Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-07 / 237. szám

3 1989. október 7., szombat r Eles nézetkülönbségek a kongresszusi vitában Az első vitaszakasz előadói beszédeinek sorul Kovács Jenő folytatta, aki a párt alapszabály-tervezetét •terjesztette elő. Demokrácia és szabadság összefüggését taglalva a szónok leszögezte: hazánkban nem lesz demokrácia és szabadság, ha a pártok belső elete nem demokratikus, és tagjaik nem őrizhetik meg személyes szabadságukat. Ezért a kongresszusnak olyan alapszabályt kell megalkotnia, amely a szabadság jegyében fogan. Olyat, amely abból indul ki, hogy a pártok versenye közepette csatlakozók érett fejjel, meggondoltan vállalják a demokratikus szocializmus eszméjét, és azt a pártot, amely ennek szolgálatában áll. Olyat, amely a közős és céltudatos cselekves garanciáit nem az elrendelt fegyelemben és a kirendelt felügyelökben látja: inkább; szabad emberek meggyőződésében és közösségi hajlamában. Nem állít föléjük intézményeket és tisztségeket, hanem azok létrehozását kizárólagos jogukká, működésüket pedig áltáluk ellenőrizhetővé teszi. A KB titkára elemzésében rámutatott arra is, hogy az MSZMP működésének, a I pártállam csődjének okai között a dolgok logikájából fakadó káderpolitika, a személyzeti munka is fontos tényezőként hatott. Áttekinthetetlen, nemegyszer oligarchikus függőségek határozták meg azt az erőteret, amelyben a személyi döntések születtek. A párt demokratikus működésmódjának egyik legfőbb garanciája ezért a nyilvánosság mellett az a szervezeti rend lehet, amely a kiválasztódást a választók értékítéletéhez, akaratához köti, es ..nem ad teret láthatatlan kezeknek, szabad vadászmezőt a vazallust kereső szemeknek". Ezért döntő jelentőségű annak a követelménynek a párt „alkotmányába", az alapszabályba iktatása, mely szerint minden tisztséget, testületi tagságot csak a választók jogosultak létrehozni, betöltésükről dönteni, illetve abból visszahívni, és semmilyen testület sem egészítheti ki magát kooptálással. A mostani tanácskozás — hangoztatta Kovács Jenő — visszavonhatatlanul lezárja az állampárt korszakát Magyarországon, és kiindulópontjává válik az új demokratikus, baloldali párt megterem tesének. A párt hitele nagyobbrészt azon múlik, hogy mi történik a kővetkező két-három hónapban. Ezért az előadó kezdemenyezte, hogy a kongresszus elvi természetű döntéseit követően külön határozzon a következő hónapok pártszervezési teendőiről. A szavakat ugyanis tettekre kell váltani — mutatott rá —; a párt még egyszer nem viselné el az 1988 májusát követő hónapok tanácstalanságát, bénultságát. Egy újabb elszalasztott lehetőségért most már végzetes árat kellene fizetni. Az MSZMP minden egyes tagját fel kell kérni arra, hogy határozza meg viszonyát az új programhoz, az alapszabályhoz, a megváPozsgay Imre lasztandó új vezetéshez. Magyarán szólva: mondják meg, hogy tagjai kívánnak-e lenni a kongresszus eredményeképpen körvonalazódó pártnak. A párt ugyanakkor hívja soraiba mindazokat, akik politikájával — világnézeti különbségre való tekintet nélkül — rokonszenveznek és vállalják céljait. Várja azokat is, akiket éppen a párt múltbeli gyakorlatának elutasítása és jogos bírálata tartott távol az MSZMP-től — mondotta befejezésül Kovács Jenő. Új mozgástér és politikai szabadság Pozsgay Imre, a pártelnökség tagja a Politikai értékelés történelmi utunk tanuLságítiról, illetve a párt programnyilatkozata cimű dokumentumtervezetekhez fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a Központi Bizottság szándéka szerint a történelmi utunkról szóló tudósítás a programnyilatkozat tervezetének társdokumentumu. A KB — e fontos gondolatkört nem kívánva kivenni a kongreszszusi vita köréből — azzal a megfontolással terjesztette elő, hogy nagyobb önismerettel, világos beszéddel, a programnyilatkozatot tisztázott történelmi körülmények között fogadhassák el a küldöttek. A tervezet politikai öszszefoglalást ad arról, miként lehet ebből a negyven esztendőből vállalható, továbbvihető értékek egész tárát elkészíteni, s mi az, amitől egy új pártnak meg kell válnia ahhoz, hogy a társadalomban megingott tekintélye és az elveszett bizalom után ismét kérhesse ntm csak saját tagságának támogatását és bizalmát, hanem ezzel együtt a magyar nép bizalmát is. A továbbiakban rámutatott: a történelm-i igazság elérésére törekedett az a tudós- és kutatógárda, amelyik e dokumentum elvi, elméleti alapjait megteremtette, forrásait feltárta. Remélte, hogy e párt számára a történelmi igazsághoz való szakadatlan törekvés a nép közgondolkodásával való együttműködést segíti elő. A tervezet fontos szándéka volt, hogy a párt önismeretre szert téve, az elmúlt negyven év értékleltárát is elvégezve, kimondjon olyan történelmi tapasztalatokat. amelyek korábban kimondhatatlanok, tabuügyek voltak. „Ha itt hibák, bűnök voltak az elmúlt negyven esztendőben, egy értékleltár elvégzése után is ott marad Szavazni pedig... ... ugyebár kell. Egy kongresszuson különösen. Ha pedig számítógépek segítik a munkát, oly nagy zavar nem is lehet. Hittük mi, tudósítók, és hitték ők, a kártyákat emelők. De aztán jött az A pont B variációja. S mivel ettől tartózkodott a többség... Vagyis nem tudni, hogy elég legyen az egyharmad, netán az 50 százalék plusz egy ... Vagy a D változat lépjen érvénybe ... Ám, ha a megjegyzéseket figyelembe veszszük, minősített többség kell, de vajon elég-e az egyszerű többség a minősítetthez ... Mert ugyebár, ha eldől, hogy mégiscsak a C változat az elfogadható, a B és a D valószínűleg... És most... De talán később. Egyébként kéretik az eddiginél szigorúbb fegyelem és türelem. És addig senki le ne tegye a kezét, amíg meg (be ... át... újra) nem Számolták. Kongresszusi humor? Ugyan már. A folyosóra kiszűrődő hangfoszlányok, a péntek délelőtt legjellemzőbb félmondatai. „Ilyen anarchia bezzeg tíz éve nem lehetett!" — minősít mellettem két, alighanem szakértőnek számító úriember (elvtárs?), és enyhe gúnnyal összenevet. Hát valóban nem. így aztán (emlékezzünk csak!) maradt akkor mindig az az egy, és mindig oly üdvözítőnek hitt változat — természetesen 99 és fél százalékos szavazattöbbséggel. Eredményéről, a határozatokat követő hétköznapokról szívesen nyitnék vitát, de a szakértők máris eltűntek. Talán megunták, hogy monitoron kövessék a szavazásokat? Vagy csak úgy döntöttek, erőt gyűjtenek egy újabb gúnyos mosolyhoz? Elképzelhető. Gondolom, ezt tették tíz éve is. Szigorúan a folyosón, s/.igorúan négyszemközt. És bátran, mint a nyúl... (b. z.) ez a csomag, ki a felelős, hogyan oszlott meg a felelősség, és miként lehet ennek a pártnak a tagsága — megtisztulva az elmúlt évtizedek bűneitől, terheitől — alkotója egy új politikai gondolatnak, amely a demokratikus jogállam és a demokratikus szocializmus viszonyai között tételez bennünket" — tette hozzá. Alapvető kérdésnek ítélte, hogy a tagságnak bűntudattal és bénult politikai akarattal kell-e belevágni a közeljövő feladataiba, vagy felszabadultan, tisztán, s világosan, a felelősséget is meghatározva, cselekvőkészen, vállalkozásra készen. Ezzel összefüggésben Pozsgay Imre leszögezte: ebben az országban — különösen az utóbbi másfél—két évtized válságainak felelősségét elemezve — a párt tagsága nem marasztalható el. A terhet a párt tagsága nem bűnbakokra akarja rakni, ennél sokkal nagyobb műveletet kell elvégeznie. A rendszer működési alapjaiban kell keresnie a hibák okáét,'s személyi felelősség