kell fordítani. A fiatalok kérdéseire adandó megfelelő válaszokra van szükség, s terepet kell adni az ifjúságnak, hogy ebben a pártban akarja formálni gyermekei jövőjét. Hiszen a fiatalok nélkül nincs, A vita a szünetben is folytatódik és nem is lehet progresszió — hangsúlyozta végezetül Nagy Imre. Thirring Akos, a Vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője azt fejtegette, hogy a vidékiség fogalmán azokat az egyenlőtlen élet- és gazdálkodási körülményeket értik, amelyek gazdasági, infrastrukturális, elosztási, kulturális és belpolitikai téren egyaránt hátrányosan érintik a kisebb településeket. Mint mondta, platformjuk nem fővárosellenes, de harcol az indokolatlan központi megkülönböztetések ellen, az egyenlőtlenségek felszámolásáért. Reformer mivoltuk fjedig abból fakad, hogy ők is gyökeres változásokat akarnak. Meggyőződésük, hogy az újjászülető szocialista pártnak olyan programot kell kidolgoznia és megvalósítania, amely vonzó a vidéki, falusi embernek, de érdeke a szocialista népgazdaságnak is. A vidéket az a párt nyeri meg magának a választásokon, amelynek válságkezelő programja elnyeri a falu támogatását. Ezért rem'lik, hogy sikerül olyan politikai megoldást találni a kongresszuson — erre szerinte vannak biztató jelek —, amely megfelel az ország érdekeinek, s hozzásegíti a pártot is a sikerhez. Kiállt amellett, hogy az új pártstruktúrában minden szinten be kell vezetni az önkormányzatot. Bejelentette: létre kívánják hoznia párt agrárgazdasági tagozatát. A kongresszusi vita lapzártakor még tartott, a további eseményekről a holnap megjelenő lapunkban számolunk be. Nemzetközi sajtótájékoztató A nemzetközi sajtóközpontban kora délután Vastagh Pál, a mandátumvizsgáló, és Kovács László, az ügyrendi bizottság elnöke tartott rövid tájékoztatót. Vastagh Pál, az újszerű módon végrehajtott küldöttválasztás tapasztalatairól szólva egyebek között megemlítette, hogy a küldöttek több mint 80 százalékát a tagság széles tömegeinek közvetlen részvételével, illetve bevonásával, jelentős részben a jelölőbizottságok mellőzésével választották meg. Kovács László elmondta, hogy a csütörtök esti előzetes ügyrendi viták nem hoztak ugyan döntést, de a nézetek ütköztetésével előkészítették, hogy péntek délre elvégezhessék e bonyolult munkát. Az ügyrendi bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra; a péntek délelőtti szavazások során minden vitás pontban úgy döntöttek, hogy a demokratikusabb szabályt fogadják el. A küldöttek a kevesebb kötöttséget és a több szabadságot választották. Két új elem figyelhető meg a napirendi vita összeállításában; egyrészt vitatéma lesz a párt jellegének általános tisztázása, másrészt a vezető testületek megválasztására nem a kongresszus legvégén, ha-, nem már a program és a szervezeti szabályzat elfogadása után sor kerül. (A tájékoztatón ugyanakkor arról nem esett szó, hogy sokak a kongresszus elején, illetve az első napirendi pont vitája után szerettek volna vezetőségválasztást, ám a plénum nem így döntött.) A párt elnökének személyéről egyéni jelölés és választás alapján döntenek, ám az elnökség tagjainak névsorát zárt listajavaslatok közti választással határozzák meg. Így biztosítható, hogy az elnökségi tagok azonos listáról kerülnek majd ki, tehát értelemszerűen egymással hajlandók lesznek együtt dolgozni. Kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón elhangzott: egyelőre hét platform alakult. Ebből négy általános politikai jellegű: a Reformszövetség; az összefogás az MSZMP megújulásáért; a Népi demokratikus; és Az MSZMP-ért nevű platform! A másik három platform rétegképviseletet jelent: a vidékiek, az ifjúság és az agrárszektor képviseletét. Kovács László ugyancsak kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a párt vezető testületeinek megválasztása vasárnap délelőttig nem várható.