dolgában pedig azokban az' oligarchiákban és szerveződésekben, amelyek a hibás, rossz politikával azonosulni tudtak, miközben a rendszer működését úgy igyekeztek berendezni, hogy a döntésért ne legyen felelős senki. A párttagság a döntéseknek valódi tényezője nem is lehetett, hiszen egy centralisztikus, bürokratikus rendszerben erre nem volt lehetőség. Ezután a programnyilatkozat tervezetéről szólt Pozsgay Imre: — Ez a programnyilatkozat-tervezet egyetlen fontos feladatra készült: a pártállam és az állumpárt politikai gyakorlatával való szakítás idején egy, az alkotmányos jogállamra áttérő politikai pluralizmus körülményei között működő új part tartozik saját tagságának elszámolni eddigi helyzetével, és felmutatni azokat az értékeket, amelyek jegyében ez az új párt megszerveződhet. Ebből a szempontból semnélkülözhető a korábbi korszakok értékeinek számbavétele, de a hangsúly az elhatárolódáson van, mert máskülönben nincs esélyünk, hogy újra az európai baloldalon, s itt, e hazában a baloldali szocialista gondolkodás szervezetében, szerkezetében a nép elismerjen bennünket. — Szakítani kell azzal a monstrummal és konglomerátummal — folytatta —, amely valójában nem pártként, hanem közhatalomként funkcionált ebben az országban, s így ebben a formájában a nép minden bizonnyal a jövőben nem ismerné el. Ez az az alapgondolat és alapkoncepció, amelynek jegyében új programot kell készíteni. — Az MSZMP története minden felmutatható érték ellenére a pártállam-állampárti szerkezet története. Tagságának története azonban itt nem zárulhat le, mert ez a párt, hordozta az előbb emlegetett történelmi okok miatt is azt a reformgondolatot, gyűjtőpúrtként azt a sokféle értéket, emberekben megtestesülő akaratot, amely nélkül Magyarország politikai egyensúlya helyre nem állítható, politikai jövője katasztrófa nélkül nem folytaiható. Ezért megismétlem: a párt története, mint MSZMP-történet. a pártállam törtenetével együtt ezen a szakaszon véget ér, s ettől kezdve ez a tagság az alanya és letéteményese egy új szocialista párt megteremtésének, amely elsősorban az európai baloldal értékrendjére, s abból következően a demokratikus szocializmus követelményeire építi fel szervezetét, politikailag pedig szakadatlan jelenlétet kivan a társadalmi mozgásban azért, hogy közhatalmi szerepét hátrahagyva kormányzópárti szerepre pályázhasson szabad választásokon a pluralista politikai berendezkedés körülményei között — hangoztatta a szónok. Ezért is úgy vélekedett, hogy nagy figyelmet kell fordítaniuk azokra a gondolatokra, amelyek megkülönböztetik az MSZMP-t más pártok programajánlataitól. A tervezethez érkezett kiegészítő javaslatok a parlamentáris demokrácia elismeDe egy pluralista politikai berendezkedesben nem lehetnek olyan' " kényszerek, amelyek közénk kényszerítenek olyanokat akik nézeteikben, gondolataikban és politikai érvrendszerükben nem tudnak együtt lenni. Az egy másik párt ezt kell megérteni! Ez. nem a politikai szabadság korlátozása, hanem a politikai szabadsúg viszonyai között létrejött új mozgástér. Ha ebből indulunk ki, akkor az ajánlott szervezeti elvek szerint, az itt ajánlott program s a hozzá kapcsolódó történelmi áttekintés szerint ez új párt, amelynek nevében is meg kell különböztetnie magát elődpártjától, s vinnie új pártként azt a gondolatot, amit a programtervezet tartalmaz — mondotta Pozsgay Imre, kifejezve azt a meggyőződését, hogy ily módon több, tartalmas baloldali mozgalom együtthatásából közös kormányerő, akarat jöhet létre, s elsősorban az. az új párt, amely Magyar Szocialista Pártként kezdi meg majd e kongresszus után a tevékenységét. Az előadói beszédek után a küldöttek a beterjesztett dokumentumokkal, s az elBeszédes könyvek Aki nem szavaz, az figyel. Aki faradl, mondjuk, újságba lapoz. Aki pedig a folyosón rekedt, netán hirtelen támadt nikotinéhsége miatt, az a könyvárusok pultjainál lesheti a kínalutot. Mert könyv az van ám bőven a kongresszusi központban. Sorolom a címeket: Kizárt a párt... Mindszenti/ József a nepbíróság előtt... In memóriám Nagy Imre... Az első koncepciós per... A Minászenty-per... Rajk-doszszié . .. Egy népfelkelés dokumentumai — 1956. Es aki úgy dönt. mégsem vásárol, hát emlekezik. Mondjuk, a párt XIII. kongresszusara. Es ./elteszi a bizony csak költiy kérdést: vajon milyen kepét vágott volna akkor a: "egyébként rendkívül udvarias rendezögárdá, ha az ősz nénike ilyen kínalattal ker standot a kongresszus folyosóján. Hiába, no, mégis mozog a fold — mondom én csak úgy, magomban. De hogy ennyire.'? — rancolta mögöttem homlokát jóval hangosabban egy... ismeretlen. Es közben dühösen dobta vissza a pultra Havasi Ferenc könyvét. Hát hogy is van ez? - bátyi résén túl az önkormányzatokban, s e tekintetben a vidéki Magyarország kezdeményezőkészségében látták azt a politikai kezdeményező erőt, amely a főváros, a városlakók számára is egyfajta új nyitás lehetőségét teremti meg, s a társadalmi kooperációnak, szolidaritásnak az autonóm közösségeken való kiépülését tervezi. Ebből a szempontból a most megteremtendő pártnak előnye van minden más politikai kinálattai szemben ebben az országban — hangoztatta. Ezt a lehetőséget kell megragadni ahhoz, hogy a politikai győzelem és a kormánypárt megteremtésének esélyeivel léphessen fel a következő korszak politikai küzdelmeiben. — Ebből a szempontból kell mérlegelni azokat az összefüggéseket is, amelyek világossá teszik, meddig terjed ebben az új pártban az áramlatok és platformok szabadsaga, s melyik az a határ, amelyen túl már valami más pártról esik szó. Mert amíg ezt nem tisztáztuk, és ha ezt ezen a kongresszuson nem tisztázzuk, akkor az egybemosás, a ködösítés kongresszusaként rögzíti e tanácskozást a történelem, olyan kongresszusként, amely az ország számúra nem oldott meg semmit, saját sorait pedig tovább kuszálva, áttekinthetetlenné tette. — Mint minden, európai politikai kultúrán nevelődött párt, a mi pártunk is tiszteletben fogja tartani a platformok, az áramlatok szabadságát, s a szentségnél is szentebben tisztelni a kisebbség jogainak védelmét. mondottakkal Kapcsolatos kérdéseiket fogalmazták meg. Grósz Károly a hozzá intézett és a személyére is vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy az elmúlt 16 hónap alatt u Központi Bizottságban a tartalmi és a szervezeti kérdések) ol egyaránt sok vita folyt. Ennek alapján jutott áprilisban arra a következtetésre: kezdeményezi, hogy a főtitkár és a Politikai Bizottság tagjai mondjanak le. A KB a part legfelsőbb vezetőségét bizonyos módosításokkal újjáválasztotta, ám a következő KB-ülésen a főtitkárt többen ismét lemondásra szólították fel. Grósz Károly elmondotta: arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egy hónappal azelőtt — bár akkor lemondott — mégis újjáválasztották, akkor nem ajánlja fel ismét lemondását. Mindebből azt a következtetést vonta Je, hogy a partnerek a hyyf vúát nem vállalták, ám rtilrfeent elkövettek, hogy a főtitkár politikai helyzetét megnehezítsék. Megítélése szerint a párt megújulása tekintetébon nézetazonosság van közte és Nyers Rezső között, ám Pozsgay Imrével filozófiai és szemléletbeli különbségeik vannak ebben a kérdésben. Grósz Károly több más, így a generációs problémákkal és a többi szocialista országhoz fűződő viszonnyal kapcsolatos kéri désre is válaszolt. Pozsgay Imre szerint a létrejövő új párt az MSZMP jogutódja lesz, működésének anyagi feltételei ennek (Folytatás a 4. oldalon.)